Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
1963. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az együttes ülés vitája (Folytatás az 1. oldalról) ültettek el az udvarokon. Varga elvtárs kijelentette, ha minden udvart betelepítenek gyümölcsfával, ott annyi gyümölcsöt termeszthetnek, hogy az ellátja a községek lakosságát. Utána Csóló István A MEZŐHÉKI TÁNCSICS TERMELŐSZÖVETKEZET ELNÖKE következett. Hozzászólásában azokat a fogyatékosságokat bírálta, amelyek nagyban gátolják a mező- gazdálkodás gyorsabb haladását. Példának megemlített-, hogy nincs olyan korszerű sertésférőhely épületterv az országban, amelyet olyan szándékkal és nyugodtan építhetnének, hogy az még évtizedek múlva is épület marad. Csótó elvtárs jó dolognak tartja az intenzív búzafajták termesztését, de kevesellt a műtrágyát. Az . intenzív búzafajták főleg a nitrogénműtrágyát hálálnák meg, de kevés van belőle. Kérte, a lehetőséghez mérten változtassanak ezen az állapoton a kormányzati szervek. Majd a cementbeszerzés nehézségeiről szólt. Szászlielyi Pál AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG HELYETTES VEZETŐJE a megye vízgazdálkodási programját méltatta. Beszélt a tájegység vízrendezési gondjairól. Bejelentette a Zagyva és a Tama árvédelmi töltésrendszerének kiépítését. Mint mondotta, ezzel az intézkedéssel ötvenezer holdon válik biztonságossá a termelés. Az öntözésről szólva említette meg, hogy 1963-ban százezer holdnál is nagyobb területet öntöznek Szolnok megyében. 1980-ig pedig 450 ezer holdra bővítik az öntözéses gazdálkodást a megyében. Ez azt jelenti, hogy a perspektívában is megyénkre esik az ország öntözött területének egynegyede. A második tiszai vízlépcső elkészültével újabb háromszázezer holdra juthat él az öntözővíz, jórészt a Jászságban és a Nagykunságban. Vitatkozott azokkal a nézetekkel, amik szerint az öntözés nem gazdaságos. Szászhelyi elvtárs ezután az öntözési módokról beszélt. Majd javasolta: a jövőben a termelőszövetkezetek tanyaközpontjait olyan helyekre tervezzék, ahol könnyű a víznyerési lehetőség, mert sok gondot okozott már, hogy ezt figyelmen kívül hagyták. Bereczk! Lajos A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE hozzászólásában a többi között a termelőszövetkezetek szakember ellátásával foglalkozott. A követelményeknek még nem tudunk eleget tenni, de helyes az a törekvés, hogy minél több szakember legyen a termelőszövetkezetekben. Az ilyen jellegű gondokat könnyítené a szakemberek munkamódszerének , tevékenységének felülvizsgálása. Az például, ha a különböző szerveknél, vállalatoknál foglalkoztatott szakemberek közül minél többen kerülnének a közös gazdaságokba, ahol közvetlenül hasznosíthatnák tudásukat. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az eddigieknél jobb feltételeket teremet- sünk a szakemberek számára. Azt már mindenki természetesnek tartja, hogy ha egy községbe orvos kerül. lakást kell neki adni. A mezőgazdasági nagyüzemekben is gondolni kell arra, hogy akár szolgálati lakások építésével megoldják a szakemberek, agro- aómusok lakásgondját. Ezután arról beszélt; hatékonyabb lehet a szakem- bérek tevékenysége, ha változtatnak a korábbi munkamódszeren, s nem a munkacsapatok napi eligazításával, a vetőgép, stb. beállításával foglalkoznak, hanem tudásukat, energiájukat a főkérdések megoldására fordítják. Sokszor szó esett már arról, hogy ha csupán a legalapvetőbb zoó és agrotechnikai eljárások alkalmazását sikerül megvalósítani, már ez is nagy mértékben hozzájárul a terméshozamok növeléséhez, a termelés biztonságához A beszámoló is foglalkozott az anvagi ösztönzéssel. s megállapította, hogy a termelőszövetkezeti tagok munkafegyelmében, a feladatok megoldásában történt fordulat jórészt ennek az eredménye. Szükséges tehát az anyagi ösztönzés módszereinek finomítása, továbbfejlesztése. — Arra kell törekedni, hogy a jövedelemelosztás minden esetben igazságos legyen, tükrözze az elvégzett munka mennviségét és minőségét, s a növény- termesztők és állattenyésztők jövedelme között is legyen helyes arány. Az anyagi ösztönzés fejlesztése mellett is mind nagyobb szerepe vari és lesz a jövőben is az erkölcsi ösztönzésnek, elismerésnek, — fejezte be hozzászólását Bereczki elv- társ. Dr. Bene Zoltán ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi helyzetével foglalkozott. Figyelmeztetett arra, hogy az állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben gyakran megfeledkeznek a dolgozó ember életének, egészségének védelméről. Statisztikai adatok ismertetésével bizonyította, hogy a munkásvédelem elhanyagolása tavaly, s az 1963-as év első negyedévében mennyi balesetet és munkanap kiesést okozott. Az egészségügyi dolgozók és a Vöröskereszt eddig is kifejtett erőfeszítései mellett is javasolta, — hogy az együttes ülés határozati javaslatába vegyék be: a mezőgazdasági vezetők biztosítsák a dolgozók egészségvédelmét — az eddigieknél sokkal jobban gondoskodjanak a dolgozó emberről Nánási László AZ ELNÖKI TANÁCS TAGJA, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ helyeselte, hogy a beszámoló a mezőgazdaság helyzetének részletes elemzése mellett megmutatta a továbbjutás útját is. Megállapította, hogy jól gazdálkodni, sokat termelni mindenkor csak az tudott, aki szereti a földet, a mező- gazdaságot. A föld szerete- tét mutatja, hogy miként becsüljük meg azt, s hogyan hasznosítjuk. Az erdősítési terv nagyon helyes, ültessünk fákat, de ne a legjobb minőségű földekbe, mert ezeket a kenyérgabona és más fontos növények termesztésére használhatjuk a leggazdaságosabban. Majd a népfrontbizottságok szerepéről szólt az együttes ülésen elhatározott feladatok végrehajtásában. A szőlő és gyümölcstermesztő termelőszövetkezetek gondjairól Príevara Gvórory A CSERKESZÖLT,ŐI MAGVAR—ROMÁN BARÁTSÁG TSZ AGRONŐMUSA szólt. Vázolta a tiszazugi szőlőterületek elhelyezkedését. Baj — jegyezte meg —, hogy a termelőszövetkezeti szőlőbirtok nem egyezik meg a közigazgatási határokkal, s egyik tsz birtoka átnyúlik a másik falu határába, s ő ezt nem tartja jónak. Foglalkozott a nagyüzemi szőlőtelepítés lehetőségeivel, — s azzal, hogy a Tiszazugban legalább ezer hold szőlőművelésre alkalmas szűzföld van parlagon. — Hangot adott a gyümölcsértékesítés és feldolgozás problémáinak. Többször megtörténik, hogy első osztályú gyümölcsöt termesztenek ugyan, de a feldolgozás során másodosztályúvá válik. Kérte, legyenek tekintettel erre a beruházási hitelek elosztásánál, mert olcsó osztályozó üzemek létesítésével sokat nyernének a gyümölcstermesztő szövetkezetek A tanácskozás első napján Cüányl lílYÍnné kisújszállási PARASZT ASSZONY, megyénk országgyűlési képviselője zárta a hozzászólok sorát. Elsősorban a hatásos arankairtó vegyszer érdekében emelt szót. — A lucernatermesztéssel összefügg az állattenyésztés sikere. De a lucerna kártevőjét, az arankát ma még nem lehet hatásosan irtani. Javasolta még; létesítsenek faiskolát a kötött talajon gazdálkodó termelő- szövetkezetek számára. A