Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-07 / 183. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. augusztus % Szovjet—magyar barátsági nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Aki tehát türelmetlenke­dett, mert sokáig nem ka­pott tájékoztatást, bocsás­son meg nekünk és kérem, utólag értsék meg eljárá­sunk indítékait Szeretnék egy másik kérdést is felvetni. Köz­ponti Bizottságunktól, álla­mi életünk vezetőitől párt­tagságunk, munkásosztá­lyunk, népünk, nagyon sok szépet és jót hallott kínai testvérpártunkról, annak történelmi harcairól, Kína nagyszerű népéről. Szeret­ném megmondani elvtár­sak, hogy ebből semmit nem vonunk vissza. Meg­győződésünk szerint a Kí­nai Kommunista Párt nagy történelmi harcot vívott; helyes irányvonal alapján nagy utat tett meg. A kí­nai nép nagyszerű nép, testvérünk a Kínai Nép- köztársaság a szocialista világrendszer országai közé tartozik. Mi változatlanul tiszte­lettel és megbecsüléssel va­gyunk a kínai testvérpárt tömegei, a nagy kínai nép iránt és szilárd meggyőző­désünk, hogy ha most van is nézeteltérésünk a kínai vezetőkkel, ez történelmi értelemben átmeneti jelen­ség, ami elmúlik és mi Kí­na testvéri népével együtt jutunk el a kommunizmus kapujáig és a kommunis­ta társadalomba. (Taps). Volt egy kis konfliktu­sunk, sajnos állami vona­lon is a kínai elvtársakkal. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának jú­nius 14-én megjélent leve­lét ugyanis mi Magyaror­szágon — ahogy mindenki tudja — akkor nem nyom­tattuk ki, mégpedig azért, mert pártunk Központi Bi­zottságának megítélésére tartozik, hogy más pártok dokumentumaiból mit, mi­kor tart célszerűnek ki­nyomtatni. Ügy véljük, mivel nem mi voltunk a címzettek, az elemi illen­dőség is megkívánta, hogy a címzett határozza meg, mikor és hogyan szándé­kozik vitatkozni a feladó­val. A kínai vezető elvtársak azonban megfelelő pél­dányszámban magyar nyel­ven is „jókor” kinyomtat­ták ezt a levelet és meg­kérdezésünk nélkül gőz­erővel kezdték terjeszteni. Ahogyan ez ilyenkor len­ni szokott. Külügyminisz­tériumunkba behívták az illető kínai diplomatát és megkérték, hogy ezt hagy­ják abba. Kínai elvtársunk azt ta­lálta válaszolni, hogy ez beavatkozás Kína belügyei- be. (Derültség). Ez na­gyon eredeti értelmezése a szuverénitásnak és a bel- ügyeknek. A kínai elvtár- eak meghatározhatják, — hogy országukba mit ter­jesztenek — az azonban, hogy Magyarországon mit terjesztenek, a magyar szu- verénitás illetőségi körébe tartozik és ezt mindig az illetékes magyar szervek határozzák meg, mert ez nem Kína, hanem Magyar- ország belügye. — (Nagy taps). Elvtársak! Az utóbbi esz­tendőben pártunk és né­pünk harcba szállt az 1956- o$ ellenforradalmi felkelés­sel, hogy helyreállítsa nép- köztársaságunk törvényes rendjét, helyreállítsa szocia­lista államunkat és tovább haladjon a szocialista tár­sadalom építésének útján. Ez a mi harcunk fő kér­dése. Mi azonban nemcsak a revizionizmussai és az ellenforradalmi felkelés ki­robbantóival szálltunk harc­ba, hanem a személyi kul­tusszal is és mindazzal, amit a személyi kultusz je­lent, a szocialista törvények megsértésével, a dogma ti z- mussal, a szektarianizmus- sal, az élettől és a néptől való elszakadással. Ez harcunk belső logikája és törvénye Harcbaszólltunk a törvény­telen perek gyakorlatával, a megalapozatlan gazdasági tervezéssel és általában mindazzal, ami a személyi kultusz káros maradványa. Változatlanul az a felada­tunk, hogy dolgozzunk a pártélet, a magyar közélet demokratizálásáért, a szo­cialista demokrácia szünte­len fejlesztéséért és továb­bi kibontakoztatásáért. Aki most a személyi kultusz és a személyi kultusz mód­szereinek ügyvédjeként lép fel a nemzetközi kommu­nista mozgalomban, az ne számítson ránk, mert ne­künk, pártunknak és né­pünknek untig elege volt a személy kultuszból, s azt nem akarja viszontlátni. (Nagy taps.) A személyi kultusz elleni harccal Is a szocialista építésért, népünk békéjéért s jólétéért küz­dünk. Ami a világbékéért foly­tatott harcunkat illeti, most bizonyos oldalról vitatják, hogy az helyes-e? A békés egymás mellett élés eszméjét Lenin adta a kommunistáknak, s a XX. kongresszus fejlesztette to­vább a megváltozott erő­viszonyoknak megfelelően. A kongresszus óta eltelt hét esztendő minden ténye en­nek az elvnek az igazságát, erejét és nagyszerűségét bi­zonyítja. Nagyon jól tud­juk, hogy a békés egymás mellett élés elve a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésére vonatkozik, de egyben harcot is jelent az ideológia, a gazdasági ver­seny területén és sok egyéb területen. Mi továbbra is az álamok békés egymás mellett élése mellett va­gyunk és bízunk abban, hogy az ideológiai vitában, a gazdasági versenyben a szocialista társadalmi rend­szer legyőzi a kapitalista rendszert, az imperializ­must. Elveink mellett kitartunk, de biztonságunkról és a honvédség megfelelő szín­vonaláról gondoskodunk, mert erre az érvek sorában feltétlenül szükség van. Ilyesmivel ugyan nem jó tréfálni, de úgy áll a dolog, hogy az imperialista veze­tőknek hiába dugjuk az or­ruk alá, mit mondott Marx, Engels, meg Lenin (derült­ség), nemigen veszik figye­lembe, mert ha figyelembe vennék, nem imperialisták, hanem kommunisták len­nének. Ha viszont eléjük tesszük Marx, Engels, meg Lenin írásait és tudják, hogy az eszmék mögött va­lóságos, kézzelfogható erő áll, rögtön tüzetesen kezdik tanulmányozni Marxot is, Engelset is és Lenint is. (Élénk derültség, taps.) Moszkvában a három tárgyaló ország, a szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képvise­lői aláírták a részleges atomcsendre vonatkozó egyezményt. (Nagy taps) Alkalmunk volt már a tár­gyalás közben is kifejezni véleményünket. Helyesel­tük, hogy a tárgyalások megkezdődtek, örülünk, hogy a megállapodás lét­rejött és aláírták. Bejelent­hetem, hogy a legközelebbi napok egyikén a Magyar Népköztársaság is alá fogja írni ezt az egyezményt. (Hosszantartó nagy taps) Tudatában vagyunk an­nak, hogy ez részeredmény, de ez is fontos. Először is a légkör nem szennyeződik tovább, s ez az egész embe­riség érdeke. Másodszor: a megállapodás egy lépés előre az atomfegyverkísér­letek teljes betiltása, min­denfajta atomfegyver meg­semmisítése, az általános és teljes leszerelés, a hi­degháború felszámolása fe­lé. Józanul tudjuk mérle­gelni azt az utat, azt a nagy harcot és erőfeszítést, amely még az emberiségre vár, amíg elérhetjük sz atomfegyver teljes betiltá­sát és megsemmisítését, az általános és teljes leszere­lést, a hidegháború teljés felszámolását, és a tartós béke kivívását. De, hogy egy kínai közmondást idéz­zek: ezer mérföldes utat is csak úgy lehet megtenni, hogy előbb megtesszük az első lépést és azután a töb­bit, az atomcsendegyez­ményt így értelmezzük és ezért helyeseljük. A világ békeszerető né­pei üdvözlik a megállapo­dást, ez érthető