Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-17 / 165. szám
i««. július re. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elmaradtunk GÉPEK A HATÁRBAN a nyári talajmunkákkal (Folytatás az 1. Mairól) az idén 613 gép dolgozik kettős műszakban. A lemaradást semmi sem indokolja, hisz most nagyobb a gépparkunk és a télen több mint 1400 traktorost képeztünk ki alapfokú tanfolyamokon. Tegnap 60 traktoros jött segítségünkre Budapest XIV. kerület üzemeiből. A zuglói munkások a megye különböző gépállomásainak területén már munkához láttak. — Az ipar segítsége — bár nagyon jelentős —nem oldja meg, csupán enyhíti gondjainkat. Ezért azt javasoljuk a termelőszövetkezeteknek, hogy elsősorban a saját erőforrásaikra támaszkodjanak. Minden termelőszövetkezetben vannak olyan emberek, akik kiképzett traktoristák, de jelenleg más beosztásban dolgoznak. Helyes, ha nnst ők is gépre ülnek és segítenek a talajmunkáknál. — A korábbi években Szolnok megye mindig az elsők között végzett a mélyszántással. Ennek előfeltételei most méginkább adottak, mint azelőtt. Gondos szervezéssel, a gépek nagy többségének kétműszakos üzemeltetésével meggyorsíthatjuk a talaj munkák ütemét. Az időbeni mélyszántás alapozza meg a jövőévi jó termést is. — Milyen területen vetünk másodnövényeket? — A múlt hét végéig 1655 holdon került földbe a másodnövények magja. Ezer holddal kevesebb területen, mint a múlt évben. Bár a takarmánybázisunk jobb a tavalyinál, az öntözhető területen mégis szükséges a további tarlóvetés. Ezt indokolja a takarmánykészlet növelése és a zöldtrágyázás is — fejezte be nyilatkozatát Kasza Béla. — m. L — Csépelnek a kisújszállási Búzakalász Tsz gazdái. Az etetőtéren Simon István adagolja a kévéket. A gépes brigád Száll a por, zúg, dohog a két cséplőgép, s körülöttük a pelyvát a legkisebb szél is felkapja, megforgatja, hogy aztán mindent teleszórjon vele. Nem kíméli a mellette dolgozó embereket sem, Ott az a porosarcú kövér asszony is kínlódik, le-leteszá a búzával teli vödröt, s úgy törülgetd két kézzel a szemét. — No, jöjjön közelebb, majd segítek! — kiáltok oda neki. A kövér Herbákné nem ért semmit a nagy zúgástól, de azért jön. Könnyezik ;is egy kicsit. Sokáig kínlódok vele, míg végre nagynehe- zen kiveszem. — Ugye már nem szúr? — Nem. — Mosolyog. Eddi g még nem ment a szemébe semmi, _ s most annál jobban fáj. Igaz, még csak néhány napja „csépelnek”. Ezt csak 6 mondja így, mert a két öreg, szürke cséplőgépet a tiszafüredi Hámán Kató Tsz már évek óta nem csépiéire használja, hanem magtisztításra. Most három férfi és három nő dolgozik mindkettőnél már hajnali öt óra óta. Nincs megállás, egymás után fordulnak a megrakott vontatók és ön- tik le a kombájn-búzát elé- bük. Nagy halom gyűlt már Össze, két idős bácsi lapá- tólgatja feljebb a szélét. Oda jön Oláh István, az elnök is. Belemarkol. — Ugye szép? — mutatja, s nagy tenyerén szétgurulnak az érett, piirosló búzaszemek. Bezosztája. öt kombájn és két aratógóp vágja odakint a határban. Alig egy hete kezdték, s azóta minden nap learatnak száz holdat, de a terület — több, mint 1300 hold gabonájuk van — mégsem fogy elég gyorsan. Százötven holdat két menetes aratással takarítanak be. A két öreg lapátoló, az ősz bajusszá Borbély Béni bácsi, meg a szivaros Ga- csal János nem nagyon ért ezzel egyet. Közben az asszonyok, akik eddig nyugodtan méregették s öntözték a búzát a gépbe, most hátulról elkapják a brigádvezetőt és egy pillanat alatt megmárt, ják a nagy halom érett gabonában. A szőkéi, piros- kendős Szalóki Károlyné az ember kezét, Doboziné és Dekéné meg a lábát kanták el. Még a fejét is lenyomják. hogy aztán a kiszabaduló Szombati Kálmán később a két szemét is alig bírja kinyitni. Egy ember állandóan mér. — Mit is mutat a mázsa? — ébredt fel bennem a kíváncsiság, s gyorsan közelebb megyek. Annál is inkább sietek, mert utóbb aa egyik asszony a búzahegyre mutatva megkérdezte tőlem, hogy szeretnék-e fürdeni. Rácz József áll a mázsánál. Kis füzetében egyre gyűlnek a számok, tegnap kétszázötven mázsát tisztítottak, — a mait még nem lehet tudni. Több lesz talán. Rácz azt mondja biztosan. Megfordul és a teli vödrökkel sürgölődő asszonyokon, zsákos férfiakon körbepillantva megismétli: — biztosan. Rajtuk múlik. Fehér Mária Vizsgáznak a mezőgazdasági tanulók Megyénk állami gazdaságaiban megkezdődött a harmadéves mezőgazdasági tanulók vizsgája. Július 20-ig 72 fiú és leány szerzi meg szakmunkás bizonyítványát a mezőgazdaság különböző szakágazataiból. Az eddigi vizsgaeredmények a tanulók általános jó előmeneteléről tanúskodnak. A Palotási Állami Gazdaságban B. Nagy Erzsébet és Kovács Mária baromfigondozó, valamint Soílák Mária tejgazdasági tanuló kitűnő eredménnyel vizsgázott. Az öntözéses növénytermesztők, a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyész- tők szintén sikerrel bizonyítják tudásukat. A gazdaságok a végzett mezőgazdasági tanulókat szakképzettségüknek megfelelően magasabb beosztásba helyezik és arányosan javítják j bérezésüket is. Nyári mélyszántás a túrkevei Búzakalász Tsz-ben. Az üzemszervezés a gazdasági vezetés fontos eszköze VI. A vállalati anyaggazdálkodás és raktározás szervezése A TERMELÉSI költségek alakulása szempontjából igen nagy jelentőségű kérdés iparunkban a termeléshez felhasznált anyagokkal való helyes gazdálkodás kialakítása. Különös jelentősége van ennek, ha figyelembe vesszük népgazdaságunk nyersanyagszegénysége mellett azt, hogy ipari termékeinkben az anyag- költség az önköltség jelentős hányadát képezi. Az anyagköltségeket nemcsak a gyártmányfejlesztés út- jánk tehát az úgynevezett anyagnormák csökkentésével lehet befolyásolni, számottevő tartalékaink vannak e tekintetben az anyag- és raktárgazdálkodásban, illetve annak megszervezésében is. Hol lehet és kell e kérdésben szervezés útján a jelenlegi helyzeten javítani? Ma az anyaggazdálkodásunkban általában az alábbi problémák találhatók, melyek megoldása ugyancsak szoros kapcsolatban áll az üzemszervezés javításával, a gazdasági vezetés színvonalának emelésével. letek, inkurrenciák képződnek. Ez pedig felesleges forgóészközt köt le a vállalatnál, drágítja a termelést, nem is beszélve a népgazdaságnak okozott károkról. A NAGYSOROZAT — és tömeggyártó vállalatoknál az anyagszükséglet meghatározása anyagnormák és a termelési tervek alapján történik. Bár az elmúlt Időkben több állami határozat is megjelent az anyagnormák készítésére és alkalmazására, ennek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy ma még igen sok a tennivaló. Nem ritka jelenség az sem, hogy egyes vállalatoknál nem anyagnormáik alapján készítik a terveket. Ott, ahol az anyagnormákat alkalmazzák, ott sem támaszkodna^ az anyagnormák műszaki számításokra és hasznosításuk a szükségletek felmérése szempontjából szervezetileg nem mindig biztosított. Ennek következtében azután az anyaggazdálkodás nem mer az anyagnormákra támaszkodni, „hátha nem sikerül ily módon a szükségleteket biztosítani” — s ez szintén felesleges készletnövekedéshez vezet A gazdasági vezetés szervezési kérdése ugyancsak az anyagok időben, megfelelő választékban és mennyiségben való biztosítása. Az anyagok beszerzésében tapasztalt késések zavarokat idéznek elő a termelésbe, nő az anyagra való várakozási idő, az állásidő, s ennek következményeként a hóvégi hajrá, a túlóra, stb. stb. Mindezek a zavarok ismételten a termelési költségek növelését idézik elő. Természetesen, a folyamatos anyagellátást ma még számos vállalaton kívüli — ok is zavarja, mint pl. a szállító vállalatok késése. Végső soron itt is eljutunk a vállalatok közötti kooperációs tervek, a programozás megvalósításának rendkívüli fontosságához — ez is a gazdasági vezetés színvonala emelésének kérdése. NÉZZÜNK BE ezek után a raktárakba. Közismert, hogy a raktári munkát amolyan, kevés szaktudást igénylő munkának tartják sok helyen. Ez a téves felfogás azután oda vezet, hogy sokszor nem megfelelő szakképzettségű dolgozókat alkalmaznak. A raktározás kérdése lebecsült téma a vezetésben, holott közismert, népgazdasági szántén is súlyosak a raktárgondjaink. Nincs elég raktárunk. A helyes raktározás kérdése igen fontos a vállalat gazdálkodása szempontjából is, nem utolsósorban szerves összefüggésben áll pl. a belső anyagmozgatás kérdésével. Nagyon sok felesleges költséget takaríthatunk meg, ha pl. az egyes nyersanyaA kritika elfogadásán túl I/apunk május 19-i. számában „Üzemi konyha sok hibával” címen cikk jelent meg, amely a szolnoki Td- szamenti Vegyiművek dolgozóinak panaszai nyomán készült. Azóta csaknem két hónap telt el, nézzük meg változott-e azóta a helyzet? * — Most már nem panaszkodhatunk — így Ács Sándor és Varga András, a villanyszerelő műhelyből — örvendetesen javult, a helyzet. Mindig tudtuk: lehet a mi konyhánkon is jól főzni, csakhát ahhoz ott is jobb és szervezettebb munkát kell végezni. Jólesően vettük tudomásul azt is, hogy egyre csökken azoknak a száma, akik a kisvendéglőben étkeznek. A jó hír gyorsan terjedt. Javult a „koszt”. Paulustz Gábor, a személyzeti osztály vezetője — irányítása alá tartozik az üzemi konyha — elmondotta, sikerült egy tehetséges, fiatal szakácsot alkalmazniuk, hirdetés útján. Gyarmati József igazgató ígéretet tett arra is, hogy rövidesen kétféle menüből választhatnak az üzemi konyha főztjét fogyasztó dolgozók és a villamos sütőberendezésekkel nagyon jól felszerelt konyhában a sütőberendezések kihasználása, illetve a választék még további bővítése céljából egy cukrászathoz értő konyhai dolgozót is fognak alkalmazni. A fent elmondottak azt bizonyítják, hogy az évek óta vajúdó és a TVM dolgozóinak oly sok bosszúságot okozó - problémákat el lehet és már régen el kellett volna intézni. — b. J. gokat a feldolgozásukhoz legközelebb eső raktárba helyezzük el, a ritkábban és kisebb mennyiségben használt anyagokat pedig távolabbi raktárakban is elhelyezhetjük. A helyes raktárgazdálkodás megteremtésének első feltétele természetesen äz adott helyek alapos ismerete. Egyszerűnek tűnik ez, a követelmény, a gyakorlatban mégis általános hiányosság a helyzet nem alapos ismerete. így pl. súlyos raktározási gondok mellett előfordult olyan eset is, hogy a meglevő raktár hasznos területét úgy mérték fel, hogy csak az alapterülettel számoltak, holott az áru jellege és a raktár- épület is lehetővé tette volna a több szinten történő raktározást. Számos helyen a szűk raktári „kapacitás” néhány raktári berendezés nélkül növelhető. Ugyancsak a raktári munka jobb megszervezésével — belső anyagmozgatás, anyagok ésszerű elhelyezése, stb. stb. — sok-sok felesleges költség takarítható meg. A raktározási gondok és azoknak a szervezési eszközével való megoldása, természetesen igen sokszínű és vállalatonként, raktáronként más és más. Szükséges azonban ezt a kérdést is tanulmányozni, mert szerves részét képezi a vállalati gazdálkodásnak és nem egy mellékesen elhanyagolható terület. Kahulits István az MSZMP KB államigazgatási osztályának munkatársa ALAPVETŐ probléma az. hogy a reális termelési anyagszükségletek megállapítása, kidolgozása igen bizonytalan alapokon nyugszik. Különösen jellemző ez a labilitás, bizonytalanság azokban az üzemekben, ahol egyedi gyártás folyik. Ezeken a helyeken az anyagszükséglet megállapítása rendelésenként történik, és az igen sokféle anyag miatt a tényleges szükségletek felmérése elnagyolt, csak megközelítő pontosságú. Az anyagszükségletek felbecsülése rendszerint még a gyártás műszaki előkészítése előtt folyik, holott épp a műszaki előkészítés bizonyos időszakában lenne arra lehetőség, hogy a tényleges szükségleteket számítások alapján felmérjék. Miután a műszaki előkészítés az anyag- szükséglet értékelése időben nincs összehangolva, ennek az a következménye, hogy általában a túlzott biztonság céljából lazán tervezik az anyagszükségletet és felesleges anyagkész-