homokos talajon előállított gyümölcsfacsemete ugyanis kipusztul a kunsági talajokban. A második napon folytatódtak a hozzászólások: A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkájáról tájékoztatta az ülés részvevőit Dp. Kuruc* Gyula AZ INTÉZET ÉS A KARCAGI FELSŐFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM IGAZGATÓJA Alapvető feladatuknak tartják a táj mezőgazdasági termelésének • elősegítését, Főképp talajművelési és öntözési kutatásokkal foglalkoznak. Intézetük a talajművelési kutatások országos felelőse. Jelenleg már több fontos kérdésre tudnak választ adni. Ezután dr. Kurucz Gyula a kisújszállási öntözési osztály eredményeiről, módszereiről szólt. Céljuk: az öntözési módszerek minél szélesebb körű propagálása, az öntözés megyei problémáinak kutatása, kidolgozása. Emellett jelentős segítséget nyújtanak az öntöző szakemberek képzéséhez. A felszólaló ezután még arról szólt, hogy fontos feladatunk a mezőgazdasági technikumokat végzettek továbbképzésének biztosítására, Kérté a Földművelésügyi Minisztérium hozzájárulását és anyagi segítségét: a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet profilját, felaidatát az országos fő feladatokon belül úgy alakítsák ki, hogy abban a tájjellegű kutatások, különösen a takarmánygazdálkodás komplex vizsgálata megfelelő helyet kapjon. Karral Mihály A KUNSZENTMÁRTONI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA szólt arról, hogy a szövetkezeti pártszervezetek hogyan segítsék a program végrehajtását. A kunszentmártoni járásban igen jól dolgoznak a tömegszervezetek, tömegmozgalmak, s a jövőben méginkább támaszkodjunk e szervezetekre — mondotta Karsai elvtárs. Majd bírálta a beruházási politikát. Kijelentette a beruházási kötöttségeket az idő túlhaladta, most már bürokratikusak, gátolják a szövetkezetek erősödését. Tapasztalatra alapozva jelentette ld: az állati férőhelyek típustervei nem hosszú életűek, de sok pénzbe kerülnek. Végül arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdasági építkezés járulékos beruházásait elhanyagoltuk, s ez máris megbosszulja magát Szolnok megye mezőgazdaságának helyzete és további feladataink Oláh elvtárs beszámolójának folytatása Gépesítés Megyénk mezőgazdasága nagyüzemi jellegének megfelelően jelentős előrehaladás tapasztalható 1958-hoz viszonyítva a mezőgazdaság gépesítésében 1962. végén a szántó és univer- zál traktorok száma az 1958. évinek 154 százalékára emelkedett. Az erőgépek mellett jelentősen emelkedett a kombájnok, valamint a különböző munkagépek száma is. Megyei átlagban egy traktorra 185, egy kombájnra és kévekötő aratógépre 256, egy traktoros fűkaszára 163, egy függesztett sorművelőre kultivátorra 228 kh terület jut. Mindezek eredményeképpen lényegesen előrehaladtunk a mezőgazdasági munkák gépesítésében. A statisztikai hivatal adatai szerint 1962ben 256 000 kh volt a gép aratás, ebből 162 000 a kombájn aratás, 537 000 kh a gépi vetés, 120 000 kh a gépi kaszálás, 287 000 kh a gépi kapálás. Ez azt jelenti, hogy a szántás teljes egészében, a vetés gyakorlatilag szintén egészében, a szállítási, gabonabetakarítási munkák túlnyomó többségében gépesítve vannak. A gépesítés a javulás ellenére sem nevezhető kielégítőnek, mert a gépállomány sem összességében, sem szerkezetében nem elégíti ki a nagyüzemi gazdálkodás követelményeit. Feltétlenül szükséges szóvá tenni, hogy mezőgazdasági üzemeinkben a rendelkezésre álló gépek kihasználása nem megfelelő. A mezőgazdasági nagyüzemek vagyoni helyzete A vagyoni helyzet alakulásának mutatóit vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a beruházott vagyon évről évre emelkedik. A tsz-ekben az 1959. évi összes beruházott vagyon 1962-ben több mint kétszeresére emelkedett. Természetszerűleg ennek megfelelően emelkedett az Balajtl Bálint A TISZAFÜREDI JÁRÁSI TANÁCS VB MUNKATÁRSA a lucernatermesztésről beszélt. összehasonlította az árpa és a lucerna fehérje- tartalmát. Egy mázsa lucernaszénából 10—11 kilogramm fehérje van, egy mázsa árpában viszont csak 8 kilogramm. És könnyebbéin termelhető tizenöt mázsa széna, mint 15 mázsa árpa egy holdról. Ezenkívül a lucerna munkaigénytelen, alig szorul növényápolásra. Főképpen az aranka mentesítés lenne jó dolog. A kutatók dolga olyan kémiai hatóanyag előállítása, amellyel az arankairtás hatásos. A lucernatelepítés nem költséges, a talajt szervesanyaggal és nitrogénnel gazdagítja. Az öntözésről szólva az olcsóbb öntözési módot javasolta miután a beruházási lehetőségek korlátozottak. A vita során felszólalt Zalai Géza A MEZŐTÚRI MEZÖGAZDASÄGI r: f PÉSZTECHNIKUM IGAZGATÓJA is. Zalai elvtárs arról tájékoztatta az együttes ülés résztvevőit, milyen gondjaik vannak az iskolájukban jelentkezettek felvételénél. Köztudomású, hogy a mező- gazdaság gépesítésével növelni kell a gépész szakemberek számát is. Ezt azonegy szántóegységre, valamint az egy termelőszövetkezeti tagra jutó beruházott vagyon összege is. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok beruházott vagyonának növekedése 1959- hez viszonyítva 64,5 százalékkal emelkedett. Bár a termelőszövetkezetekben gyorsabb volt a beruházott vagyon növekedése mint az állami gazdaságokban, az egy szántóegységre jutó vagyon értéke az állami gazdaságokban lényegesen magasabb, mint a termelőszövetkezetekben. Változott a termelőszövetkezetek beruházott vagyona a források tekintetében. Amig 1959- ben 32,8 százaléka származott a beruházott vagyonnak saját forrásból, addig 1962-ben ez az arány 48,3 Az utóbbi öt év alatt a megyei és járási, városi párt és állami szervek fő feladatát a mezőgazdaság átszervezése, majd a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a mezőgazdasági termelés növelése képezte. A vezető szervek rendszeresen értékelték mezőgazdaságunk, különösen a termelő- szövetkezetek helyzetét, az egyes tendenciákat, politikai és szakmai segítséget nyújtottak a gazdaságoknak. ' Mégis meg kell állapítanunk, hogy a vezetés még hatékonyabb lehetne, ha meglévő számos fogyatékosságát sikerült volna felszá. moLnunk, ha rendszeresebb, előrelátóbb és alaposabb volna a vezető testületek által végzett szakmai és közgazdasági elemzés; ha szakmailag és politikailag még magasabb színvonalra tudnánk emelni a mezőgazdasági apparátust és ugyanakkor stabilizálni is. ha a mezőgazdasági szakembereket a jelenleginél nagyobb arányban tudnánk a termelés közvetlen irányításában alkalmazni; ha sikerülne; csökkenteni a statisztikai és egyéb Írásos tevékenységet a szakapparátus munkájában; ha tovább tudnánk fokozni a mezőgazdasági irányításban dolgozó minden egyes ember felel össég'ban ők nem tudják biztosítani, mivél első évre mindössze 35 tanulót vehetnek fel, holott tavaly a jelentkezők száma elérte a kétszázhatvanat. A mező- gazdaság igényli a szakembereket, bizonyítja ezt az a tény is, hogy a technikumot végzett tanulók valameny- nyien a mezőgazdaságban dolgoznak. Javasolta: meg kell oldani a továbbtanulásra jelentkezettek képzését, a mezőgazdaságban dolgozók