is, hiszen oly sok évi harc után végre most megtermetté első gyü­mölcsét azoknak az embe­reknek az erőfeszítése, akik a béke ügyéért a föld minden országában küzdöttek. Biztos, hogy ez a siker új erőt ad száz- és százmillióknak, hogy még nagyobb egységben, még nagyobb erővel harcoljanak a békéért, hogy ezen az úton új és új győzelmeket arathassanak a népek. A megállapodást ellenzik az Egyesült Államok és Nyu- gat-Németország legreak- ciósabb körei, ellenzik a francia nagyhatalmi sovi­nizmus megszállottjai és sajnálatos módon ellenzi ezt a megegyezést a Kínai Népköztársaság kormánya. Persze, az indító okok kü­lönbözőek. A lényeg azon­ban az, hogy a föld összes országaiban mindazok a politikai áramlatok, társa­dalmi rétegek és körök üd­vözlik ezt a megállapodást, amelyek hívei a békének, Üdvözöljük mi is, mert a mi országunk, a mi népünk is a békepolitika híve. (Nagy taps) Kedves Elvtársak! Befe­jezésül építőmunkánkkal szeretnék foglalkozni. Azt hiszem, sem külpolitikai kérdésekről, sem a mi párt- és kormányküldöttségünk Szovjetúnióbeli útjáról|nem lehet szólni anélkül, hogy ne beszélnénk belső építő munkánkról. Párttagságunk, öntudatos dolgozóink őszinte és meg- győződéses hívei irányza­tunknak. Azt várják tőlünk, hogy a nemzetközi fórumo­kon, a nemzetközi kommu­nista mozgalom összejöve­telein és a külpolitikai ak­tusokon is a helyes, marx­ista-leninista vonal mellett és a békét szolgáló javasla­tok mellett adjuk le pár­tunk, kormányunk szavaza­tát. Pártunk szavazatának súlya a nemzetközi kommu­nista mozgalomban és kor­mányunk szavazatának sú­lya a külpolitika kérdései­ben egyenes arányban áll népünk belső harcának, belső építő munkájának eredményeivel. Építómunkánk tehát nemcsak népünk egyre jobb előfeltételeit teremti meg, hanem nemzetközi je­lentősége is van. Az igaz­ság az, hogy például vezető amerikai körök a Magyar Népköztársaságot és még inkább annak kormányát ma semmivel sem szeretik jobban, mint 1956-ban. Most mégis másképpen néznénk ránk. Miért? Mert meggyőződtek arról, hogy a Magyar Népköztársaság él és erősödik, az ő óha­jaiktól és kívánságaiktól teljesen függetlenül, s ezt a tényt tudomásul veszik. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt méltónak bizonyult történelmi küldetésére, amelyet mint a magyar munkásosztály forradalmi élcsapatának be kell tölte­nie. Pártunk marxista—le­ninista párt, ideológiailag politikailag és szervezetileg egyaránt egységes. Egészsé­gesen fejlődik és erősödik, vezeti és irányítja társadal­munk', országunk életét, né­pünk tevékenységét. Vissza­tekintve az elmúlt évekre és erőt merítve abból, mi­lyen hallatlan nehézségeket küzdöttünk le, abból, hogy belső rendünk megtámad- hatatlan, a Magyar Nép­köztársaság nemzetközi presztízse barátok, közöm­bösök és ellenségek előtt hatalmasan növekedett, pártunkra az a feladat vár, hogy még nagyobb energiá­val, elvileg még szilárdab­ban és következetesebben vezesse új és új győzelmek­re a gazdasági és a kultu­rális építést. A párt a ml fő erőnk! (Taps.) Növek­szik népi államunk szer­vezett ereje is. A jelenlegi egészséges, jó viszonyok közepette a párt nem egyedül, nem izoláltan dolgozik, hanem úgy, hogy nyugodtan és nagymérték­ben támaszkodhat tömeg- szervezeteinkre, a szakszer­vezetekre, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, a nő- tanácsokra és a többi társa­dalmi és tömegszervezetek­re. Pártunk építhet és szá­míthat a Hazafias Népfront- mozgalomra, annak b’zott- ságaira, aktivistáira. Nagy erőt jelentenek az öntuda­tos, élenjáró dolgozók, a szocialista brigádmozgalom részvevőinek sok százezres serege, azok az emberek, akik nemcsak szavakkal, hanem cselekedetekkel és a példamutatás erejével is erősítik népünkben a szo­cialista gondolkozást, a tár­sadalmi felelősségtudatot és segítik építőmunkánkat. Bizton támaszkodhatunk arra az erőre, amelyet in­ternacionalizmusunk, inter­nacionalista kapcsolataink jelentenek. Elsőként emlí­tem a most még szilárdab­bá vált magyar—'zoviet ba­rátságot, harcunk egy fő támaszát (nagy taps), a szo­cialista országok népeinek, a nemzetközi kommunista mozgalomnak egyesített erejét, a függetlenségért harcoló egykori gyarmati népek és a szabadságukért még harcoló gyarmati né­pek egyesített erejét, a bé­kéért harcolók egyesített erejét. Ez népünk harcának rendkívül fontos támasza. A belső építés kérdéseiről szólva mégegyszer megem­lítem a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsát, ör­vendetes, hogy az elmúlt ülésszakon törekvéseink ál­talános irányában, az együttműködésünk bővíté­sére irányuló szándékban egyetértés volt közöttünk és jó lehetőségek vannak arra, hogy okos és helyes poli­tikával, elgondolásaink egyeztetésével, a KGST-ben tömörült országok népgaz­daságát külön-kiülön és va­lamennyit együtt gyors iramban fejlesszük. örvendetes, hogy Köz­ponti Bizottságunk és kor­mányunk jóváhagyta a KGST ülésén részt vett küldöttségünk állásfoglalá­sát. Mi a mind szorosabb — két-, három-, hét-, nyolc­oldalú, vagy még több ol­dalú — együttműködés hívei vagyunk. A mi em­bereinknek. akik a KGST szerveiben dolgoznak, az a feladatuk, hogy ezt a nem­zetközi összefogást és együttműködést — a mi meggyőződésünk szerint a szocializmus ügyének leg­jobb internacionalista szol­gálata, s egyben népünk jóléte megteremtésének legrövidebb útja, — jól képviseljék és szolgálják. (Taps). Itt is csatlakozom ahhoz, amit Hruscsov elv­társ a magyar-szovjet ba­rátsági gyűlésen a Kreml­ben mondott, hogy nekünk az egész világ dolgozó em­bereit meg kell győznünk igazságunkról, azokat is, akik a fejükkel gondolkoz­nak s azokat is, akiknek inkább a gyomrukon át jut el tudatukba az igaz­ság. Ez utóbbiakat a gyom­rukon keresztül fogjuk Mesterséges hóidat lőttek fel a Szovjetunióban M|o|s|z|kMa (TASZSZ) A Szovjetunióban 1963. au­gusztus 6-án fellőtték a Kozmosz—19 mesterséges holdat. A szputnyik fedél­zetén tudományos berende­zéseket helyeztek el. Ezek­nek az a feladatuk, hogy a TASZSZ által 1962. már­cius 16-án nyilvánosságra hozott programnak megfe­lelően folytassák a kozmi­kus térség felkutatását. A szputnyik pályájának adatai a következők: — Kezdeti keringési idő: 92,2 perc; — A Föld felszínétől va­ló legnagyobb távolsága (upogeum) 519 kilométer — A Föld felszínétől va­ló legkisebb távolsága (ve- rigeum) 270 kilométer. — A pályának az Egyen­lítő síkjával bezárt szöge 49 fok. A tudományos berende­zéseken kívül a szputnyi- kon a következő készüléke­ket helyezték el: — 90,022 megaherzen dol­gozó rádióadó. — A pályaelemek pontos mérését szolgáló rádiórend­szer. — A készülékek és a tu­dományos berendezések munkájára vonatkozó ada­toknak a Földre való to­vábbítását szolgáló rádióte- lemetrikus rendszer. A mesterséges holdon el­helyezett berendezések nor­málisan működnek. A be­érkező adatokat koordiná­ciós-számító központ dol­gozza feL (MTI) lljabb kelet—nyugati