Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-09 / 133. szám
1963. Június 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 IRAüTELVEK Szolnok megye mezőgazdaságának fejlesztéséhez A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága, a megyei tanács és a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága 1963. május 30—31-i együttes ülésén értékelte Szolnok megye mezőgazdaságának fejlődését az 1958 februárjában tartott együttes ülés óta bekövetkezett változások alapján. Az együttes ülés megállapította, hogy az utóbbi fél évtized alatt megyénk mezőgazdaságában alapvető változások következtek be. A leglényegesebb változás az, hogy megyénk mezőgazdasága szocialista jellegűvé és nagyüzemivé vált. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt közel öt esztendő alatt a megye állami gadaságai megalapozott tenyészállat és vetőmag előállító, árutermelő bázisaivá lettek népgazdaságunknak. A termelőszövetkezeti gazdaságok politikailag és gazdaságilag megerősödtek. A gépállomások tevékenységének színvonala emelkedett. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fejlődését lehetővé tette az a tény, hogy 1959-től — a szervezés befejezésétől kezdve — a feladat egységes. Minden erőt és eszközt a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a nagyüzemek megszilárdítására lehetett fordítani. Az eltelt idő azt bizonyítja, hogy a megye mezőgazdaságának egésze biztatóan fejlődik. A földművelés, a gazdálkodás színvonala emelkedett, kialakultak a nagyMegyénk mezőgazdaságának szocialista jellegét bizonyítja az a tény, hogy a területnek 97,8 százaléka 13 állami gazdaság, 173 termelőszövetkezet, egy erdőgazdaság és egyéb szocialista szektor kezelésében van. Szolnok megye mezőgazdaságának részletes elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy a növénytermelés, mint a mezőgazdaság egyik legfontosabb ágazata az állami gazdaságoknál és termelőszövetkezeteknél egyaránt biztatóan fejlődik, de a tervezett szintet nem érte eh Ennek következménye, hogy az utóbbi években a növénytermesztés és az állattenyésztés szükséges aránya még nem alakult ki. A növénytermesztés fejlődését befolyásolja a vetés- szerkezet alakulása. Az 1959-től napjainkig az állami gazdaságoknál és termelőszövetkezeteknél egyaránt a növénytermesztés szerkezetében pozitív irányú változás következett be. A kenyérgabona szükséges vetésterületének megtartása mellett emelkedett az ipari növények vetésterülete, s lényegesen nőtt a takarmánytermő terület is. Figyelemreméltó előrehaladást értünk el a termelés koncentrálásában. Amíg az előző években egy-egy állami gazdaság, vagy termelőszövetkezet legalább 30— 40-féle növény termesztésével foglalkozott, 1962-ben ez a szám 15—25-re csökkent. A növénytermesztésben is lehetővé vált a nagyüzemi módszerek alkalmazása. Ennek eredménye, hogy az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a főbb munkák egyrészét teljesen, másrészét nagymértékben gépesítettük A talajelőkészítést (szántás és vetés) közel 100 százalékig gépesítettük. A gabonafélék betakarítása állami gazdaságainknál közel 100 százalékban, a termelőszövetkezeteknél több mint 85 százalékban gépesített. Előrehaladtunk a szénafélék betakarításának, valamint a kapásnövények ápolásának és betakarításának gépesítésénél is. Fokozódott a talaj termőképessége. Az utóbbi öt évben mezőgazdasági nagyüzemeinkben mintegy 85 ezer holdon végeztek talajjavítást. Javult a tápanyag utánpótlás is. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink zöme a követelményeknek megfelelő kezelésben részesíti a szervestrágyát. A, műtrágya felhasználás az 1959. évihez viszonyítva háromszorosára nőtt. Figyelemreméltó viszont, hogy üzemeink nem használják ki megfelelően a zöldtrágyázás adta lehetőségeket A hozamok emeléséhez nagymértékben hozzájárul, hogy állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink egyaránt felismerték a bőven termő fajtákban rejlő lehetőségeket, s bátran termesztik azokat, öt évvel ezelőtt megyénkben intenzív búzafajtát nem termesztettünk. 