Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-07 / 183. szám

WG3. augusztus T, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAE 8 A kunszentmártoni járás szövetkezetei 119,2 százalékra teljesítették öntözési tervüket Beszélgetés a járás vezetőivel A kunszentmártoni járás termelőszövetkezetei — a megyében elsőként — túlteljesítették öntözési ter­vüket. A szorgalmas szövetkezeti gazdák 7432 hold nö­vényre jutatták el a vizet, s az állami tervet 119,2 százalékra teljesítették. Mintegy kétezer hold kapás, több mint 1600 hold pillangós takarmány, illetve rét és legelő kapott mesterséges csapadékot. Az öntözött növényekből jelentéktelen — csak 240 hold — a rizs vetésterülete. Karsai Mihály tói, a járási pártbizottság titkárá­tól és Czakó Sándortól a járási tanács vb. elnökétől érdeklődtem: Gyorsítsuk meg a silókukorica betakarítását — Hogyan érték el a kö_ zös gazdaságok e kimagas­ló eredményt? A járási pártbizottság és a járási tanács milyen segítséget adott a terv valóraváltásá- hoz? — Négy évvel ezelőtt még nem egészen 3500 holdat öntöztünk. — kezd­te Karsai elvtárs. Akkor elhatároztuk, hogy éven­ként ezer holddal növeljük öntözött területünket. Fel­kerestük a tsz-ek vezetőit és megegyeztünk velük. A különböző tanácskozásokon sokat foglalkoztunk az ön­tözéssel. A tsz-ekkel együtt kutattuk az újabb lehető­ségeket. s így évről-évre nőtt az öntözött területünk. Az idén 8200 holdas ellen- tervet készítettek szövetke_ zeteink; Bízunk benne, hogy ezt is teljesítik. Má­sodvetést és későd zöldség­féléket öntöznek még. A csépai Oj Barázda, a tiszaugi Tisza Gyöngye, a nagyrév! Béke és Barátság, a tiszaikürti Hunyadi és a tiszainokai Szabadság Tsz túlteljesítette öntözési ter­vét. —Az öntözés személyi és technikai feltétedéit ho­gyan biztosították? —- Ez nagyon fontos — válaszolt Czakó elvtárs. — Először talán a személyi feltételekről. A télen Kun- szentmártonban, Öcsödön és Csépán kilencvenhat tsz tagot képeztünk ki öntöző szakmunkássá. Hatan Ken­deresen. tanultak az öntö­ző gépésztanfolyamon, har­mincnyolcán pedig a jár­tásban szereztek képesítést, mint öntözőgép kezelők; Hozzáértés nélkül nem megy a dolog. Az emberek­nek tudniuk kell, mit miért és hogyan csinálják. Jelen­leg 65 holdra jut egy-egy szakmunkás. Az a tervünk, hogy 1965-ben 25—30 hold­ra csökkenjen ez az arány. Sikerült elérnünk, hogy állandósultak az öntözőbri­gádok. A tsz-ek nem viszik el őket más munkaterü­letre, — A technikai bázis nö­veléséhez maximális segít, séget adtunk a tsz-eknek — szólt közbe Karsai elvtárs. — Tavaly csak huszonkét öntözőgépünk volt, most negyvenhárom van. A leg­több éjjel-nappal, illetve nyújtott műszakban üze­mel. Az üzemórák számá­val azonban elégedetlenek vagyunk. Az öntözéshez több szer­ves és műtrágya kell. Saj­nos, mindkettőből kevés van. Az öntözött földek azonban minden tsz-ben több trágyát kaptak, mint a többiek. — Az eső nem nyugtatta meg a tsz-ek vezetőit? S ezért nem húzódoztak az öntözéstől? — Tavaly csak 341 mil­liméter esőt kaptunk. A nyári hónapokban ebből 81 milliméter hullott — vála­szolt Czakó elvtárs. — Az idén több volt a csapadék. Például