Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-30 / 202. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. augusztus 30. Rögtönzőit sajtóértekezlet Bríoniban Hruscsov Szlovéniában Belgrád Márkus Gyula jelenti: Négy napot töltött Hrus­csov miniszterelnök és kí­sérete Brionin, vagyis az eredeti programtól eltérően egy nappal meghosszabbí­totta ott-tartózkodását. — Brioni igen szép szi­get, nagyszerűen lehet itt pihenni — mondta erről szólva a szovjet kormány­fő az újságíróknak, amikor azok a program megváltoz­tatásának okáról kérde­zősködtek — De ön a tervezettnél egy nappal tovább maradt itt — jegyezte meg valaki. — Ez is csak azt bizo­nyítja, hogy Brioni valóban csodálatos. Ahol szocializ­mus van, ott minden szép. Hruscsov tegnap kétszer is találkozott Merzagorával, az olasz szenátus Brionira érkezett elnökével, aki meghívta őt jachtjára. Hruscsov Tito társaságában kereste fel az olasz politi­kust. Merzagora konyakkal kí­nálta vendégeit, de megje­gyezte, hogy az nem olasz, hanem francia gyártmány. — Kár érte, mert kitű­nő ital — mondta tréfál­kozva Hruscsov, aki a be­szélgetés után a jachtról visszatérőben közölte az új­ságírókkal: „Sikerült lebo­nyolítanom egy rövidke olaszorszá"' látogatást is.” Majd egy kérdésre vála­szolva kijelentette, hogy ezúttal nem kapott olasz- országi meghívást. Merzagora kijelentette, hogy politikai kérdéseket nem érintettek. Mind Hruscsov, mind Tito igen szívélyesen fogadott — mondta. — Szívélyességük felülmúlt minden várako­zást... Kifejezésre juttatták rokonszenvüket Segni el­nök iránt. Nyikita Szergejevics Hrus­csov és Joszip Broz Tito egyébként szerdán délutáni szabad idejük egy részében rögtönzött sajtóértekezleten beszélgettek a Brionin ösz- szegyűlt mintegy száz kül­földi és jugoszláv újságíró­val. Hruscsov az újságírók kérdésére kijelentette, hogy Brionin véletlenül találko­zott az olasz szenátus el­nökével, aki most jachtján az Észak-Adrián hajózik. — Vannak-e komoly ideo­lógiai nézeteltérések a két ország között — kérdezte ez­után nyomban egy nyugati újságíró, s pontatlan kérdé­sét Tito elnök így egészí­tette ki: — Ugye, a szovjet—olasz ideológiai nézeteltérésekre gondol?... — Vannak ilyen nézetel­térések, mégpedig igen na- gvok — jegyezte meg az egybegyűltek általános ije- vetésétől kísérve Hruscsov. — Szovjet—jugoszláv né­zetkülönbségekről nem esett szó — folytatta Tito. — Hruscsov hozzátette: — Ez a mi belügyünk. A szovjet kormányfő kö­zölte, hogy az idén nem szándékozik részt venni az ENSZ közgyűlésén, az EAK-ba és Kubába azon­ban, amint lehetősége nyí­lik, ellátogat. Tito elnök viszont kijelentette, hogy küszöbön álló dél-amerikai útját összekapcsolja egy New Yorki látogatással, és elmegy az ENSZ közgyű­lésére is. — Az a tény, hogy Ju­goszlávia tömbön kívüli ál­láspontot foglal el, jelent-e valamilyen akadályt a szovjet—jugoszláv együtt­működésben? — jött az újságírók további kérdése. — Történelmileg — han­goztatta Hruscsov — min­den szocialista ország a r.^rxizmus—leninizmus egységes elvein áll. Ezért egy eszméhez tartozunk, egy elv vezérel bennünket. A tömbök és hasonló dol­gok csak átmeneti jelensé­gek. A marxizmus—leniniz­mus tanítása az alap, és mi vagyis Jugoszlávia és a Szovjetunió, ezen az alapon állunk, és sikeresen épít­jük Jugoszláviában a szo­cializmust, a Szovjetunió­ban pedig a kommuniz­must. — És a kínai kérdés, tudna-e valamit erről mondani? Hruscsov: — Menjenek el Kínába, és ott kérjenek magyará­zatot a kínai kérdésről. Kí­na nem hatalmazott fel bennünket arra, hogy a kí­nai kérdésről beszéljünk. Hruscsov a végén a bé­kéért harcoló újságírók egészségére ürítette poha­rát. A szovjet párt- és kor­mányfő és kísérete szerdán délelőtt továbbutazott Brio- niról. A Galeb iskolahajó fedélzetén Kopárba indult, ahová az eredeti program szerint tegnapelőtt kellett volna ellátogatnia. Kopár­ból a város nevezetességei­nek megtekintése után kí­séretével együtt gépkocsin a szlovéniai köztársaság fővárosába, Ljubjanába, majd Brdóra mentek Tito elnök és más magas rangú jugoszláv vezetők társasá­gában. Hruscsov szlovéniai út­jának első állomása Kopár tengeri kikötő volt. A Galeb jacht pontosan 15 órakor futott be a zász­lókkal feldíszített Kopár új kikötőjébe. A szovjet kor­mányfő kézfogással búcsú­zott a Galeb kapitányától és a hajó tisztjeitől Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke Tito elnök, Rankovics ju­goszláv alelnök, Kardelj, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke és más személyisé­gek társaságában érkezett a szolvén tengerpart for­galmas kikötőjébe. A szovjet kormányfőt az ünnepi díszbe öltözött ko- pari kikötőben Ivó Macsek, a szlovén nemzetgyűlés el­nöke, Viktor Aüber, a szlo­vén végrehajtó tanács el­nöke, Miha Marinko, a szlovén kommunisták szö­vetsége központi bizottsá­gának titkára fogadta. A szovjet és jugoszláv himnusz elhangzása után Hruscsov megszemlélte a hófehér ruhába öltözött ha­ditengerészeti díszalakula- töt. Jugoszláv ifjúsági szö­vetség tagja virágcsokrok­kal kedveskedtek a szovjet kormányfőnek A magas vendéget a ko- pari kikötő rakpartján és a város utcáin lelkes tömeg fogadta. Miközben a szov­jet és a jugoszláv vezetők gépkocsikaravánja áthaladt a városon, lelkesen élje­nezték Hruscsovot és Titót. Számtalanszor hangzott a kiálltás: „éljen Hruscsov, a béke harcosa”! A város vezetői megis­mertették a szovjet kor­mányfővel Kopár neveze­tességeit, a nagy forgalmú kikötőt, a reneszánsz kora­beli történelmi emlékeket, valamint az új Kopár kor­szerű magasépületeit. Hruscsov és Tito, vala­mint kíséretük Kopárból Ljubljanába, a Szlovén Szocialista Köztársaság fő­városába hajtatott. Uj miniozt©rek az indiai kormányban 'Delhi, (MTI) ......... Nehru indiai miniszterel­nök csütörtökön T. Krisna- macsarit pénzügyminiszter­ré, Gulzarilal Nandát bel­ügyminiszterré. S. Szinghet élelmezés- és földművelés- ügyi miniszterré nevezte ki. Az újonnan kinevezettek már korábban is különböző miniszteri tisztségeket töl­töttek be. A kinevezésekkel hat üres miniszteri tisztség köt zül három miniszteri tárca sorsa dőlt el. , ’ ,Iint ismeretes, Nehru miniszterelnök a közelmúlt­ban határozta el a központi kormány átszervezését. Kennedy elnök fogadta a néger Tezetőket Kennedy amerikai elnök a szerdai 200 ezres wa­shingtoni tüntetés befejezé­se után fogadta a megmozdulást szervező tíz néger veze­tőt. Az elnök kijelentette, nagy hatást gyakorolt rá a tüntetésre összegyűlt töme­gek „nyugodt méltósága”. Az