Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-30 / 151. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÄPLAP 1963. június 30. A BERLINI TALÁLKOZÓ Élénk diplomáciád tevé­kenység jellemzi e napok­ban a nemzetközi életet — méghozzá a legmagasabb szinten. A világlapok egybe­hangzóan kiemelik annak a — mint ahogy írják — szo­cialista csúcstalálkozónak a jelentőségét, amelynek szín­helyé Berlin. Walter Ul­bricht 70. születésnapjának megünneplése alkalmából Berlinbe érkezett Hruscsov szovjet miniszterelnök Ká­dár János, a Magyar Nép- köztársaság miniszterelnöke, Novotny, a csehszlovák ál­lamelnök, és Gomulka, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára. A legkü­lönbözőbb találgatások fog­lalkoztatják a nyugati la­pokat a szocialista állam­férfiak berlini találkozójá­val kapcsolatban, arra azonban a legtöbb lap fel­hívja a figyelmet, hogy Hruscsov berlini beszédéből teljesen hiányoztak azok az elemek, amelyek annyira Jellemzőek voltak Kennedy beszédére, amit az Egyesült Államok elnöke néhány nappal korábban tartott Nyugat-Berlinben. Kétség­telen, hogy Kennedy elnök Nyugat-Berlinben számos olyan demagóg kijelentést tett, amiből nem lehet arra következtetni, hogy az Egye­sült Államok kormánya tényleg a feszültség csök­kentésére törekszik a világ­politikának ezen a különö­sen érzékeny pontján. Ami a világsajtóban megnyilvá­nuló rendkívül élénk ér­deklődés motívumait illeti, azt hiszem, az egyik ber­lini lap tapintott rá leg­inkább a lényegre. „Aki ma szerte a viliágon — írja a Neues Deutschland — választ keres a német nem­zetnek és saját életének a kérdéseire, megbízható fe­leletet talál a szocialista államoknál... az egész vilá­gon és különösen Európá­ban mindenki tudja, hogy a béke biztosításának mi­lyen döntő kérdései kapcso­lódnak a német kérdés megoldásához és különös­képpen a nyugat-berlini helyzet rendezéséhez. Ez a magyarázata annak, hogy nemcsak Nyugat-Németor- szágban, hanem az egész világon rendkívül élénken figyelnek a berlini találko­zóra. Kétségkívül fokozza a berlini találkozó jelentő­ségét az a tény, hogy né­hány nappal korábban Ken­nedy elnök tett látogatási Nyugat-Berlinben, Bonn­ban és más nyugatnémet városokban. A különböző helyeken, különböző alkal­maikkor elmondott Kenne- dy-beszédék hangja és tar­talma között is észrevehető különbség van. Az elnök Nyugat-Berlinben ütötte meg a legélesebb hangot, bár meg kell állapítani, hogy ez alkalomma is óva­kodott attól, hogy elköte­lezze magát az Adenauer- féle politika legagresszivebb elképzelései mellett. A Bonnban és Kölnben el­hangzott beszédek még in­kább általánosságokban mozogtak és Kennedy in­kább csak filozofálgatott. Annak ellenére, hogy a nyugatnémet hatóságok fé­nyes fogadtatást rendeztek az Egyesült Államok elnö­kének és több nyugatnémet lap is kiemelte, hogy az utóbbi években egyetlen nyugati államfőt sem fo­gadtak ilyen fényes külső­ségek között, mégis a csaló­dottság hangján írnak a Kennedy-látogatásról. Ken­nedy nem váltotta be azo­kat a reményeket, ame­lyeket Bonnban a látoga­tásához fűztek. Jóllehet, a nyugati lapok általános vé­leménye, szerint Kennedy egész európai kőrútjának az a valódi célja, hogy megpróbálja szövetségeseit a De Gaulle által képviselt politika ellen hangolni. Az Egyesült Államok elnöke óvakodott attól, hogy e cél érdekében túlságosan nagy áldozatokat hozzon Nyugat- Németországban. Ami a De Gaulle elszigetelésére irányuló amerikai terveket illeti, jellemző módon ez a téma leginkább a francia sajtót foglalkoztatja. A francia lapok Kennedy óvatos kijelentései ellenére is azon a véleményen van­nak, hogy De Gaulle kilá­tásai nem a legrózsásabbak. A Figaro véleménye szerint Adenauer talán kitart pá­rizsi barátja mellett, de nagy kérdés, hogy utóda, Erhard és Schröder külügy­miniszter meg marad-e ezen a vonalon és nem igyekszik-e inkább Wa­shingtonhoz sodródni. A haladó szellemű nyugati lapok viszont felhívják a figyelmet arra, hogy Ken­nedy nyugat-németországi látogatása az amerikai po­litika szempontjából nem volt egészen mentes bizo­nyos veszélyektől. Igaz ugyan, hogy Kennedy igye­kezett olyan tartózkodóan megfogalmazni elgondolá­sait, amennyire csak lehet­séges, de azért Adenauer bőven talál ezekben a nyi­latkozatokban olyan részle­teket, amelyeket a maga javára igyekszik kiaknázni. Felhívják a figyelmet ar­ra is, hogy feltűnő a kontraszt Kennedy elnök nyugat-németországi beszé­dei és európai útja előtt, a washingtoni egyetemen mondott beszéde között, amelyben pozitívumok is voltak. Az útnak különö­sen nyugat-németországi szakasza alkalmas arra, hogy semmivé tegye a washingtoni beszédben ta­lálható pozitívumokat és visszavigye az amerikai politikát a hidegháborús vágányra. Kennedy elnök egyébként. tárgyalt Mac­millan angol miniszterel­nökkel is és vasárnap Ró­mában részt vesz VI. Pál pápa koronázási ünnepsé­gén. Európában több kor­mány helyzete is bizony­talan: Olaszországban je­lenleg hivatalnok kormány vezeti az ügyeket és álta­lában az a vélemény, hogy csak átmeneti időre; Mac­millan helyzetét a Profu- mo-botrány következtében rendkívül ingatagnak tart­ják és maguk az angol la­pok is találgatják, ki lesz az utóda. Általában az a vélemény, hogy a konzer­vatív párt Macmillan ve­zetése alatt nem meri meg­kockáztatni a nemsokára esedékes választásokat. Sú­lyos belpolitikai válság van Ausztriában is, ahol a Habsburg Ottó visszatéré­sére vonatkozó közigazga­tási bírósági döntés éles ellentéteket robbantott ki a koalíció két pártja, a Néppárt és a Szocialista Párt között. A Szocialista Párt élesen elutasít min­den kompromisszumot — Habsburg Ottó visszatéré­sének kérdésében, míg a Néppárt, szeretne valami­lyen kompromisszumos for­mát találni, amely a jobb­oldali érzületű szavazókat némileg kielégíti. A hely­zet annyira kiélesedett, hogy a szerdai parlamenti ülésen* * amelyen a kor­mánynak állást kellett fog­lalnia — az úgynevezett Habsburg-kérdésben, csak elnapolással sikerült meg­menteni a koaliciót a bu­kástól. A Szocialista Párt az úgynevezett szabadelvű párttal közösen olyan nyi­latkozatot terjesztett elő, — amely Habsburg Ottót „nemkívánatos személy­nek” minősiti. A Néppárt nem akar hozzájárulni az ilyen természetű kormány- nyilatkozathoz. Minden­esetre, az osztrák kor­mánykoalíció egyik legsú­lyosabb válságát éli át és könnyen lehet, hogy hetek, talán hónapok vannak már csak hátra a tizenhét év óta működő koalíció életé­ből. Hét évtized a német munkásokért A kép egy kis német fa­luban készült, Eichwege egyik parasztházában. Az asztalnál szövetkezeti pa­rasztok között Walter Ulb­richt, a Német Demokrati­kus Köztársaság Államta­nácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első London. Macmillan angol miniszterelnök pén­teken este televíziós beszé­det mondott, amelyben a várakozással ellentétben kijelentette, hogy „ha min­den jól megy és egészsé­ge is megengedi” vezetni fogja a konzervatív pártot az 1964-es választásokon. * Párizs (MTI). Franciaország egyik leg­nagyobb ipari üzeme a Toulouse-i Sud Aviation repülőgépgyár, szombaton bezárta kapuit. A gyár üzemrészlegeit ezer csend­őr szállta meg. Puget tá­bornok volt vezérkari fő­nök, a gyár elnök-vezér­igazgatója közölte: a mun­kásokat személyre szőlő behívásokkal fogják kény­szeríteni a munka újra­kezdésére. * Stockholm. Svédor­szág élelmiszertermelése a második világháború óta teljes mértékben fedezte az ország szükségletét, sőt bi­zonyos mennyiség még ki­vitelre is jutott. Ez az ex­portlehetőség azonban most az európai Közös Piac me­zőgazdasági politikája kö­vetkeztében állandóan szű­kül. Ezért illetékes svéd körökben tervbe vették az élelmiszertermelés csök­kentését. * Ulan Bator. Együttes ülést tartott a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága és a Mon­gol Népköztársaság Mi­nisztertanácsa, Cedenbal elnökletével. * New York. A Nation című amerikai folyóirat kegyetlen és szennyes há­borúnak nevezi azokat a hadműveleteket, amelyeket a dél-vietnami hatóságok, amerikai csapatok közvet­len részvételével a parti­zánok ellen folytatnak. A büntető-osztagosok a leg- barbárabb eszközöket alkal­mazzák: gyújtóbombákat és mérgező vegyszereket használnak. * A 1 g í r. Az algériai ipar­ügyi minisztérium egv ma­gasrangú tisztviselője — szombaton leleplező adato­kat közölt a francia tőké­sek algériai szerepéről. A függetlenség előtt Algériá­ba bevitt francia tőke ősz- szege elérte az egymilliárd fontot — mondotta. — Az algériai nemzeti jövede­lem 1961-ben az 1957-es- nek felére csökkent. * Victoria Falls. A Középafrikai Államszövet­ség feloszlatásával foglal­kozó Victoria Falls-i érte­kezlet, amelyen részt vesz­nek a Középafrikai Állam- szövetség (Észak- és Dél- Rhodesia, valamint Nya- szaföld) és Nagy-Britannia kormányának képviselői, a péntek délelőtti ülésről közleményt adott ki, — amely szerint az értekez­let célja biztosítani a ha­talom szervezett és gyors átadását a territoriális kormányoknak, a hatalom- átadás egyes kérdéseit az értekezlet által felállítan­dó munkacsoportoknak kell majd megvizsgálniok. • Mexico. Veraccuz ki­kötőben letartóztatták a kubai ellenforradalmárok egy csoportját. Mint az Ul­timas Noticias cimű mexi­kói lap jelenti, az ellen- forradalmárok fel akartak robbantani három kubai kereskedelmi hajót. * Bagdad. A bagdadi rádió tudósított a kor­mányerők és a kurd harco­sok között az ország észa­ki területein folyó súlyos harcokról. A jelentések szerint a kurdok több helyen ellen- támadásba mentek át. • Brüsszel. A Nyugat­németországi Sennelager közelében szerdán lezu­hant egy belga katonai re­pülőgép. A gép öt főnyi személyzete és 33 ejtőer­nyős a szerencsétlenség al­kalmával életét vesztette s csupán kilenc ejtőernyős menekült meg, akik ide­jében ki tudtak ugrani a zuhanó gépből. A 'szerencsétlenség ki­vizsgálására kiküldött bel­ga bizottság pénteken köz­zétett jelentésében céloz arra, hogy a katasztrófát Nyugat-Németországban ál­lomásozó angol katonák idézték elő. A szerencsét­lenség idején ugyanis a repülőgép leszállóban kis magasságban repült el egy gyakorlótér felett, amelyen angol csapatok éles lőgya- xarlatokat folytattaik. titkára, feleségével. Ä láto­gatás nem keltett szenzá­ciót: az első német mun­kás-paraszt állam vezetője gyakran keresi fel a váro­sok és a falvak dolgozóit, s ezúttal eleget tett az ebéd­re szóló meghívásnak. Az asztal mellett azután csa­ládias eszmecserét folytat­tak a szövetkezet és az or­szág örömeiről, gondjairól. Walter Ulbricht több mint öt évtizedes munkás­mozgalmi tevékenysége során sohasem szakadt el a néptől, a hétköznapi gondokkal küzdő emberek­től. Apja szociáldemokrata munkás volt, s az asztalos­inas Walter Ulbricht már tizemötéves korában a Szo­cialista Munkásifjúság tag­tagjai között. Harminc esz­tendős korában a Párt tit­kárává, majd később a Politikai Iroda tagjává vá­lasztották; Emst Thälmann és Wil­helm Pieck oldalán küz­dött a fasizmus fenyegető veszedelme ellen. A kom­munista párt illegális ve­zetőségének a tagja, majd a párt határozatára kül­földről vezette a harcot a fasiszta barbárság ellen, A szovjet—német front lö­vészárkaiból szólt hang­szórón keresztül a német katonákhoz: álljanak át a szovjet hadsereghez, az igazság oldalára; Amikor Németország fel. szabadul a hitleri fasizmus alól, Ulbricht elvtárs Wil­ja és tizenkilenc éves ko­rában belépett a Német Szociáldemokrata Pártba. Amikor fellobbantak az első vilár(háború ágyútüzei, Walter Ulbricht a Kari Liebknecht köré tömörült baloldali szociáldemokra­ták soraiban küzd szenve­délyesen az imperialista háború ellen. Antimilita- rista propagandatevékeny­ségéért börtönbe került, ahonnan 1918-ban sikerült megszöknie. Azonnal csat­lakozott elvtórsaihoz és Lipcsében ott volt a Német Kommunista Párt alapító helm Pieckkel együtt a német munkásosztály egy­ségének helyreállításáért harcolt, s őt választották Németország Szocialista Egységpártja első titkárává. Küzdelmekkel, de sike­rekkel teli hét évtized áll a kemény férfi mögött, aki együtt él a néppel, s aki oly sokat tett az első szo­cialista német állam fel­építéséért. Hetvenedik szü­letésnapján a magyar dol­gozók forrón köszöntik a német munkásosztály nagy harcosát. Sok ezer főnyi tömeg köszöntötte Berlinben a magyar vendégeket A magyar küldöttséget vivő különvonat szomba­ton reggel 8 óra 29 perckor futott be a Bad Schandau-i határállomásra. Kádár Já­nost Bad Schandauban — Alexander Abuschn, az NDK miniszterelnökhelyet­tese és Rudolf Helmer kül- ügyminisztériumi főosz­tályvezető üdvözölte. Meg­jelentek az ünnepélyes fo­gadtatáson a Bad Schan­dauban és környékén tar­tózkodó magyar üdülőven­dégek is. A hivatalos üd­vözlés után Kádár János röviden elbeszélgetett a magyar üdülővendégekkel, majd a vonat tovább foly­tatta útját Berlinbe. A különvonat 12 óra 18 perckor érkezett a berlini Ost-Bahnhofra. A magyar vendégek fogadtatására megjelent Bruno Leu­schner. a Német Szoc;al5s- ta Egységoárt Politikai Bi­zottságának tagja, minisz­terelnökhelyettes, Georg Ewald és Werner Jaro- winsky. a Német Szocia­lista Egységpáirt Politikai Bizottságának póttagjai. — Gerald Götting és Hein­rich Homann, az NDK Ál­lamtanácsának elnökhe­lyettesei. Max Suhrbier és Paul Scholz míniszterel- nökhelvettesek. Erich Cor- rens professzor, a Demok­ratikus Németország Nem­zeti Vrentiánair elnöke. — Otto Winzer áT!amtíM',ár. a külügyminiszter első he­lyettese. Johanne«! König külü «rvmini sztönVt elvette«!. — továbbá a diplomáciai tes­tület ós a berlini meitvar kelönia nagyszámú k^md- selői Kádár -Tónect «ekezer fő­nyi lelkes tömeg fogadta az Ost-Bahnhof előtti té­ren. A himnuszok elját­szása után a díszszázad parancsnoka tett jelentést Kádár elvtársnak, — majd Kádár János és Bruno Leuschner elléptek a dísz­század előtt. A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsá­ga és az NDK kormánya nevében Bruno Leuschner üdvözölte Kádár Jánost és a magyar küldöttség töb­bi tagját. Hangsúlyozta, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság lakossá­ga körében a Magyar Nép- köztársaság és a Magyar Szocialista Munkáspárt igen nagy tekintélynek örvend. „Az új Németország szíve együtt ver az új Magyar- ország szívével” — mon­dotta Leuschner. — Végül köszönetét fejezte ki azért, hogy magyar küldöttség érkezett Walter Ulbricht 70. születésnapjának meg­ünneplésére és kellemes tartózkodást kívánt a kül­döttség tagjainak a Német Demokratikus Köztársaság­ban. Kádár János válaszában őszinte köszönetét mondott a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsá­gának és az NDK kormá­nyának azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben őt részesítették. Befejezésül a Magyar Népköztársaság és az NDK népeinek testvéri, interna­cionalista barátságát és a békét éltette. A díszszázad tisztelgése után az egybegyűlt tömeg még sokáig éltette a Ma­gyar Népköztársaságból ér­kező küldöttség tagjait. Tüntetés Angliában a baktérium-fegyver ellen London, (MTI) Mint az AP közli, Ang­liában szombaton a százak bizottságának felhívására több százan tüntettek a baktérium-fegyverek gyár­tása ellen. A tüntetők au­tóbuszokon Portanba men­tek. amely az angliai bak­tériumfegyver-gyártás köz­pontja. Húsznál is többnek sikerült behatolni a kísér­lett telepre. Katonák és rendőrök érkeztek a hely­színre és szétoszlatták az egybegyűlt tömeget. Tizen­hét személyt letartóztattak. (MTD

Next

/
Thumbnails
Contents