1963-ban az állami gazdaságok 19 ezer holdon, a termelőszövetkezetek mintegy 100 ezer holdon intenzív búzaíajtákat termesztenek. Hasonló előrehaladást értünk el a kukorica termesztésnél is. Az ossz területnek több mint 80 százalékán, a megye adottságának legjobban megfelelő hibridfajták termesztése folyik. A megye talaj- és klimatikus adottságából eredően szükségszerű volt erőfeszítéseket tenni az öntözés gyors fejlesztéséért. Elértük, hogy az 1959. évi 39 ezer holddal szemben 1962-ben állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink 97 ezer holdat öntöztek. Az öntözés fejlesztésével párhuzamosan javult, az öntözött növényi kultúrák aránya, csökkent a rizs vetésterülete az öntözött takarmányfélék és kertészeti növények javára. Ezzel az előrehaladással együtt is tény, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében még jelentős tartalékaink vannak. üzemi termelés keretei és lehetőség nyüt a fejlett termelési módszerek alkalmazására. A dolgozó parasztság életszemlélete és gondolkodása helyes irányban fejlődik. Az egyes paraszti rétegek közötti korábbi ellentétek lényegesen csökkentek. Erősödik a szövetkezetek tagjai között a megértés, az összetartozás érzése, s tevékenységükre egyre inkább a szocialista közösséghez való ragaszkodás a jellemző. Megindult az a folyamat, ami az egységes paraszti osztály kialakulásához vezet Az utóbbi négy évre tehát a mezőgazdasági nagyüzemek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdulása volt a jellemző. Ennek eredményeként a tsz gazdaságok közös vagyona a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta mintegy kétszeresére növekedett Állami gazdaságainknál és tsz-einknél egyaránt emelkednek az átlagtermések, a növekszik az árutermelés. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink vezetésére mindinkább a tudatosság, a tervszerűség jellemző. A nagyüzemek vezetőinek és dolgozóinak szakmai és politikai képzettsége évről évre emelkedik és ennek eredménye, hogy mind több ember érti pártunk politikájának lényegét és tevékenykedik a célkitűzések megvalósításáért ki mindenütt az öntözésben rejlő lehetőségeket, s esetenként a minőség is kifogásolható. Megyénkben 14 500 hold szőlőterület ván. A kis- üzemileg telepített szőlők felújítása, termésben tartása mellett a nagyüzemi művelésre alkalmas, új telepítések végrehajtása a feladat Az utóbbi őt évben sikerült elérni, hogy az átmenet ellenére a szőlőtermelésben csökkenés nem következett be, sőt egyes területeken a nagyüzemi kezelés a hozam emelkedésével járt együtt. Legnagyobb probléma, hogy szőlő ültetvényeink közel 60 százaléka öreg és csak 40 százaléka a huszonötéven aluli. Nagymérvű a tőkehiány. A felújításhoz, valamint az új telepítéshez elegendő alapanyag nem áll rendelkezésre. A megyében mintegy 4 200 000 gyümölcsfa van. ■— Ezek 95 százaléka háztáji gazdaságokban és zárt kertekben szórványosan helyezkedik el. Ez a tény az egész gyümölcstermelésünkre rányomja bélyegét. Jellemző, hogy mintegy 1.3 millió olyan gyümölcsfa van. amitől termést nem várhatunk. Oka a szakszerű kezelés elmulasztása, a gyenge talajerő állapot, stb. Állami gazdaságainkban és gyümölcstermelésre alkalmas területtel rendelkező termelőszövetkezeteinkben a nagyüzemi gyümölcsfa telepítés megindult, a telepítés üteme azonban nem kielégítő. A szántóföldi növénytermesztésben, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztésben a hozamok emelését, a minőség javulását nagymértékben elősegítette a növényvédelem kiszélesítése. Az utóbbi négy-öt évben a meglévő növényvédő állomás mellett gyors ütemben fejlődött állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink növényvédő gépparkja. Ennek következtében figyelemre méltó az előrehaladás a kalászosok vegyszeres gyomirtása, a burgonya, a cukorrépa, a lucerna és vöröshere, valamint a szőlő kártevői elleni védekezésben. Nem kielégítő az előrehaladás az aranka irtásában, a gyümölcsösök védelmében, továbbá a lucerna- mag és más aprómagvak termesztésénél. A megye fásított területe a legutóbbi esztendőkben mintegy 9 ezer holddal növekedett. Ez az előrehaladás mégsem mondható kielégítőnek, mert megyénk jelenleg is az ország legfátlanabb területe, miután területének csupán 2.8 százaléka erdő. Megyénk mezőgazdaságának ma egyik legelhanyagoltabb területe a rét- és legelőgazdálkodás. Ebben az utóbbi években alig történt előrehaladás. Ezért a következő években ezirányban 4s céltudatos, következetes munkát kell kifejteni. Állatállományunk párhuzamosan fejlődött a növénytermesztéssel, sőt bizonyos tekintetben meg is előzte azt. Különösen a termelőszövetkezeti közös állomány növekedett számottevően. A közös szarvasmarha és sertésállomány négyszeresére, a juhállomány mintegy másfélszeresére emelkedett. A korábbi esztendőkben a fejlődés töretlen volt, de a legutóbbi aszályos esztendők gátolták az állattenyésztés gyorsabb előrehaladását is, sőt egyes állatfajoknál 1962-ben — elsősorban a sertéslétszámban — átmenetileg visszaesés következett be. Az állatállomány termelőképessége növekedett. Az évi tejtermelés tehenenként a legutóbbi négy évben mintegy húsz százalékkal emelkedett. A szaporulati mutatók szarvasmarhánál és juhnál kedvezően alakultak, a sertésnél stagnálás van. A bús, tej, gyapjú és más hozam-mutatók biztató fejlődésről adnak képet. 1962-ben az államnak eladott termények és állati termékek mennyisége 36.2 százalékkal haladta meg az átszervezés előtti év mennyiségét. Ezen belül az állati termékek" értéke 87.5 százalékkal nőtt. Javult az állategészségügyi munka, csökkent az elhullási arány, bár a felnevelési betegségek .változatlanul komoly károkat okoznak. Állattenyésztésünkre jellemző, hogy mind több állami gazdaságban és szövetkezetben alkalmazzák az alapvető fejlett tenyésztési és hizlalási módszereket. Gazdaságaink zöme ma már olyan törzsállománnyal rendelkezik, hogy képes az árutermeléshez szükséges alapanyagot önállóan előállítani. Emelkedett a törzskönyvezés színvonala és néhány állami gazdaság és termelőszövetkezet megkezdte — a tenyésztői munka javítása érdekében — a házi törzskönyv vezetését. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett mind több háztáji gazdaságban is alkalmazzák — elsősorban a szarvasmarhatenyésztésben — a mesterséges termékenyítést. Élenjáró üzemeink a takarmány jobb felhasználása érdekében alkalmazzák a takarmányelőkészítés legfejlettebb eljárásait is. Az utóbbi két évben ugrásszerűen emelkedett a takarmánytáp használata. Az állattenyésztés legfőbb problémája az, hogy nem rendelkezünk elég takarmánytartalékkal, s így az aszályos években nem elég folyamatos a takarmányellátás. A gyengébben gazdálkodó állami gazdaságokban s termelőszövetkezetekben nem érvényesül a megfelelő takarmányozási technológia és a takarékosság, ennek következtében alacsony a takarmányértékesülés. Üzemeink egy része takarmányvásárlásra szorul, s ez bizonytalanná teszi az árutermelést, kedvezőtlenül befolyásolja az állattenyésztés jövedelmezőségét. Nem elég kiforrott még állattenyésztésünkben az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása, s nem kielégítő a munka termelékenysége sem. Néhány üzemünkben rendkívül nagy az állatelhullásból származó kiesés. A tenyésztői munkát, a munka termelékenységének emelését, az állategészségügyi helyzet javulását akadályozza* hogy nem fejlődött megfelelően állattenyésztésünk gépesítése és az állati férőhelyek korszerűsítése sem. A megye növénytermesztésének és állattenyésztésének gépesítését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években lényeges előrehaladás következett be. A megye gépállománya azonban összességében és szerkezetében ma még nem elégíti ki a nagyüzemi gazdálkodás követelményeit A traktor- és munkagépállomány belső szerkezete, annak arányai kedvezőtlen képet mutatnak. Az erő- és munkagépek közötti aránytalanság, s a gépek korszerűtlenségének következménye, hogy gépparkunk nem elég hatékonyan van kihasználva. A legnagyobb őszi munkacsúcs idején egyes betakarítási munkák gépesítésénél, — répa, kukorica, rizs, — betakarításánál el vagyunk maradva. A mezőgazdasági üzemek beruházott vagyona évről évre növekszik. Igen jelentős a növekedés a mezőgazdasági üzemek forgóeszközeinek tekintetében. Egészséges a fejlődés a mezőgazdasági üzemek vagyonának összetételében is. A beruházott vagyonból mintegy 8.1 százalékkal növekedett a gazdasági berendezések és felszerelések értéke, s az épületek és építmények korábbi 55 százalékos részesedése 46 százalékra alakult. A gazdasági épületek létesítésével a közös állományt elhelyezték ugyan, de az épületek egyrésze nem alkalmas a nagyüzemi módszerek bevezetésére, s csak részben vannak ellátva vízzel, villannyal, önetetővel. Sok helyen hiányoznak azok a kiegészítő létesítmények, amelyek lényegesen emelik a már meglévők hatékonyságát. .A mezőgazdasági termelés fejlődésével párhuzamosan erősödik a mezőgazdasági üzemek politikai és szakmai vezetése. A mezőgazdasági termelés közvetlen Irányításában több mint másfél ezer közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember tevékenykedik. Az egy főiskolai végzettségű szakemberre jutó földterület 2050 hold. Az állami gazdaságokban ennél lényegesen kedvezőbb a helyzet. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben bekövetkezett gazdasági eredményekhez, a vezetés színvonalának emelkedéséhez nagymértékben hozzájárult a párt- és állami szervek irányító munkája. A mező- gazdasági üzemekben állandóan erősödnek a pártszervezetek. Mind rendszeresebb a pártélet. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek pártszervezetei mind hozzáértőbben és hatékonyabban végzik a felvilágosítás, a nevelés munkáját, eredményesen mozgósítják a dolgozókat a tervek végrehajtására. Pártszervezeteink mind jobban összehangolják mezőgazdasági üzemeinkben a különböző tömegszervezetek —- KISZ, szakszervezetek — munkáját. Tevékenységük mindinkább tudatos, célratörő és következetes. A párt- szervezeteknek nagyrészük van abban, hogy a termelőszövetkezeti tagok mind jobban élnek jogaikkal, s napról napra javul kötelességérzetük, összességében tehát mind jobban érvényesül a szövetkezeti demokrááa. IL L Szolnok megye mezőgazdaságának helyzete /l mezőgazdaság fejlesztésének további feladatai A növénytermelés feltételeiben bekövetkezett változások eredményeképpen — a több évi aszályos időjárás ellenére — a főbb növények átlagtermése lassan, de folyamatosan emelkedik. A népgazdaság igényeinek és az üzemek adottságainak megfelelően előrehaladás történt a nagyüzemi zöldségtermelésben is. Az utóbbi négy évben mintegy háromezer holddal nőt* a zöldségtermő terület, s ma már túlhaladta a 15 ezer holdat. A zöldségtermesztésben is történt bizonyos mérvű szakosítás. Fokozatosan kialakulnak a zöldségtermelő tájak és nagyüzemek. Zöldségtermelésünk legnagyobb problémái közé tartozik, hogy még aránylag kevés a primőr áru, túl drágán állítjuk elő, egyes helyeken még mindig sokféle zöldség termesztésével foglalkoznak, nem használják Megyénk mezőgazdasága társadalmi és politikai vonatkozásban egyaránt — az elmúlt öt év alatt — gyökeres változáson ment át. Nagy lépést tettünk előre a termelőszövetkezetek megszilárdításában, a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Kialakulóban vannak, s részben kialakultak a gyorsabb ütemű fejlődés politikai gazdasági és szervezeti feltételei. A termelés fejlesztése, az árutermelés növelése, a munkatermelékenység emelése, a termelési költségek csökkentése és a gazdálkodás jövedelmezőségének emelése érdekében a legfontosabb tennivalók a következők: A népgazdaság igényének megfelelően olyan mértékben kell fokozni a termelést, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, ami a népgazdasági szükséglet kielégítését — mennyiségben és minőségben egyaránt — biztosítja. Ezzel párhuzamosan el kell érni* hogy folyamatosan emelkedjen állami gazd^t-soainkban (Folytatás a 8. oldalon)
