Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

I s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. június 9. (Folytatás a 1. dtdalrőt) és termelőszövetkezeteinkben a gazdálkodás eredményes­sége és a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala is. A feladatok megoldásánál az egyes üzemek, járások és városok termelési irányának kialakításánál a tájjelleget a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni, különös tekintettel az éghajlati és talajadottságokra, valamint a közgazdasági viszonyokra. Ezek alapján szükséges, hogy minden egyes állami gazdaság és termelőszövetkezet ren­delkezzen olyan tervvel, amely meghatározza az adott üzem termelési irányát, s a továbbiakban az üzemek termelési tervei ezekre a távlati tervekre épüljenek. Olyan körzetekben, ahol a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület jelentős része szikes, vagy réti eredetű agyagtalaj, a termelés fő iránya a gabonatermelés, s az öntözéses takarmánytermelés, valamint az előállított ta­karmányt legjobban hasznosító állatfaj tenyésztése le­gyen. A közepes és jóminőségű mezőségi vályog- és öntéstalajokkal rendelkező körzetekben az üzemek fő termelési iránya az ipari növények termesztése, vala­mint a nagymennyiségű abraktakarmány-termelésre ala­pozott hústermelés. A jelentős homokterületekkel és könnyű vályogtalajokkal rendelkező körzetekben az üze­mek^ termelési iránya a szántóföldi zöldségtermelés, a szőlő- és gyümölcstermelés. S ahol arra lehetőség van — különösen öntözhető körzetekben — a szarvasmarha­tenyésztés legyen. A fentiek figyelembevételével kell tovább folytatni a termelés koncentrálását és az állami gazdaságok, és termelőszövetkezetek szakosítását. Növénytermelés 1. Gondoskodni kell a rendelkezésünkre álló földterület eddiginél jobb kihasználásáról. El kell érni, hogy min­dem mezőgazdaságilag művelhető terület termelésbe le­gyen vonva. A termőtalaj védelmére irányuló 6/1961. számú törvény végrehajtása során biztosítani kell, hogy a megye szántóterülete ne csökkenjen. A megművelés alá vonható fanett területeket, tanyahelyeket be kell kapcsolni a termelésbe. A szántóföldi művelésre alkal­mas területeken szólő, gyümölcs és erdő telepítését nem lehet engedélyezni. Szőlő- és gyümölcstelepítést a mező- gazdasági művelésre kevésbé alkalmas homokterületek«! kell eszközölni. Az árterületek és a legelőterületek egy- részét, valamint a városok, falvak, a nagyüzemi majorok környékét, az utak mentét fásítani kell és el kell érni, hogy belátható időn belül megyénk ossz területének mintegy hét-nyolc százaléka erdőterület legyen. 2. Ä mezőgazdaságilag művelhető területeket a nép- gazdasági igényekkel összhangban olyan művelési ággal kell hasznosítani, amely területegységre vonatkoztatva a legtöbb terméket biztosítja. A népgazdasági tervek felbontásánál tekintetbe kell venni a termelési tájak, az üzemek adottságait. Az üzemekben a vetésszerkeze­tet úgy kell kialakítani, módosítani, hogy a termelt nö­vények összhangban legyenek a népgazdasági szükség­lettel, az üzemek adottságaival. A termelt növények számát valamennyi üzemben tovább kell csökkenteni, meghatározva a termelés fő irányát, betartva az ésszerű vetési sorrend követelményeit. A vetésszerkezet alakí­tásánál figyelembe kell venni, hogy a kenyérgabona vetésterülete a következő években nem csökkenhet A takarmánytermő terület nagysága számottevően nem emelkedik. Feladat, hogy adott területen azt a takar­mányfélét termeljék, amelyik egységnyi területről a legtöbb takarmányértéket adja, figyelembevéve az üzem állattenyésztési és állati termék előállításának egész évi takarmányszükségletét, fehérje és keményítő értékben. 