Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. június 9. FORTUNA NYOMÁBAN... MILYEN ÉRZÉS MILLIOMOSNAK LENNI? NAGYKÖRÖSÖN min­denki ismeri az Arany Já­nos filmszínház jegyszedő- jét. Szigeti Feri bácsit. Hat­van évet élt meg, mikor a szerencse rámosolygott és 1 560 068 forint 75 fillért nyert a lottón. A pénz jé helyre került, mert a Szi­geti család nem pocsékolta el. A családhoz tartozó két apátlan-anyátlan fiúról sem feledkeztek meg az öregek. Részükre is megfelelő ösz- szeget tettek félre, hogy legalább így enyhítsék a pótolhatatlant: a szülői sze­rető tét, gondoskodást, ftJó nyugdíj kiegészítő lesz”... S a pénz jelentős része visszakerült az OTP- hez, hogy annak kamatai megszépítsék a dolgos élet hátralévő részét. Üdülés, pihenés, országjárás — ez volt a vágya a 60 éves em­bernek, S a vágyak valóra is válhattak a múlt év 32. hét nyereményét»®™ MOSOLYGÓ fiatalasz- szony 1713 282 forintot ka­pott az 1963. évi 2, játék­héten öt találatos szelvé­nyéért, Két mosolygó élet­vidám gyermek anyja. LAPZÁRTAt Botrányba fulladt a vízilabda mérkőzés Budapesti Spartacus—Szó, B4m 34 (fel, fel, H», fcö) Budapest, Sportuszoda, 1500 néző, Vezette: Vuszek, Spartacus: Ferenczi — Ká­dár, Békés — Markovi ts, Csillag, Bolvári, Lehoczki, Edző: Károlyi Tibor, Szol­nok: Boros — Pintér, Brinza — Kuczora, Kanizsa, Hasz­nos n, Koncz, Edző: Czap- kó Miklós, Gólok sorrend­jei Brinza, Brinza, Marko­vid, Békés, Bolvári (1 fitt­esből). Nagy küzdelmet hozott a mérkőzés, A kezdés a Szol­noki Dózsának kedvezett és Brinza két távoli góljával elhúztak. Ezután a Sparta­cus feljött és emberelőnyből 2:1-re szépített, Amikor Brinza a parton volt és Bo­rost is kiállították, ekkor egyenlítettek a fővárosiak. Az utolsó negyed hatalmas küzdelmet hozott, A Spar­tacus 4 métereshez jutott, 2 perc és 9 rap volt hátra, amikor Bei vári kivárt a 4 m-es eldobásával, majd a hálóba lőtte a labdát, de a játékvezető ennek ellenére gólt ítélt, amire a Dózsa játékosok elhagyták a me­dencét és Így a mérkőzés idő előtt fejeződött be, Egyéb eredmények: BVSC—Vassa ízzé fe4. O. Dézsa—Eger fel. Cs. Autó—Bp, Vasas M Munkahelyén már többszőr részesült dicséretben — azóta is, hogy milliomos lett. 11 éves és 9 éves fiái­nak életútját szándékszik a hatalmas nyereményből kellemesebbé, zökkenőmen­te sebbé tenni. Lakását ké­nyelmesebbé varázsolta, ruhatárát felújította és a nyeremény zömét három ta_ karékbetétkönyvbe helyezte ei. Egy neki jutott, kettő pedig a két fiúnak. — Nem szabad, hogy az embert a pénz megszédítse, éppen úgy kell dolgozni, mint a nyeremény előtt — szögezte les S ezt nemcsak hirdeti, hanem valóra Is váltja, aminek ékes bizonyí­téka, hogy munkahelyén éppen olyan pontos és jó munkaerő, mint 1963, ja­nuárja előtt volt, irűkcxr- is még nem volt milliomos. A nyeremény azért hozzá­juttatta az élet néhány örö­méhez is, mert szeret utaz­ni és most van elég pénze Ahhoz, hogy IBUSZ utakon ki nésztvéh essen és megis­merhesse azokat a tájakat, országokat, melyekről olva­sott. hallott, vagy moziban látott.« — AZ EJTŐERNYŐSÖK­NEK még ma is köszönet­tel tartozom — ez volt Scheer Józsefeié első mondata, mikor megtudta, hogy 1963. február 13-án Újpesten ve­heti át ax 1 893 117 forintot — hiszen as ötödik szám, amit a szelvényemre írtam: az első jőJsákerült ejtőer­nyős ugrásom dátuma. Az izmos asszonyka, aki az Egysült Izzóban telefon­műszerészként dolgozik, az ejtőernyősöknél Ismerkedett meg férjével. Életútjuk olyan volt, mint száz és ezer hozzájuk hasonló fiatalé. Kislakásban éltek Újpesten, ő 1500, a férj, aid gépkocsi­vezető, 2200 forint körül keresett havonta, Beosztás­sal élve vásároltak bútort, Velencei-tónál kis telket — de mindehhez segítette őket az OTP is, hiszen a vásár­láshoz hitelt vettek igénybe. Neveltéi két tündért, örök­mozgó gyermeküket, az 5 esztendős Józsikát és a 2 és fél éves Gáborkát. S akkor jött a váratlan for­dulat életükben: milliomo­sok lettek, Először ia sz OTP-nél kezdték, kifizették tartozásokat, majd a hazá­toknak, rokonoknak te visszajuttatták azt a pénzt, amit a velencei víkendház»- kó építéséhez kölcsönkap­tak. S ezután következett a „nagy* kérdés: mit csinál­janak a többi pénzzel, A családi tanács, melybe a két ifjú Scheert is bevonták úgy döntött, hogy a lakás- kérdést kell először is meg­oldani, Ma már szép, min­den igényt kielégítő otthon­nal rendelkeznek, Gáborka és Józsika pedig annyi já- ttScot kapott, hogy egy óvoda te irigyebié. Gabi­kának akkora Macát „ho­zott a Lottó bácsi”, hogy nagyságban vetekszik vele, pedig Scheer Gáborka ko­rához képest hatalmas em­berke, A Velencei tónál levő házat is felújították, már nem gond a háztartás ellátása sem a telefonsze­relőnőnek — mert telje­sen gépesítette. Esténként a boldog család, mely ké­nyelmes otthonban él, a televízió készülék előtt ül­ve nézi annak műsorát, mindaddig, amíg a két leg­ifjabb nyugodtan hagyja a szülőket s követelőznek: — „Csináljatok még egy ötöst*. A SALGÓTARJÁNI BÁ­NYÁSZ leglelkesebb szur­kolója talán Kántor Mi­hály, a Salgótarjáni Acél­árugyár olvasztóra. De a másik tarján! csapatnak, a Kohásznak is lelkes hí­ve. A szurkoláson kívül van még egy nagy szen­vedélye: a lottózás. És ez a szenvedély több boldog percet szerzett, mint a salgótarjáni labdarúgóik, mert 1698 638 forint 75 filléres nyereménnyel ör­vendeztette meg. A pénz­nek volt helye bőven. De a gondos apa először te tót lánya jövőjét tartotta a legfontosabbnak: megfe­lelő összeget tett félre ré­szükre, hogy az életük könnyebb legyen, mint az övé volt A 20 éves meg a 18 éves Kántor lány Lot­tóból szerzett hozományt visz majd magával. De a család többi tagja is ré­szesült a váratlan pénzből és mindenkinek szüksége szerint adott a „szerencsés kezű* Mihály, ahogy a családi körben elnevezték. HARANGI IMRE nevét ország-világ ismeri, hi­szen a keményöklű ököl­vívó sok sikert szerzett a magyar színeknek. — Az olimpiai elsőségért arany­érem tulajdonosa is lett Évek óta Budapesten, az V. kerületben dolgozik, a Nádor utcában van egy kis trafikja. A környéken mindenki ismeri, szereti. Az egyik V. kerületi házi­asszony is nála vásárolt szelvénnyel érte el az öt találatot A pénz felvétele után megjelent a trafik­ban ■ így szólt Harangi­hoz: sitt vettem á szelvényt, a jövőben is minden hé­ten magánál veszem meg. De erről ne szóljon senki­nek. Ne mondja meg, U vagyok, hol lakom*. Harangi Imre, szótartó ember és vásárlójáról nem te beszélt, csak annyit jegyzett meg: mm Most te minden hé­ten megveszi a két szelvé­nyét, de még azt sem mondta el, mit vett a tö­ménytelen pénzen. Pahidy József MEGRENDELŐLAP Megrendelem 196.