Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

1963. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az együttes ülés vitája (Folytatás az 1. oldalról) ültettek el az udvarokon. Varga elvtárs kijelentette, ha minden udvart betelepí­tenek gyümölcsfával, ott annyi gyümölcsöt termeszt­hetnek, hogy az ellátja a községek lakosságát. Utána Csóló István A MEZŐHÉKI TÁNCSICS TERMELŐSZÖVETKEZET ELNÖKE következett. Hozzászólásá­ban azokat a fogyatékossá­gokat bírálta, amelyek nagyban gátolják a mező- gazdálkodás gyorsabb hala­dását. Példának megemlí­tett-, hogy nincs olyan kor­szerű sertésférőhely épület­terv az országban, amelyet olyan szándékkal és nyu­godtan építhetnének, hogy az még évtizedek múlva is épület marad. Csótó elvtárs jó dolognak tartja az intenzív búzafaj­ták termesztését, de keve­sellt a műtrágyát. Az . in­tenzív búzafajták főleg a nitrogénműtrágyát hálál­nák meg, de kevés van be­lőle. Kérte, a lehetőséghez mérten változtassanak ezen az állapoton a kormányzati szervek. Majd a cementbe­szerzés nehézségeiről szólt. Szászlielyi Pál AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG HELYETTES VEZETŐJE a megye vízgazdálkodási programját méltatta. Be­szélt a tájegység vízrende­zési gondjairól. Bejelentet­te a Zagyva és a Tama ár­védelmi töltésrendszerének kiépítését. Mint mondotta, ezzel az intézkedéssel öt­venezer holdon válik biz­tonságossá a termelés. Az öntözésről szólva em­lítette meg, hogy 1963-ban százezer holdnál is nagyobb területet öntöznek Szolnok megyében. 1980-ig pedig 450 ezer holdra bővítik az öntözéses gazdálkodást a megyében. Ez azt jelenti, hogy a perspektívában is megyénkre esik az ország öntözött területének egyne­gyede. A második tiszai vízlépcső elkészültével újabb háromszázezer hold­ra juthat él az öntözővíz, jórészt a Jászságban és a Nagykunságban. Vitatkozott azokkal a né­zetekkel, amik szerint az öntözés nem gazdaságos. Szászhelyi elvtárs ezután az öntözési módokról beszélt. Majd javasolta: a jövőben a termelőszövetkezetek ta­nyaközpontjait olyan he­lyekre tervezzék, ahol könnyű a víznyerési lehe­tőség, mert sok gondot oko­zott már, hogy ezt figyel­men kívül hagyták. Bereczk! Lajos A MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE hozzászólásában a többi között a termelőszövetke­zetek szakember ellátásá­val foglalkozott. A köve­telményeknek még nem tudunk eleget tenni, de helyes az a törekvés, hogy minél több szakember le­gyen a termelőszövetkeze­tekben. Az ilyen jellegű gondokat könnyítené a szakemberek munkamód­szerének , tevékenységének felülvizsgálása. Az például, ha a különböző szervek­nél, vállalatoknál foglal­koztatott szakemberek kö­zül minél többen kerülné­nek a közös gazdaságok­ba, ahol közvetlenül hasz­nosíthatnák tudásukat. Eh­hez azonban az is szüksé­ges, hogy az eddigieknél jobb feltételeket teremet- sünk a szakemberek szá­mára. Azt már mindenki természetesnek tartja, hogy ha egy községbe orvos ke­rül. lakást kell neki adni. A mezőgazdasági nagyüze­mekben is gondolni kell arra, hogy akár szolgálati lakások építésével megold­ják a szakemberek, agro- aómusok lakásgondját. Ezután arról beszélt; ha­tékonyabb lehet a szakem- bérek tevékenysége, ha változtatnak a korábbi munkamódszeren, s nem a munkacsapatok napi eliga­zításával, a vetőgép, stb. beállításával foglalkoznak, hanem tudásukat, energiá­jukat a főkérdések megol­dására fordítják. Sokszor szó esett már arról, hogy ha csupán a legalapvetőbb zoó és agrotechnikai eljá­rások alkalmazását sikerül megvalósítani, már ez is nagy mértékben hozzájárul a terméshozamok növelé­séhez, a termelés bizton­ságához A beszámoló is foglalko­zott az anvagi ösztönzés­sel. s megállapította, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok munkafegyelmében, a feladatok megoldásában történt fordulat jórészt en­nek az eredménye. Szüksé­ges tehát az anyagi ösztön­zés módszereinek finomí­tása, továbbfejlesztése. — Arra kell törekedni, hogy a jövedelemelosztás min­den esetben igazságos le­gyen, tükrözze az elvég­zett munka mennviségét és minőségét, s a növény- termesztők és állattenyész­tők jövedelme között is le­gyen helyes arány. Az anyagi ösztönzés fej­lesztése mellett is mind nagyobb szerepe vari és lesz a jövőben is az erköl­csi ösztönzésnek, elisme­résnek, — fejezte be hoz­zászólását Bereczki elv- társ. Dr. Bene Zoltán ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi helyzetével foglalkozott. Figyelmezte­tett arra, hogy az állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben gyakran megfeledkeznek a dolgozó ember életének, egészségé­nek védelméről. Statiszti­kai adatok ismertetésével bizonyította, hogy a mun­kásvédelem elhanyagolása tavaly, s az 1963-as év első negyedévében mennyi bal­esetet és munkanap kiesést okozott. Az egészségügyi dolgo­zók és a Vöröskereszt ed­dig is kifejtett erőfeszíté­sei mellett is javasolta, — hogy az együttes ülés ha­tározati javaslatába ve­gyék be: a mezőgazdasági vezetők biztosítsák a dol­gozók egészségvédelmét — az eddigieknél sokkal job­ban gondoskodjanak a dol­gozó emberről Nánási László AZ ELNÖKI TANÁCS TAGJA, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ helyeselte, hogy a beszá­moló a mezőgazdaság hely­zetének részletes elemzése mellett megmutatta a to­vábbjutás útját is. Megál­lapította, hogy jól gazdál­kodni, sokat termelni min­denkor csak az tudott, aki szereti a földet, a mező- gazdaságot. A föld szerete- tét mutatja, hogy miként becsüljük meg azt, s ho­gyan hasznosítjuk. Az er­dősítési terv nagyon he­lyes, ültessünk fákat, de ne a legjobb minőségű föl­dekbe, mert ezeket a ke­nyérgabona és más fontos növények termesztésére használhatjuk a leggazda­ságosabban. Majd a nép­frontbizottságok szerepéről szólt az együttes ülésen el­határozott feladatok végre­hajtásában. A szőlő és gyümölcster­mesztő termelőszövetkeze­tek gondjairól Príevara Gvórory A CSERKESZÖLT,ŐI MAGVAR—ROMÁN BARÁTSÁG TSZ AGRONŐMUSA szólt. Vázolta a tiszazugi szőlőterületek elhelyezke­dését. Baj — jegyezte meg —, hogy a termelőszövet­kezeti szőlőbirtok nem egyezik meg a közigazga­tási határokkal, s egyik tsz birtoka átnyúlik a másik falu határába, s ő ezt nem tartja jónak. Foglalkozott a nagyüzemi szőlőtelepítés lehetőségeivel, — s azzal, hogy a Tiszazugban leg­alább ezer hold szőlőmű­velésre alkalmas szűzföld van parlagon. — Hangot adott a gyümölcsértékesí­tés és feldolgozás problé­máinak. Többször megtör­ténik, hogy első osztályú gyümölcsöt termesztenek ugyan, de a feldolgozás során másodosztályúvá vá­lik. Kérte, legyenek tekin­tettel erre a beruházási hi­telek elosztásánál, mert ol­csó osztályozó üzemek lé­tesítésével sokat nyerné­nek a gyümölcstermesztő szövetkezetek A tanácskozás első nap­ján Cüányl lílYÍnné kisújszállási PARASZT ASSZONY, megyénk országgyűlési képviselője zárta a hozzá­szólok sorát. Elsősorban a hatásos arankairtó vegy­szer érdekében emelt szót. — A lucernatermesztéssel összefügg az állattenyésztés sikere. De a lucerna kárte­vőjét, az arankát ma még nem lehet hatásosan ir­tani. Javasolta még; létesítse­nek faiskolát a kötött ta­lajon gazdálkodó termelő- szövetkezetek számára. A homokos talajon előállított gyümölcsfacsemete ugyan­is kipusztul a kunsági ta­lajokban. A második napon foly­tatódtak a hozzászólások: A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet munkájáról tájékoztatta az ülés részvevőit Dp. Kuruc* Gyula AZ INTÉZET ÉS A KARCAGI FELSŐFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM IGAZGATÓJA Alapvető feladatuknak tart­ják a táj mezőgazdasági termelésének • elősegítését, Főképp talajművelési és ön­tözési kutatásokkal foglal­koznak. Intézetük a talaj­művelési kutatások orszá­gos felelőse. Jelenleg már több fontos kérdésre tud­nak választ adni. Ezután dr. Kurucz Gyula a kisújszállási öntözési osz­tály eredményeiről, mód­szereiről szólt. Céljuk: az öntözési módszerek minél szélesebb körű propagálása, az öntözés megyei problé­máinak kutatása, kidolgozá­sa. Emellett jelentős segít­séget nyújtanak az öntöző szakemberek képzéséhez. A felszólaló ezután még arról szólt, hogy fontos felada­tunk a mezőgazdasági tech­nikumokat végzettek to­vábbképzésének biztosítá­sára, Kérté a Földművelésügyi Minisztérium hozzájárulá­sát és anyagi segítségét: a Nagykunsági Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet profil­ját, felaidatát az országos fő feladatokon belül úgy alakítsák ki, hogy abban a tájjellegű kutatások, külö­nösen a takarmánygazdál­kodás komplex vizsgálata megfelelő helyet kapjon. Karral Mihály A KUNSZENTMÁRTONI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA szólt arról, hogy a szövet­kezeti pártszervezetek ho­gyan segítsék a program végrehajtását. A kunszent­mártoni járásban igen jól dolgoznak a tömegszerveze­tek, tömegmozgalmak, s a jövőben méginkább támasz­kodjunk e szervezetekre — mondotta Karsai elvtárs. Majd bírálta a beruhá­zási politikát. Kijelentette a beruházási kötöttségeket az idő túlhaladta, most már bürokratikusak, gátolják a szövetkezetek erősödését. Tapasztalatra alapozva je­lentette ld: az állati férő­helyek típustervei nem hosszú életűek, de sok pénzbe kerülnek. Végül ar­ra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdasági építkezés já­rulékos beruházásait elha­nyagoltuk, s ez máris meg­bosszulja magát Szolnok megye mezőgazdaságának helyzete és további feladataink Oláh elvtárs beszámolójának folytatása Gépesítés Megyénk mezőgazdasága nagyüzemi jellegének meg­felelően jelentős előrehala­dás tapasztalható 1958-hoz viszonyítva a mezőgazda­ság gépesítésében 1962. végén a szántó és univer- zál traktorok száma az 1958. évinek 154 százalé­kára emelkedett. Az erő­gépek mellett jelentősen emelkedett a kombájnok, valamint a különböző munkagépek száma is. Megyei átlagban egy trak­torra 185, egy kombájnra és kévekötő aratógépre 256, egy traktoros fűkaszá­ra 163, egy függesztett sor­művelőre kultivátorra 228 kh terület jut. Mindezek eredményeképpen lényege­sen előrehaladtunk a me­zőgazdasági munkák gépe­sítésében. A statisztikai hivatal adatai szerint 1962­ben 256 000 kh volt a gép aratás, ebből 162 000 a kombájn aratás, 537 000 kh a gépi vetés, 120 000 kh a gépi kaszálás, 287 000 kh a gépi kapálás. Ez azt jelen­ti, hogy a szántás teljes egészé­ben, a vetés gyakorlatilag szintén egészében, a szál­lítási, gabonabetakarítási munkák túlnyomó több­ségében gépesítve van­nak. A gépesítés a javulás el­lenére sem nevezhető ki­elégítőnek, mert a gépállo­mány sem összességében, sem szerkezetében nem elé­gíti ki a nagyüzemi gazdál­kodás követelményeit. Fel­tétlenül szükséges szóvá tenni, hogy mezőgazdasági üzemeinkben a rendelke­zésre álló gépek kihaszná­lása nem megfelelő. A mezőgazdasági nagyüzemek vagyoni helyzete A vagyoni helyzet alaku­lásának mutatóit vizsgálva egyértelműen megállapít­ható, hogy a beruházott vagyon évről évre emelke­dik. A tsz-ekben az 1959. évi összes beruházott va­gyon 1962-ben több mint kétszeresére emelkedett. Természetszerűleg ennek megfelelően emelkedett az Balajtl Bálint A TISZAFÜREDI JÁRÁSI TANÁCS VB MUNKATÁRSA a lucernatermesztésről be­szélt. összehasonlította az árpa és a lucerna fehérje- tartalmát. Egy mázsa lucer­naszénából 10—11 kilo­gramm fehérje van, egy mázsa árpában viszont csak 8 kilogramm. És könnyebbéin termelhető ti­zenöt mázsa széna, mint 15 mázsa árpa egy holdról. Ezenkívül a lucerna munka­igénytelen, alig szorul nö­vényápolásra. Főképpen az aranka mentesítés lenne jó dolog. A kutatók dolga olyan kémiai hatóanyag előállítása, amellyel az arankairtás hatásos. A lu­cernatelepítés nem költsé­ges, a talajt szervesanyag­gal és nitrogénnel gazda­gítja. Az öntözésről szólva az olcsóbb öntözési módot javasolta miután a beruhá­zási lehetőségek korlátozot­tak. A vita során felszólalt Zalai Géza A MEZŐTÚRI MEZÖGAZDASÄGI r: f PÉSZTECHNIKUM IGAZGATÓJA is. Zalai elvtárs arról tájé­koztatta az együttes ülés résztvevőit, milyen gondjaik vannak az iskolájukban je­lentkezettek felvételénél. Köztudomású, hogy a mező- gazdaság gépesítésével nö­velni kell a gépész szakem­berek számát is. Ezt azon­egy szántóegységre, vala­mint az egy termelőszövet­kezeti tagra jutó beruházott vagyon összege is. A ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok beruházott va­gyonának növekedése 1959- hez viszonyítva 64,5 száza­lékkal emelkedett. Bár a termelőszövetkezetekben gyorsabb volt a beruházott vagyon növekedése mint az állami gazdaságokban, az egy szántóegységre jutó va­gyon értéke az állami gaz­daságokban lényegesen ma­gasabb, mint a termelőszö­vetkezetekben. Változott a termelőszövetkezetek beru­házott vagyona a források tekintetében. Amig 1959- ben 32,8 százaléka szárma­zott a beruházott vagyon­nak saját forrásból, addig 1962-ben ez az arány 48,3 Az utóbbi öt év alatt a megyei és járási, városi párt és állami szervek fő feladatát a mezőgazdaság átszervezése, majd a terme­lőszövetkezetek megszilár­dítása, a mezőgazdasági ter­melés növelése képezte. A vezető szervek rendszeresen értékelték mezőgazdasá­gunk, különösen a termelő- szövetkezetek helyzetét, az egyes tendenciákat, politi­kai és szakmai segítséget nyújtottak a gazdaságok­nak. ' Mégis meg kell állapíta­nunk, hogy a vezetés még hatékonyabb lehetne, ha meglévő számos fogyatékos­ságát sikerült volna felszá. moLnunk, ha rendszeresebb, előrelátóbb és alaposabb volna a vezető testületek által végzett szakmai és közgazdasági elemzés; ha szakmailag és politikailag még magasabb színvonalra tudnánk emelni a mezőgaz­dasági apparátust és ugyan­akkor stabilizálni is. ha a mezőgazdasági szakembere­ket a jelenleginél nagyobb arányban tudnánk a terme­lés közvetlen irányításában alkalmazni; ha sikerülne; csökkenteni a statisztikai és egyéb Írásos tevékenységet a szakapparátus munkájá­ban; ha tovább tudnánk fokozni a mezőgazdasági irányításban dolgozó min­den egyes ember felel össég­'ban ők nem tudják bizto­sítani, mivél első évre mindössze 35 tanulót vehet­nek fel, holott tavaly a je­lentkezők száma elérte a kétszázhatvanat. A mező- gazdaság igényli a szakem­bereket, bizonyítja ezt az a tény is, hogy a technikumot végzett tanulók valameny- nyien a mezőgazdaságban dolgoznak. Javasolta: meg kell oldani a továbbtanu­lásra jelentkezettek képzé­sét, a mezőgazdaságban dolgozók továbbképzéséi Dr. Orosz Sándor