3. Biztosítani kell a talaj termőképességének fokozá­sát. A tervszerű és tudományosan megalapozott táp­anyag utánpótlás és kiegészítés, valamint a talajjavítás megköveteli, hogy minden állami gazdaság és termelő- szövetkezét talajtérképpel rendelkezzen. A szakszerű gazdálkodás, a helyes vetési sorrend betartása szüksé­gessé teszi mezőgazdasági üzemeinkben a tábla-tőrza- könyv felfektetését, s annak folyamatos vezetését is. A talajtérkép és tábla-törzskönyvek alapján kell biz­tosítani a szervesanyag utánpótlást, az istállótrágyán, pillangósvirágú növények vetésén, valamint a zöldtrá­gyázáson keresztül. Különösen nagy erőfeszítésre van szükség a szervestrágya mennyiségének növelése és mi­nőségének javítása terén. A termelőszövetkezetek szer­vezzék meg a háztáji gazdaságokban, falusi portákon a szervestrágya összegyűjtését, kiszállítását, szakszerű kezelését és felhasználását Ezzel lényegesen növelni tud­ják a közös állattenyésztésben termelt szervestrágya mennyiségét Meg kell állapítani üzemenként és táblán­ként, hogy az egyes műtrágyaféleségekből adott talaj­típuson melyek érvényesülnek a legjobban. A lehetősé­gekhez mérten azokat a műtrágyákat kell megrendelni és biztosítani, amelyek adott esetben a legjobban meg­felelnek. A megye minden mezőgazdasági üzemében tuda­tossá és tudományosan megalapozottá kell tenni a talaj­művelést Ennek érdekében az üzemek a kialakult ve­tésszerkezet alapján minden év június 15-ig jelöljék ki, hegy a következő gazdasági évben melyik táblába mi­lyen növény kerül és a talajadottságoknak, a növény igényének megfelelően állapítsák meg, hogy milyen talajművelést kell alkalmazni, s annak végrehajtását kötelezővé kell tenni a szakemberek számára. A talajművelési terv elkészítése előtt el kell dön­teni, hogy az egyes növényféleségekből milyen fajtákat célszerű vetni. A fajták kiválasztását és a talajműve­lés meghatározását minden esetben a lehetőségekhez kell mérni. A növénytermesztés szerkezetének kialakításánál, a vetési sorrend meghatározásánál külön figyelemmel kell lenni a meglévő beruházások és lehetőségek, elsősorban az öntözés adta lehetőségek kihasználására, a rendelke­zésre álló gépi, fogat és kézierő folyamatos foglalkozta- tásársL 4. Az eddiginél korszerűbbé, hatékonyabbá kell tenni a növényvédelmet. A kémiai növényvédelem mellett az «Angink ja nagyobb gondot kell fordítani az agrotech­nikai, tehát a megelőző növényvédelemre. Tervszerűvé kell tenni a növényvédő állomás, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tulajdonában lévő növényvédő gépek kihasználását. A nagyüzemek növényvédelmének biztosítása mellett — elsősorban a földművesszövetke­zeteken keresztül — önálló növényvédő brigádokat kell szervezni a házikertek, zártkertek és a szórvány gyü­mölcsösök növényvédőmének biztosítására is. A növény- védelmi feladatok meghatározásánál és végrehajtásánál külön ki kell emelni az aranka, a lucerna és vörös­here zöld- és magkártevői elleni védekezést, kalászo­soknál a növényi és állati kártevők elleni védekezést, s a munka időben és jó minőségben való biztosítását. 5. A mind hatékonyabb és jövedelmezőbb öntözés elő­készítése és végrehajtása érdekében üzemenként ki kell dolgozni a területfejlesztési tervet, a meglévő berende­zések folyamatos, tervszerű kihasználását, felújítását. Meg kell oldani az öntözőgépek és felszerelések folya­matos javítását, továbbá az öntözési idényben a folya­matos, éjjel-nappali üzemeltetést. Tovább kell növelni a zöldégtermelő területeket és a zöldségtermesztéssel kapcsolatos beruházásokat, fel­szereléseket (melegágyi ablakkeret, primőrtelep stb) mindinkább koncentrál tan kell az egyes üzemek ré­szére biztosítani. ' Szükséges, hogy az egyes zöldségféléket, elsősorban azokon a tájakon termeljék meg, amelyeken a termelési szokások már kialakultak, ahol a talaj- és klimatikus adottságok arra a legalkalmasabbak és elegendő mun­kaerő áll rendelkezésre. Ugyanakkor el kell érni, hogy az egyes községek részben a közös gazdaságokon, de elsősorban a háztáji gazdaságokon keresztül zöldségfé­lékből önellátók legyenek. A zöldségtermesztésen belül a jelenleginek több, mint ötszörösére kell emelni né­hány éven belül az export arányt Ennek érdekében a nagyüzemekben folyamatosan gondoskodni kell meg­felelő tároló és manipuláló helyiségek építéséről. Foko­zatosan növelni kell azoknak a termelőszövetkezeteknek a számát amelyek a szállításokat önállóan bonyolítják le. Biztosítani kell, hogy a primőr zöldségek termelése mintegy tízszeresére emelkedjék. Erre a célra fel kell használni a megyében már feltárt melegvíz kutakat és arra kell törekedni, hogy ezeken a helyeken néhány éven belül mintegy 10—15 ezer négyzetméter üvegfelü­letű hajtatóház legyen. 6. A szőlőtermelés fokozása érdekében a homokos ta­lajokon (a Jászságban és a Tiszazugban) növelni kell a szőlőterületeket El kell érni, hogy 1965-re 15 ezer, 1970-re 17 ezer hold szőlőterületűnk legyen, s ennek nagyrésze az állami gazdaságokban és termelőszövetke­zetekben kialakított nagyüzemi művelésre alkalmas szőlő legyen. Az új telepítéseknél nagy jelentőséget kell tulaj­donítani a nagyüzemi méreteknek, ezért egy-egy szőlő- termelő üzem legalább 100—150 hold szőlőterülettel ren­delkezzen. A telepítés meggyorsítása és biztonságosabbá tétele érdekében célszerű a megyében szaporítóanyag szempontjából,, önellátásra berendezkedni. A telepítés során növelni kell a csemegeszőlők, továbbá az étkezésre is alkalmas borszőlők arányát. A szőlő feldolgozása érdekében meg kell teremteni az érintett vállalatok, állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek közötti összhangot, hogy a feldolgozó üze­mek, berendezések fejlesztésénél nehogy párhuzamos­ság jelentkezzen. A Jászságban és a Tiszazugban ki kell alakítani a feldolgozás körzeteit és a feldolgozás haté­konyságának növelésére irányuló beruházásokat ennek megfelelően kell felhasználni. A gyümölcstermelés folyamatosságának biztosítása és a hozam emelése érdekében két irányban kell erőfeszí­téseket tenni: A szőlő- és gyümölcstelepítésnél egyaránt a legkor­szerűbb módszereket kell alkalmazni. Szükséges, hogy a gyümölcstermelő körzetekben mintegy háromezer va­gon alma tódolgozására és tárolására alkalmas raktár, illetve hűtőház épüljön. A raktárak és hűtőházak mel­lett olyan feldolgozó üzemeket is kell létesíteni, melyek­ben a harmadrendű vagy osztályonaluli árut gyümölcs­lének, szörpnek lehet feldolgozni. 7. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a megye rét- és legelőgazdálkodásának tervszerűbbé s kulturál­tabbá tételére. A járások, városok egy éven belül ké­szítsék el a legelők fejlesztésének tervét. A fejlesztési tervnek magába kell foglalni a meglévő rét- és legelő­területek felújítását, új legelők telepítését, a régi és új legelők öntözésének előkészítését, a folyamatos tápanyag utánpótlást, javítást, az erózió elleni védekezést, vala­mint a legelők tervszerű kihasználását. Meg kell szervezni, hogy az új legelők