•••••"- év hó ••—•••• naptól a SZOLNOK MEGVEI NÉPLAPOT Az előfizetési díjat a postahivatal megbízottjának fizetem. Név: ~=~ Város, község Utca, házszám: Tanya, major: • Kelt, 196 .........év .t hó-”--nap. aNmegrendelő aláírása BBBMBHOnBBNKSnHHHHBnHMIHHnHagEEHSMHnHHnHBMHBHBDHBUB A POLARIS RAKÉTA és az amerikai stratégák tévedése Az Egyesült Államok kor­mánya nemrég elhatározta az angliai, olaszországi és törökországi rakétatámasz- pontok feladását. Ezeken a támaszpontokon köztudomá­súlag középhatósugarú Thor és Jupiter rakétákat tárol­tak. Köztudomású, hogy az amerikai kormány döntését nemcsak katonai-politikai, hanem technikai meggon­dolások is befolyásolták. Emlékezetes ugyanis, hogy az utóbbi években lefoly­tatott kísérletek során ki­világlott, hogy ezek az ame­rikai rakéták rendkívül megbízhatatlanok. Több íz­ben megtörtént, hogy már a kilövő állványon felrob­bantak, vagy repülés köz­ben eltértek az eredetileg megadott röppálya irányá- tőL De a támaszpontok fel­adását az is indokolttá te­szi, hogy elhelyezésük ma már senki előtt nem titok, amiből pedig az következik, hogy egy nukleáris rakéta- konfliktus esetién ezeket a támaszpontokat megsemmi­sítő csapás érné. Közre­játszhatott az amerikai kor­mány döntésében az a tény is, hogy az angolok, az olaszok és a törökök mind erélyesebben követelik az országuk területén létesí­tett NATO-támaszpontok felszámolását, mert nem akarják, hogy ezekkel a támaszpontokkal együtt ma­guk te egy nukleáris meg­torlás célpontjaivá váljanak Az Egyesült Államok ka­tonai vezetése már évek óta foglalkozott az új tá- madóeszközök tervezését célzó intézkedések kidolgo- zásáivtd. Az elgondolás az volt, hogy ezeket az új támadóeszközöket állítják majd a szárazföldi rakéta- támaszpontok helyére a Pentagon terveiben. A fő figyelmet a Polaris elneve­zésű teljesen új, szilárd üzemanyaggal működő bal­lisztikus rakéta és a hor­dozáséra alkalmas speciális atomtengeralattjárók meg­m in *n %■ .1 •— a«-r -e.. .­isnreaesere 01 ep&Tesere fordították. öt esztendő alatt több mint két milliárd 700 millió dollápt fordított az Egyesült Államok a Poláris-rakéta megtervezésére és kipróbá­lására. 1960-ban a Poláris első változata felkerült az amerikai hadsereg fegyver­zetének listájára, s ma már kilenc amerikai atomtengeralattjáró felsze­reléséhez tartozik. E tenger­alattjárók mindegyikén 16— 16 atcmrobbanótöltettel el­látott Polárist helyeztek eh Amint elkészültek a ra­kétahordozó atomtenger­alattjárók, az amerikai stratégák nyomban az óceánok térségeire vezényel­ték azokat. A Polárisukkal felszerelt tengeralattjárók járják a semleges vizeket s feltűnnek az agresszív tömbökhöz tartozó országok felségvizein. Ezek a raké- tahordozó tengeralattjárók sokszor körözitek már Ka­nada körül, voltak az Észa­ki-sarkvidéken, majd az Atlanti-óceánon át úszó tá­maszpontjukkal együtt Angliába hajóztak, ahol otthonosan berendezkedtek. A tengeralattjárók bele­kóstoltak a norvég vizek­be is, majd nemrégiben át­települtek a Földközi­tenger térségébe, amelyet az amerikaiak most úgy látszik nukleáris támasz­ponttá akarnak kiépíteni. A nyugati sajtójelentésekből kiviláglik, hogy az atom- tengeralattjárók Földközi tengeri támaszpontjai a spanyolországi Rota mellett Szicíliában, Nápolyban és Kréta-szigetén vannak. Az Atlanti-óceáni és sarkvidé­ki körzetekben működő ten­geralattjárók számára meg­tartják a skóciai Holy-Loch támaszpontok Amit eddig vázoltunk, úgy látszik, csak a kezdet. A Pentagon a közelmúlt­ban egy újabb bűnös ter­vet dolgozott ki, amelynek értelmében fokozzák a NA­TO nukleáris rakétafel­fegyverzését Ez a terv egyes részleteiben már-már a kalózkodás fogalmát sú­rolja. Az Egyesült Államok katonai vezetői ugyanis a tengeralattjárók mellett fel­színi hajókat, sőt kereske­delmi hajókat is fel akar­nak szerelni Polaris-raké- tákkal. Az első lépés az lenne, hogy az atlanti-tömb országainak 25 felszíni ha­jóját egyenként 25 Polaris rakétával fegyverzik feL Noha még ma is vitatják, hogy mi legyen az impe­rialisták atomfegyverkezési együftmúködésénék formá­ja, a sokoldalú, avagy a multinacionális atomütőerő, az olasz kormány azonban máris hozzájárult ahhoz, hogy a NATO nukleáris erőinek rendelkezésére bo­csátja a Garibaldi cirkálót, amelyen Poláris kilövésére alkalmas berendezés van, valamint két másik hajót. Mint a New York Times je­lenti, 10, Polaris-rakétákkal felfegyverzett felszíni hajó fölött a nyugatnémet re- vansisták rendelkeznek majd. A lap mindjárt meg is magyarázza, hogy az amerikai elgondolásnak az a veleje, hogy „Nyugat-Né- metországot mielőbb be­kapcsolják a Nyugat atom- vérkeringésébe”. A Polaris rakétán nap­jainkban is dolgoznak még a szakemberek. Az ameri­kaiak ebben a rakétatípus­ban látják a legtöbb fantá­ziát, ezért egyre újabb és újabb változatait kísérlete­zik ki, miközben az ameri­kai sajtó lelkesen méltatja az akciókat A lelkesedésre azonban egyelőre kevés az ok: tavaly decemberben pél­dául hat ízben lőttek fel kí­sérleti Polaris A—3 típusú rakétát azonban mind a hat alkalommal sikertele­nül. Ami pedig a már lajst­romba vett tehát a tenger­alattjárókon elhelyezett Po­laris rakétákat illeti, ezek­ről az angol sajtó azt írja, hogy még sok kívánnivalót hagynak maguk után, külö­nösen célzó és vezérlő szer­kezetük szorul tökéletesí­tésre. Az amerikaiak most az atomtengeralattjárók, köz­tük a Polárist szállító bú­várhajók mély-merülésével kísérleteznek. Ennek során a világ nemrégiben értesül- hetet a Tresher tengeralatt­járó legénységének tragikus pusztulásáról. Pillanatnyi­lag senki sem tudná meg­jósolni, hogy milyen tragi­kus következményekkel jár­hatnak a Polarisokkal foly­tatott tengeralatti kísérle­tek. Az amerikai stratégák abbeli törekvésükben, hogy kibővítsék az atomklub tag­létszámát, növelik a nuk­leáris rákéta világkataszt­rófa kitörésének veszélyét Erőpolitikájuk egyik lég­től b eszközéül éppen a Po- laris-rakétát választották. Céljuk az, hogy Polaris ra­kétákkal felszerelt tenger­alattjárókkal és felszíni ha­jókkal népesítsék be a ten­gereket Ezek azonban, amint arra Hruscsov szov­jet miniszterelnök a Giorno című olasz lap igazgatójá­nak adott interjújában rá­mutatott, halálos veszély­nek teszik ki azokat az or­szágokat, amelyek kikötői­be az amerikai szövetséges atomtengeralatt j árókat küld, Iv»n ZsoRyíkov ezredesi, Gyorsan, kifogástalanul dolgozik a Tisza Cipőgyár 38/B műhelyében Fújsz Má­ria tűzőnő

Next

/
Thumbnails
Contents