Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-30 / 151. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963* június 30, lFolytatás a 3. oldalról) ' tevékenysége — a forradalmi proletárpárt megteremtéséért folytatott gigászi küzdelme, az orosz és nemzetközi forradalmi mozgalom fellendítése érdekében végzett munkája, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítése és győzelemre vezetése, a fiatal szovjet hatalom megvédése, majd a békés építésre való áttérés — mind, mind a kétfrontos harc jegyében folyt. Egyik oldalon a különböző reformista és megalkuvó áramlatok, másik oldalon a tömegektől elzár- kózók, dogmatisták és szektások veszélyeztették a forradalmi harc sikereit — s ezzel együtt magát a forradalmi mozgalmat — s az ezek felett aratott győzelem a forradalmi előrehaladásnak alapvető feltétele volt. A hazánkban folyó szocialista építőmunka — nehézségekkel és sikerekkel egyaránt és sokoldalúan — bizonyítja ennek a harcnak szükségességét. Központi Bizottságunk a VIII. kongresszuson arról adhatott számot, hogy: „Pártunk eredményes munkájának forrása az, hogy a dogma- tizmus és a revízionizmvs ellen vívott kétfrontos harcban megőrizte a marxista—leninista eszmék tisztaságát. A magyar kommunista mozgalomban a revi- zionizmust is, a szektás dogmatizmust is visszavonhatatlan történelmi vereség érte. A kétfrontos harc pártunk számára nem taktikai jelszó, hanem állandó feladat, a marxizmus—leniniz- mus lényegéből következik. A jelenlegi időszakban is éber figyelemmel kell követnünk a revizionizmus és a dogmatizmus, valamint az ezek iránti békülékenység megnyilvánulásait és le kell küzdenünk azokat." A forradalmi párt marxista—leninista politikai vonala tehát harcban alakul, harcban győzedelmeskedik a mindkét oldalon jelentkező félrehúzó erők felett s ez teszi alkalmassá arra, hogy a munkásosztály, a tömegek forradalmi harcának irányt adjon. A helyes politikai vonal sok összetevőből alakul ki. A legdöntőbbek: A tudományos szocializmus, a marxizmus—lenin- izmus klasszikus tanításait Marx és Engels a kapitalizmus még virágzó korszakában kidolgozta a forradalmi munkásmozgalom stratégiáját és taktikáját. A kapitalizmus viszonyainak elemzése és a munkásmozgalom addigi tapasztalatai alapján felvázolta azt az utat, amelyen a proletariátus megvívja harcát, amelyen a kapitalizmus megdöntésén keresztül eljut a szocialista, majd a kommunista társadalomba. Lenin elvtárs már az imperializ- mos korszakában élt s továbbfejlesztve Marx—Engels tanait, kidolgozta a forradalmi párt megteremtésének és működésének elméleti és gyakorlati kérdéseit. Ezek a tanítások tovább gazdagodtak a három oroszországi forradalom — s benne az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom — tapasztalataival, és rrtost már — közel félévszázadon át — a szocialista építés tapasztalataival. A marxista—leninista párt számára ezek a tanok ma és mindenkor útmutatást adnak a munkához, a párt mindennapi tevékenységéhez. A nemzetközi kommunista mozgalom helyzete, harci tapasztalatai és soron- lévő feladatai. Ezek korunkban a kommunista és munkáspártok világméretű tanácskozásain kerülnek összegezésre. Ezeken a tanácskozásokon hangolják össze a marxista—leninista pártok küzdelmüket, tevékenységüket. Ilyen tanácskozás volt 1957-ben és 1960- ban Moszkvában, ahol a nemzetközi forradalmi mozgalom helyzetéről, a soron- ytrró feladatokról .NyilatA pártmunkáról, a pártmunka módszereiről jelent előrehaladást, előrelépést abban, hogy a párt helyi szervei jobban ki tudják alakítani a végrehajtás megfelelő formáit* S ez növeli a helyi párt* szervezetek tekintélyét* következésképpen tömeg- kapcsolatukat kozatot” fogadtak el. Ezek a nyilatkozatok tartalmazzák a nemzetközi forradalmi mozgalom fő vonalát és a főbb tennivalókat. A marxista—leninista pártok saját tevékenységükben, politikai vonaluk kialakításában igazodnak ehhez a fő politikai vonalhoz, s ennek megfelelően alakítják ki saját viszonyaikra, a munkásosztály, a néptömegek harcának vezetésére vonatkozó politikai vonalakat. Minden ország kommunista és munkáspártjának sajátos helyzete, a körülmények, amelyek között a nemzetközi kommunista mozgalom fő vonalának megvalósításáéért, a szocializmus, a kommunizmus építéséért dolgozik. Az egyes kommunista pártok eltérő helyzetben és körülmények között küzdenek. Más a helyzet azokban az országokban, ahol már a szocialista építés folyik és más a kapitalista országokban, ismét más a gyarmati sorból felszabadult még fejletlen országokban. A végső cél és a nemzetközi kommunista mozgalom fő vonala azonban azonos és az adott kommunista párt vezetésén, felkészültségén múlik, hogy mind az általános irányvonal, mind a sajátos helyzet és a soron- lévő sajátos feladat kifejezésre jusson politikájában. Ilyen szempontból nagyon döntő jelentősége van a helyzet felmérésének, konkrét és reális értékelésének. A helyzet reális felmérése az alap ahhoz, hogy a kitűzött feladatok is reálisak legyenek. A magyar kommunista mozgalomnak bő tapasztalata van abban, hogy mit jelent az irreális és mit jelent a reális helyzetfelmérés. . Az 1950-es években jelentkezett nehézségek döntően a helyzet irreális értékeléséből származtak. S ma — az 1956-os ellenforradalom leverése óta — a sikerek döntő óka, hogy a helyzetet reálisan értékeli pártunk s a feladatokat ennek megfelelően határozza meg. A konkrét helyzet konkrét ismerete, ez a helyes politikai vonal fontos ösz- 6zetevője. A párt káderhelyzete, vezető gárdájának és tagságának elméleti ideológiai fel- készültsége. Ahhoz, hogy a politikai vonal helyes legyen, a pártkádereknek és a párt tömegeinek — nem utolsó sorban a dolgozó tömegeknek — ismerni kell a marxizmus—leninizmus alapvető elméleti tételeit, korunk sajátosságait és a terület — amelyen dolgoznak — sajátosságait. Pártunk nagy figyelmet Eordít a párt tagjainak elméleti képzésére, a marxizmus—leninizmus tanításainak elsajátítására. Évről évre nő a rendszeres elméleti képzésben résztvevők száma amellett, hogy a mindennapi munkában igyekezünk a bonyolult elméleti kérdéseket megismertetni. A VIII. kongresszusra való felké- szü'és és az azóta eltelt időszak is nagyon fontos elméleti ideológiai munka volt. A vezető pártszervek és pártszervezetek feldolgozták saját területük problémáit, s kialakították a kongresszus határozatának megvalósítására vonatkozó helyi terveiket. A párttagság és a pártonkí- vüli dolgozók megismerték a szocialista építés jelenlegi szakaszának elméleti, politikai kérdéseit, a szocializmus alapjainak lerakásával bekövetkezett társadalmi átalakulást, az osztályok körében végbement változásokat, s nem utolsósorban a fejlett szocialista társadalom építéséből következő feladatokat. A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája is azt célozza, hogy az eszmei, ideológiai kérdéseket, a marxizmus—leninizmus tanításait minél szélesebb körben ismerjék meg a dolgozók, -s hogy énnek alapján tudatosan vegyenek részt a szocializmus felépítésének nagy munkájában. Ezek — és még egy sor más — az összetevői a helyes, tehát marxista—leninista politikának. A helyes politikai vonal pedig alap a pártmunka helyes módszereinek kialakulásához és fejlődéséhez. A kommunista munkastílusról A kommunista munkastílus a mindennapi pártmunkában alakul ki és fejlődik. — A kommunista munkastílus — tehát azoknak a vezetési, szervezési elveknek és módszereknek összessége, amelyek biztosítják a párt politikájának gyakorlati végrehajtását, a párt politikai célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását — a helyes politika talaján alakul ki, de tudatos tervszerű munka eredményeként. A munkásosztály forradalmi pártja szervezetileg a lenini tanításokból ismert elvi tételek szerint épül fel. Ettől eltérés nem lehet. A párt csak úgy képes betölteni élcsapat-szerepét, ha egységes szervezetet képez. A cselekvés egységét az ideológiai egység — a marxizmus—lendniz- mus elmélete — és a szervezeti egység együtt biztosítja. A párt a demokratikus centralizmus alapján épül fel, ez adja a szervezeti egységet. Miközben a párt felépítésének lenini tételei adottak és azoktól nem térhetünk él, a szervezésben, a párttevékenység kereteinek és a pártmunka formáinak kialakításában a lehetőség igen sokrétű* Milyen főbb követelményeket tartunk szem előtt a pártvezetés* a szervezés, a pártmunka módszereinek kialakításában és fejlesztésében? A szervezeti keretek, a szervezeti formák mindig igazodjanak a terület sajátosságaihoz úgy, hogy azok a legfőbb szervezeti elvet, a demokratikus centralizmust erősítsék, a párt politikájának megvalósítását szolgálják és biztosítsák. Falun a párt legfőbb feladata a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a kialakult új termelési formák, á termelőszövetkezetek politikai, gazdasági megerősítése volt és maradt. Ehhez a pártszervezeteket is át kellett alakítani. A földműves kommunisták, kommunista mezőgazdasági szakemberek — és jórészt a traktorosok is — a termelőszövetkezetekben vannak, pártfeladataikat is ott fejtik ki. Ehhez létrejöttek a szervezeti keretek, megalakultak a termelőszövetkezeti pártszervezetek. Ezen túl pedig az egyes kisebb termelőegységekben — üzemegységekben, brigádokban, helyenként munkacsapatokban — pártcsoportok vannak, amelyek az alapszervezetek vezetésével — annak részeként — szervezetten dolgoznak a párt egész politikájának megvalósításáért. üzemekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon és termelőszövetkezetekben ott vannak tehát a pártszervezetek és szervezik a párt politikájának valóraváltását, s minél erősebbek ezek a pártszervezetek, minél felkészültebbek politikailag és szakmailag tagjaik, annál sikeresebben. A mögöttünk lévő 2—3 esztendő egyik legnagyobb erőfeszítése volt falun a termelőszövetkezeti párt szervezetek megerősítése, a vezetőség és tagság felkészítése, tevékenységük legjobb formáinak kialakítása. Ez még továbbra is feladat amellett, .hogy gondosan tanulmányozzuk a községi, városi és járási bizottságok tevékenységét, munkájuk szervezeti kereteit, a munka tartalmát és fokozatosan, tervszerűen — nagyon 'átgondoltan — az új helyzethez a fejlett szocialista társadalom építésének követelményeihez alakítjuk azokat. A pártvezetésben, a párt belső éleiében, az állami, társadalmi és tömegszervezetek, gazdasági és kulturális szervek irányításában, a tömegek közötti munkában a lenini elvek, lenini normák érvényrejut- tatása, betartása és erősítése. Ez naryon széles, sokrétű probléma. E cikk keretében csak néhány alapvető eleméről szólunk. Ilyenek: A kollektív vezetés, amely egyedül alkalmas arra, hogy a választott vezető szervek és alapszervezeti vezetőségek tagjai testületileg döntsék el az adott terület problémáit, a legtöbb biztosítékot teremtsen tévedések, hibák elkerülésére. Ma a mi pártunkban a központi vezetéstől az alapszervezetq-. kig érvényesül a kollektív vezetés. Van azonban — különösen alapszervezeti szinten — olyan probléma, hogy a vezetőségnek nem miiben tagja egyforma aktiválással vesz részt a kérdések eldöntésében, határozatok meghozatalában és kivitelezésében. Ez legtöbbször a felkészültséggel függ össze. Most a kollektív vezetés további erősítése a testületek, vezetőségek tagjainak jobb felkészítését, marxista ismereteinek általános és szakmai műveltségének emelését követeli a vezetés minden szintjén. A párttagság mind szélesebb körének bevonása a mindennapi pártpolitikai tevékenységbe. Egyidő óta sokat foglalkozunk a pártmunka társadalmasításával. Voltak ebben a megyében is félreértések. Néhány helyen túl magasra növelték a vezető szervek melletti aktivisták számát, s ugyanakkor nem fordították elég figyelmet az alapszervezeti munkára. A párttagság pártpolitikai tevékenységének legdöntőbb, legfontosabb helye az alapszervezet. Ha az alapszervezeti vezetőség hivatása magaslatán áll, jól szervezi és irányítja a pártcsoportok munkáját és azon belül is az egyes kommunisták tevékenységét, akkor szinte teljessé tehető a pártmunkába való minden, napi részvétel. S csak ezzel együtt — az alapszervezeti munka színvonalának biztosításával együtt — következhet, hogy a vezető testületek — községi, üzemi, városi és járási bizottságok — mellé bevonjanak oly ah jól képzett kommunistákat, akik a pártszervezetek felé a vezető testületem tagjaival együtt, biztosítani tudj 'k az állandó, megszakítás nélkül működő vezetést. Az aktívahálő- zat kiépítésében nem szabad számszerűséget haj- hászni. Legyen az aktívahálózat szűk, de erős, s szervezetten* a választott testület irányításával működjön úgy, hogy ez is a kollektív vezetést, a választott vezető testület ütőképességét, vezető tekintélyét emelje. A párt megyei végrehajtó bizottsága májusban megvizsgálta a múlt évben a vezetésben foganatosított szervezeti intézkedéseket, azok hatékonyságát, s ennek alapján a pártmunka színvonalának további emelése érdekében a fő figyelmet az alapszervezeti munkára irányítja. A járási, városi, községi és üzemi pártvezetés hatékonysága, színvonala most nagyban függ attól, hogy az alapszervezeti munkában milyen gyorsan lépünk előre. Ennek figyelembe vételével alakítjuk ki a pártis- kolai képzés, politikai és szakmai iskoláztatás rendjét is* A kitűzött célokat a dolgozó emberek tömegeivel együtt lehetséges elérni. A párt tömegkapcsolata mindenütt, minden területen az ott dolgozó pártszervezet tömegkapcsolataiban realizálódik. Régebben gyakran volt hallható olyan vélemény, hogy az „országos politika és vezetés az megfelelő, de nálunk az üzemben, termelőszövetkezetben nem úgy valósul meg”. Ilyen vélemény ma már alig található. Korántsem jelenti, hogy a párt politikájának helyi realizálása mindenütt kifogástalanul oldódik meg, de A lenini munkastílusban a tömegkapcsolat kettős jellegű. Egyrészt állandó tevékenységet feltételez a djOlgozók körében a politikai, gazdasági célkitűzések megértetése, a párt politikájáért folyó harc megszervezése érdekében, másrészt felhozza a dolgozók véleményét. észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit, amelyek a párt számára nélkülözhetetlenek; Ami a tömegek közötti munka állandóságát 'illeti, még mindig van pártszervezeteinkben pótolni és javítani való. Termelőszövet, kezetekben gyakran előfordul, hogy a tsz vezetőség, közgyűlés — egyébként helyes *— határozatait nem követi a felvilágosító, meggyőző munka. Pedig az élet követeli — és az erős termelőszövetkezetek helyzete is példázza —, hogy minden határozat végrehajtása megköveteli a párt- szervezet magyarázó, felvilágosító, meggyőző munkáját. a választ a -,,miért”-re. A tömegek közötti munkának van olyan része, ami a mindennapi feladatokra szervez, s van olyan része, ami nagyobb perspektívában az eszmei, ideológiai nevelést szolgálja, a „marxizmus—leninizmus eszmei offenziváját” viszi előre. Ez a mindennapi tevékenységben nem válik el, összetartozik, együtt folyik és együtt hatásos. Kétségtelen azonban, hogy még sok a tennivaló e területen* Az új harca a régivel A kommunista munkastílus lényeges vonása az újért folyó harc. A szocialista társadalom a kapitalizmus romjain épül fel. Űj társadalmi viszonyok jöttek létre* Űj alapokra helyeződött az emberek egymás közötti kapcsolata is* A szocializmus alapjainak lerakásával új lehetőségek tárultak fél a gazdasági építőmunkában* a termelés fejlesztésében, amelyek nem hasznosulnak automatikusan, mint ahogy nem tűnnek el a fejekből, a gondolkodás világából önmagoktól a régi világ nézetei, emberek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát meghatározó normái. Az új harca a régivel ez a mi egész életünk, tevékenységünk jellemzője. S az új győzelme — termelésben, társadalmi életiben, világnézetben — a párt tevékenységén nyugszik. S most, a fejlett szocialista társadalom építése közepette — amikor az alapok már újak, s az emberek kapcsolataiban is a régi kötelékek, megkötöttségek szakadoznak, helyettük tartalmasabb, bensőségesebb emberi kapcsolatok alakulnak —> a pártszervezeteknek minden eddiginél nagyobb erővel kell küzdeni az újért* Példának említem meg a szocialista brigádmozgalmat, amely oly nagyszerű kifejezője mai életünk igényeinek és a jövő követelményeinek. És visszagondolhatunk arra a nagy eseményre, amikor 1920. május 10-én a Moszkva—Kazány-i vasútvonal kommunistái önkéntes vállalkozással megtartották az első „kommunista szombatot”, s a cél tudatában & lelkesedéstől mélyen áthatva háromszorosára növeL ték a teljesítményt. A párt a kezdeményezést megragadta abból kiindulva, hogy az új társadalom győzelme végleges és úgy következik be, hogy a munka termelékenységében többet, nagyobbat produkál a régi kapitalista társadalomnál* Most a mi életünben nagyon fontos, hogy a párt- szervezetek, a kommunisták kezdeményezői, harcosai legyenek az újnak a termelésben* a technika fejlesztésében, a társadalmi politikai életben, mindenütt, ahol dolgoznak, » A VIII. kongresszus anyagának eddigi feldolgozása nagy esemény volt pártunkban és társadalmi életünkben. A vitákon felvetett javaslatok gazdag útmutatást adtak a párt- szervezeteknek munkájukhoz. tevékenységükhöz* Csak elenyésző töredék az, amire e cikk keretében utalhattunk* Nem vitás; előrehaladásunkban most nagyon fontos kérdés a vezetés, a pártmunka színvonalának és hatékonyságának emelése. Ez is — mint minden feladat megoldása — közös ügye kommunistáknak és pártonkívülieknek. A kongresszus anyagának tanulmányozása nem zárult le. A határozatok hosszú időre előre megszabják tennivalóinkat, újra és újra vissza kell térni a határozatokhoz, keresnünk kell a megoldás, a végrehajtás legjobb formáit* módszeres* \