továbbképzéséi Dr. Orosz Sándor MEGYEI FÖÁLLATORVOS Orosz doktor állategészségügyi gondokkal foglalkozott, s nagy jelentőséget tulajdonított a termelőszövetkezeti istállókban fellépő járványos megbetegedések leküzdésének. Javasolta: minden termelőszövetkezetben létesítsenek dög- kamrát, amelynek költsége mindössze háromezer forint. Ezzel megakadályozhatják, hogy kóbor ebek, s felelőtlen emberek széthordják a fertőzött elhullott állatok részeit. Kérte azt is, a törökszentmiklósi közvágóhi- dat kényszervádóhíddá minősítsék, hiszen tarthatatlan állapot, hogy nincs az egész megyében egyetlen ilyen üzem. A jelenlévő termelőszövetkezeti vezetőket arra ösztönözte, hogy a vásárolt állatállományt különítsék el Ezzel megelőzik a íerszázalékra emelkedett; Ugyancsak lényegesen változott a termelőszövet)«vetek beruházott vagyonának összetétele is. Az épületek és építmények értéke az állóeszközökön belül 55 százalékról 46 százalékra csökkent. annak ellenére, hogy abszolút számokban közel 400 millió forinttal növekedett. Mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben növekedett a forgóvagyon, összességében 46 százalékkal és ennek eredményeként az egy szántóegységre eső forgóeszköz ellátottság is javult A termelőszövetkezetek állóeszközeinek forrásaiban a saját részarány növekedése ellenére a helyzet nem mondható kedvezőnek* érzetét; és nem utolsó sorban, ha kiegyensúlyozattab- bak, körültekintőbbek és összehangoltabbak lennének az illetékes minisztériumok által kiadott intézkedések, és így tovább. A feladatokat röviden így lehetne összegezni: 1. További rendszeres, következetes politikai munka az emberek nevelésében, tudatuk formálásában. 2. A mezőgazdaságban dolgozók általános műveltségének és szakmai képzettségének emelése; 3. Rendszeresen propaganda és szakmai segítség- nyújtás az új termelési eljárások megismertetése és alkalmazása érdekében; 4. A mezőgazdasági üzemekben meglévő lehetőségek feltárása és kihasználása a termelés és azon belül az árutermelés fokozására. 5. Növelni a mezőgazda- sági munka termelékenységét. csökkenteni az önköltséget, növelni a termelés gazdaságosságát. Ennek érdekében rendszeressé tenni a közgazdasági elemző munkát és szélesíteni a munkaversemyt; 6. Fő figyelmet az elma- radottabbakra fordítani, a gyengék megjavításával megszüntetni a nagy szint- különbségeket. 7. Fokozni a termelés irányításában a párt és állami szervek munkájának hatékonyságát. tőzést. A megbetegedéseket azonnal jelentsék. A következő felszólaló Horváth István A JÁSZAPÁTI VELEMI ENDRE TSZ ELNÖKE elöljáróban az anyaállatok szaporításának jelentőségéről szólt. Elmondotta, ők azon munkálkodnak, hogy emeljék az anyakocák és tehenek, sőt a törzsbaromfi arányát a meglévő létszámon belül az ésszerűség határáig. Ezután Horváth elvtárs, a mezőgazdasági szakember-képzés jelentőségét méltatta. Megemlítette, hogy közös gazdaságukban rávették o brigádvezetőket a továbbtanulásra. Természetesen biztosítottak részükre minden erkölcsi és anyagi segítséget tanulmá- nvaik folytatásához. Ennek köszönhetik, hogy jelenleg három brigádvezetőjük elvégezte a mezőgazdasági technikumot, kettő közülük már tovább tanul felsőfokú technikumban. Hárman negyedik osztályosok, ketten pedig a mezőgazdasági technikum harmadik osztályát végzik. Az oktatásra fordított pénz jócskán megtérült a közös gazdaságnak, mutatja ezt a munkaegység értékének alakulása is. 1959- ben 25, 1960-ban 27, 1961(Folytatás a 4. oldalon) A mezőgazdaság irányítása