Öcsödön 150 mil­liméter hullott júniusban. Egv héttel ezelő-tt 45—55 milliméter eső volt a já­rásban, mégis mindenütt ön­töznek. A napokban több . brigádot megkérdeztünk: «minek öntöznek, hiszen obő volt?e Jólesett hallani az öntözők szavait, agitál­tak bennünket, hogy szük­ség van az öntözésre. Így beszéltek a csépaiaik és a tiszainokaiak is. E brigádoknak nincs más elfoglaltságuk, mint az ön­tözés. Dolgozni és keresni akarnak, s így munkát is kémek maguknak. — Megbecsülik-e az ön­töző szakmunkásokat a tsz-ekben? — Igen. A premizálás különbözó módszereit al­kalmazzák; A vb elnök megkereste a járási tanács július 22-i ülésének jegyzőkönyvét. Ezen az ülésen döntöttek ugyanis arról, hogy kik kapják meg a járási párt- bizottság és a járási tanács elismerő oklevelét. A hatá­rozat szerint úgy döntöt­tek, hogy Vériem Antal és Gönczi Imre, az öcsödi Kossuth, Körmendi András és Cservenka József a ti­szainokai Szabadság, Magó Sándor a csépai Űj Baráz­da Birgés László és Mező- csáti Boldizsár a kunszent­mártoni Zalka és Szira Jó­20 millió dollái* költséggel Az amerikai Columbia cég húszmillió dollárt fo­lyósít Dino de Laurentiis készülő biblia filmjéhoz. A filmgyár szóvivői szerint ez a legnagyobb szabású üz­let, amit a vállalat valaha kötött. A színes film meg­jeleníti Mózes öt könyvét, vagyis a Genesást, a világ teremtését, a paradicsomot, Ádám és Éva történetét, Kain testvérgyilkosságát, Noé és a vízözön, a Bábel tornya, Ábrahám, Izsák, Ézsau, Jákob és József tör­ténetét. Egy teljes évig tart a film elkészítése. A felvételek De Laurentiis új római stúdiójában, Olaszor­szág déli vidékein, Egyip­tomiban és Spanyolországban készülnek. Sodorna városát például az Etna hegy lej­tőjén építik feL A Nap, mint éjszakai világítótest Herman Oberth, nyugat­német tudós a berlini mű­szaki egyetemen legutóbb ismertette azt a tudomá­nyos elgondolását, amely lehetővé tenné, hogy a nagyvárosokat éjszaka nap­fénnyel világítsák. Ennek megvalósításához a világűr­ben forgó, sokoldalú, csi­szolt tükröket kellene elhe­lyezni; felfognák a Nap fé­nyét és rávetítenék a Föld bármely kívánt pontjára. Ilyen hatalmas tükrök nem csupán a nagyvárosok éj­szakai világítását oldanák meg, de alkalmasak lenné­nek arra is, hogy megol­vasszák a sarkvidék jégme­zőit, hozzájáruljanak a si­vatagok öntözéséhez, ciklo­nok és viharok kitörését akadályozzák meg, stb, zsef, a csépai Alkotmány tagja kapta meg e magas elismerést. — A mezőgazdasági osz­tály milyen segítséget ad a tsz-eknek? ■— Az osztály szakembe­rei segítenek a tervek el­készítésében, tanácsokat, adnak, hogyan javítsák az öntözés minőségét, javasla­tokat tesznek az öntözővíz mennyiségének adagolásá­hoz. Patronálásuk hozzájá­rult ahhoz, hogy a szelevé- nyi Szikrát kivéve sehol sem adagolnak 45—50 mil­liméternél kevesebb vizet egy-egy öntözésnél. Jól dolgozik Kozsuch Pál öntözési agronómusunk. Tavaly például hatszáz fo­rinttal megjutalmaztuk. Ugyanezt mondhatom Ba­ronies Ernőről, az FM ön­tözési felügyelőjéről is. Öt is jutalmazásra javasoltuk. Befejezésül a járás veze­tői elmondották, hogy bár sikereket értek el, mégis elégedetlenek' eredménye­ikkel, különösen az öntözés minőségével. 1965-ben már 12 ezer holdat akarnak ön­tözni, s a napi feladatok mellett ennek az előkészí­tésével is foglalkoznak. — m. 1. — Sok értékelő, elemző és szervező munka kell ah­hoz, hogy a következő párt­oktatási évet megkezdhes­sük. A propagandisták és a hallgatók kiválogatása az első és legfontosabb lépcső az év sikeréhez. Ezért tár­sadalmi alosztályunk tagjai még az előkészítés idején beszélgettek a különböző gazdasági és hivatali veze­tőkkel. Együtt mérlegelték: honnan, ki legyen propa­gandista. Akik az előző éveikben is jó munkát vé­geztek, azokat az idén is megbízzuk ezzel a feladat­tal. Akik viszont csak tes- sék-lássék dolgoztak, azo­kat most nem osztottuk be erre a munkára. Tavaly a propagandisták munkájának egyik hiányos­sága volt hogy a tananya­got túlságosan hivatalos előadásban adták át a hall­gatóknak. Amit ügyesen, okosan elmondtak, abból is hiányzott az átélés. Voltam olyan szemináriumon pél­dául, ahol a propagandista kifogástalan, logikus elő­adást tartott, mégsem tudta halgatói figyelmét lekötni, mert átélés, átórzés nélkül beszélt. Nemrég még úgy látszott, hogy a termelőszövetkeze­tek, üzemek, vállalatok ve­zetői közül Ismét ke­vesen kapcsolódnak be a propagandista munkába. S ennek mindig éreztük hiá­nyát. Előfordult az is, hogy mikor számonkértük a hall­gatóktól, miért mulasztot­tak, azt válaszolták: az igazgató elvtársat sem lá­tom sosem pártszemináriu­mon. S a „védekező” hall­gatóknak sokszor igazuk volt. Amikor egyik veze­tővel beszélgettem volna a VIII. kongresszus anyagá­nak néhány fontosabb téte­léről, azt a sajnálatos vá­laszt kaptam, hogy „még nem volt időm átnézni”. Fel se teszem a kérdést, hogy vajon az a vezető, aki a kongresszus után he­tekkel sem tud időt szakí­tani annak tanulmányozá­sára, hogyan tud vezetni akár csak egy kisebb vál­lalatot is. A téli takarmánybázis jelentős részét képezi a jó­minőségű silótakarmány. Az utóbbi öt év alatt jelen­tősen megnőtt a megyében a silókukorica vetésterüle­te, s a művelés technikája is fejlődött. A silókukorica időbeni betakarítása mindig nagy feladatot jelentett, mivel a silózási munkák egybees­nek a cséplés, a nyári is­tállótrágyázás időszakával, tehát a nagy kézi és fogat­erőt igénylő munkákkal. Nem közömbös a betaka­rítás időpontjának helyes megválasztása. E munkát akkor kell megkezdeni, amikor a csövek túlnyomó A megye állami gazdasá­gaiban az idén 189 millió forint értékű beruházást, illetve felújítást eszközöl­nek. — Ebben az évben főként az öntözés- és a gép­park-fejlesztés került elő­térbe. része kezdeti visszérésben van. A munkatorlódás el­kerülése végett helyes, ha a tejes éréskor kezdik meg a silózást. Ha a kukorica­szemek megkeményednek, az erjedési folyamaton nem mennek át, s emiatt a ta­karmányozásnál emésztet­lenül maradnak. A silókombájnok teljes kapacitással való üzemelte­tése szükséges ahhoz, hogy a silókukoricát idejében és jó minőségben tudjuk beta­karítani. Ehhez viszont ele­gendő szárítóeszközt kell biztosítani, hogy a silókom­bájnok munkáját ne aka­dályozza. A Középtiszai Állami Gazdaságban újabb 1200 holddal