egy és negyedórás meg­beszélés után az elnök nyi­latkozatot tett, amelyben elismerését fejezte ki a szervezőknek a tüntetés za­vartalan lebonyolításáért. Kennedy ígéretet tett arra: az amerikai kormány foly­tatja erőfeszítéseit, hogy több munkaalkalmat bizto­sítson a négereknek és megszüntesse a faji meg­különböztetést az élet kü­lönböző területein. Az elnök hozzáfűzte, mindent meg fog tenni a polgári jogok­ról szóló, s a faji megkü­lönböztetés ellen irányuló törvényjavaslat elfogadtatá­sáért a kongresszusiban. Philip Randolph néger vezető a Fehér Házból tá­vozóban kijelentette, hogy véleménye szerint „a tün­tetés nagy hatást gyakorol országunk arculatára”. — Ugyanakkor azonban az amerikai sajtóban számos jelentés látott napvilágot arról, hogy kongresszusi körök szerint a washing­toni menet sikere nem gyakorol komoly hatást Kennedy polgári jogokról szóló törvény- j javaslatának esélyeire. Hasonló kétségeknek ad I hangot a világsajtó is. Az amerikai szenátus atomcsend-vitáján Hrusk elvetette Eisenhower javaslatát Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága szerdán zárt ajtók mögött ismét ülést tartott, folytatta a moszk­vai atomcsend-megállapodáa megvitatását. A szerdai ülés java részét ismét Rusk amerikai külügyminiszter meghallgatására fordították. Rusk elvetette Eisenho­wer volt elnöknek azt az indítványát, hogy az Egye­sült Államok csak fenntar­tással ratifikálja az atom- csend-megállapodást. Eisen­hower a ratifikálást ahhoz a feltételhez kívánja szabni, hogy az Egyesült Államok maga határozza meg, mikor és hol használ­ja nukleáris fegyvereit ab­ban az esetben, ha lét- fontosságú amerikai érde­keket veszélyeztető „fegy­veres agresszió” következik be. Rusk felszólította a bi­zottságot, hogj ne tegye kockára a há­romhatalmi szerződést azzal, ilyen formális fenn­tartást csatol hozzá. Han­goztatta, hogy mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió a szerződést azonosképpen értelmezi, te­hát úgy, hogy a légkörben, a víz alatt és a világűrben nem szabad nukleáris kí­sérleteket végezni. A szer­ződés tehát nem korlátoz egyetlen országot sem ab­ban, hogy háborús helyzet­ben nukleáris fegyverekhez nyúljon. A szerződés értelmezésé­ben megmutatkozó ame­rikai—szovjet azonossá­got Rusk azzal Is bizonyította, hogy idézett a Szovjetunió kormányának augusztus 21-1 nyilatkozatából. A külügyi bizottság való­színűleg ma szavaz a szer­ződésről. A hírügynökségek bizonyosra veszik, hogy a bizottság tagjainak túlnyo­mó többsége jóvá is hagyja a megállapodást A szír—izraeli határvita a Biztonsági Tanács előtt Szerda délután a Bizton­sági Tanács ismét összeült folytatta vitáját az izraeli— szíriai konfliktusról. A délutáni ülésen első­nek felszólaló izraeli kül­dött kormánya nevében szorgalmazta, hogy a Biz­tonsági Tanács bélyegezze meg Szíriát. Ismét azzal vá­dolta Szíriát, hogy agresz- sziót követ el hazája ellen. A szíriai küldöttség veze­tője teljesen alaptalannak minősítette az izraeli állí­tásokat. Bírálta az Egyesült Államok képviselőjét Is, mert délelőtti felszólalásá­ban nem mutatkozott *,tár­gyilagosnak”. Brazília képviselője azt hangoztatta, hogy mind Szí­ria, mind Izrael felelős a béke megszegéséért, mind­ketten megsértették nem­zetközileg vállalt kötelezett-' ségeiket. i A küldött kérte, hogy ez az álláspont tük­röződjék a Biztonsági Ta­nács határozatában. Ki akadályozza a szovjet és kínai tengerészek barátságát ? A Vodnij Transzport cí­mű lap közölte D. Dudko szovjet tengerész levelét, akit felháborít, hogy a kí­nai tengerészeknek megtil­tották a szovjet tengeré­szekkel való érintkezést. Dudko, aki a Fekete-ten­geri gőzhajózás „Bolsevik Szuhanov” hajóján teljesít szolgálatot, azt írja, hogy egyszer a hajó legénysége kínai tengerészeket hívott vendégül. Kikötőben tör­tént ez, amikor néhány szovjet és kínai hajó egy­más mellet állomásozott. Tengerészeink elküldték a meghívást és készültek a vendégek fogadására. Vár­tak, vártak, de a vendégek nem jöttek meg. Később tudtuk meg, hogy kapitá­nyuk nem engedte el a kí­nai tengerészeket. „Nincs semmi keresnivalótok a szovjet hajókon, — jelen­tette ki a kínai kapitány”. „Kell-e mondani, hogy mennyire csodálkoztak és felháborodtak nálunk a fiúk” — írja Dudko, majd megjegyzi, hogy az utóbbi időben a kínai hajók pa­rancsnoki kara minden le­hetőt elkövet, hogy meg­akadályozza a kínai és a szovjet legénység érintke­zését. „Miért csinálják mind­ezt?” — teszi fel a kérdést Dudkov, — miért akarják a kínai vezetők felszámol­ni azt a barátságot, amely régóta összeköti népeinket? Hisz bennünket nemcsak a tengerész-testvériség, ha­nem a kommunizmus felé haladó népeink azonos cél­jai is egyesítenek.” (MTI) Felháborodás a fesztiválvárosban Beje jeződött az országos gépesítési ankét Az edinburghi fesztivál intézőbizottsága nagy fel­háborodással fogadta az angol kormánynak azt a döntését, hogy nem ad be­utazó vízumot a berlini művészegyüttesnek. A Né­met Demokratikus Köztár­saság világhírű művész- együttese, amelynek Hele­ne Weigal asszony, Ber­tolt Brecht özvegye a ve­zetője. a jövő héten kez­dődő nemzetközi drámái konferencián vett volna részt. Lap jelentések szerint Lord Harewood, az edin­burghi fesztivál művészeti főigazgatója Lord Home külügyminiszterhez intézett levelében követelte az intéz­kedés felülvizsgálását, a belügyminiszter azonban a tiltakozás ellenére, megerő­sítette a vízumok megtaga­dásáról hozott döntést. Kenneth Tynan, a drá­mai konferencia elnöke megdöbbentőnek nevezte a belügyminisztérium „gro­teszk” intézkedését. (MTI! (Folytatás az 1. oldalról) ság teljes gépesítése után is szükség lesz a fogatokra. Különösen gazdaságosan használhatók a majoron belüli szállításnál például szalmahordásnál, amely fo­gattal olcsóbb mint gép­járművel. A személyszállí­tás kérdéseit is tartalmazta az előadás. Jelenleg a ter­melőszövetkezetek többsé­gében a közös gazdaság jár­művével történik a munka­erő kiszállítása a földekre. Meggondolandó, — mon­dotta az előadó —, hogy nem volna-e jobb a köz- használatú járműveiket használni erre a célra. Ez­zel kapcsolatban példaként említette a bányászjárato­kat. A szállítás költségei­nek csökkentése érdekében javasolta, hogy ahol arra lehetőség van, szervezzék meg a mezőgazdasági nagy­üzemekben a rakodó brigá­dokat. Még jelenleg is az a gyakorlat, hogy a rakodó­munkások utaznak a gép­járművel, ezt küszöbölné ki az új munkaszervezet és ez­zel csökkenteni lehetne a rakodási költséget. Első hozzászólóként Volt Imre tudományos osztály- vezető tartott igen értékes tájékoztatót arról, hogy a kutatók milyen tapasztala­tokat szereztek az állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek szállítási mun­kájának vizsgálata során. S hogyan munkálkodnak azért, hogy a gyakorlati szakembereknek, vezetők­nek minél hathatósabb se­gítséget adhassanak e terü­leten is. Papp Pétrr gépészmérnök, a jászberényi járási tanács gépesítési előadója arról szólt, hogy a termelőszövet­kezetekben még jelenleg is másodrendű feladat a szál­lítás megszervezése. Ez a munka a legtöbb helyen még gyerekcipőben jár, öt­letszerű, s a szállítási ok­mányok, menetlevél stb. ke­zelését is szükséges rossz­nak tekintik. Ezek az ok­mányok nem is adnak biz­tos alapot ahhoz, hogy a szállítás gazdaságosságát vizsgálhassák. Hangsúlyoz­ta, hogy a megfelelő szer­vezettség mellett törekedni kell a bizonylatok pontos vezetésére, s nem utolsó­sorban arra, hogy a szál­lítás irányítására is képez­zenek ki szakembereket. Németh Gyula, a Somogy megyei Gépállomások Igaz­gatóságának osztályvezetője azt tanácsolta, hogy a pót­kocsik is egységes típusúak legyenek. Az AGROKER Vállalat figyelmébe aján­lotta, hogy a téli gépjaví­tás előtt vizsgálják felül raktárkészletüket, hogy az évről évre visszatérő alkat­részhiány ne nehezítse a gépek kijavításét. Papp István, a jászbol- dogházi Aranykalász Tsz tagja arról szólt, hogy a kétnapos tanácskozás sok tapasztalattal gazdagította a résztvevőket. Kun Lajos, a tiszafüredi járási tanács gépesítési előadója őszintén feltárta, hogy a tsz-ek több­ségében még nincs meg a feltétele annak, hogy az előadásban ismertetett mó­don szervezzék, irányítsák a szállítást. Ehhez meg kell teremteni a feltétele­ket. Benedek Gábor, a kun­szentmártoni járási tanács gépesítési előadója azt ta­nácsolta. ho» a termelő­szövetkezeti majorok terve­zésénél, kialakításánál na­gyobb gondot fordítsanak az utak építésére, hiszen az év nagyobb részében sáros dülőutakon folyik a szállítás. Vngár Gyula, a Héld Állami Gazdaság fő- agronómusa elmondotta, hogy náluk komplex szál­lítási brigí 1 működik, de a munkák 70 százalékát az utazó rakodó munkásokkal tudják megoldani. Ezen nem is lehet változtatni mindaddig, amíg elegendő mennyiségű és minőségű pótkocsikkal nem rendel­keznek. Hangsúlyozta, hogy az agronómusoknak is gé­pészeknek kell lenni,*s ezért tanácsos, ha már az isko­lában jobban megszerette­tik a gépeket a, jövendő mezőgazdászokkal. Stigler Károly, a mező- héki Táncsics Tsz gépész- technikusa arról szólt, ho­gyan tudják biztosítani, hogy minden gépük két- műszakban dolgozzon. A szövetkezeti gazdái: közül képezték ki azokat a trak­torosokat, akik csak a csúcsmunkák Idején ülnek traktorra, vagy szállító jár­műre, máskor a növény- termesztésben, vagy állat- tenyésztésben dolgoznak. A vita után dr. Rázsó Imre Kossuth-díjas pro­fesszor tartott zárszót. Ér­tékelte a kétnapos tanács­kozás munkáját, s örömét fejezte ki azért, hogy a hozzászólók őszinte, bátor hangnemben mondták el véleményüket, s tettek sok hasznos javaslatot. Ezek alkalmazásával előbb lehet lépni a mezőgazdaság gé­pesítésében, a gépjavítás­ban és a mezőgazdasági szállítás gépesítésében.

Next

/
Thumbnails
Contents