Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-09 / 133. szám
1*98. Június 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 (Folytatás a 8. oldalról) Ebben is nagy előrehaladás biztosítható a gondozók anyagi érdekeltségének fokozásával. A süldőztetés idejét az ésszerűség határáig csökkenteni kell, vagy ki kell kapcsolni. A sertések fiatalkori fejlődési erejének maximális kihasználásával el kell érni, hogy a hízók tíz hónapos korra elérjék az értékesítéshez megkívánt súlyhatárt. 6. A baromfitenyésztésnél elsőrendű feladat üzemenként a tenyésztési és hasznosítási irány megválasztása. Az eddiginél nagyobb mértékben kell fejleszteni mind nagyüzemekben, mind háztáji gazdaságokban a pecsenye csibe, gyöngyös, pulyka, kacsa és lúd előállítása mellett a tojástermelést is. Javasoljuk — mindenekelőtt — a folyók menti és holtágakkal rendelkező gazdaságoknak — az eddiginél sokkal nagyobb méretű víziszárnyas- tenyészetek kialakítását. A törzsállományt az üzem rendelkezésére álló viszonyoktól függően intenzívebb fajtákból kell kialakítani. Az egy tyúkra eső évi tojástermelést úgy kell fokozni, hogy közös gazdaságainkban rövidesen elérjék a 120—140 darabot Létre kell hozni a tojató tenyészeteket is. A pecsenyecsirke előállításánál a felnevelési idő és a felhasznált takarmány mennyisége lényegesen csökkenthető. Az egy kilogramm baromfihús előállításához jelenleg felhasznált 4—5 kilogramm abraktakarmány- mennyiség 3—3.5 kilogramm alá is leszorítható tervszerű takarmányozással. A juhtenyésztésben a terv célkitűzéseinek megfelelően biztosítani kell a létszám emelését. Törekedni kell a jelenlegi egyoldalú gyapjúhasznosítással szemben a tej- és hústermelés fokozására. Ennek érdekében megvizsgálandó az általánosan tenyésztett magyar fésűs- merinó fajta mellett a több gyapjút, húst és tejet adó jubfajták meghonosításának lehetősége. elemzésével és egyéb szervezési intézkedésekkel meg kell javítani a mezőgazdasági üzemek munkaerőgazdálkodását és emelni kell a mezőgazdasági munka termelékenységét. Ä vezetés színvonalának emelése és a mezőgazdaság káderhelysetének további javítása 1. A pártszervek és pártszervezetek gazdaságszervező munkáját hatékonyabbá kell tenni a mezőgazdasági termelés fokozásában. A pártszervek és pártszervezetek időről időre elemezzék a mezőgazdasági termelés fejlesztésének főbb kérdéseit. Gondoskodnunk kell arról, hogy a pártszervezetek alaposan áttekinthessék és ismerjék a gazdaságok, az egyes termelési egységek helyzetét,, és a szocialista munkaverseny keretein belül a tömegszervezetek és tömegmozgalmak hatékony közreműködésével mozgósítsák a dolgozókat a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, az új termelési eljárások elterjesztésére és a szocialista brigádmozgalom kialakításával az emberek tudatának formálására és nevelésére, hogy szocialista módon éljenek, gondolkodjanak és dolgozzanak. Megkülönböztetett gonddal kell foglalkozni az alapszervezetek titkárainak, vezetőségi tagjainak^ politikai és szakmai alap- és továbbképzésével és időről időre gondoskodni kell tájékoztatásukról. pótlás biztosítása érdekében. Tudatos szervező munkát kell kifejteni annak érdekében, hogy a technikumokba, felsőfokú mezőgazdasági tanintézetekbe minél több falusi életet kedvelő és a mezőgazdasági munkát élethivatásának tekintő parasztfiatal nyerjen felvételt. Emelni kell a termelőszövetkezeti vezetők és szakemberek (elnökök, agronómusok, könyvelők) közgazda- sági képzettségét és elő kell segíteni, hogy a termelő- szövetkezetek megfelelő képzettségű üzemgazdászt és gépészeti szakembert is alkalmazzanak. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a szakemberek munka- körülményeinek javítására. Az elkövetkező évben el kell érni, hogy minden mezőgazdasági üzem rendelkezzen a szakemberek elhelyezése céljából szolgálati lakásokkal. 4. (Jj alapokra kell helyezni a mezőgazdasági üzemek középkádereinek a továbbképzését. A begyakorlott brigádvezetők továbbképzéséről úgy kell gondoskodni, hogy az egyes speciális üzemágakban dolgozók belátható időn belül elérjék a technikusi felkészültséget. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben egyaránt indokolt a szakmunkások fokozottabb képzése. Ezért meg kell teremtenünk a szakmunkásképzés anyagi és tárgyi feltételeit és a megye sajátosságaiból adódóan elsősorban az öntöző, a kertész, a növényvédő* az állattenyésztő és a gépész szakmákra kell megkülönböztetett gondot fordítani. A szakképzettség megszerzésében a dolgozókat anyagilag is érdekeltté kell tenni. Szolnok megye mezőgazdaságának összes munkaerő igénye — a tervek szerint — mintegy 82—83 000 fő és ezen belül mintegy 36 000 szakmunkás képzéséről kell gondoskodnunk. A mezőgazdasági tanuló, illetve szakmunkásképzés kiterjesztése mellett — a mezőgazdasági dolgozók szakmai és általános kulturális színvonalának emelése érdekében — az ezüstkalászos tanfolyamok és 7. 2. egyéb oktatási formák kereteit — a színvonal emelése mellett — számszerűleg is tovább kell szélesíteni. Lótenyésztésünkben figyelemmel kell lenni arra, hogy az állomány tovább csak azokban az üzemekben csökkenhet, ahol a gépesítés ménre azt lehetővé teszi. 8. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt rendszeressé kell tenni a tudomány és gyakorlat által kipróbált termelési és tenyésztési eljárások megismertetését és elő kell segíteni azok bevezetését, s a legszélesebb körben való alkalmazását. Ennek érdekében összhangot kel} teremteni a mezőgazdasági szakigazgatási szervek, a sajtó, rádió és egyéb hírközlő és propaganda szervek munkája között. Tervszerűbbé és céltudatosabbá kell tenni ennek érdekében a tudományos intézetek, a bemutató gazdaságok munkáját is. A megye mezőgazdaságának további fejlesztése megköveteli, hogy az eddigi tapasztalatok alapján tovább javítsuk és finomítsuk mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben az anyagi érdekeltséggel kapcsolatos módszereket. Az anyagi ösztönzés minden olyan módja alkalmazható, amely az alábbi követelményeknek megfelel: Mindenekelőtt az elosztás szocialista elvének, továbbá legyen egyszerű, a tagok számára könnyen érthető, feleljen meg a termelőszövetkezeti vezetés színvonalának, valamint a gazdaság erejének, adottságának. Fogadja el a tsz-tagság túlnyomó többsége, ösztönözzön több termelésre, jobb munkára, szolgálja a közös és egyéni érdeket egyaránt A termelési eszköiök felhasználása, termelési költségek csökkentése A mezőgazdasági üzemekben nagyobb gondot kell fordítani a nagyüzemi épületek kihasználására. A jövőben minden épületet a célnak megfelelően hasznosítsanak annak érdekében, hogy azok ráfordítási költségei minél rövidebb idő alatt megtérüljenek. Az új beruházások megvalósítása a jövőben a távlati termelési program szerint történjen, az üzemek kialakuló termelési profiljának megfelelően. A beruházások fő iránya a megyében az elkövetkező időben növénytermelés terén, öntözőtelep építés, talajjavítás, hajtatóházak létesítése, valamint a szőlő, gyümölcs, és a zöldség feldolgozásához, manipulálásához