MEGYEI FÖÁLLATORVOS Orosz doktor állategész­ségügyi gondokkal foglalko­zott, s nagy jelentőséget tulajdonított a termelőszö­vetkezeti istállókban fellépő járványos megbetegedések leküzdésének. Javasolta: minden termelőszövetke­zetben létesítsenek dög- kamrát, amelynek költsége mindössze háromezer forint. Ezzel megakadályozhatják, hogy kóbor ebek, s felelőt­len emberek széthordják a fertőzött elhullott állatok részeit. Kérte azt is, a tö­rökszentmiklósi közvágóhi- dat kényszervádóhíddá minősítsék, hiszen tartha­tatlan állapot, hogy nincs az egész megyében egyetlen ilyen üzem. A jelenlévő termelőszö­vetkezeti vezetőket arra ösztönözte, hogy a vásárolt állatállományt különítsék el Ezzel megelőzik a íer­százalékra emelkedett; Ugyancsak lényegesen vál­tozott a termelőszövet)«ve­tek beruházott vagyonának összetétele is. Az épületek és építmények értéke az állóeszközökön belül 55 szá­zalékról 46 százalékra csök­kent. annak ellenére, hogy abszolút számokban közel 400 millió forinttal növe­kedett. Mind az állami gaz­daságokban, mind a terme­lőszövetkezetekben növeke­dett a forgóvagyon, összes­ségében 46 százalékkal és ennek eredményeként az egy szántóegységre eső for­góeszköz ellátottság is ja­vult A termelőszövetkezetek állóeszközeinek forrásaiban a saját részarány növeke­dése ellenére a helyzet nem mondható kedvezőnek* érzetét; és nem utolsó sor­ban, ha kiegyensúlyozattab- bak, körültekintőbbek és összehangoltabbak lennének az illetékes minisztériumok által kiadott intézkedések, és így tovább. A feladatokat röviden így lehetne összegezni: 1. További rendszeres, következetes politikai mun­ka az emberek nevelésében, tudatuk formálásában. 2. A mezőgazdaságban dolgozók általános művelt­ségének és szakmai kép­zettségének emelése; 3. Rendszeresen propa­ganda és szakmai segítség- nyújtás az új termelési el­járások megismertetése és alkalmazása érdekében; 4. A mezőgazdasági üze­mekben meglévő lehetőségek feltárása és kihasználása a termelés és azon belül az árutermelés fokozására. 5. Növelni a mezőgazda- sági munka termelékenysé­gét. csökkenteni az önkölt­séget, növelni a termelés gazdaságosságát. Ennek ér­dekében rendszeressé tenni a közgazdasági elemző munkát és szélesíteni a munkaversemyt; 6. Fő figyelmet az elma- radottabbakra fordítani, a gyengék megjavításával megszüntetni a nagy szint- különbségeket. 7. Fokozni a termelés irá­nyításában a párt és állami szervek munkájának haté­konyságát. tőzést. A megbetegedéseket azonnal jelentsék. A következő felszólaló Horváth István A JÁSZAPÁTI VELEMI ENDRE TSZ ELNÖKE elöljáróban az anyaállatok szaporításának jelentőségé­ről szólt. Elmondotta, ők azon munkálkodnak, hogy emeljék az anyakocák és tehenek, sőt a törzsbaromfi arányát a meglévő létszá­mon belül az ésszerűség határáig. Ezután Horváth elvtárs, a mezőgazdasági szakem­ber-képzés jelentőségét méltatta. Megemlítette, hogy közös gazdaságukban rávették o brigádvezetőket a továbbtanulásra. Termé­szetesen biztosítottak ré­szükre minden erkölcsi és anyagi segítséget tanulmá- nvaik folytatásához. Ennek köszönhetik, hogy jelenleg három brigádvezetőjük el­végezte a mezőgazdasági technikumot, kettő közülük már tovább tanul felsőfokú technikumban. Hárman ne­gyedik osztályosok, ketten pedig a mezőgazdasági technikum harmadik osztá­lyát végzik. Az oktatásra fordított pénz jócskán megtérült a közös gazdaságnak, mutat­ja ezt a munkaegység ér­tékének alakulása is. 1959- ben 25, 1960-ban 27, 1961­(Folytatás a 4. oldalon) A mezőgazdaság irányítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents