Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1903. június 1Szolnok megye mezőgazdaságának helyzete és további feladataink (Folytatás a 3. oldalról) ben 29, 1962-ben pedig 36 forintot osztottak egy munkaegységre. Áruértékesítésük pedig 1962-ben 2009 hold teruieten meghaladta a 6.3 millió forintot. Ezután Kökény 1st rá« A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA hozzászólását azzal kezdte, hogy a megye mezőgazdaságának becsületbeli ügye az adósság törlesztése. Másfél évvel ezelőtt ugyanis azt ígértük az országnak, hogy a második ötéves terv végére 27—30 százalékkal emeljük mező- gazdasági termelésünket a megyében. Az ötéves terv első két évében viszont alig fejlődött valamit a mező- gazdaság termelése néhány százalékkal a kedvezőtlen időjárás miatt. A lehetőségeink viszont még mindig megvannak ahhoz, hogy 1965-ben azt jelenthessük: Szolnok megye valóra váltotta ígéretét. Ehhez természetesen jó- néhány változásnak kell történnie. A mezőgazdaság fejlesztésén belül is a növénytermesztés ágazatának növekedése az elsődleges. A növénytermesztés anyagi eszközeit elsősorban ott összpontosítsuk, ahol megtérülésük a leggyorsabb. Ezáltal a gyenge szövetkezetek megszilárdulását és a jobb szövetkezetek további erősödését segítjük elő. Kökény elvtáirs beszélt arról is, hogy az ország kenyérgabona ellátását hazai termésből kell biztosítani, s ezért nincs lehetőség a termőterület csökkentésére, ellenben a hozam növelésére igen. A megyei pártbizottság titkára kijelentette, hogy az állattenyésztést kizárólag a saját termelésű takarmányra kell alapozni. Fontos az állatlétszámon belül az arányoknak népgazdasági igényekhez igazítása. Indokolt a szarvasmarha anyaállományának 45 százalékos fejlesztése, a juhászaiban 50, a sertéstenyészetben 10 százalékos anyaarány kialakítása szükséges. Szolnok megyének a második ötéves terv végére növényi eredetű termékből 62, állati eredetű termékből pedig 45 százalékkal kell többet termelnie. A nagyüzemi árutermelés az elsődleges, de nem hagyható figyelmen kívül a háztáji árutermelés -sem. A szocialista munkaversenyről szólva mondotta, hogy annak célja nem egyedül a termelés növelése, hanem a szocialista embertípus kialakítása, a szocialista közösségek formálása is. Rimóczki Pálné A HAZAFIAS NÉPFRONT KUNSZENTMÁRTONI JÁRÁSI TITKÁRA felszólalásában azt fejtegette, miért nem tudnak megerősödni a járás gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetei. Véleménye szerint ezekben a gazdaságokban gyenge a poltikai és a szakmai vezetés. Ugyanakkor éppen ezek a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek rendelkeznek a rosszabb minőségű talajokkal. Felszólalásában arra is rámutatott, hogy ezek a közös gazdaságok nem mindig kapják meg a megfelelő támogatást. Példának említette, hogy addig, amíg a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben egy hold földre 6 métermázsa műtrágyát szórnak ki — amint ezt az együttes ülésen a héki Táncsics Tsz elnöke elmondotta, — addig náluk egy holdra csak 130—140 kilogramm jut. Kérte, hogy az eddiginél nagyobb segítséget nyújtsanak a kunszentmártoni járás gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezeteinek. hogy azok is minél rövidebb idő alatt felemelkedjenek a közepesen gazdálkodók színvonalára. Hont János A FÖLDMŰ VEI5ÉSÜGYI MINISZTER ELSŐ HELYETTESE a Földművelésügyi Minisztérium dolgozói és Losonczd Pál miniszter személyes jókívánságait tolmácsolta az együttes ülésnek, majd méltatta Szolnok megye helyét a népgazdaságban. Szólt arról, hogy az egész társadalom nagy érdeklődéssel figyeli mi történik a mező- gazdaságban. Ez a termelési ág nagyobb jelentőségű annál, mintsem az a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának arányából kitűnik. Hazánk lakossága jövedelmének felét élelmiszerre költi és élelmiszert a mezőgazdaság termel. A belföldi ellátáson kívül a mezőgazdaság nagy export- lehetőség és ipari nyersanyag-forrás. Ezért van az, hogy a kormány 1963-ra 8.5 milliárd forintot szavazott meg mezőgazdasági beruházási célokra. És ezt a hatalmas összeget még más- félmilliárd forinttal meg is emelték. Szocialista mezőgazdaságunk csak ebben az évben 11 000 új traktorral gyarapodik, s két-három éven belül 1960-hoz mérve 80 százalékkal több műtrágyát kap. A gabonatermesztés fontosságára azt az érvet hozta fel, hogy kenyérgabona importunkat tőkés országokkal bonyolítjuk le, drága devizáért. Nem kerülne sor ennyi deviza kiadására, ha a kenyérgabona idejében kerülne a földbe, s kérte is, hogy a mezőgazdasági üzemek jó előre jelöljék ki a gabonatáblát, készüljenek el a talajműveléssel, s akkor ősszel már csak a vetési munka marad. Ehhez elég a gépparkunk. Javasolta a kétmenetes nyári talajművelés meghonosítását. A szántás alá később kerülő táblákon feltétlen végezzük el a tarlóhántást. Hont elvtárs elismerte, hogy parancsolóan szükséges a mezőgazdasági épületek járulékos beruházásainak befejezése. Mint mondotta, a Földművelés- ügyi Minisztérium igen fontosnak tartja a komplex gépesítést és ehhez is megvan az elegendő géppark. Foglalkozott azzal, hogy a kollektivizálás befejezése után szakosodott a mező- gazdasági munka. Örömét fejezte ki, hogy az együttes ülés és a három testület közös programja sokat foglalkozik a mezőgazdasági szakoktatással, szakmunkás- képzéssel. A Földművelés- ügyi Minisztérium pénzzel és anyaggal egyaránt segíti a szakoktatási program valóraváltását. A következő felszólaló KóczSán Mátyás A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI JÁRÁSI-VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA volt. Felszólalásának elején a pártszervezetek tevékenységét értélkelte, majd rátért a politikai nevelőmunka fontosságára. Hangsúlyozta, hogy csak az emberek gondolkodásának megváltoztatásával valósíthatjuk meg az előttünk álló feladatokat. Ezután szólt arról, hogy a fnezőgazdaság; termékek felvásárlásánál még mindig nincs minden rendjén. Példának említette a gabona betakarítását, amelyet most már úgyszólván mindenhol kombájnnal végeznek, de a terményforgalmi vállalat csak zsákokban hajlandó átvenni a gabonát. Ez Sok időt és munkatöbbletet jelent. Nőtt a zöldségtermesztés is a megyében — mondotta. — de megfelelő tárolóhellyel még mindig nem rendelkeznek a közös gazdaságok, és a MÉK sem. A továbbiakban arról szólt, hogy a járulékos beruházások még mindig nem járnak együtt a gazdaságossággal. Véleménye szerint tervszerűbbé kell tenni a szőlő és gyümölcsfa elosztását is. Azoknak a termelőszövetkezeteknek kell adni, amelyek szívesen vállalják a szőlő és gyümölcs- termesztést, mert így nagyobb eredményeket, magasabb terméshozamokat tudunk biztosítani. r Kiss Árpád A PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA, AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKE, megyénk országgyűlési képviselője üdvözölte azt a módszert, amelyet a Szolnok megyei kommunisták meghonosítottál!, hogy négy-öt évenként megvizsgálják végzett munkájukat, s ugyanennyi vagy hosszabb időre távlati programot készítenek. A programot jónak tartotta Kiss elvtárs, de azt javasolta, hogy finomítsunk rajta. Majd így folytatta; A Magyar Népköztársaságban egy mezőgazdasági dolgozó még hét embert sem tart el, holott Amerikában egy mező- gazdasági dolgozó 25, Dániában 19, Hollandiáiban 16 főt tart el. 1980-ra távlati terveink szerint a mezőgazdasági munka termelékenysége úgy fejlődik, hogy a magyar mezőgazdaság minden dolgozója huszonkét embert tart el. A* munka termelékenysége nemcsak az élő, hanem a holtmunka takarékosságával is emelkedik. Az pedig nemcsak a traktorlétszám emelésével függ össze, hanem a gépek technikai ellátottságával, állapotával is. Beszélt arról Kiss Árpád, hogy hazánk az egy főre eső kalóriafogyasztásban harmadik a világ népeinek sorában. De a kalória összetétele nem szerencsés nálunk. A magyar ember évente 135 kilogramm kenyérgabonát fogyaszt el, holott az ideális a 82 kilogramm. Ezzel szemben csak 47 kilogramm az egy főre eső húsfogyasztás és ezt évi 85 kilogrammra tornásszuk fel. A hús előállítása azonban nálunk drága. Huszonhét százalékkal több takarmányt használunk egy kilogramm hús előállításához, mint a hasonló nagyságrendű nyugati áilamok. Ez a rossz hatásfokú takarmányozás miatt van. Kiss Árpád javasolta, a három testület együttes programja külön foglalkozzon a takarmányhasznosítással. A műtrágya-ellátásról szólva mondotta az előadó, nemcsak az a baj Magyar- országon, hogy kevés a műtrágya, inkább az, hogy nem olyan helyre kerül, ahol 25—30 százalékos hatékonyságot elérhetne. Javasolta, a műtrágyát koncentráltan használják fel olyan talajadottságokon, olyan növényféleségeknél, ahol leginkább termésfokozó tényezővé válhat. Varju Sándor AZ ABÁDSZALŐKI LENIN TSZ ELNÖKE, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ a legelőgazdálkodás fontosságáról szólt. Említette, hogy a legeltetési bizottságok kezelésében sok legelő van. Tanácsolta: mérlegelni kellene, hogy ezeket a ter- melőscövetkezetek — legalább is az erősebb közös gazdaságok — kezelésébe adják, s azok felújítására, ápolására nagyobb összegeket fordítanának. Majd arról beszélt, hogy a takarmányozási gondok megoldásához feltétlenül szükséges a növénytermesztés és állattenyésztés közötti összhang megteremtése. Olyan közös gazdaságokban ahol. nagylétszámú állatállománnyal rendelkeznek, a vetésszerkezetben is bizonyos változtatásokra lenne szükség, hogy a takarmányt saját maguk megtermelhessék. Megemlítette, hogy a jó és elegendő vetőmag hiánya is gátolja esetenként a takarmánytermesztést. Javasolta, hogy a takarmányozási technológia fejlesztésére is sokkal nagyobb gondot fordítsanak a tsz-ek- ben. Még az erősebb közös gazdaságokban is sok a tennivaló. Saját példájukkal bizonyította ezt. Gazdaságukból évente ötezer hízottsertést adnak a népgazdaságnak. Olcsóbb lenne a hizlalás és az állatgondozók munkáját is megkönnyítené. ha gépesíthetnék a takarmányozást. Varjú Sándor elmondotta, hogy azoknak az asszonyoknak a jogi helyzete nem tisztázott, akiknek a férje iparban dolgozik, ők pedig a termelőszövetkezetek munkájában vesznek részt. Sürgős intézkedésre lenne szükség, mert nagyon sok asszony azért nem vállal munkát a közösben, mivel nem kap háztájit, vagy jór val kiset/5 területet, mint más szövetkezeti tagok. E gondok megoldása minden bizonnyal azt eredményzné, hogy szaporodna a munkaerő a termelőszövetkezetekben; Tanácsolta: a termelőszövetkezetek közötti vállalkozásokat szélesítsék ki például közös kulturházak, sportlétesítmények építésére, s így biztosítsák a szövetkezeti gazdák szociális, kulturális igényeinek kielégítését; Tolna Károly A MAGYAR NEMZETI BANK MEGYEI FIÓKJÁNAK VEZETŐJE, A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA hangsúlyozta: nagyon fontos megállapítása a beszámolónak az, hogy a mező- gazdasági termelés biztonságossá vált. Emellett azonban feltétlenül szükséges beszélni a gazdaságosságról is. A termelésnél, a beruháa napi feladatokról se fe- ledkezzenk meg a mezőgazdaság szakemberei. Csáki elvtárs ezután mindazoknál!, akik a tavaszi árvíz elleni nagy munkában részt vettek, a megyei párt- és tanács végrehajtó bizottsága nevében köszönetét fejezett ki. Az illetékes szervek úgy döntöttek, hogy ez* alkalommal nem személyeket, hanem szerveket részesítenek kitüntető dicséretben. Ezután a következő szervek megjelent képviselőinek nyújzásoknál minden alkalommal törekedni kell a gazdaságosságra, takarékoskodni az élő és holtmunka ráfordítással; A meghozott intézkedések hatásfokát is mérlegelni kell. Az élet követeli azt a termelőszövetkezeti vezetőktől, szakemberektől, hogy előkalkulációt végezzenek, távlatokban gondolkozzanak, s megkeressék azokat a tényezőket, amelyekkel nő- vélni lehet a termelést, az önköltséget pedig csökker». teni. A felhalmozás és fogyasztás közötti helyes arányok kialakításában, az anyagi ösztönzés legmegfelelőbb módszereinek alkalmazásában, a tudatos, tervszerű ellenőrzésben, a létrehozott új érték tervszerű felosztásában is sok hárul a vezetőkre, szakemberekre. Az elemzés, a tervezés, helyes intézkedések haszna a gyakorlatban bebizonyosodott, például a gyenge termelő- szövetkezetek megszilárdításánál. Kitüntető dicséretek az árvíz elleni védekezésben élenjáróknak A hozzászólások után Csáki István elvtárs elmondotta, hogy a tanácskozás első napjáhak estéjén a vasútállomáson beszélgetett Kádár János elvtárssal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, áld Szabolcs megyei körútjáról a fővárosba utazott. Kádár elvtárs jókívánságait küldte a tanácskozás résztvevőinek, munkájukhoz sok sikert kívánt és tanácsként felhívta a figyelmet arra, hogy a távlatok megbeszélése közben Oláh elvtárs válaszai Elmondotta, hogy a felszólalások azt bizonyították, hogy az elhangzott beszámoló, illetve értékelés helyes volt. A felszólalók közül sokan tettek olyan javaslatokat, amelyeket felhasználnak az irányelvekben. Ezek között említette, hogy a községfejlesztési tervekhez kell igazodniuk a helyi tsz-eknek, majd kiemelte: tudomásul keli venni, hogy az olyan állat- tenyésztés, ami a felvásárláson alapul, soha nem lesz erős és gazdaságos. Á jövedelmezőséget csak a tá- karmányalap biztosíthatja. A hozzászólók közül többen is érintették az öntözés problémáit. Erre válaszolva Oláh elvtárs hangsúlyozta, hogy az öntözésben több rejlik, mint amennyit eddig kiaknáztak belőle. Ezt nem egy olyan hely is bizonyítja, ahol tavaly a nehézségek ellenére is megkétszereződött a termés. A szőlőkultúra növelésében elsőrendű a nagyüzemi termelés alapfeltételeinek megteremtése és ezze] párhuzamosan a telepítés. Támogatta, hogy az irányelvekbe kerüljön be az a javaslat, amely szerint egyes szikes területeket állítsanak vissza jól .hasznosítható legelőnek. A kulturális és nevelőmunka fő területe . a mezőgazdasági dolgozók általános műveltségének, szakmai képzettségének növelése. Ennek megteremtése pedig ne csupán egy-egy szervezet feladata legyen, hanem a gazdasági vezetők is vegyenek részt benne. A típustervek szerint készülő épületek nagy része nem felel meg a követelményeknek. Ezért nagyobb igényt kell támasztani a tervezőkkel szemben. Az új típusú és fajtájú gépek üzembeállításakor gondoskodni kell a megfelelő szakemberekről. Ez növelheti a gépek élettartamát és biztosítja a folyamatos működésüket. Szerepelni kell az irányelvekben annak, hogy a tudományos munka tapaszZárszó Csáki elvtárs mondott ezután zárszót. Hangsúlyozta, hogy a kétnapos tanácskozás elérte a célját. A résztvevők felmérték a mező- gazdaság szocialista átalakulásának körülményeit és az előrehaladás mérvét. A mezőgazdaság helyzetéről szólva Csáki elvtárs elmondotta, hogy az utóbbi három év nehézségéi ellenére a mezőgazdaságban nem visszaesés, hanem fejlődés történt. Sok olyan feltétel halmozódott fel, aminek alapján állíthatjuk, hogy a jövőbeni fejlődés Is biztosított. Ehhez természetesen igen nagy erőfeszítésekre van szükség. Arra is, hogy ez az év — eredményeit tekintve — jobb legyen az előzőnél. A sikerek mellett nem hallgathatunk az aggályokról sem — mondotta. Ezek között első helyen szerepel az, hogy kevesebb kukoricát vetettünk el megyénkben a tervezettnél. A tizenhárom közigazgatási területből mindössze négyben érték el a tervezett vetésterületet kukoricából. A bajon jelen esetből úgy lehetne segíteni, hogy rendes tenyészidejű kukoricát kell vetni silőzásra. de vessünk rövid tenyészidejű kukoricát is szemre. Az a lényeg, hogy egyetlen talpalattnyi tóttá át az emléklapokat: a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a KISZ megyei bizottsága, az MSZMP Szolnok járási bizottsága, a szolnoki járási tanács végrehajtó bizottsága, a Vöröskereszt megyei elnöksége, a Szolnok megyei Nőtanács, a megyei tanács vb építési osztálya, kereskedelmi osztálya, egészség- ügyi osztálya, igazgatási osztálya, a Munkásőrség megyei parancsnoksága, a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitánysága , talatai mielőbb jussanak el a gyakorlati emberekhez. A tanácskozás ezután elfogadta a beszámolót, jóváhagyta az irányelveket és azok átdolgozás után — június 9-ig — nyilvánosság elé kerülnek a sajtóban. vetetlen föld ne maradjon. Ugyanilyen fontos az, hogy a takarmányalapról most gondoskodjunk, hagy őszszel és télen ne jelentkezzenek Ilyen gondok; * Ezután az öntözés nagy jelentőségéről beszélt Csáki elvtárs. Példákkal bizonyította, hogy ahol okosan felhasználták az öntözési lehetőségeket és műtrágyát is többet adták, ott szinte hihetetlenül magasak voltak a termésátlagok. Ezért döntő, hogy öntözéskor eldöntsük hova mennyi vizet és mivel együtt juttassunk. A megye „szűzterületé, ről”, a 138 000 katasztrális holdnyi rétről és legelőről elmondotta, hogy ha ennek csak egy kis részét hasznosítanánk dús fűtermésre, akkor ez nagy takarmány- tartalékot biztosítana. Befejezésül szólt arról, hogy a tanácskozás befejeztével tisztább a résztvevők előtt az a távlat és az a napi munka, amely az MSZMP VIII. kongresszusának határozatán alapszik; Ezért ezt a tapasztalatot a gyakorlati életben szorgalommá, akarássá változtassuk át a mezőgazdaság további fejlődése érdeké, bői. A kétnapos együttes ülés a péntek délutáni órákba» ért véget,
