Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-14 / 189. szám
1963. auguszíus Ili SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hogyan szaporítják az arankát a szolnoki járásban ? Értékesítési gondok Nagykörűn A megye növényvédelmi felügyelőjével és a Szolnok megyei Növényvédő Állomás igazgatójával ismét aranka ügyben jártunk a szolnoki járásban. A Csataszögtől Jászladányig tartó útszakaszon minden lucernatáblából messze virítanak az arankafoltok. A csataszögi Tiszamenti Szebb Élet Tsz-ben azt panaszolták, hogy szinte már offenzívát folytatnak e szívós növényi kártevő ellen, mégsem tudják kipusztítani. Irtották vegyszerrel, kapával, de mindez nem hozta meg a várt eredményt. Ennek a közös gazdaságnak 739 hold régi és 170 hold új vetésű lucernája van. Eddig 50 ezer forint értékű vegyszert vásároltak, s a növényvédő állomásnak csaknem 16 ezer forintot fizettek ki munkadíjként. Ha mindent összeszámolnak 100 ezer forintot is meghalad az arankairtásra fordított összeg. Most azt tervezik, hogy né- hányszáz liter gázolajat felhasználnak erre a célra, kiégetik az arankafoltokat. Hunyadfalván tőlünk kérdezte az egyik szövetkezeti gazda: mi lehet az oka annak, hogy az új vetésű lucerna is telistele van arankával A kérdésre sajátmaguk megahdatják a választ, ha megnézik, milyen szénát etetnek a jószágokkal: Jócskán találtunk abban elvirágzott. csiraképes magot tartalmazó arankát. Ez a trágyával majd visszakerül a földbe, s megtámadja, pusztítja az újvetésű lucernát is. Hasonló dolgot tapasztaltunk a kőtelki Ezüstkalász Tsz-ben is. A 110 hold újtelepítésű, szépen beállt lucernás nagyobb része töb- bé-kevésbé fertőzött. Csak a mintegy 12 holdas terület, — ami korábban rizstelep volt — mentes az arankától. Bizonyára a talaj fertözöttsége az oka az aranka elszaporodásának. Ez annál inkább feltételezhető, mert most is etetik az a rank ás lucernát Az Ezüstkalász Tsz-ben még ki lehetne irtani az arankát, de ahhoz az a két idős bácsi, aki kapával pusztította, kevés. Nagyobb erővel, vegyszerezéssel még megmenthetnék a lucernát, viszont, ha késlekednek, vagy elmulasztják a védekezést, jövőre már csak az eke segíthet; A kiszántott lucerna helyett azonban újat kell vetni, mert a takarmányra minden közös gazdaságban nagy szükség van. De az újtelepítéseket is mindjobban megnehezíti, hogy egyre kevesebb a fertőzéstől mentes talaj. Bizonyára jól tudják ezt a jászladányi Űttörő Tsz vezetői is, mégsem akadályozzák meg az aranka terjesztését. A központi major udvarán a lovak előtt olyan szénát találtunk, amelyben több volt a felmagzott aranka, mint a lucerna Nem tapasztaltuk azt sem, hogy vajmi foganatja lett volna az arankairtással kapcsolatos többszöri, s az egy héttel ezelőtt elhangzott figyelmeztetésnek; A községi tanács vb. elnökének tájékoztatása szerint nagyon aggasztó a helyzet. Most sem éri el a 10 százalékot a lucernatermő terület. Ha) az idén, vagy jövőre újabb táblákat kell kiszántani, a takarmányhiány gátjává válik az állattenyésztés fejlesztésének. Marad tehát az egyedüli járható út: az aranka kiirtása. Ennek érdekében nemcsak a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak keli anyagi áldozatot hozni, hanem a KPM- nek. a vízügyi igazgatóságnak is. A közös gazdaságokban az aratás, cséplés előrehaladtával egyre több munkaerő szabadul fel A tsz-ek vezetői, szakemberei használják ki ezt a lehetőséget is,, szervezzék meg az aranka irtását, a foltok kikapálását. A véde. kezés csak akkor hozhat megfelelő eredményt, ha tavasztól őszig tart. Ezért az erre fordítandó költséget úgy kell tervezni, mint a szőlő- és gyümölcsfák permetezésére szánt összeget. Az anyagi áldozat azonban még nem minden. A védekezésre fordított sok százezer forint is kárbavész, ha nem párosul felelősség- érzettel. Ennek pedig abban is kifejezésre kell jutnia, hogy az illetékesek meggátolják az aranka tudatos szaporítását. N. K. A levél jószándékból íródott, szerzői a szövetkezet féltése miatt küldték azt. A szövetkezetei valóban 57 000 forint kár érte. Igaz, hogy Kiss Ferenc elnök nem elég határozott és következetes a mulasztókkal szemben, s emiatt elégedetlenkednek a tsz jószándékú tagjai. A palánták pusztulását azonban nem nézte el az elnök. A tettesek ellen feljelentést tett és rendőrségi nyomozás indult az ügyben, s a felelősök bíróság előtt felelnek mulasztásaikért. Tehát tévedtek levélíróink. A Petőfi Tsz gazdáinak egyéb gondjai is vannak. Ezek talán a palánta pusztulásánál is súlyosabbak. Nem tudják eladni megtermelt árúikat. Kiss Ferenc elnök és Hangyái József főkönyvelő a korai káposzta és paradicsom I dömpingről tájékoztatott. Megjutalmazták a tíz mázsás dohánytermelési mozgalom győzteseit A magyar dohányipar lágymányosi gyáregységében kedden tájértekezleten beszélték meg a tíz mázsás dohánytermelési mozgalom tapasztalatait, Dr. Olasz Ernő, a magyar dohányipar osztályvezetője bevezető előadásában elmondok, ta, hogy a hazai dohányfogyasziás jelenleg csaknem kétszerese az 1938. évinek, s jelentősen emelkedett a dohányipari termékek ex. portja is. Emellett állandóan nő a fogyasztók minőségi igénye. Ezeknek a követelményeknek csak akkor tudunk eleget tenni, ha javítjuk a dohány termesztés agrotechnikáját. A tíz mázsás mozgalom eredményei iazt mutatják. hogy gondos műveléssel, válogatással és csomózással kedvezőtlen időjárás esetén is viszonylag jó termést lehet elérni. A három évvel ezelőtt indult tíz mázsás mozgalomban már csaknem 600 termelőszövetkezet és állami gazdaság vesz részt több mint 14 000 holdnyi területtel, s példájuk ösztönzően hat azokra a termelőkre is, akik nem csatlakoztak a mozgalomhoz; A magasabb termések eléréséhez kedvező feltételeket teremtenek az állami intézkedések, elsősorban az építési beruházások. Az idén az állam több százmillió forint hitelt nyújt a szövetkezeteknek, hogy 5000 hold termésnek szárításához pajtákat építhessenek s a jövő évre hasonló összeget irányoztak elő erre a célra. A tanácskozások után osztották ki a tíz mázsás mozgalom tavalyi legjobbjainak a jutalmakat. A pusztakovácsi Dimitrov Tsz televíziót, a tenki Béke és a faddi Lenin Tsz rádió- készüléket kapott. Az 1. díjjal járó oklevelet és 1000 forintos pénzjutalmat 8 termelőszövetkezeti eL nőknek, illetve brigádvezetőinek adták át. (MTI) Meteorológiai állomás — a PUSZTÁN Európában több helyütt a mezőgazdaság szolgálatába állították a meteorológiai megfigyelő állomásokat. Ezek közül az egyik Szarvas határában működik. Az Országos Meteorológia] Intézet Terepkli- matológial Mérőállomásának tudományos munkatársai egy tenyészidö alatt 750 ezer különleges mérési adatot gyűjtenek itt össze. Mérift többek között a levegő páratartalmát, a hősugárzásnak és a talaj hőmérsékletének hatását a növényzetre. Az így szolgáltatott adatok alapján a kutatók megállapítják, hogy bizonyos termelési módszerek hogyan befolyásolják a növények víz. és hőigényét. Dezső Margit technikus a felsőbb talajrétegek hőmérsékletét el- lonőrzi a kísérleti kukorica Htom ánv ban. Elkeseredett hangú level et kaptunk a nagykörűi Petőfi Tsz gazdáitól. Megírták, hogy egyes személyek felelőtlen munkája veszélyezteti a közösség várható jövedelmét. A tavasszal például dikonirtos vízzel locsolták a palántákat, s azok elpusztultak. Drága pénzen kellett helyettük palántát vásárolni. Arról is tájékoztattak bennünket, hogy az elnök puhakezű, eltűri a lazaságokat és nem vonatja felelősségre a közösség megkárosítóit. — A MÉK diszpozíciója szerint a napokban 57 mázsa paradicsomot szállítottunk Tatabányára, és mindössze 342 forintot kaptunk érte. Csak 6 fillérért vették át kilogrammonként. — Mennyiért? — Jól hallotta. Hat fillérért. Csupán a szedés- és szállítási költség kétezer forintot emésztett fel. — Befőzésre sem volt alkalmas? — Dehogynem! Csakhogy a MÉK nsm vesz át II. osztályú paradicsomot. A napfoltos és kissé megrepedt áru már nem kell. A szövetkezetben 15 holdra palántáltak paradicsomot. Az öntözött növény jó termést hozott De nemcsak náluk, hanem másutt is. Az értékesítési nehézségek azt mutatják, épp ez a „baj”. Vajon mi legyen a nagy költséggel és emberi erővel megtermelt áru sorsa? Nem hinnénk, hogy a szolnoki munkásoknak nem kellene. A háziasszonyok szívesen megvásárolnák befőzésre, csak el kellene juttatni hfi77a iiilr A MÉK 70 fillérben szabta meg a II. osztályú paradicsom árát, de ingyen sem kell neki. A szövetkezet szívesen adná 50 fillérért, ha elvinnék. — A káposztával is hasonlóan jártunk — mondják a szövetkezet vezetői. — A MÉK először 30—40 fillért igért kilójáért, végül a nyakunkon maradt. Több mint három vagonnyit lesilóztunk, hogy mentsük ami menthető. Félünk: hogy a paprikával és a késői zöldbabbal is így járunk. A szövetkezet 1,1 millió forint bevételt tervezett a kertészetből. Az eddigiek azt mutatják, hogy 500— 600 000 forint kiesésük lesz. Bár a növénytermesztésből, a gyümölcsből és az állattenyésztésből többlet- bevételre számítanak, a kiesést már nem tudják pótolni. A nagykörűi gondok nem egyedülállóak a megyében. Más szövetkezetek is panaszkodnak, hogy nem keil a II. osztályú paradicsom. Pedig a piac sok árut fel tud venni. Mindkét fél részére elfogadható, de olcsó áron értékesíteni lehet a paradicsomot. Nem hisszük, hogy a megye kereskedelmének irányítói pusztulni hagyják a megtermelt értékeket. Máthé László öfven tojásból Néhány napja szenzációnak tűnő fogadás született a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek villanyszerelő műhelyében. A Gagarin szocialista címért versenyző villanyszerelő munkabrigád egyik, jó étvágyáról közismert tagja kijelentette, ötven tojásból eszik rántottát, mindenki szeme láttára. Hamar terjed a hír az üzemben, látványosság lesz ez a javából. A tét nem volt kicsi. Ha a „versenyző” nem fogyasztja el a nagy mennyiségű tojást, akkor dupláját, vagyis száz tojás árát kell kifizetnie. Ez még mind semmi. A gyorsan megalakult rendező bizottság 10—10 forint belépődíjat szedett azoktól, akik bejelentették részvételüket a versenyre. Ebből a pénzből sört és bort vásároltak. Elég az hozzá, az üzemi konyhán számos érdeklődő részvételével elkészült a nagy halom, több mint két kilogramm, bő zsírban úszó rántotta. A nyilvános versenyre az alkalmi rendező bizottság az üzem művelődési házának egyik helyiségét szemelte ki. Ott folyt le az attrakció, amely inkább ízléstelen volt, mint érdekes. Amíg a kíváncsiak által körülvett és körülült versenyző kemény elszántsággal gyűrte magába a sárga lepény darabokat, a sörtől és bortól csillogó szemű brigádtagok (ugyanis a verseny alatt jócskán fogyasztották az italt) minden szellemesség nélküli élcelődéseikkel próbálták kizökkenteni őt nyugalmából. Ez sikerült is, mert az ugratás később veszekedéssé fajult. A nagyevő megsértődött, feladta a versenyt miután negyven tojást „bevágott”. Az elvesztett fogadás árát, ISO forintot (még szerencse, hogy darabja csak egy forint 30 fillérbe került a tojásnak) gavallérosan kifizette, és ez az összeg ismét bor alakjában folyt le a torkokon. Ha ezt az evőversenyt egy közös kiránduláson, vagy összejövetelen, esetleg a „Jó falat” kisvendéglőben rendezi a Gagarin brigád, az sem dicsérendő cselekedet, — de hagyján. Az ilyesfajta haszontalan és könnyen súlyos betegséggel végződhető virtuskodások <— szerencsére — egyre jobban kimennek a divatból, egyre ritkábbak. Ne így versenyezzen, ne így szerezzen hírnevet magának a szocialista címért küzdő brigád. Ne a kultúra házát használják italozással kísért komolytalan virtuskodásaik színhelyének. Vajon segíti ez az evőverseny a szocialista emberré válást? Egyáltalán nem. Sőt, italos fejjel, mámoros könnyelműséggel éppen az evőverseny példáján felbuzdulva ötven liter sör elfogyasztására kötöttek egyesek fogadásokat. Az ilyen és ehhez hasonló „versenyek” ne legyenek a szocialista címért küzdő brigádok szórakozásai. A fogadás nagy tétjének mindenáron való megnyerésére való törekvés a közösségi szellem romlásához, veszekedéshez, kultúr- emberhez nem méltó viselkedéshez vezethet. Másrészt, a túlterhelt gyomrú ember megbetegedhet, hosz- szabb időre is kieshet a termelésből. Ez pedig nem lehet célja egyetlen brigádnak, egyetlen dolgozónak sem. Reméljük, hogy a jövőben a Tiszamenti Vegyiművek Gagarin brigádjának tagjai a művelődési házat elsősorban műveltségük fokozása, szélesebb látókörük megszerzése érdekében látogatják majd. — bognár -»