gyarapodik az öntö­zött terület. Az ehhez szük­séges hatmilliós beruházás kivitelezése már megkezdő­dött, 1964-es határidővel be is fejeződik. Hasonló prog­Körültekintő munkát igé­nyel a takarmány silózása. Nagyon fontos a levegő ki­szorítása. Ehhez a lánctal­pas traktorok a legalkalma­sabbak. A munka megkez­désétől a befejezésig a traktorok állandóan végez­zék a taposást. A gazdasá­gok csak akkor nyernek jó minőségű takarmányt, ha egy-egy megkezdett silógö­dör légterének megtöltését négy-öt nap alatt befejezik. Javasoljuk, hogy a silóta­karmány erjedését a műm ka befejezése utáni napok­ban ellenőrizzék. Virág István megyei főállattenyésztő ramja van a kunszentmár­toni, a csorbái, a jászsági és a karcagi gazdaságoknak is. A tavalyi 35 ezer holddal szemben, még az idén közel ötezer holddal több szántót művelhetnek öntözéssel. Az öntözési beruházások és felújítások összes költsége eléri a 45 millió forintot. A termelési színvonal emelése céljából jelentős összeget, 69 millió forintot fordítanak géppark-fejlesz­tésre. D—4K traktorból hú­szat, SZK—4 kombájnból harmincnégyet, Super Ze- torból ötvenkettőt, DT—Ö4- ből negyvenegyet, pótkocsi­ból százhetvenet — hogy csak a legnagyobb tételeket emeljük ki — vásárolnak. A Karcagi Állami Gazda­ság 430 férőhelyes tehén­istállót kap, amely a járu­lékos beruházások költsé­geivel együtt 14 millió fo­rintba kerül. Körülbelül azonos anyagi ráfordítással létesül ilyen telep a Jász­sági Állami Gazdaságban is. Mindkettő tervezése folya­matban van. Jövőre a tisza- sülyi állami gazdaságban 20—21 millió forintos ki­adással, 620 férőhelyes te­henészeti telep építését kezdik meg. A sertéstelepek fejleszté­sére 14 millió forintot hasz­nálnak fel. A Középtiszai Állami Gazdaságban az idén fejeződtek be a 31 millióból létesített halastó munkálatai. Még 1963-ban ott és Mezőhéken üzembe­helyezik a 800 vagonos ta­karmánykeverőt, amely egyenként 2,5 millió forint­ba kerül. A fejő szakemberek kép­zésére a Héki Állami Gaz­daság alcsiszífeti üzemegy­ségében, 3 milliós beruhá­zással, fejőiskolát hoznak létre. Szolnokon a Szigligeti ut­cában ez év októberében megkezdődik a korszerű mezőgazdasági laboratórium építése, amelyet a miskolci tervező iroda tervei alapján készítenek el. E beruházás költségei elérik az ötmillió forintot. A laboratórium építését — amelyben fő­leg öntöző, víz, trágya és talajvizsgálatokat, illetve kísérleteket folytatnak majd, — 1965-ig befejezik. A munkásellátás javítása érdekében Ecsekfalván jö­vőre üzemi konyha készül el, amely háromszáz sze­mély kiszolgálására lesz al­kalmas. ^ Kunszentmárton- ban néhány hónapon belül adják át rendeltetésének a konyhát és étkezdét. Az adminisztrációs és irányító munka jobb felté­teleit teremtik meg Tisza- sülyöm_ és Kunszentmárton- ba. Mindkét helyen iroda­házat építenek. Ilyen magasszintű marxista képzés még nem volt városunkban Nemrég párttitkári érte­kezleten ismét szóbahoztuk ezt. Személy szerint emlí­tettük azokat az elvtársa­kat, akikre számítunk, hogy vállalják ezt a megbízatást. Ez már eredménnyel járt. Művelődéspolitikai irány­elvünk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy gyorsabb ütemben számoljuk fel az egyes társadalmi rétegek kulturális és szakmai el­maradottságát. A gyakorlat bizonyítja: a pártoktatás magasabb fokain nem tud­nak helytállni azok, akik a felszabadulástól kezdve sem találtak módot arra, hogy részt vegyenek állami ok­tatásban. Az MSZMP VIII. kongresszusának határozata értelmében a marxizmus eszmei offenzívája az egész szocialista építőmunka pa­rancsoló szükségessége. — Mind belső, mind nemzet­közi helyzetünk kedvező feltételeket teremt és pa- rancsolóan megköveteli a marxista-világnézet alkotó fejlesztését, terjesztését, a polgári és kispolgári ideoló­giák leküzdését. Ideológiai életünk fejlődése azonban ma még elmarad a társa­dalmi, gazdasági területen elért eredmények, a lehető­ségek és követelmények mögött. Nem elég célratörő, kezdeményező és sokoldalú. Van tehát mit tennünk. Pártoktatásunk másik fő célja: segíteni a tanult el­méleti tételek gyakorlati alkalmazását. Tavaly az egyik szemináriumon na­gyon eleven vita alakult ki. Figyeltem egy hallgatót, aki minden kérdésre nagy­szerűen válaszolt. Egész vé­Uj biztosítási Martfűn, a Tisza Cipő­gyár lakótelepén új fiókja nyílt az Állami Biztosító Szolnok megyei igazgatósá­gának. A kirendeltség mint­egy kétszázezer forintos költséggel létesült. A fiók letlenül — pár hónappal az említett szeminárium után munka közben is összeta­lálkoztam ezzel az elvtárs­sal. Sajnálattal vettem tu­domásul. hogy amit a sze­mináriumon oly nagyszerű­en elmondott, azt a saját környezetében nem valósít­ja meg. Ennek az elvtárs­nak könnyű volt megtanul­ni, bemagolni az elméleti tételeket, de munkájához nem vette segítségül. Az idén a tavalyinál is több jól szervezett szemi­náriumot indítunk. Lesz egy marxizmus-leninizmus esti egyetemi kihelyezett osztályunk és marxista-le­ninista középiskolánk, több mint ötven hallgatóval. Ilyen magasszintű marxista képzés még nem volt a vá­rosban. Tizenhat marxiz­mus-leninizmus másodéves tanfolyam, huszonegy gaz­daságpolitikai iskola ipari- és mezőgazdasági tagozat, harminchat időszerű kérdé­sek tanfolyama is indul. A Hazafias Népfront szerve­zésében öt téli tanfolyamot a szakszervezet az üzemek­ben politikai iskolákat ren­dez. Elkészült a KISZ ok­tatási terve is. A pártbi­zottság ágit. prop. osztálya mellett működő propagan­da alosztállyal most a hall­gatókkal való elbeszélgetés tapasztalatait összesítjük. A tanulás megkezdése előtt a propagandistákkal is ta­nácskozunk. Megbízólevelet is adunk az elvtársaknak, ami talán formaságnak tűnhet. Mi azonban remél­jük, hogy még ezzel is az ideológiai munka fontossá­gát, tekintélyét emeljük ki. Kiss Sájidorné Karcag, városi pártbiz. fiók Martfűn megnyitásához nagyban hozzájárultak a cipőgyár vezetői is. A megnyitó ünnepségen résztvettek a biztosító me­gyei vezetői és a Tisza Ci­pőgyár vezetői, munkásai is. t lJf beruházásra és felújításra 189 millió forintot fordítanak az állami gazdaságok Év végéig 4000 holddal több szántót öntöznek, mint tavaly — Géppark fejlesztésre 69 millió forint — Korszerű mezőgazdasági laboratórium épül Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents