Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-17 / 165. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. július tT. Egységűik szilárd alapja a liiarxiztniis-leiinizittus A Rudé Pravó szerkesztőségi cikke Prága, (MTI) Csehszlovákiában hétfőn tették közzé a Szovjetunió Kommuinsta Pártja Köz­ponti Bizottságának nyílt levelét a pártszervezetek­hez és a Szovjetunió ösz- szes kommunistáihoz, va­lamint a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának június 14-i levelét az SZKP Központi Bizott­ságához. A levelek tartal­mát már hétfőn több he­lyen, üzemeikben, kulturális és tudományos intézetek­ben és egyéb munkahelye­ken megvitatták. A cseh­szlovák rádió és televízió, valamint a kedd reggeli lapok már több véleményt és hozzászólást közölnek, amelyek egyöntetűen hang­súlyozzák teljes egyetérté­süket az SZKP Központi Bizottsága levelében foglalt megállapításokkal. Ezzel a témával foglalko­zik a CSKP központi lapja, a Rudé Právo keddi számá­ban megjelent vezércikk Is, amelynek címe „Egységünk szilárd alapja a marxizmus —lenin izmus”. A cikk is­merteti a levelek előzmé­nyeit, utal az SZKP javas­latára a nyílt viták be­szüntetését illetően, vala­mint emlékeztet a Kínai Kommunista Párt levelére, amelyet közvetlenül a két párt küldötteinek tanács­kozásai előtt tettek közzé. A cikk ezután így foly­tatja : „Aki a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságénak június 14-i le­velét olvasta, az megdöb­bent annak hangneme és szóhasználata miatt, vala­mint azon, hogy az meny­nyire nem veszi tekintetbe a realitásokat és az objek­tív körülményeket akikor, amikor a legelképesztöbb vádakat sorakoztatja fel az SZKP és a többi testvér­párt ellen. A Rudé Právo cikke végig­ségét a kommunista pártok­ban, majd a most közzé­tett SZKP KB-levél fon­tosságát hangsúlyozva le­szögezi, hogy ez „ideológiai szempontból is rendkívül jelentős, mert kifejti a marxista-leninista pártok közös irányvonalának fő élveit, amelyeket az 1960-as moszkvai tanácskozáson fo­galmaztak meg. Figyelembe veszi továbbá a forradalmi mozgalom jelenlegi sajátos viszonyait”. A Rudé Právo vezércikke visszautasítja azt a kínai rágalmat, hogy a szovjet párt ráerőszakolja akaratát más testvérpártokra és ki­emeli a Szovjetunió áldoza­tos gazdasági segítségének jelentőségét, amelyeket a szocialista országoknak nyújt. A vezércikk befejező ré­szében a nemzetközi forra­dalmi mozgalom egységé­nek fontosságát hangsú­lyozza. (MTI) A moszkvai értekezlet és a francia—amerikai viszony Párizs, (MTI) A francia sajtó vezető helyein foglalkozik a moszk­vai hármas értekezlettel. Az értekezlet megnyitását jellemző jó hangulatból Pá­rizsban arra következtet­nek, hogy a légköri és a vízalatti atomrobbamtásokat betiltó megállapodásnak nincsenek lényeges akadá­lyai. Francia hivatalos körök­ben ezzel kapcsolatban is­Richand M Nixon az Egyesült Államok volt alelnöke hathetes világkö­rüli útja során kedden csa­ládjával Budapestre érke­zett. Nixon és családja né­hány napig tartózkodik Magyarországon és megte­kinti a főváros és a vidék több nevezetességét. (MTI) A magyar-bolgár barátsági szerződés aláírásának 15, évfordulójáról Valamennyi keddi bolgár lap vezető helyen emlékezik meg a magyar—bolgár ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 15. évfordulójá­ról. A Rabotnicseszko Delo három kolumnát szentel az évfordulónak, riportokban, cikkekben számol be olva­sóinak a két nép együtt­függetlenségüket és váll­vetve együtt haladnak a közös cél, a szocializmus felé. A szerződés aláírása óta eltelt 15 év a szerző­dés életerejének fényes bi­zonyítéka. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt szilánjgn v mét De Gaulle-t idézik, atki több ízben kijelentette: ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegye­zik az atomrobb an t á sok beszüntetésében, megálla­podásuk nem érinti Fran­ciaországot. Politikai meg­figyelők ezzel szemben rá­mutatnak arra a lehető­ségre, hogy a moszkvai tárgyalófelek megállapodá­sukat az ENSZ közgyűlése elé terjesztik, hogy általá­nos érvényességűvé váljék. Az ilyen javaslat kedvező fogadtatásra számíthat a tagállamok túlnyomó több­ségénél. Franciaország ez esetben arra kényszerülne, hogy kétségbe vonja az ENSZ illetékességét. Ez csak növelné a francia— amerikai ellentéteket. A Franciaország elszige­telődése miatt nyugtalan­kodó francia sajtó ezért nagy figyelmet szentel a De Gaulle—Kennedy talál­kozóról szóló amerikai lap­jelentéseknek. Bár hivata­losan mindkét részről azt hangoztatják, hogy a talál- kozó a közeljövőben nem esedékes, a keddi francia lapok arról írnak, hogy a francia köztársasági elnök legkésőbb a jövő hét ele­jén Washingtonba látogat. A De Gaulle amerikai útjáról szóló hírek — mu­tat rá az Aurore — a je­lek szerint washingtoni francia forrásból származ­nak. Az Egyesült Államok és Franciaország között felhalmozott ellentétek — szükségessé teszik a talál­kozót — hangoztatja a lap. Párizsban úgy látják, az amerikaiak egyelőre nem lelkesednek a De Gaulle- Kennedy találkozóért. A francia politikának azon­ban érdeke, hogy kiutat találjon a jelenlegi elzárt­ságából. KÜLPOLITIKAI Forgatókönyv Ward doktor, mint film­színész — ime, ez a várat­lan fordulatokban eddig sem szűkölködő Profumo- botrány legújabb terméke. Az angol felső tízezer jó­nevű masszőrje, csodadok­tora és leánykereskedője új szerepben mutatkozik be — ezúttal nem Miss Keeler életében, hanem Miss Kee­ler filmjében. A filmben, ahol Keeler kisasszony, Profumo volt hadügymi­niszter volt szeretője ön­maga alakítja magát, Ward doktor is saját szerepét játssza majd. Nem ismerjük a forgató- könyvet, de az írói nyers­anyagot gondosan tudomá­sára hozta az egész világnak Keeler kisasszony. Néhány- ezer fontért eladta intim és még intimebb részle­tekben oly gazdag önélet­rajzát a világlapoknak, j azok pedig továbbadták ol- ; vasóiknak. így tudjuk, mi­kor foglalkozott Profumo j hadügyminiszter a kisasz- szonnyal, de azt is, hogy mikor fedezte fel — tizen­öt éves korában — Ward doktor, s hogyan maradt meg a mindkét félre oly gyümölcsöző kapcsolat to­vábbra is. Amiről Christine kisasz- szony esetleg nem beszél, bőven beszámolnak mások: a filmben számukra is ér­dekes epizódszerepek jut­hatnak. Londonban most í folyik Ward doktor pere. Az ellene a vád, hogy „call-girl” hálózatot tartott fenn a felső tízezernek és így szerezte csinos jövedel­mét. A tanúk — könnyű­vérű hölgyikék — szép számmai vonultak fel a bí­róság előtt és igyekeztek túltenni Keeler kisasszo­nyon éjszakáik ismerteté­sében, továbbá a meghódí­tott híres emberek listájá­I ban. (Akad közöttük olyan is, aki a királyi család egyik lordját is trófeái közt tartja számon — rögtön el is adta emlékeit egy londo­ni lapnak, fontok ezreiért természetesen). Amiről ők is hallgatnak, elmondta Profumo. Ha a politikai élettől visszavo­nulván ugyancsak megpró­bálkozna a filmkarrierrel* eljátszhatná, mint tagadja Keeler kisasszonnyal fenn­tartott • kapcsolatát a parla­mentben, majd mint isme­ri el, hogy hazudott, a bu­kás szélére taszítva az egész kormányt. Érdekes szerep jutna Macmillan miniszterelnöknek, aki oly hosszú ideig minisztere vé­delmére kelt, hogy csaknem utána zuhant a süllyesztő­be. Nem ismerjük a forgató- könyvet, de a nyersanyag kitűnő. A modell, akit a társasági orvos