Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-25 / 198. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. augusztus 25. EGy HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN A szovjet kormánynyilatkozat — Bonn kettős játéka — A Pentagon vezetői megnyugtatják a fegyvergyárosokat — A délvietnami helyzet Az elmúlt héten nyilvánosságra hozták a Szovjetunió kormányának nyilatkozatát, amely válaszol a Kínai Népköztársaság vezetőinek az atomcsend- egyezmény ellen intézett támadására. A kormány- nyilatkozat részletesen elemezte a nagyfontosságú nemzetközi megállapodás létrejöttének előzményeit és azt az elvi alapot, amely a szovjet politikát a megállapodás megkötésénél irányítja. Lényeges része a szovjet kormány állásfoglalásának a megállapítás, hogy a nukleáris fegyver- kísérlet folytatása a jelenlegi történelmi helyzetben csak mind magasabbra fokozná a fegyverkezési hajszát. Ez viszont nem érdeke a szocialista országoknak és az új erőviszonyok mellett a nukleáris fegyverkísérletek megtiltása semmiképpen sem jelent egyc'lalú előnyt az amerikai monopóliumok számára. Ez az elgondolás irá- nj ította a szovjet kormányt, amikor 1956-ban már javaslatot tett, hogy a leszerelés problémájának megoldásáig is egyezzenek meg a nagyhatalmak a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásában. Döntő tétel, hogy a szovjet kormány által akkor előterjesztett javaslat e kérdés megoldását pontosan azon az alapon indítványozta, mint ahogy ez most megvalósult. A kormánnyilatkozat emlékeztet arra is, hogy a Szovjetunió már felhívta a Kínai Népköztársaság vezetőinek figyelmét arra az egyszerű igazságra, hogy az élet nem áll egy helyben, hogy a tudomány és technika lendületesen fejlődik. És a Szovjetunió politikáját ezzel összhangban kell kialakítani és ezt a Kínai Népköztársaság vezetőinek is tudomásul kell vennie. A szovjet kormány éppen ezért nem adja fel a reményt, hogy a Kínai Népköztársaság ismét elfoglalja helyét azoknak az országoknak a sorában* amelyek lankadatlanul küzdenek a háború elhárításáért. Az . atomcsend-egyez- ménnyel kapcsolatban kell foglalkoznunk a nyugat-német kormány magatartásával is. Az elmúlt héten Bonn hosszas vonakodás után aláírta a szerződést, de vitán felül áll, hogy ennél az aktusnál is rányomja bélyegét a kétértelműség a nyugat-német politikára. Kétségkívül a csatlakozás nem jelent változást a bonni militarista irányvonalnál, hanehi inkább védekezés a diplomáciai elszigetelődés ellen. Nem érdektelen az sem, hogy éppen az atomcsend-egyez- mény milyen erőteljes belpolitikai csatározást váltott ki Nyugat-Németországban. A szerződés ellenzőinek szószólójaként Strauss volt hadügyminiszter szerepel. Ez a csoport, amint azt az egyik hamburgi lap is megírta, „elvesztette az első ütközetet az enyhülés ellen vívott szennyes háborúban.” Ez viszont csak any- nyit jelent, hogy a kormányban felülkerekedett a belátás: Eonn nem vonulhat vissza a szélsőségesek által javasolt „ sündisznó állásba”, hanem diplomáciai manőverezési képességének fentartása érdekében csatlakoznia kell az egyezményhez. A játszma elemzésénél arra is utalnunk kell, hogy a nyugatnémet vezető politikusok már nem annyira az atom- csend-szerződést, hanem inkább annak várható következményei ellen hadakoznak. A nyugat-német hidegháborús erők ugyanis minden eszközzel meg akarják akadályozni, hogy a jó kezdetet további messzebbre mutató enyhülési lépések kövessék. Akcióik érdekében persze Washingtonban is szeretnének szövetségeseket toborozni. A hivatalos amerikai kormányvonal most nem kedvez ennek a próbálkozásnak, de emlékeztetnünk kell arra, hogy a pentagon vezetői, bár egyik szavukkal állást foglaltak a moszkvai szerződés ratifikálása mellett, a másikkal viszont megnyugtatták a fegyver- gyárosokat. Ilyen ' értelemben nyilatkozott Mcnamara hadügyminiszter és Taylor vezérkari főnök is, aki követelte, hogy az Egyesü't Államok folytassa a földalatti kísérletek átfogó programjának megvalósítását. Ez kétségkívül a fegyverkezési versenyből élő hadiipari trösztök felé irányított gesztus volt és az sem kedvező jelenség, hogy a moszkvai egyezmény aláírását követően gyors egymásutánban két újabb amerikai földalatti atomrobbantás-. hajtottak végre. Az elmúlt hét nemzetközi eseményeihez tartozik a dél-vietnami válság is. Az ország valamennyi városa legszigorúbb katonai ellenőrzés alá került, érvényben van a kijárási tilalom és a Diem rezsim csapatai, valamint a jogaikért harcoló buddhisták között mór nyílt összecsapásra is sor került. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője Dél-Vietnammal kapcsolatban óvatos nyilatkozatot adott ki, leszögezte, hogy túl korai lenne még végső következtetést levonni. Ez persze világossá teszi, hogy szóba került a Dél- Vietnammal kapcsolatos amerikai politika átértékeléséről. Erre mutat az is, hogy az új amerikai nagykövet Cabot Lodge megérkezett ugyan állomáshelyére, de megbízólevelét nem adta át Diem elnöknek. A helyzet lényegileg úgy fest, az Egyesült Államok számára is kezd kellemetlenné válni a véreskezű diktátor, aki a befektetett száz és százmillió dollár ellenében sem tudja a helyzetet stabilizálni. Egy esetleges személycsere azonban nem oldja meg a kérdést, az egész dél-kelet- ázsiai politika gyökeres átértékelése szükséges a kibontakozáshoz. Sümegi Endre Kegyeletes megemlékezés Karcagon A karcagi Déryné Művelődési Ház énekkara ma délután négy órakor keresi fel harminc éven át lelkes tagjának, az egy esztendővel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt idősb Fazekas Lászlónak sírját. Az énekkar népszerű Laci bá_ csijának sírjára a kórus tagjai virágot helyeznek, s néhány kedves énekszámának előadásával adóznak emlékének HALÁLLAL FIZETETT TÜRELMETLENSÉGÉÉRT Pénteken este a zagyva- rékasi állomás vasúti és közúti átjárójánál Solti Imre, zagyvarékasj lakos motorkerékpárral megkerülte a már lezárt sorompót. Az időközben odaérkező vonat halálra gázolta Solti Imrét. Ha türelmesen vár néhány percet a sorompónál, nem fizetett volna életével. A tragikus kimenetelű szerencsétlenség intő példa a motorosok, kerékpárosok, gyalogosok számára. A leeresztett sorompók az ő életüket védikl Hruscsov Jugoszláviában Belgrad: N. Sz. Hruscsov és Tito elnök Hruscsov látogatása Splitben Split, (MTI) Hável József, az MTI tudósítója jelenti: A szovjet—jugoszláv barátság megnyilvánulásának jelentős színhelyévé avatta Splitet, a jugoszláv tengerpart történelmi emlékekben gazdag, forgalmas kikötővárosát, a jugoszláv hajógyártás egyik legnagyobb központját .Nyikita Szerge- gejevics Hrucsov látogatása. A százezer lakosú város fellobogózva várta a szovjet kormányfőt. Split utcáin hatalmas transzparensek hirdették: „Üdvözöljük Hruscsovot, a béke és a szocializmus kimagasló harcosát!”, „Éljen a testvéri szovjet és jugoszláv nép barátsága”. A szovjet kormányfő Alekszandar Rankovicsnak, a Jugoszláv Köztársaság elnökhelyettesének és Vladimir Bakancsnak, a . hpr- vát kommunisták szövetségének titkárának tái'sasá- gában rövid városnézés után ellátogatott a hajógyárban, a dalmádai munRabló—pandúr vikend Angliában London, (MTI) Anglia sóik százezer Sherlock Holmes-jelöltje nyomozással tölti a hét végét. Az éjjel-nappal munkában álló több száz hivatásos detektív segédcsapataként a szigetország apraja és nagyja, a sajtóban közölt fényképekkel felszerelve, kutat a nagy vonatroblás- ban való részvétellel gyanúsított három férfi, egy nő és egy fehér pulikutya utón. És mindenekelőtt persze a még mindig hiányzó két és negyedmillió font sterling után, amelyből a megtaláló, vagy nyomravezető 10 százalék jutalomra számíthat. A „rabló-pandúr” játék népszerűségére egyébként j ell emző, hogy a legn agyobb példányszámú angol bulvárlap, a Daily Mirror pályázatot hirdetett ezzel a jelszóval: „Hová dugnál el negyedmillió font sterlinget?” A pályázat nyertesének 50 font jutalom üti a markát. A Scotland Yard viszont egyelőre a körözött személyek nyomét üti bottal. — Péntekről szombatra virradóra Anglia minden részében látni vélték Reynolds, 41 éves autókereskedőt, sőt még a francia Riviéráról is érkezett bejelentés a keresett személy felbukkanásáról. Nem találták meg James White-ot sem, aki állítólag egy nő és egy Qigi névre hallgató fehér pulikutya társaságában bujkál. Pénteken számos fehér pulikutyát „állítottak elő”, de — értesülések szerint — valamennyi alibit tudott igazolni. kás és partizánmozgalom egyik központjába, ahol a magasrangú vendég tiszteletére a dolgozók rövid időre letették a szerszámot, hogy forrón üdvözöljék a szovjet nép vezetőjét. Amerre Nyikita Szergeje- vics elhaladt, mindenütt dörgött a taps, zúgott az éljenzés. A műhelyek megszemlélése után Hruscsov és kísérete a munkások viharos tapsa közepette helyet foglalt a gyár udvarán felállított dísztribünön. Az emelvényt 1 szovjet és jugoszláv zászlók, valamint a „Világ proletárjai egyesüljetek!” jelszó díszítette. A nagygyűlést Vlad-'mir Bakancs, a horvát kommunisták szövetségének titkára nyitotta meg. Mindannyian ismerjük azt az áldozatos tevékenységet, amelypt Nyikita Szergeje- vics a béke érdekében folytat — mondotta. — Bakancs utolsó szaval belevesztek a munkások felkiáltásaiba: éljen Nyikita Szergpievics Hruscsov elvtárs! Éljen a szovjet—jugoszláv barátság! Amikor Hruscsov a mikrofon elé lépett, az éljenzés viharossá fokozódott. A szovjet kormányfő dörgő taps közepette tolmácsolta a hajógyár dolgozóinak a szovjet munkásosztály, az egesz szovjet nép forró üdvözletét. A Krasznaja Zvezda cikke Szovjetunió és a felszabadult államok közötti gazdasági együttműködésről Moszkva (TASZSZ) A Krasznaja Zvezda szombati számában J. Volkov tojlából cikket közöl a Szovjetunió és a felszabadult államok közötti gazdasági együttműködésről. A cikk szerzője bevezetőben felsorolja azt a 29 volt gyarmati, vagy gazdaságilag fejletlen országot, amelyekkel a Szovjetuniónak állandóan fejlődő gazdasági kapcsolatai vannak. A Szovjetunió — hangzik továbbá a ci> k — külpolitikájának lenini elveihez igazodva a teljes egyenjogúságra, a szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartá- sára és a belügyekbe való be nem avatkozásra építi a más országokkal kialakított kapcsolatait. Ezáltal a nemzetközi kapcsolatok új típusát hozta létre. A Szovjetunió nem is gondol arra, hogy a gyarmati iga alól felszabadult népekre a társadalmi és gazdasági fejlődés valamilyen formáját ráerőszakolja és segítségét ilyen irányú nyomás eszközeként használja fel. Megjegyzendő, hogy a szovjet segítség jellege elősegíti ezekben az országokban a társadalmi és gazdasági élet haladó irányzatainak fejlődését. Á Szovjetunió nyújtotta segítség erősíti például az állami szektort, amelynek fontos jelentősége van a végleges gazdasági függetlenségért vívott harcban. A cikk ezután megemlíti, hogy a szovjet segítség következtében a gyarmati rabságból felszabadult államok sikeresen vissza tudják verni az imperialista monopóliumok támadásait, amelyek be akarják hálózni Ázsia, Afrika és Latin-Ámerika országait a neokolonializmus szálaival. Hogyan lehet ezek után értékelni — teszi fel a kérdést a cikk szerzője — a kínai vezetők fecsegését arról, hogy a Szovjetunió „ passzív” „határozatlan”, sőt „negatív” magatartást tanúsít a népek nemzeti felszabadító harcával szemben? A kínai vezetők azért elégedetlenkednek — állapítja meg J. Volkov —, mert a szovjet gazdasági műszaki és kulturális támogatáson nem érezni a lőporfüstöt. De vajon lőfegyverrel megoldhatók-e az antiimperialista és az antifeudális forradalmak feladatai: a gazdasági elmaradottság felszámolása és a gazdasági függetlenség kivívása? S