Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-30 / 202. szám

1983. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZILVAEXPORT A TISZAZUGBÓL A tiszazugi szilvásokból nagy mennyiségű gyümöl­csöt szállítanak Nyugat-Né- metországba. Csupán a cserkeszöllői Magyar—Ro­mán Barátság Tsz-ből 14 vagon szilvát visznek él. A német exportőr Csépán székel, ahol gondosan át­vizsgálja a szövetkezetben termett és csomagolt árut. — Volt-e már panasza? — Sajnos, igen, — vála­szolja Csepesz Imre, a cserkeszöllői tsz elnöke. — Bár átvizsgáltuk, mégis jócskán akadt közötte fér­ges. Persze a visszaküldött szilvát még egyszer — most már gondosabban átválo­gattuk. A férges szilva általános jelenség a tiszazugi szilvá­sokban. Egy hónappal ez­előtt az érés előtt vették észre a kártevő megjelené­sét. Egy ideig érthetetlen­nek tartották, azután rájöt­tek, hogy a sczilvamoly az okozója. — Talán nem permetez­tek? — Dehogynem — tájé­koztat Prievara György, a szövetkezet főagronómusa. — A poloskaszagú szilva­darázs ellen a virágzás ide­jén, a levéltetvek ellen ké­sőbb permeteztünk. A szö­vőlepke első rajzásakor is védekeztünk. A szilvamoly először tesz ilyen kárt ná­lunk. A jó közepes termés­nek legalább a fele kuka- cös. Az a gyanúnk, hogy a Wofatoxos permetezéssel kiirtottuk a szilvamoly pa­razitáit is, így megszűnt a természetes védekezés. Oj összetételű permetezőszerre lesz szükségünk. Ebben kér­jük a Növényvédelmi Ku­tató Intézet tanácsát. A szilvamoly nagy kárt és kiesést okozott a szö­vetkezetben. Az export mi­nőségű szilvát 2.70, a cefré­nek valót 1,60 forintért tudják értékesíteni. Az ed­digi nyolc vagon szállítmá­nyért 216,000 forintot utal­tak át a tsz-nek. Az átvevő igényes, s joggal az. Csupán a félérett, egészséges és gondosan csomagolt szilva kell néki. A volt tanyai gazdakör­ben telepedett meg a tsz gyümölcsraktára. A jókora helyiségben ott jártunkkor mintegy hatvan mázsa vá­logatott szilva várt elszál­lításra. — Nézze meg a másik rakományt — mondja Sző­ke Ferenc raktáros, — az Jóval több. Cefrének viszik. Bokáig érő, forró futó- homokon járjuk a határt a főagronómussal. Érett és félérett szőlők között szét­szórtan települtek a gyü­mölcsfák. S rendkívül ve­gyesen. Megtalálható itt az őszi- a sárgabarack, az al­ma, a körte, a cseresznye, a meggy és a dió. — Így nehéz a védekezés is — tájékoztat Prievara elvtárs. — A nagykiterje­désű területen 2400 szilva termőfaegység védekezésé­ről kell gondoskodnunk. Ráakadunk a Harangozó Elekné vezette héttagú női munkacsapatra. Szedik, vá­logatják és csomagolják a gyümölcsöt. Fejes Ida jó­kora kosár szilvát hoz a dülőútra, s a brigádvezető mégegyszer átvizsgálja, majd a zöld, csipkézett szélű papírral bélelt ládába rakja. Ök ragasszák rá a Hungarofruct emblémájával díszített cimkét is. — A férgese nem keve­redik bele? — Most már jobban vi­gyázunk — válaszol Ha- rangozóné. —- Nem lesz ránk panasz. — Csak az egészségeset szedik le a fáról? * — Először lerázzuk a fér­geset, aztán a megcsípett szemeket külön dobáljuk. Molnár Lajosmé, Vass Imréné, Fejes Jánosné, Hu­szár Péterné és Jusztin Já­nosné létráról, illetve a fára kúszva szedi a leendő exportszállítmányt. Zsörtö­lődnek az asszonyok a sza- porátlan munka miatt. — Többet hajítunk a fa alá, mint a kosárba — mondják. — Csak 60—70 kilót tudunk naponta le­szedni. Ä különféle üszögbeteg­ségek évről évre jelentős terméskiesést okoznak a gabonaféléknél. A kár esetenként az össztermés 10—15 százalékát is eléri. Az üszög okozta károk el­len csávázással védekezhe­tünk. A jelenleg forgalomban lévő csávázószerek: Rado- sán por, Gerisán por,mint új csávázószer: Granosan por­csávázó. Az utóbbi ható­anyag tartalma 2,5 száza­lékos etilmercuri-klorid, szovjet gyártmányú. A csá­vázószert az FM engedé­lyezte. A Granosan erős méreg. Felhasználható ku­korica vetőmag csávázására mázsánként 100 gramm, búza kőüszög elleni vető­mag mázsánként 150 gramm mennyiségben por- csávázásra. Használati utasítás: A csávázási porcsávázó ké­szülékkel kell végezni. Nem szabad a búza, vagy kukorica vetőmagot átlapá­— Mennyi munkaegység jár ezért' — Hatvan kiló normája 1.25 munkaegység. A cserkeszöllői tsz jól fizető gazdaság. Bőven meg­térül a fáradtság. A szövet­kezetnek sem mindegy, hogy exportra, vagy pálin­kafőzőébe viszik-e el a hamvas gyümölcsöt. — m. 1. — tolással vagy zsákokban porcsávázni, mert a szer így nem oszlik el egyenle­tesen a magfelületen. Az átlapátolás a mérgező ha­tás miatt sem megenged­hető. A csávázószert a csává­zódobban a kimért vető­mag felére rászórjuk, majd a vetőmag másik felét hoz­záadjuk. A beöntőnyílást lezárjuk, s a dobban a ve­tőmagot öt percig forgat­juk. A PC csávázógép hasz­nálata esetén nedvesítésre vetőmag mázsánként egy liter vizet kell adagolni. A porcsávázott vetőma­got élelmezési, takarmá­nyozási, vagy ipari célra felhasználni szigorúan ti­los. A csávázott mag tá­rolására szolgáló zsákot csak bő vízben való alapos többszöri mosás után sza­bad más célra felhasználni. A porcsávázáskor az FM. a 3M. és az Eü. M. együt­tes rendelete alapján ki­ll. 1945. május 17-én az EMAG szövetkezetbe tö. mörített több vidéki válla­latot. melyek között ott volt a Lábassy-féle gépgyár is. A vállalat neve ettől kezdve „Első Magyar Gaz­adott munkavédelmi óvó- rendszabályt be kell tar­tani. A porcsávázással fog­lalkozó dolgozókat az aláb­bi védő felszereléssel kell ellátni: A por számára át- járhatatlan, csuklón és bo­kán leköthető kezes-lábas munkaruhával, mosható anyagból készült fejkendő­vel, por elleni védőszemü­veggel és légzésvédővel. Ilyen felszerelés nélkül a csávázás tilos. A dolgozók munkaruháját naponta munkakezdetkor ki kell porolni és legalább heten­ként egyszer kimosni. A porc.ávázáskor hasz­nálatos tartályok és gépek kifogástalanul zárhatók le­gyenek. A csávázási lakott helytől, fiiatoktól, kutak és egyéb vízszerző helyektől legalább száz méter távol­ságra lehet végezni. A munka közben étkezni és dohányozni tilos. Gulyás István AGROKER dasági Gépgyár Parasztok és Munkások Közös Szö­vetkezete." A vállalat székhelye Albertfalván volt. A szövetkezet célja, a magyar mezőgazdaság gé­pesítésének korszerűsítése, a szövetkezetbe tartozó üzemek továbbfejlesztése, valamint minden — mező- gazdaságban használható — szerszám, gép és gépal­katrész gyárilag történő előállítása volt Igazgatósági tag, miniszter volt A szövetkezeti tagok ré­szére 100 pengő névérték­ben bocsátották ki az üz­letrész okmányokat. A ti­zenöt igazgatósági tag kö­zött szerepelt Erdei Ferenc, a volt földművelésügyi mi­niszter neve is. Üzletrész tulajdonos volt a gyár hat­van dolgozója, összesen 135 000 pengővel. Pató Il­lés. a gépgyár jelenlegi fő­mérnöke, — abban az idő­ben szerelő — 2500 pengős részvényt vásárolt. A bérbevett vállalat si­ralmas állapotban került a szövetkezet kezébe. A gté­pek egy része össze volt törve, nagyon sok felszere­lés és transzmissziós szíj hiányzott. Az épületek te­tőzetét és falait háborús sé­rülések tarkították. A hely­reállítás után körülbelül száztíz dolgozó kezdte a termelést; A munkát rövidesen új esemény zavarta meg. Az Elhagyott Javak Kormány­biztossága az EMAG bérle­tét megszüntette és a vál­lalatot 1946. február 28-án a Kisgazda Áruforgalmi Vállalatnak adta bérbe. Egy évvel később a gép­Nem henyélnek Naponta negyven-negy­venöt fiatal száll gépko­csira a tiszaroffi Aranyka­lász Tsz-ben. Többségük már befejezte az általános iskola nyolcadik osztályát, de jónéhányan még azt sem. Szinte mindannyian a szövetkezeti gazdák gyer­mekei. Közülük még keve­sen döntöttek jövőjükről, hogy az iparba mennek-e, vagy