szükséges épületek létesítése legyen. Állattenyésztés terén a nagyüzemi baromfi férőhelyek bővítése, valamint sertéshizlaldák építése a fő feladat. Az új létesítmények már komplettírozva a járulékos beruházásokkal együtt legyenek létrehozva. A nagy beruházások megvalósítása (takarmánykeverő üzem, öntöző rendszerek, esetleg hizlaldák) tsz-közi vállalkozásban is történhet. Javítani kell a mezőgazdasági beruházások minőségét, a mezőgazda- sági üzemek beruházott vagyonának összetételét, az épületek, gépek és a tenyészállat-állomány közötti viszonyt. A jövőben a beruházást úgy kell irányítani, hogy az összberuházáson belül a gépérték és tenyészállat-érték gyorsabban gyarapodjon, mint az épületérték. A beruházások hatékonyabbá tételének ezt az általánosan elfogadott elvét következetesen kell alkalmazni. Lényegesen növelni kell a mezőgazdasági üzemek forgóalapját. Arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetek saját erőforrásaikból — természetes formájukban — biztosítsák a forgóvagyon elemeket. Javítani kell a jelenleg kedvezőtlen képet mutató állóalapok és forgóalapok egymáshoz való viszonyát. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a forgóalapok gazdaságosabb, meggondoltabb felhasználására és tárolására. (Takarmányok, fogyóeszközök tárolása). Lényegesen növelni kell a forgóalapok forgási sebességét. Az álló- és forgóalapok kihasználása, az élőmunka ráfordítás értékelésének elengedhetetlen eszköze az önköltségszámítás. Minden mezőgazdasági üzem vezetője* könyvelője keresse az önköltségszámítás jobb, elfogadhatóbb módszerét és ezen keresztül igyekezzen tökéletesíteni az érvényben lévő módszert. A gazdasági vezetőik rendszeresen elemezz®: az önköltség adatait, keressék a magas költségek okait és Jó szervezései, a gazdaság adottságainak kihasználásával biztosítsák a mezőgazdasági termékek termelési költségeinek csökkentését. A termelőszövetkezetekben általánossá kell tenni a munkatermelékenység mérését, ál élőmunka ráfordítás nyilván tartásának folyamatos Megyei, járási és városi vonatkozásokban egyaránt tovább kell erősítenünk a mezőgazdaság állami irányítását. El kell érni, hogy a tanácsok szakigazgatási szerveiben dolgozó szakemberek a mezőgazdasági üzemek ’ vezetőinek időről-időre érdemi segítséget adjanak a vezetés javításához, a termelési, gazdálkodási feladatok eredményesebb megoldásához. Hatékonyabbá kell tenni a szövetkezetek választott szerveinek tevékenységet. Az állami irányító szervek biztosítsák az érvényben lévő törvények maradéktalan betartását. s. 3. Szükséges a mezőgazdasági üzemek vezetőinek a stabilizálása és a türelmetlenségből következő kicserélési törekvések megakadályozása. A gazdasági vezetők szamára munka közben kell érdemi és szakszerű segítséget adni és hosszabb időt kell adni részükre, hogy kellő eredínényeket érhessenek el munkakörükben. A mezőgazdasági üzemek szakemberekkel való ellátottságát megalapozottabban és tervszerűbben _ szükséges irányítani. Gondoskodnunk kell politikai es szakmai továbbképzésükről és a munkakörök betöltését meghatározott politikai követelmények mellett szakmai végzettséghez is kell kötni. Elő kell segíteni, hogy a szakemberekkel jobban ellátott állami gazdaságok a továbbiakban is adjanak a termelőszövetkezetek részére olyan egyetemet, főiskolát és technikumot végzett szakembereket, akik már a gyakornoki időt letöltötték. Indokolt a társadalmi ösztöndíjrendszer elterjesztése, a termelőszövetkezetekben is a szakember utánGondoskodni kell arról, hogy, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és más mezőgazdasági üzemek vezetői és szakemberei munkájuk közben lépést tartsanak a mezőgazdasági tudományok fejlődésével. Támogatást kell nyújtani számukra, hogy elemezni tudják üzemük eredményeit és folytassanak nagyüzemi kísérleteket is. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottságának együttes ülése nagyra- értékeli a megye mezőgazdasági dolgozóinak, szakembereinek, állami gazdasági dolgozóinak, szövetkezeti gazdáinak — minden időben tapasztalható erőfeszítését, lelkes munkáját. Köszönetét mond a tanácskozás előkészítésében résztvevő szakembereknek, pártmunkásoknak, tanácsi vezetőknek a gondos munkáért. Az irányelveket azzal a meggyőződéssel hagyja jóvá és ajánlja a mezőgazdaság dolgozóinak megvalósításra, hogy a megye történelmi jelentőségű átalakulása után, a falu szocialista átszervezése után, idén az eddiginél gyorsabb ütemben tudunk előre haladni a mezőgazda- sági üzemek szocialista jellegének erősítésében, a terméshozamok emelésében, az árutermelésben. E feladatra hívja harcba az együttes ülés a város és falu minden dolgozóját Szolnok, 1963. május 31. MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÄCS HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA A. peroooszpőra a iloliáiiy Igen Teszedelines betegsége Különösen csapadékos időjáráskor okozhat sok kárt járványszerű megjelenésével. Hazánk kontinentális éghajlati adottsága nem kedvez a pero- noszpóra elterjedésének, mégis első megjelenése — 1960 — óta szükséges az ellene való védekezés. A betegség felismerése nem könnyű. A palánták már fiatal korban fertőződhetnek. Leveleiken sárgászöld színű kerek, vagy szabálytalan alakú foltosodás jelentkezik. Ez összetéveszthető a nitrogénhiány, vagy a Hcáros hideg hatás miatt bekövetkező sárgu- lással. A foltok később ösz- szefolynak és fonákukon világos, vagy ibolyaszürke színű laza penészbevonat, úgynevezett *,penészgyep” képződik. Száraz időjárás esetén a foltok elhalnak, megbámulnák és kiszakadoznak. fi fertőzött levelek némelykor kanalasodnak, majd besodródnak. Szántóföldön a foltosodás az alsó leveleken jelentkezik, majd fokozatosan férjed felfelé a magtokokra is. Végül a le- vélzet teljesen elrongyoló- dik, használhatatlanná válik. A fejlődő palánták megelőző védelmére az első lomtodevéi megjelentésétől kezdődően háromnaponként 0,2 százalékos Zineb- bel kell permetezni. Ha a fertőzés mégis megtörtént, az esti órákban 0,2 százaléké« tormalin oldattal (W# liter víz + 0,5 liter 40 százalékos formalin) kell permetezni és takarással gondoskodni arról, hogy a formaiingáz átjárhassa az ágyat. Kiültetett növényeknél a veszélyeztetett területen hatnapos időközben 0,4 százalékos Manebbel vagy Zi- nebbel kell permetezni. A permetezést mindaddig folytatni kell, amíg az időjárás kedvez a dohány pe- ronoszpóra elterjedésének. Gál Dénes Szolnok megyei Növényvédő Állomás A megyei páribiaoliság és a megyei tanács lapja a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ismerteti a legfontosabb rendeleteket, rendszeresen közli neves szakemberek időszerű tanácsait, tájékoztat a mezőgazdasági munkák előrehaladásáról. mezőgazdasági rovata figyelemmel kíséri a fains] élet problémáit, bemutatja a legjobban bevált termelési módszereket, fr|ss, aktuális hírszolgálatával nélkülözhetetlen tájékoztatást nyújt olvasóinak. Fizesse elő, olvassa lapunkat! NYOMTATVÁNY Belföldről bérmentesítés nélkül is feladható, Szolnok megyei Néplap Kiadőhívafala SZOLNOK Kossuth tcc, Irodaház