szolgál fel minden kedves ismerősé­nek, a doktor, aki prosti­tuáltakból él, a miniszter* aki egyiknek jóismerőse, másiknak szeretője, a kas­télyok ahol éjfélkor mez­telen lányok ugrálnak a fürdőmedencébe, a minisz­terelnök, aki az orgiák ide­jében javasol takarékossá­gi programot a dolgozók­nak, az újságok, amelyek fontok ezreit fizetik az örömlányok élménybeszá­molóiért, a hölgyikék, akik örömest megírják és köz­szemlére bocsátják örömei­ket — sőt maguk az üzlet­emberek, akik filmet csi­nálnak belőle, s végül a botrányhősök, akik elját- szák piszkos szerepüket, mert ezért is jól fizetnek — ilyet még a legdűsabb fontáziájú filmíró sem mer­ne kieszelni, bármily rossz véleménnyel lenne is a fel­ső tízezer erkölcseiről. Ilyesmi csak életben tör­ténik meg a La Manche csatorna túlsó partján. Fé­lő, hogy filmen el se fog­juk hinni. — bd. — Irkutszkba érkezeit a magyar párt és kormányküldöttség halad a vitatott kérdéseken. A kínai nézetről szólva a cikk megállapítja: „így csak azok az emberek gon­dolkodhatnak, akik nem hisznek a tömegek forra­dalmi erejében, akik nem hisznek annak a munkás- osztálynak tehetségében, amely kezébe vette a ha­talmat, megalkotta saját szocialista államát — és akik megrettennek a világ­méretűvé nőtt szocializmus egyre bonyolultabbá vált feladataitól... * A cikk ezután kiemeli az SZKP XX. kongresszusának jelentőségét, a sztálini sze­mélyi kultusz leleplezését illetően, valamint a lenini élvek győzelmének jelentő* Cedenbal a KGST-ről Ulan Bator(TASZSZ) A Moncame Hírügynök­ség közli J. Cedenbalnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Canadian Tribune című lap részére adott nyilatko­zatát. — Annak eredménye­ként, hogy a Mongol Nép- köztársaság belépett a Köl­csönös Gazdasági Segitség Tanácsába — mondotta a mongol miniszterelnök — még jobban erősödik a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítség ja Mongol Népköztársaság és a testvéri szocialista or­szágok között. Teljes mér­tékben élni tudunk azok­kal az előnyökkel, amelye­ket a szocialista országok erőfeszítéseinek egyesítése biztosít, mivel gazdaságu­kat a nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás elvei­nek alapján, fejlesztik. — A Mongol Népköztár­saság csatlakozása a KGST- hez — folytatta Cedenbal — lehetővé teszi az ország nyersanayag-, energetikai erőforrásainak jobb fel- használását, köztársaságunk gazdaságának gyors fel- emelkedését az élenjáró (rzocinUria országok sz^n- wonnlár*. működésének eredményei­ről, a magyar dolgozók si­kereiről a szocializmus épí­tésében. A Rabotnicseszko Delo szerkesztőségi cikkében töb­bek között megállapítja: a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés megpecsétel­te a két testvémép azon megingathatatlan akaratát, hogy együtt védelmezik a kivívott szabadságukat és valóra váltják az SZKP XX. és XXII. kongresszu­sainak irányvonalát. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista család egyenjogú tagjai bátran tekintenek jövőjük elé, mi­vel az gazdaságuk felvirág­zását, az egész szocialista rendszer erejének növeke­dését és a kapitalizmus feletti győzelmet hozza számukra. (Folytatás az 1. oldalról) döttség az IL 18-as. óriás- gépbe szállt. A gép hat órás repülés után helyi idő sze­rint este fél hatkor, ma­gyar idő szerint délelőtt fél tizenegykor érkezett meg az irkutszki repülőtér­re. A 400 000 lakosú szibé­riai nagyváros repülőterén a küldöttséget a helyi terü­leti és városi párt- és álla­mi szervek képviselői fo­gadták. A repülőtéren egy­begyűlt többezer dolgozó meleg ünneplésben része­sítette a magyar nép kül­dötteit. Ott volt a fogadtatá­son Leonyid Jefremov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a Központi Bizottság OSZSZSZK Irodájának tagja, aki külön a magyar vendégek fogadtatására ér­kezett Irkutszkba. Kádár Jánost Alekszandr Gricenko, a Területi Me­zőgazdasági Végreható Bi­zottság elnöke üdvözölte. Őszintén örülünk, hogy a testvéri Magyarország párt- és kormányküldött­sége ellátogatott hozzánk, ez nagy megtiszteltetés számunkra és mindent megteszünk azért, hogy itt tartózkodásuk kellemes és érdekes legyen — mondot­ta Gricenko. — Látni fogják, hogyan élnek, dolgoznak a szibé­riaiak, látni fogják, milyen jelentős lépéssel haladt élőre népünk az elmúlt években, évtizedekben a fejlődés útján. — Kedves elvtársak! — Kedves magyar barátaink! A Baj kál-tótól messze van a Balaton, sokezer kilo­méter választja el a kék Dunát a mi szép Angara folyónktol. Mi, szibériaiak ennek ellenére jól ismer­jük azt a nehéz harcot, azt a nagyszerű alkotó munkát, amelyet az önök népe pártjuk és kormá­nyuk vezetésével folytat az új szocialista Magyar- országért — A független Magyar- ország fennállása óta a magyar nép nagy siikere- ker ért el az építő munká­ban és joggal foglal el méltó helyet a szocializ­mus, a demokrácia és a béke hatalmas táborában. — M3, szibériaiak külön­leges rokonszenwel fogad­juk önöket, a magyar nép képviselőit, hiszen a két nép barátsága a polgárhá­ború idején, a szovjet ha­talom első éveiben szüle­tett meg, amikor Szibériá­ban a vörösgárdistákkal és a partizánokkal, a bá­nyászokkal és az irkutszki vasutasokkal együtt a ma­gyar nép derék fiai hősie­sen harcoltak a szovjet ha­talomért. Sohasem felejt­jük el Zalka Mátét, aki szervezője és vezetője volt a szibériai internacionalis­ta csapatoknak; nem fe­lejtjük cl azt a nagy hős­tettét, amikor — más elv­társakkal együtt — meg­mentette az orosz arany- kincset szállító vonatot — ezt maga Lenin elvtárs is Igen nagyra értékelte. Em­lékszünk Sugár Andorra, a hős bolsevikre, aki 1918- ban egy internacionalista csapat vezetőjeként har­colt a fehérgárdisták el­len, majd 1920-ban az ir­kutszki járási pártbizott­ság titkára lett. Nem fe­lejtjük el annak a sokszáz magyar hazafinak a ne­vét sem, akik szibériai föl­dön harcoltak az egész em­beriség boldog jövőjéért, a szovjet hatalom győzel­méért. — Mélységes meggyőző­désünk, hogy az önök szov­jetunióbeli látogatása elő­segíti a magyar és a szov­jet nép közötti barátság és kölcsönös testvéri megér­tés fejlődését, a szocialis­ta világrendszer egységé­nek megszilárdulását, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottsá- gát Az üdvözlésre Kádár Já­nos válaszolt. Kedves jelenet játszódott le, amikor Kádár Jánoshoz odalépett Nákovits János* egy idős magyar kommu­nista, aki 1922. óta az SZKP tagja. Nákovits János hadifogolyként került Szi­bériába. Hősiesen harcolt a vörös hadsereg soraiban és jelenleg is Irkutszkba él családjával. Kádár János barátságosan elbeszélgetett az idős .magyar internacio­nalistával, aki megkérdez­te: hogy van Münnich Fe­renc elvtárs? Kiderült, hogy Nákovits a polgárháború­ban Münnich Ferenccel együtt harcolt a szovjet ha­talom védelmében a fehér­gárdisták ellen. A küldöttség tagjai ez­után gépkocsiba szálltak, majd a repülőtérről a vá­rosba vivő 15 kilométeres úton körülbelül 100 000 dol­gozó üdvözölte a magyar nép küldötteit. Az élen haladó gépkocsit, amelyben Kádár János foglalt helyet a helyi párt- és állami szervek vezetőivel együtt* valósággal elárasztotta a virágeső. Az emberek ke­zében magyar zászlócskák lobogtak, sokan magasra tartották Kádár János fény­képét, magyar betűs jel­szavakat hoztak transzpa­renseiken. Kép szöveg nélkül. (Erdei Sándor rajza),

Next

/
Thumbnails
Contents