Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. augusztus 14. JOLIOT­CURIE A% atomcsend- egyezmény az amerikai szenátus előtt Bonnban újabb „kételyek“ támadtak öt évvel ezelőtt, 1958. augusztus 19-én mondotta J. D. Bemal professzor az augusztus 14-én elhunyt Frédéric Joliot-Curie bú­csúztatásánál a Sorbonne- ban: a...Két címen foglal helyet e század nagyjai so­rában Frédéric Joliot, mert tudósként kivette részét az alapvető felfedezésekből, amelyek megmutatták, ho­gyan lehet 'elszabadítani az atom óriási erőit és mert közéleti tevékenységével harcot folytatott azért, hogy ezek az új erők ne az em­beriség pusztulásának szol­gálatába álljanak, hanem bizt sítsák jólétét megsza­badítva évszázados bajok­tól...” Frédéric Joliot-Curie éle­te, a nagy tudós, a nagy hazafi, az emberiség nagy jótevője élete. Paul Lange- vin tanítványa volt, aki vi­szont maga Pierre Curie- nél tanult. Iréné Curie-val való házassága nagyszerű munkatársat állított mellé­je. A Rádium-Intézetben ragyogó pályát futott mag. 1934 évben a mesterséges rádióaktivitás felfedezésé­vel tudományos pályafutá­sa legfontosabb állomásá­hoz jutott el és 1935-ben ennek elismeréseként a Nobel-dfjjal tüntették ki, amely így már a harmadik volt a Curie családban. A második világháború küszöbén azoknak a tudó­soknak élén állott, akik az atomenergia felszabadítá­sán fáradoztak. Blackett a neves angol fizikus írja ró­la: „Alig lehet kétség az iránt, hogy ha a háború nem jött volna közbe, az első láncreakciót Francia- országban valósították vol­na meg.” A háborút azon­ban 1939-ben megüzenték és 1940-ben bekövetkezett a német megszállás. Ekkor ő megteszi a szük­séges intézkedéseket, hogy elrejtse az uránium készle­tet, amellyel rendelkezik és hogy ne engedje a németek birtokába jutni a nehézvi­zet, amelyet Párizsban őr­zött. Joliot Franciaországban marad. Kényszeríteni akar­ják, hogy a német fiziku­sokkal együttműködjék la­boratóriumában, azonban sikerül megakadályoznia, hogy háborús munkát foly­tassanak. Ebben a kényes helyzetben és állandó szi­gorú ellenőrzésnek kitéve, Frédéric Joliot részt vesz a Nemzeti Front tevékenysé­gében, amelynek elnöke lesz. Kétszer tartóztatták le és bizonyíték hiányában kétszer voltak kénytelenek szabadlábra helyezni. Mi­után sikerül Paul Lange- vint kiragadni a Gestapo karmaiból és elősegíteni Svájcba való menekülését, 1944 áprilisában, Frédric Joliot kénytelen a teljes il­legalitásba visszavonulni. A párizsi felkelés előesté­jén laboratóriuma igen pri­mitív, de a német harcko­csik elleni harcban igen hatásos bombák készítésé­nek színhelye lesz. A háború alatti nagysze­rű magatartása elismerése­ként a felszabadulás után a becsületrend parancsnoki keresztjével és a háborús érdemkereszttel tüntették Bonn (MTI) Thomas Dehler, a bonni parlament szabaddemokra­ta párti alelnöke a hét végén Moszkvába utazik és többhetes körutazást tesz majd a Szovjetunióban. Szabaddemokrata párti kö­Hazája iránti szeretet készteti arra, hogy 1945- ben elfogadja az atomener­gia főbiztosának funk­cióját. Be akarja hozni ha­zája számára a nagy hát­rányt, amelyet ezen a terü­leten Franciaország számá­ra a német megszállás je­lentett. Régi munkatársai­val és feleségével együtt nagyszerű munkaprogramot dolgoz ki- 1948. december 15-én már az első francia atommáglya működik. Programjának tovább­folytatásához a kormány bizalmára volt szüksége, de az amerikaiak megtud­ták, hogy az atomkutatá­sok vezetője Franciaország­ban egy kommunista. Fré­déric Joliot-Curiet ezért 1950-ben visszahívták és Iréné Joliot-Curie kineve­zését nem újították meg. Joliot Curie nagy önérzet­tel viselte el ezt az igaz­ságtalanságot és a College de France-ban lévő labora­tóriumában tovább oktatta a fiatal kutatókat. Egészsé­gi állapota azonban nagyon megromlott. 1956 március 18-án elvesztette élettár­sát és tudományos munká­jának nagy segítőjét Iréné Curie-t. Ekkor minden ere­jével hanyatló egészségi állapota ellenére, folytatta felesége munkáját is a Sor- bonne-on mindaddig, amíg 1958-ban a halál el nem ragadta. öt év telt el azóta, hogy Frédéric Joliot-Curie elha­gyott bennünket. Neve drá­ga nemcsak a franciáknak, hanem a jóakaratú embe­rek százmilliói számára a világ minden részén. Ami­lyen híres volt, mint tu­dós, annyira az volt, mint olyan ember, aki energiái nagy részét a béke erői egyesítésének és megerősí­tésének szentelte egy új háború fenyegetései elleni harcban. Joliot-Curie fáradhatat­lanul hirdette a tárgyalá­sok szükségességét, hogy ilyen módon oldják meg a vitás nemzetközi kérdése­ket. Számtalanszor felhívta a világ közvéleményét, hogy szilárdan foglaljon ál­lást a tárgyalások szelleme mellett. Egy Budapesten 1953. júniusában tartott gyűlésen a Béke-Világta- nács egy kampányt kezde­ményezett a tárgyalások megnyitására. Emlékezünk, milyen hévvel követelte Joliot-Curie, hogy a tár­gyalások elvét határozot­tan mindenki elismerje. Utolsó beszédében, ame­lyet a stockholmi kongresz- szus számára írt 'és ame­lyet 1958 július 16-án ol­vastak fel, egy hónappal halála előtt, elmélyült elem­zését adta annak, hogy mi­ért életszerű szükségesség a leszerelés és ismertette az okokat is, amelyek folytán az előző kísérletek kudar­cot vallottak. És azonnal óva int egy lélektani ma­gatartással szemben, amely nagyon elterjedt és nagyon veszélyes: „Ami a leszere­lésre vonatkozó ünnepélyes kijelentéseket illeti, nem szabad azokat rendszeresen szkeptikus és ironikus mo­sollyal fogadni. A múltban ugyanúgy, mint a jövőben, a népek mély vágyakozását és azon államférfiak igen őszinte kívánságát fejezhe­tik ki, akik kezdeményező­ik.” rökben arra számítanak, hogy útja során alkalma lesz majd megbeszélést folytatni vezető szovjet po­litikusokkal. Dehler eluta­zása előtt, csütörtökön fel­keresi Schröder külügymi­nisztert, hogy tanácskozzék vele. Washington, (Reuter, AP, TASZSZ) Az amerikai szenátus külügyi, hadügyi bizottságá­nak és az atomenergia bi­zottságnak tagjai folytatják Rusk külügyminiszter meg­hallgatását a moszkvai atomcsend-egyezmény rati­fikálásával kapcsolatban. A külügyminiszter beszámolt arról, hogy már eddig is igen sok ország csatlakozott a moszkvai egyezményhez és a csatlakozások száma rövidesen meghaladja a százat. Kérdésre válaszolva Rusk hangoztatta, hogy a szerződés nem jelent ve­szélyt az Egyesült Államok nukleáris felkészültségére. Morse demokratapárti szenátor megkérdezte Rusk- tól, hogy az Egyesült Álla­mok a jövőben szándéko­zik-e nukleáris információ­kat juttatni Franciaország­nak ama tény ellenére, hogy a francia kormány nem hajlandó csatlakozni a moszkvai egyezményhez. Rusk kijelentette, hogy az amerikai kormány a jövő­ben nem kíván iyen infor­mációkat adni Franciaor­szágnak. Egy másik kér­désre válaszolva Rusk han­goztatta, hogy a szerződést bárki felmondhatja három hónapos határidővel, amennyiben úgy látja, hogy a szerződéshez nem csatla­kozott hatalmak részéről folytatott rendszeres nuk­leáris kísérletek veszélyez­tetik biztonságát. A külügyminiszter meg­állapította, hogy a moszk­vai szerződésben foglaltak nem befolyásolják az Egye­sült Államoknak a rakéta­elhárító fegyverekkel vég­zett kutatásait. A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti megnemtámadási szerződés­re utalva Rusk rámutatott arra, hogy e kérdésben az Egyesült Államok nem dönthet egyedül, hanem meg kell hallgatnia NATO- beli szövetségeseinek a vé­BOGOTA (TASZSZ) Kolumbia haladó társa­dalma követeli a diplomá­ciai, a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatok új- rafelvételét a Szovjetunió­val és más szocialista or­szágokkal. ÜJ DELHI (Reuter) Katmandutól 80 kilomé­ternyire nyugatra Trisuli Gázár közelében földcsu­szamlás eltemetett négy fa­lut. Becslések szerint mintegy kétszáz ember vesztette életét a szeren­csétlenség következtében; MANILA (AP) A Fülöp-szigetek Catan- duanes szigetén óránként körülbelül 220 kilométeres sebességű tájfun söpört vé­gig, majd tovább haladt Luzon irányába, ahonnan eltávolították és biztonság­ba helyezték az amerikai és Fülöp-szigeti támasz­pontok repülőgépeit BELGRAD (MTI) Orville Freeman ameri­kai földművelésügyi mi­niszter háromnapos hivata­los jugoszláviai látogatása után hétfőn elutazott Belg- rádból. Belgrádi vélemé. nyék szerint, Freeman tár­gyalásai és találkozásai a jugoszláv személyiségekkel lehetővé tették, hogy hasz­nos eszmecsere follyék a jugoszláv—amerikai mező- gazadsági együttműködésről és más közös érdeket képe­ző kérdésekről. leményét is. Rusk nyomaté­kosan hangoztatta, hogy a moszkvai szerződés nem tartalmaz titkos záradéko­lhat. Közölte, hogy a moszkvai háromhatalmi tárgyalások jegyzőkönyvét ismertetik majd a szenátus tagjaival. Tanúvallomásában a kül­ügyminiszter nyomatékosan a szerződés ratifikálása mellett szállt síkra. Han­goztatta, hogy amennyiben a ratifikálás nem történne meg, ez a legsúlyosabb kö­vetkezményekkel járna. „Nehéz volna megértetni n világgal, miért nem tet­tük meg az első lépést a béke felé, amikor az embe­rek olyan nagyon várják, hogy további lépések tör­ténjenek ez irányban” — fejezte be tanúvallomását Rusk külügyminiszter Miközben Rusk a külügyi és hadügyi bizottság kibő­vített, ülésén beszélt, Ed­ward Teller, „a hidrogén­bomba atyja” a szenátus­nak a fegyveres erők felké­szültségével foglalkozó al­bizottsága előtt jelent meg és a moszkvai szerződés ra­tifikálása ellen beszélt. Tel­ler szerint a moszkvai szerződés ratifikálása „sú­lyos következményekkel járna az Egyesült Államok és a szabad világ biztonsá­gára”. Dean Rusk hétfőn este felkereste Kennedy elnö­köt. hogy személyesen szá­moljon be a moszkvai atom- csend-egyezményről, vala­mint legutóbbi moszkvai és bonni tárgyalásairól. • Az amerikai külügymi­nisztérium közlése sze­rint hétfőn nyolc újabb or­szág — Jordánia, Uruguay, Izland, Trinidad és Tobago, Svédország, Laosz, Libanon és Nicaragua — washing­toni képviselői írták alá az amerikai fővárosban az atomcsend-egyezményt. (MTI) MOSZKVA (MTI) Moszkvai mérnökök ver­senyautót szerkesztettek — a ZIL—112-t, amelynek óránkénti sebessége eléri a 250 kilométert. Az 1200 ki­lós gépkocsit kiváló féke­zőberendezéssel látták el. PÁRIZS (MTI) Miután a Citroen Autó­gyár július 10-én rímelte árait, a többi nagy francia gépkocsigyár — így a Bonn (MTI). A bonni ultrák csoport­ja még mindig nem adta fel a harcot a moszkvai atomcsend-egyezmény el­len és a kiszivárgott érte­sülések szerint a hétfői minisztertanácson ismét heves viták zajlottak le a körül, vajon a Rusk által megígért „biztosítékok” kielégítőnek tekinthetők-e. Ennek eredményeként jött létre az a furcsa kormány- határozat, amelynek értel­mében a bonni kormány elvben ugyan kimondotta csatlakozási készségét, de a „gyakorlati végrehaj­tást” vagyis az egyezmény tényleges aláírására vo­natkozó döntést későbbre halasztotta. Előrelátható­lag a pénteki miniszterta­nácson döntenek majd er­ről és addig a Strauss és Brentano-vezette ultrák újabb erőfeszítéséket tesz­nek a csatlakozás megaka­dályozására. A Bild hangsúlyozza: a kormány hétfői határoza­tának egyelőre még nem lesz gyakorlati következ­ménye. Bonn előbb, „na­gyító üveggel megvizsgál­ja” Rusk külügyminiszter szenátusi nyilatkozatát, — továbbá be akarja várni, hogy milyen eredmény­nyel jár Schröder külügy­miniszter szerdai londoni lá­togatása. „Csak ha az utolsó aggályok is eloszlottak — írja a lap —, akkor fog­ják hivatalosan is beje­lenteni a moszkvai egyez­ményhez való csatlako­zást”. képezik”. A portugál mi­niszterelnök homályosan bár, de nyilvánvalóan ka­tonai akciókra célzott és egyben figyelmeztette a portugálokat, hogy való­színűleg fel kell emelni az adókat, mert csak így tud­ja a kormány biztosítani Angola, Mozambique és a többi gyarmat „védelmét a terroristákkal szemben”. több méreteket ölt a „bor csatája”. Az idei szüret — akárcsak a tavalyi — igen bőségesnek ígérkezik. A tavalyi termésből még 25 millió hektoliter van hordókban. Ennek kö­vetkezményeként a nagy- kereskedők a hivatalos mi­nimum alatt vásárolják a bort a cukorfokra megsza­bott 5.10 helyett csak 4.10 frankot fizetnek hektolite- renkint. A termelők viszont kénytelenek ilyen áron elad­ni, hogy „helyet csinálja­nak” az új termésnek, — amelynek értékesítési le­hetőségei még borúsabbak. A termelők két millió hektoliter gyengébb mihő- ségű bor tárolását követe­lik. mert különben ez a mennyiség teljesen érték­telenné válik és a terme­lők tönkremennek. A pénz­ügyminiszter viszont vona­kodik az ehhez szükséges hitelek megadásától. Közben a Dél-franciaor­szági szőlővidékeken nő a feszültség. — A parasztok több helyütt ledöntötték a telefonoszlopokat, a Bor­deaux—Marseille vasútvo­nalon tönkretették a jelző- berendezést és csaknem 4 órára megakadályozták a forgalmat. MINDENFELŐL, MINDENRŐL SOROKBAN Háziasszonyok figyelem l Most szerezze be a befőzéshez szükséges paradicsomot A foldműresszöretkezeteknél és a ML'K bizományosainál jóminőségű befőzési paradicsom bármilyen mennyiségben és OLCSÓ ÁRON áll rendelkezésükre a háziasszonyoknak Salazar „elmegy a legvégső“ határokiq Lisszabon. Salazar portugál miniszterelnök be­szédet mondott a lisszabo­ni rádióban és televízióban. Éleshangú nyilatkozatában kijelentette, hogy a portu­gál kormány szükség esetén „a legvégső határokig is elmegy és minden rendel­kezésére álló eszközzel megvédi Portugália tenge­rentúli területeit, amelyek az ország integráns részét Párizs (MTI). „A dús termés átka vábbra is beárnyékolja a francia mezőgazdaság kilá­tásait. A paradicsom-, a ba­rack- és a burgonyaháború után — mind a három me­zőgazdasági termékből — olyan bő volt a termés, hogy a parasztok nem egy­szer csak önköltségi áron adhatták el munkájuk gyü­mölcsét — egyre fenyege­Háború“ bontakozik ki Franciaországban Renault, a Peugeot és a Simca is bejelentette: Nö­veli 1964-es modelljei árát. Az áremelkedés 2—3 %-os. Franciaországban hétfőn lépett életbe a kenyér árá­nak 4 százalékos emelése is. WASHINGTON (MTI) Az Amerikai Atomerő Bizottság közölte, hogy hét­főn a nevaadi kísérleti te­repen újabb földalatti nukleáris robbantást haj­tottak végre. A kishatóere­jű bombával végzett kísér­let a 70. volt az 1961. szep­temberében megkezdődött sorozatban. Az idén ez volt a 11. amerikai földalatti robbantás ki. Dehler Moszkvába utazik

Next

/
Thumbnails
Contents