vajon a Szovjetunió nem dobta-e a mérleg serpenyőjébe katonai erejét ahhoz, hogy a felszabaduló országokat megvédje az imperialisták res- taurációs kísérleteitől? A nemzeti felszabadító harc minden szakaszában — írja befejezésül a cikk szerzője — meg kell találni a támogatás megfelelő eszközeit és formáit. Aki nem akarja elismerni ezt az elemi igazságot, az segíti az imperializmust abban a törekvésében, hogy a szovjet segítség rosszhírét keltse és a nemzeti felszabadító harcot elszigetelje a szocialista államoktól. Kétséges, hogy ez az álláspont babérokat hozna a kínai vezetőknek. A Szovjetunió továbbra is az imperializmus és a gyarmati rend ellen küzdő erők megbízható segítőtársa marad. A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat f. évi augusztus 27-én MŰSZAKI BECSLÉST tart Szolnok városban« írásbeli bejelentéseket kérjük a Magyar Hirdető ki- rendeltsége elmére: Szolnok. Beloiannisz utca 13. sz. beküldeni. Budapesti elmünk: Műszaki Anyag- és Gcpkercskedeimi Vállalat Budapest, VI.. Népköztársaság útja 28. Telefon: ■ 127—731. Foglalkozunk hasz- nalt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek, stb. eladásával, vételével és közvetítésével, Egy kínai mese szerint a házigazda szórakoztatni akarta vendégeit, akik az unalom miatt már-már otthagyták házát. Megkérdezte hát őket, akarják-e, hogy elmondja nekik a zöld disznóról szóló mesét. — Igen, akarjuk — válaszolták azok. — Nem azt kérdeztem, — felet a gazda —, hanem azt, hogy akarjátok-e meghallgatni a zöld disznóról szóló mesét. Akarjuk, meséld csak el. — Ne arról beszéljetek* hogy mit meséljek, hanem arra adjatok választ, kíváncsiak vagytok-e a zöld disznóról szóló mesére. — Kíváncsiak vagyunk, halljuk hát, mondd el. — Nem az érdekel, hogy ti mit akartok hallani, hanem arra adjatok választ, elmondjam-e a zöld disznóról szóló mesét... Nem folytatom, mert kissé unalmas lenne, mint ahogyan a mese befejezése | szerint a vendégek is meg- j unták és otthagyták a há- j zigazdát. A zöld disznóról szóló mese nem hangzott el. A mesebeli kínai házigazdához hasonló a mai kínai vezetők vitastílusa is. A szavakkal zsonglőrködő, körmönfont vitamódszer az egyes klasszikusokból kiragadott, félmondatos vagy egy-két mondatos idézetek felsorakoztatása, önkényes értelmezése, a forradalmi frázisok halmozása, a demagógia és a rágalmazás — olyan eszközök, amelyekkel a legfőbb célként az emberek megtévesztését kívánják elérni. Itt van például a háború és a béke kérdése. Még nálunk is feltették néhányan a kérdést, mi bizonyítja, hogy a kínaiak embertelen módon háborúra spekulálnak, hogy egy nukleáris háborúra tesznek fel mindent, ilymódon akarnak győzedelmeskedni az imperializmus felett. Bárhogyan tanulmányozzuk a kínaiak leveleit — mondják egyesek — nem találunk benne olyan kijelentést, hogy „mi háborút akart/,nk”. Ilyen egyenes, őszinte kijelentés valóban nincs. De gondoljunk csak az idézett mesére. A kínai vezetőik nagy mesterei annak hogy óráikig mesélnek ; zöld disznóról anélkül hog; valójában egy szólt is szól nának róla. így van ez : háborúval is. Frázishalmaz fröcskölnek szét a békéről de ha jobban megnézzük elemezzük írásaikat, nyom ban kiderül az igazi szán dékuk. Vegyünk egy példát. „A békés együttélés lenin elve nagyon világos é könnyen érthető az egysze rű emberek számára. A bé kés együttélés különböze társadalmi rendszerű orszá gok közötti viszonyt jelöt és nem értelmezhető tét szés szerint. Sohasem tér jeszthető ki oly módon hogy vonatkozzék az elnyo mott és az elnyomó nem zetek közötti kapcsolatokra hogy vonatkozzék elnyo mott és elnyomó osztályol kapcsolataira, és sohasev nevezhető a kapitalizmus ból a szocializmusba vah átmenet fő tartalmának még kevésbé lehet azt ál Utáni, hogy a békés együttélés az az út, amely az emberiséget a szocia'izmushgt elvezeti.” (Idézet a Kína: Nese a zöld disznóról