maradnak otthon a mezőgazdaságban. Egyikük sem akar he­nyélni, a szövetkezet pedig kérte és igényli segítségü­ket, s ők szívesen dolgoz­nak. A vezetőség G. Szabó Gábornéra bízta a vígkedé- lyü fiatalokat. Paradicsomot szednek, lent gyűjtenek és gabonát forgatnak. Oda vi­szik őket, ahol nélkülözni lehet a felnőttek munka­erejét Mohácsi László bérszám­fejtő hosszú listát vesz elő, rajta a gyerekek teljesít­ménye és kifizetett bére. — Néhány an egészen jól szorgoskodtak — jegyzi meg — Palotás Ilona, Neifel Er­zsébet, Tóth Margit és Ka­sza Imre 186 forintot ka­pott augusztus 5—12-ig tar­tó héten. Ugyanakkor 65 fiatalnan 7556 forintot fi­zettünk M. A szövetkezet esetenként ebéden látta vendégül a szorgoskodókat. Máskor fagylalttal kedveskedett ne­kik a határban. Az Aranykalászban éve­kig nehéz volt a helyzet. A rossz vezetés és a termé­szeti csapások sora apasz­totta a munkakedvet. Az idén már kezdenek talpra állni. A közös erőfeszítés a tavalyinál jobb zárszám­adással kecsegtet. S hogy jövőre még jobb legyen, abban az otthon maradt fiatalok is sokat segíthetnek. — m. L —> gyár újra visszakerült az EMAG bérletébe; A gazdára és magára lelt gyár 1948. március 11-én érte az államosítás a 'sok gazdát cserélt vállalatot. Ekkor a Kohó- és Gépipari Minisz­térium Általános Gépipari Központja felügyelete alá került és a Törökszentmik­lósi Mezőgazdasági Gép­gyár nevet kapta. Ettől az időtől kezdve fo­kozatos fejlődés követke­zett. A régi ekegyár jó hír­neve haladó hagyománnyá vált. Az 1949-es 3—400 ton­nás öntödei kapacitás évek múltán 2000 tonnára növe­kedett. Az üzem fizikai és műszaki dolgozói új, kor­szerűbb munkamódszerek bevezetésén fáradoztak, így születtek meg a kokil- la. valamint a kokilla-héj- forma kombinációs öntési eljárások, amelyek a régi öntésnél sokkal termeléke­nyebbek és gazdaságsab­bak voltak; A késztermékek gyártásá­ban is a korszerűség lett a legnagyobb követelmény.- Az egyes és a kettes ekék után kézi, gépi morzsoló- kat. kalapácsot, darálót, szénarendsodrót, tárcsás boronát, kultivátort. járva- eúzót készítettek. Ebben a negyedévben kerül sor a legújabb talajművelőnek, a talajmarónak sorozatgyár­tására. Ezzel egyidőben kí- sérletek-falyaak a lucerna- pogácsázó gép és egy kor­szerűsített Orkán járvazú- zó elkészítésére; A ata rr JOVO A vállalat gyártmányai­nak állandó korszerűsítése és a jó termelési eredmé­nyek elérése elismerése­ként tíz év alatt kilenc­szer nyerte el az élüzem címet; ’ 1963. július 1-én végre hajtott vállalati összevonás után a „Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár török­szentmiklósi gyáregysége lett. Már az átszervezés után néhány hónappal is látni lehet további fejlődés előtt áll a gyár. Jövő év január 1-én a nagyvállalat debreceni gyáregységnek öntödéje megszűnik. Mint­egy 1000 tonnával nó ettől kezdve a törökszentmiklósi öntöde kapacitása. Ez azt jelenti, hogy Törökszent- miklóson kedvezőbb lesz a foglalkoztatottság, a na­gyobb szériában történő öntés pedig sokkal gazda­ságosabb. Intézkedés történt a kü­lönböző megmunkálási mó­dok, — a tengelyek, fogas­kerekeik — központosításá­ra ÍS; A mezőgépgyár jövője biztató. Igaz, hogy a terme­lés több mint egy évszáza­dos — vagy ennél valami­vel fiatalabb — épületek­ben folyik, azonban a gyár kollektívájának nagyszerű munkája és az új termelési módszerek iránti szeretete nyomán még nagyobb eredmények születhetnek majd; B. J. A Törökszentmiklósi Járási Tanács Pénz­ügyi Osztálya a járás községeibe gaz­dálkodási előadókat keres Fizetés a 116/1960. Mü.M. számú utasítás szerint. Jelentkezés írásban. — Érettségivel rendelkezők jelentkezzenek. Munkában a máglyázó brigád a Budapesti Fűrészek szolnoki telepén. Milyen csávázószereket használhatunk az idén ódoh piuí korszerű gyártmányok

Next

/
Thumbnails
Contents