tárgyalások indulnak Moszkvában Rusk HruscsoThoz utazik a Fekete-tenger partjára Moszkva Hamarosan nagy hord. erejű tanácskozások kez­dődnek a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselői között. Hírügynökségek szerint a megbeszéléseken a követ­kező kérdések szerepelnek; a NATO és a Varsói Szer­ződés tagállamai közti megnemtámadási szerződés, a föld alatti nukleáris rob­bantások; a német kérdés; a meglepetésszerű támadások megelőzése; a katonai költ­ségvetés befagyasztása, il­letve csökkentése. A nyugati küldöttségek vezetőivel találkozni fog Hruscsov miniszterelnök is. A találkozások időpontját még nem hozták nyilvános­ságra. A szovjet miniszter­elnök a Fekete-tenger vi­dékére utazik és Rusk kül­ügyminiszter meghívást ka­pott, hogy csütörtökön ő is látogasson el a Gagrába, a „szovjet Riviérára”, Gromiko szovjet, Dean Rusk amerikai és Lord Home angol külügyminisz­ter a részleges atamtilalmi szerződés aláírása után ma reggel magyar idő szerint 8 óra után a szovjet kül­ügyminisztérium épületében ismét találkozott egymás­sal, Gromiko, Rusk és Lord Home ismét találkozott egymással Moszkva, (MTI) Gromiko szovjet, Dean Rusk amerikai és Lord Home angol külügyminisz­ter a részleges atomtilalmi szerződés aláírása után kedden reggel magyar idő szerint 8 óra után a szov­jet külügyminisztérium épületében ismét találkozott egymással. Moszkvai diplomáciai megfigyelők szerint a há­rom hatalom képviselői megvitatják a következő külügyminiszteri tanácsko­zások, vagy egy esetleges csúcstalálkozó napirendjét. Bizonyosra vehető — hangsúlyozzák a megfigye­lők, — hogy a mostani ta­lálkozó sorozaton tárgyal­nak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadá­lyozásáról, a meglepetés­szerű támadások elhárításá­ról és a meg nem támadási szerződés megkötésének le­hetőségéről. (MTI) meggyőzni arról, hogy igenis a kommunizmus a jövő társadalma. Ez a tár­sadalom a legigazságosabb, a legjobb, az egyedüli igaz, szabad emberi társadalom, amely biztosíthatja az em­bereknek a békét és a jó­létet is, mégpedig olyan fokon, amilyet ember ko­rábban sohasem látott. — (Taps). Ami népünk harcát ille­ti, az utóbbi években na­gyon sok kérdést tisztáz­tunk, s pozíciónk, állásfog­lalásunk. ütünk világos. — Népünk rengeteget tanult politikailag, támogatja pár­tunk állásfoglalását, poli­tikáját, támogatja tervein­ket, mégpedig nemcsak szóval, hanem munkával is. Ezen a világos, egyenes úton kell tovább mennünk, s nagyon sokat kell foglal­koznunk a legforradalmibb cselekedettel, a gyakorlati tettel, a szocialista építés feladataival. Népünk sze­rencséjének tartjuk, hogy a Szovjetunióval, a szocia­lista országok népeivel, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom oszta­gaival, az emberiség min­den józanul gondolkodó fiával, a béke ügye mellett álló emberekkel együtt ha­ladunk ezen az úton. Elvtársak! A Központi Bizottság határozata szi­lárd elvi helytállásra, gya­korlati építő tevékenység­re, új erőfeszítésre hív fel mindenkit. A munka néha bosszúsággal, néha méreg­gel is jár, de mégis a mun­ka adja meg a legnagyobb elégtételt, az hozza az eredményeket. amelyek nyomán jobb és szebb lesz népünk élete. Haladjunk tovább az eddigi úton, mert ez a szocializmus tel­jés felépítésének útja. — amelv a kommunizmushoz, a békéhez, a jóléthez, a magyar nép nemzeti felvi­rágzásához és boldogulásá­hoz vezet. — (Hosszantartó taps).

Next

/
Thumbnails
Contents