Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-25 / 198. szám
a Í963. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s TARTALÉKOK a mezőgazdaságban Lucaszéke módjára készülő istálló A beruházási bürokrácia példája A törökszentmiklósi Alkotmány Tsz tavaly nyáron egy százhat férőhelyes hízómarha istálló építésére kötött szerződést. A kivitelezést tavaly szeptemberben kezdte meg a törökszentmiklósi TÖVÁLL. A korán beköszöntött tél miatt csak két méter magasra húzták fel a falakat, azután abbahagyták a munkát. A megkezdett istálló tető nélkül vészelte át a telet. Érthető, hogy erősen megviselte az időjárás. A kora tavasszal — az érdekelt szervek bevonásával — egy bizottság vizsgálta felül a félbeszakadt kivitelezést. Megállapította, hogy a fagyszítta épület két hosszanti oldalának falait le kell bontani mert nem bírnák el a terhelést. Miután a bontás és az újrafalazás is megtörtént, kiderült, hogy az épület két végének a falait is bontani kell. Az istállót eredetileg függesztett tetőszerkezettel — tartóoszlopok nélkül — tervezték. Ádám Mihály, az Alkotmány Tsz elnökének tájékoztatása szerint a Tsz Beruházási Iroda szakembered közölték: az épületet az eredeti terv szerint nem lehet kivitelezni, mert az oszlopok nélküli istálló nem bírja ki a tetőterhelést. Erre a megye egyik azonos típusú építkezésénél Jöttek rá. Tehát módosítaná kellett az eredeti tervet* s a kivitelezés folytatásához pótköltségvetés és póthitel vált szükségessé. A módosított tervet és a költségvetést még sem a tsz, sem az MNB nem hagyta jóvá, amikor a kivitelezők a' beruházási iroda utasítására 38X38-as sarkos téglaoszlo- pok beépítését kezdték meg. A tsz azonnal tiltakozott ez ellen, mert az oszlopokkal — 3,60 méternyi távolságra állnak egymástól — tizenhattal csökken a férőhelyek száma. Másrészt a sarkos oszlopok állategészségügyi szempontból sem megfelelőek, kihajtáskor veszélyeztetik az állatok testi épségét. Bár a tsz írásban is Jcö- zölte észrevételeit, a kivitelező mégis folytatta az építkezést. A tsz elnök elmondása szerint Fehérvári Albert, a TÖVÁLL vezetője kijelentette: „Majd megfizeti valaki”. Nyilván nem a saját vállalatára, hanem a tsz-re gondolt e könnyelmű kijelentésekor Az Alkotmány Tsz-el eredetileg 600 ezer forintos költséggel 1962. december 31-i átadásra kötötték meg a szerződést. A pótszerződés már 146 ezer forintos többletköltséget irányoz elő s a kivitelezés határidejét 1963. szeptember 1-re módosítja. A huzavonából arra lehet következtetni, hogy december 31-én sem lesz még kész a istálló. A tsz-t súlyos kár érte. Tavaly hetven állatát szükségistállóban teleltette. Most száz hízó —, illetve növendékmarha vár hasonló sorsra. Ádám Mihály sl- nök az idén már sokat szaladgált az építés ügyében. Sorrajárta a Tsz Beruházási Irodát, a bankot, a TÖVÁLL-t, majd dolga- végezetlenüi megismételte e kálváriát. Végül Nyiri Bélához, a megyei tanács vb elnökhelyetteséhez és lapunk szerkesztőségéhez fordult panaszával. Vajon hol tart most az Alkotmány Tsz építkezése? őszintén szólva még mindig embriónális állapotában. A tervmódosítás, a pótköltségvetés és a póthitel engedélyezése három hónapja húzódik. Az előbbi kettő már elkészült a beruházási irodán, de valahol az MNB berkeiben elakadt. A tsz elnökét a többszöri hitegetés után az MNB-hez küldték. Onnan vissza a beruházási irodához, mondván: ott nem indokolták meg a tervmódosítás szükségességét és elfelejtették A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa Csizmadia Antal, új módszert dolgozott ki a sorosan vetett lucerna sorközi tá- volságianak hasznosítására. A magfogásra beállított sorosan vetett lucerna között átlag 80—90 centiméter távolság van, így a terüleí jelentős része semmiféle hasznos növényt nem teraz iratokat aláírni és lebélyegezni. A postás szerepét is vállaló tsz elnök pillanatnyilag azt sem tudja, hol fekszenek az iratok. A megyei bonkfióknál úgy tájékoztatták, hogy a törökszentmiklósi bankkirendeltségen vannak, mert ott egyeztetni kell a számlákat, ugyanis állítólag rosszul könyvelték el az anyagszállítást. A jóváhagyásra váró módosított terv előírja a sarkos oszlopok lebontását és előregyártott hengeralakú oszlopra való kicserélését. Az építkezés azonban most szünetel. A tsz és a TÖVÁLL várja a tervmódosítást, a pótköltségvetés és a póthitel engedélyezését. Tegnap reggel dr. Salló Ferenc, a Tsz Beruházási Iroda igazgatója azzal küldte el a tsz elnökét: „A jövő héten kimegyünk és a helyszínen egyeztetjük a dolgokat”. De Ádám Mihály már ebben sem hisz, mert egy hónappal ezelőtt ugyanezt mondták neki az irodán. Nem egyedülálló az Alkotmány Tsz esete. Ismerjük a tsz beruházások körüli bonyodalmakat. A megyei tanács vb még nálunk is jobban. Ezért két héttel ezelőtti határozatában utasította a tsz beruházásokat irányító szerveket, hogy jobban működjenek össze, s együttes erőfeszítéssel gyorsítsák meg az építkezéseket. Az Alkotmány Tsz esetében a megyei tanács vb e határozata még nem érvényesül. A tsz vezetőivel együtt kíváncsian várjuk, vajon mikor köthetik be az állatokat a lucaszéke módjára készülő istállóba? Máthé László mett. Az új módszer szerint ugyancsak sorosan vetik a lucernát, de a sorok közé őszi árpát, búzát, vagy rozsot tesznek a földbe. A múlt évben végzett kísérletek azt bizonyították, hogy az új módszerrel hasznosított lucemaföldek terméséből is 350—380 kilogramm magot csépeltek ki, s holdanként 100 mázsa zöldtakarmányt nyertek. Köztes lucerna magfogásra Kommunista Párt 1963. június 14-én kelt leveléből) Az idézet két fontos állítást tartalmaz. Az egyik: a békés egymásmelleit élés nem lehet a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakának, tehát korunknak főtartalma. A másik: a békés együttélés nem lehet az az út, amely az emberiséget a szocializmushoz elvezeti. A kínaiak gondolatmenete itt megszakad. Nem mondják ki azt, ami logikusan következik, azt, hogy ha nem a békés együttélés korunk főtartalma — akkor mi az? Ha nem a békés együttélés vezet korunkban a szocializmus világméretű győzelméhez — akkor mi vezet? Mondjuk ki helyettük. A történelem ma így teszi fel a kérdést: vagy a békés egymásmelleit élés, vagy a pusztító háború. Más alternativa nincs.. Aki tehát tagadja az egyiket, tagadásával igenli a másikat — akár beismeri ezt, akár nem. . Vegyünk másik példát is: A kínai vezetők különböző megnyilvánulásaik alkalmával előszeretettel példálóznak így: semmiség az, ha elpusztul az emberiség fele, ha elpusztul három- százmillió kínai — megéri az áldozatot, hogy ezzel szemben végleg legyőzzük az imperializmust. Már idézett levelükben felteszik a kérdést: „Lehetséges-e elkerülni az összes áldozatokat?” Majd így válaszolnak: „Még ha a forradalom irányvonala helyes is, nem lehet biztos garanciát nyújtani a visszaesések és áldozatok ellen... A forradalomról való lemondás az áldozatok elkerülésének ürügyén, a valóságban any- nyit jelent, hogy a néptől azt követelik maradjon mindörökre rabszolga és viselje el a határtalan fájdalmat és áldozatokat”. Az előbbi példánk bizonyítja, hogy a kínai kommunisták a szocializmus világméretű győzelmének út- jául nem a békés egymás mellett élés, hanem a permanens forradalmi háborúk útját választják. Amikor mi erre az álláspontra azzal válaszolunk, hogy korunkban a háború elkerülhetetlenül nukleáris világháborút, borzalmas pusztításokat, az emberiség nagyrészének kiirtását jelenti — visszavágnak: ezt az áldozatot sem vagyunk hajlandók elviselni a forradalom győzelme érdekében? Nem! Mert tudjuk, hogy nem ez a forradalom szükségszerű útja. Tudjuk, hogy korunkban a békés egymás mellett élés politikája az egyedül járható út annak érdekében, hogy világszerte diadalmaskodjon a szocializmus. Térjünk vissza az eredeti gondolatmenethez. A forradalom érdekében hozandó áldozat demagógiájával még mindig nem mondják ki a zöld disznót. De kövessük nyomon gondolatmenetük logikáját. Ha azt vallják, hogy a szocialista forradalom világméretű győzelme csak háborúk útján lehetséges, ha ennek érdekében vállalják, sőt szükséges és a szent cél érdekében elkerülhetetlen áldozatnak tartják a termonukleáris világháborút, az emberiség nagyrészének pusztulását, mi következhet még? Nem nehéz kitalálni, különösen azután, hogy maguk ki is mondták. Atombombát követelnek maguknak — hogy legyen mivel embertelen politikai koncepciójukat keresztülvinni. A kínai kormány szóvivőjének augusztus 15-i nyilatkozatából kiderül, hogy most azért gerjedtek ilyen haragra, mert a Szovjetunió nem hajlandó eredeti ígéretét teljesíteni. Kínának atombonjbát adni. íme: a zöld disznóról szóló mese — a „háborút akarunk” nem hangzott el, de szükség van-s még ezekután a mesét is végighallgatni? Varga József A mezőgazdaság szocia- lista átszervezésével párhuzamosan párt és állami szerveink nagy gondot fordítottak és fordítanak az újonnan létrejött vagy tetemesen megnövekedett közös gazdaságiik sokoldalú anyagi és erkölcsi megsegítésére. Teszik ezt azért, hogy azok minél gyorsabban túljussanak a kezdeti nehézségeken, mielőbb létrehozzák a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének előfeltételeit képező alapokat. Ennek megfelelően a mezőgazdasági beruházások az utóbbi három évben mintegy 26 milliárd forintot tettek ki. Ebből 20 milliárd forintnyi beruházás olyan jellegű volt. mely pótolta a kieső kisparaszti termelő eszközöket és megteremtette a nagyüzemi gazdálkodás termelési alapfeltételeit. A nagyarányú beruházások eredményeképpen, felújítottuk a mezőgazdaság vonóerő kapacitását. A mezőgazdaság traktorállománya az 1958 évi 27 500 darabról, 1962-re 61 000 darabra növekedett és ez évben további 10 000-el emelkedik. Ezzel sikerült elérni, hogy amíg 1958-ban pl. a gépi aratás mindössze 20 százalékot tett ki. addig az idén a gabonafélék aratásának több mint 80 százalékát gépekkel végezték el* Az erőgépek számának évről évre való gycursütemű növekedésének köszönhető, hogy csökkenteni tudtuk az utóbbi évek szélsőségesen aszályos időjárásának káros hatását, hogy a talajmunkákat nagyobb területeken és időben tudjuk elvégezni. A mezőgazdaság nagyarányú gépesítésével egyidejűleg nagy gondot fordítottunk a közös gazdaságok állattenyésztésénél nélkülözhetetlen gazdasági épületek biztosítására is. Az elmúlt három évben a közös gazdaságok mintegy 486 000 szarvasmarha, 1 800 000 setrtés és 7 és félmillió baromfi férőhelyet építettek, jórészt állami segítséggel. Évről évre mind nagyobb mennyiségű műtrágyát és növényvédőszert kap a mezőgazdaság* Ugyanakkor jelentős mértékben sikerült az öntözéses gazdálkodást nagy arányokban fejleszteni. Az utóbbi három évben 124 000 kh-ról 382 000 kh-ra emelkedett az öntözött terület az országban. A mezőgazdasági termelés gyorsütemű anyagi és technikai megalapozása, a mezőgazdaság termelési eredményei, mind azt bizonyítják, hogy a szocialista mezőgazdaság nagyszerű lehetőségekkel rendelkezik. Az eddigi eredmények határozottan megmutatják, hogy a VIII. kongresszus által megszabott feladatok végrehajtása a továbbfejlődés üteme elsősorban azon múlik, miként használjuk fel a népgazdaság által biztosított lehetőségeket, milyen mértékben tárjuk fel és használjuk ki a mező- gazdasági termelés tartalékait. Sikerül-e széles körben bevezetni és alkalmazni a korszerű termelési eljárásokat, a tudomány legújabb vívmányait. A mező- gazdaság eredményei jelentősek, de még azoknál a gazdaságoknál, ahol az eredmények lényegesen jobbak az országos átlagnál, sem mondhatjuk el, hogy minden lehetőséget kihasználtunk és feltártuk. hasznosítottuk a meglévő tartalékokat. U azánk természeti és közgazdasági adottságai párosulva a mezőgazdaság nagyüzemi rendszerével, minden lehetőséget megadnak a termelés gyors fellendítéséhez. Hogy nem tettünk meg eddig mindent — és nem használtuk ki lehetőségeinket. nem tártuk fel tartalékainkat, többek között az is bizonyítja, hogv mezőgazdaságunk termelési színvonala ma még elmarad a kedvezőtlenebb természeti7 feltételekkel rendelkező országokétól is. Pl: Magyarországon az 1956—60-as évek átlagában hektáronként 15 q volt a búza átlagtermése. Ez ugyan meghaladta a fox rábbi évek átlagát, de lényegesen elmaradt az NDK 31,2 q-s, Csehszlovákia 21,2 q-s, valamint Ausztria 22,7 q-s átlagtermésétől. Hasonló a helyzet más növénytermesztési ágakban és az állattenyésztésben is. Nagy az elmaradásunk a munka termelékenységének színvonalában is. Jellemző, hogy — becsült adatok szerint — egy mázsa búza előállításához szövetkezeteinkben 6—6V2 óra, állami gazdaságainkban 3'A—4 óra, a Szovjetunió szovho- zaiban 1,8 óra, az USA-ban pedig 1 óra idő szükséges. A mezőgazdaság előtt álló feladatok igen nagyok. A fejlett országokhoz való felzárkózása csak akkor lehetséges, ha teljes egészében felhasználjuk azokat a lehetőségeket és tartalékokat. amelyeket a szocialista nagyüzemi rendszer és a nagyarányú állami támogatás részére biztosít. A mezőgazdasági termelés viszonylagos elmaradottságának. az alacsony és ingadozó termésátlagoknak alapvető oka, hogy a már jó néhány évvel ezelőtt bevált alapvető termelési eljárások még napjainkban sem váltak általánossá a termelő szövetkezetekben. Az alapvető eljárások széleskörű alkalmazását egyrészt gátolja a szükséges felszerelés hiánya, de sok esetben a régi meggyökeresedett kisparaszti szemlélet vagy éppen az üzem szervezésében, irányításában elkövetett hibák. Pedig a jelen időszakban éppen ezen eljárások általános áL kalmazásában van a mezőgazdasági termelés fellendítésének legfontosabb tartaléka* A növénytermelés szempontjából a termésátlagok növelésének egyik alapvető feltétele, hogy az időszerű talajelőkészítő munkálatokat — nyári és őszi mélyszántás — időben és jó minőségben végezzük el. A tapasztálat azt mutatja, hogy az őszi mélyszántásba vetett tavasziak közül pl. a kukoricánál 25—30 százalékkal magasabb a termésátlag, mint a tavaszi szántásba vetetteké. Ennek ellenére még az utóbbi évek. bein is mintegy 30 százalék — tavaszi szántásba került, és káros hatása megmutatkozott az országos termésátlagoknál a lehetőségekhez mért alacsonyságában is. Ha a jelenlegi vetésszerkezet figyelembe vételével, a tavasziakat teljes egészében nyári és őszi mélyszántásba sikerülne elvetni, ez esetben csak kukoricából mintegy 3—3V2 millió mázsa abraktakarmánnyal többet takaríthatnánk be. Ez a mennyiség pótolná a már évek óta jelentkező abraktakarmány hiányt. A nyári és őszi mélyszántás maradéktalan elvégzése mindenekelőtt előrelátó munkaszervezést kíván a betakarítási munkálatoknál és nem utolsó sorban megköveteli, hogy a közös gazdaságok és a gépállomások jó előkészítéssel szervezzék meg a rendelkezésre álló gépek lehető legjobb kihasználását, a kettős műszak bevezetését* M ^gazdaságunkban az * * állattenyésztés gyors- ütemű . fejlesztése szempontjából a meglévő tartalékok közül kiemelkedő jelentőséggel bír a rét és legelő gazdálkodás gyökeres megjavítása. Jelenleg az ország rét és legelő területe több mint két és fél millió holdat tesz ki. Ha ezeken a területeken megfelelő gazdálkodás folyna az állatállomány tömegtakarmány szükségletének mintegy 70 százalékát tudnánk biztosítani* Jelenleg azonban a területek nem megfelelő hasznosítása miatt a tömegtakarmány szükséglet, nefc csupán 30—35 százalékát biztosítja. Ha a rétek és legelők kezelésénél a termelőszövetkezetek csupán az alapvető eljárásokat — trágyázás, helyenként öntözés, gazolás — elvégeznék és ezáltal a köny- nyen elérhető 2—3 q-ás hozam emelkedést sikerülne elérni holdanként, ez országosan 50—70 ezer vagon szénaértéket jelentene. így megoldódna a jelenlegi szarvasmarha és- juhállomány biztonságos zöldtakarmány és széna ellátása. Mezőgazdaságunk tartalékai közül itt csak egykét legfontosabb területet említettük. Ezen túl még számos olyan tartalékkal rendelkezik mezőgazdaságunk, melyek feltárása és kihasználása ma egyik legfontosabb feladat, annak érdekében, hogy a termésátlagok. a mezőgazdasági hozamok évről évre emelkedjenek* Dankovics László az MSZMP KB. Ágit. prc®. oszt. munkatársa Kitűnőre vizsgázott az első magyar gyártmányú fúrótorony az Alföldőn Az alföldi olajbányászok a napokban fejezték be az első fúrást a magyar gyártmányú „Kanizsa 250” nevű fúrótoronnyal. Az első magyar fúrótorony az Alföldön is kitűnőre vizsgázott. Túra térségében 2100 métert fúrtak a teljesen stabil és biztonságos toronynyal. A „Kanizsa 250” legnagyobb előnye az összeszerelésnél, a felállításnál mutatkozik meg. Két nappal előbb lehet üzemképes állapotba hozni, mint a régi tornyokat. A szereléskor több ezer csavart iktattak ki, mert az egymásba csúszó toronyrészéket mechanikus módszerrel emelik fél. Most az orosházi fúrásoknál állították fel a tornyot és újabb két berendezés felállítása van folyamatban.