telepítésé­hez, a régiek felújításához szükséges vetőmag a me­gyén belül megtermelésre kerüjön. A Nagykunsági Me­zőgazdasági Kutató Intézet feladatul kapta, hogy kü­lön tanulmányozza a megye takarmánygazdálkodásának helyzetét, ezen belül a rét- és legelőgazdálkodást ■ megállapításaival, tanácsaival segítse elő a megye 'ta­karmányhelyzetének javítását, az egyes takarmányféle­ségek tápanyag tartalmának növelését, ezen belül a rét- és legelőgazdálkodás folyamatos javítását, vala­mint a megtermelt takarmány hatékonyságának foko­8. A növénytermesztés fejlesztése megköveteli, hogy az állami gazdaságok és térmelőszövetkezetek gépesí­tése az eddiginél tervszerűbb legyen. A gépesítés haté­konyságának növelése érdekében fokozni kell a terme­lőszövetkezetek közvelten gépesítésének ütemét, új gé­pek vásárlása, és a gépállomási gépek eddiginél gyor­sabb átadása útján. A hatékonyság emelése megköve­teli, hogy az állami gazdaságokban és termelőszövet­kezetekben egyaránt korszerű és a termelési célnak megfelelő traktorlépcső alakuljon ki. A növénytermesztés gépesítésénél a következő évek­ben arra kell törekedni, hogy elsősorban azokat a mun­kafolyamatokat gépesítsék, ahol a munka termelékeny­ségét a legnagyobb mértékben. tudjuk fokozni és ahol a munkacsúcs azt a legjobban megköveteli. Tervszerűvé, előrelátóvá ke1! tenn: az állami gaz­daságok és termelősz^-c-tkezetet- -pában lévő erő­éi munka-, valamint speciális gépek * karbantartását és javítását. Vizsgálatok és rendszeres tapasztalatcserék útján el kell terjeszteni a gépesített termelőszövetkeze­tek gépi munkájának, a gépek üzemeltetésének legjobb tapasztalatait. r Állattenyésztés A következő években legyen követelmény minden üzemben, hogy az éves terv jóváhagyásánál képezze vizsgálat tárgyát az állattenyésztés és növénytermesz­tés összehangolása. Az állatlétszám és állati termékho­zam előállításának folyamatos emelésével párhuzamo­san biztosítani kell, hogy az alapvető fejlett takarmá­nyozási technológia bevezetésén, a fejlett módszerek al­kalmazásán keresztül csökkenjen a termelési költség és emelkedjen az állattenyésztés jövedelmezősége. A tenyésztési munka tökéletet esi tése egyik legfontosabb eszköze a gazdaságos állattenyésztésnek. Ennek érde­kében valamennyi állatfajnál tovább kell szélesíteni a pozitív szelekción alapuló törzskönyvezési munkát. Az állami törzskönyvezési ellenőrzés mellett minden üzem­ben alkalmazni kell a házi törzskönyvezést is. 1. A takarmányozási, elhelyezési és ápolási viszonyok javulása lehetővé teszi a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyésztésben az eddigieknél igényesebb, gyorsabb fejlődésű és nagyobb hozamú fajták kipró­bálását és meghonosítását. Ennek érdekében a kutató intézetekkel a kooperálást szorosabbá és hatékonyab­bá kell tenni. A tenyésztő munkában arra kell törekedni, hogy a tenyészállatok utánpótlása mellett a hizlaláshoz szük­séges alapanyagból is önellátók legyünk. A következő évek feladata a szakosítás tóén meg­állapítani, és távlatokban előkészíteni, hogy üzemen­ként milyen állatfajok tenyésztésének társítása, milyen tenyésztési és termelési irány kialakítása a legcélrave­zetőbb és egyes állatfajoknál az üzemágak szakosítása milyen mértékben jövedelmező. 2. \ 2. Állategészségügy terén legfontosabb feladat a be­tegségek megelőzése. Javítani kell az elhelyezési ápo­lási, "takarmányozási viszonyokat. Ennek érdekében az állattenyésztők és állatorvosok között a kapcsolat^ szorosabbá kell tenni. Az új állattenyésztési létesítmé­nyek építésénél újabb takarmányozási és„te?7es:?,<:slif1" járások bevezetésénél ki kell kérni az illetékes állatte­nyésztők és állatorvosok véleményét is. A felnevelési betegségekből származó «hullások csökkentése érdekében magasra kell emelni és be keu tartani az állategészségügyi követelményeket. Javasolj juk, hogy minden mezőgazdasági üzemben <tolgozzák !“ a gondozás, takarmányozás szigorú rendjét továbbá, hogy a gondozókat az elhullások csökkentésében anya­gilag is tegyék érdekeltté. A megyében az elhullást minden állatfajnál lényegesen lehet csökkentőn és ez­zel hathatósan növelhető a tenyésztés eredményessége. Szervezetté kell tenni a tbc és Bang-mentes állo­mány kialakítását, de ez nem járhat együtt az anya- állatállomány csökkentésével. A fertőző és járványos megbetegedések fellépését az idejében alkalmazott vé­dőoltásokkal meg kell előzni. 3. A munka termelékenységének emelése és az állat­tenyésztési feladatok megoldása megköveteli hogy a következő években az állami okban Jstemie­lőszövetkezetekben egyaránt előrelátóbban tortenjene« a beruházások. Csak olyan beruházások tervezését, ki­vitelezését lehet engedélyezni, amelyeket a gyakorlat­ban már kipróbáltak és a célnak megfelelnek. Érvé­nyesíteni kell az összpontosított és a komplex beruhá­zások elvét. Az alapberuházásokkal párhuzanwsan ke­rüljenek megvalósításra a járulékos beruházások ä Különösen fontos az állattenyésztésben dolgozók szoj ciális körülményeinek javítása: pihenőszoba, fürdő, stb. létesítése, mesterséges borjúnevelők és elkülönítő istállók, mesterséges borjúnevelők építése és az ivóvíz ellátás korszerű megoldása, a belső úthálózat megépí­tésC. 9 ~ Az önköltségcsökkentés és a dolgozók munkakörül- ményeinek javítása érdekében az eddiginél gyorsabb ütemben kell az állattenyésztés gépesítését fejleszteni. Ennek érdekében nagyobb mértékben kell hasznosítani a villamosenergiát. A meglévő, de megfelelően ki nem használt beruházásokat (önitatók, fejőgépek, takarmány- előkészítő gépek) hatékonyan ki kell használni és en- nek érdekében biztosítani kell a folyamatos karban- tartást és a rendszeres javítószolgálatot. Legyen az eddiginél szervezettebb a közös és ház­táji gazdaságok közötti összhang megteremtése. A ter­melőszövetkezetek éves tervének előkészítésénél elemez­zék a háztáji gazdaságok árutermelésének lehetőségét s a közös növelésével együtt biztosítsák annak kihasz­nálását tervszerű segítés útján is. 4. A szarvasmarhatenyésztésnél az összállományon be­lül tovább kell növelni a tehenek arányát úgy, hogy 1965-ig elérje a 45 százalékot. A tehenek tenyésztésben tartását meg kell hosszabbítani úgy, hogy az átlagos életke«- legalább tíz év legyen. A mesterséges megter­mékenyítést az idevonatkozó, tervnek megfelelően kell BT, ői Cuíicni Minden tenyésztéssel foglalkozó üzemben, elsősorban a 100 tehénnél nagyobb állománnyal rendelkezőkben ajánljuk bevezetni az itatásos borjúnevelést. _ A tenyész- célnak, a szakosításnak megfelelően kell kialakítani a növendék nevelését 5. A sertéstenyésztésben három éven belül valamennyi üzemre, közigazgatási egységre vonatkozóan tisztázandó, hogy melyik fajta, illetve haszon előállító keresztezés a leggazdaságosabb. Intenzív tartási lehetőségek mellett előtérbe kell helyezni a szaporább, gyorsabban fejlődő fajták megválasztását. Fontos feladat a kocáknak M eddiginél jobb kihasználása. Törekedni kell, — az elő- hasi kocákat kivéve, — évenként kétszeri fiaztatásra és kocánként minél több egészséges malac felnevelésére. (folyiatíM a 9. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents