Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-05 / 103. szám
Miért drágább Szolnokon? A Központi Statisztikai HivataJ jelentése az 1962. évi népgazdasági terv teljesítéséről az alábbi megállapítást tartalmazza: A kedvezőtlen mezőgazdasági termés következtében a zöldség- és gyümölcsárak mind az üzletekben, mind a piacokon az év 7lágyrészében magasabbak voltak, mint 1961-ben. Ez az áremelkedés az összes élelmiszerek árszínvonalát mintegy 2 százalékkal megnövelte. A két százalék nem csekély összeg, mert köztudomású, hogy Magyarországon a kereseteknek az élelmiszerekre költött hányada igen magas. Az ilyen, számokban kifejezve csekélynek tűnő áringadozásokat is megérzi a családi költségvetés, különösen az alacsony keresetű, többgyermekes dolgozó családoknál. A mintegy két százaléké® áremelkedés oka érthető és mindenki által elfogadott: olyan aszály sújtotta az országot (előző évben is aszály volt!), amilyen emberemlékezet óta nem fordult elő. A szocialista mezőgazdaság az aszály következményeinek nagy részével meg tudott birkózni, de.a piaci árak említett emelkedését nem lehetett elkerülni. A piaci árak csökkenését csak a kedvezőbb terméseredmények után várhatjuk, s reméljük, ehhez az időjárás az idén lényegesen kedvezőbb lesz, mint tavaly. Kormányunk gazdaságpolitikája olyan, hogy a legfontosabb élelmiszerek (zsír, liszt, kenyér, cukor stb.) ára stabil, azokat még olyan kedvezőtlen körülmények hatására sem kellett megváltoztatta, mint amilyenekről fentebb szó volt. Elkerülhetetlen volt viszont, hogy néhány ugyancsak fontos élelmiszer (zöldségfélék, gyümölcs, baromfi, burgonya stb.) ára emelkedjen egyes időszakokban. Mindezeket tudva mégis felmerül egy kérdés. Szolnokon miért nagyobb ez az áringadozás, miért magasabb az említett élelmiszerek piaci ára, mint más vidéki városokban, vagy a fővárosban? A rendelkezésünkre álló adatok ugyanis ezt igazolják, Jogosabbá teszi a kérdés feltevését, hogy olyan élelmiszerekről van szó, amelyekből nem tudta az elmúlt hónapokban folyamatosan, a kellő mennyiségben és választékban a város lakosságát ellátni az állami kereskedelem. Tehát nem egyszerűen a minőségi választék miatt szorult a fogyasztó a szabadpiacra, hanem azért, mert nem kapta meg máshol. Rendelkezésünkre állnak az április 26—27-i szabadpiaci árak. Ezek szerint az élőcsirke Szolnokon 45, Nyíregyházán 40,40, Kecskeméten 32,70, Komlón, Békéscsabán 32, Zalaegerszegen 26 forint folt. A burgonya Szolnokon 4,20, minden más megvizsgált városban ennél olcsóbb — Békéscsabán 3,50, Szegeden 3,20, Salgótarjánban 3,50, Kecskeméten 3 forint — volt. Ugyanezt mutatja a szárazbab, a tehéntúró, az alma és néhány más élelmiszer ára. összehasonlítottuk tizenhárom élelmiszer szolnoki szabadpiaci árát hat hasonló város (Pápa, Veszprém, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nyíregyháza, Kecskemét) áraival. A szolnoki piac volt a legdrágább, több mint 25 Százalékkal voltak magasabbak az árak, mint a hat városban kialakult átlagárak. Az összehasonlításul kiragadott két nap adatai nem nyújtanak teljesen pontos képet. Ehhez hoszszabb időn át vizsgálni kellene az árak alakulását. De tudva azt, hogy a szolnoki piaci árak megközelítően azon a szinten vagy inkább magasabban álltak hosszú idő óta s az sem valószínű, hogy a vizsgált többi város piaci árai pont ezeken a napokon lényegesen eltértek volna az átlagtól — jogosnak tűnik a cikkünkben feltett kérdés: miért drágábbak Szolnokon a szabadpiaci árak, mint másutt? A kérdés teljes megválaszolására nem vállalkozhatunk. De bizonyára befolyásolta a kialakult helyzetet az, hogy Szolnokon az állami és földművesszövetkezeti kereskedelmi hálózat nem volt olyan versenyképes a szabadpiaccal szemben, mint másutt A hasonlítási alapul vett városokban bizonyára nagyobb hányadot tudott az élelmiszerszükséglet kielégítéséből vállalni a szocialista szektor. A piaci árak befolyásolásának leghatásosabb eszköze az árukínálat Ennek érdekében talán lehetett volna hatásosabb intézkedéseket tenni a megyében vagy másutt található árukészletek Szolnokra irányításáért. A cikk a meglévő áru felkutatására, Szolnokra irányítására és a piád árak alakulásának állandó figyelemmel kísérésére, a megengedett eszközökkel való szabályozására kívánja a figyelmet felhívni. De az idei tapasztalatok messzebbmenő figyelmeztetést is jelentenek. Gyorsan és határozottan végre kell hajtani azokat a terveket, amelyek a rohamosan iparosodó, növekvő Szolnok ellátását hivatottak biztosítani. - Meg kellene vizsgálni, hogyan foglalkozik ezzel a szolnoki városi tanács, a szolnoki járási tanács, a Szolnok környéki termelőszövetkezetek, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága — mindazok, akiknek ebben fontos szerep jut. Mert a probléma végső megoldását az jelenti, ha megfelelő: árubőség lesz a piacokon. (V. JJ MA: Statárium, éjszakai kijárási tilalom Haitiban A MADARASI KÖZÖNSÉG Csak a szemébe KÉT VAGON PÉNZ Vasárnapi sportműsor Részletek a jászberényi szerelmi tragédiáról HALÁLOS KÖZLEKEDÉSI BALESET Argentínában szabadlábra helyezték az ártatlanul letartóztatott csehszlovák állampolgárokat Prága (MTI). Néhány nappal ezelőtt az argentin hatóságok Buenos Airesban kémkedés vádjával letartóztattak három csehszlovák, állampolgárt. Az argentin szövetségi bíróság megállapította, hogy a csehszlovák állampolgárok ellen emelt vád minden alapot nélkülözött és elrendelte az őrizetbe vettek azonnali szabadlábra helyezését. Souvanna Phouma visszaérkezett Vientianeba Vientiane, (MTI) Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök szombaton délután visszaérkezett Veintianeba a Kőedény-síkságról, ahol Khang Khayban újabb megbeszélést folytatott Szufanuvcxng miniszterelnökhelyettessel és a laoszi Hazafias Front több más vezetőjével. Közalkalmazottak utcai tüntetése Párizsban Tizenkétezer közalkalmazott tüntetett pénteken Párizs utcáin. A főváros és a peremvárosok tisztviselői és a közületi vállalatok munkásai azonnali drágasági segélyt és fizetésemelést követelnek. A tüntetők „Charles, a garasainkat követeljük!” feliratú táblák alatt előbb a városháza, majd a pénzügyminisztérium elé vonultak. Hasonló tüntetések zajlottak le Namtes-ban, Rouen-ban és Le Havreben is. (MTI) Köszőnffiik az édesanyákat »Félidei«jelentés a kulturális szemléről Beszélgetés Széplaki Katalinnal, a KISZ megyei bizottság kulturális munkatársával Szerte a megyében lezajlottak a Ságvári Endre kulturális szemle városi és körzeti bemutatói. A legjobbak a napokban adnak számot felkészültségükről a különböző helyeken megrendezendő tájbemutatókom. — Most azonban, a szemle ,.félidején" hasznos, röviden szólni az eddigi tapasztalatokról. Erről beszélgettünk Széplaki Katalinnal, a megyei KISZ bizottság kulturális munkatársával, aki a következőkben adott számot benyomásairól. LEGELŐSZÖR a közönség és a bemutatók kapcsolatáról szólnék. Ez a kapcsolat. mondhatom kielégítőnek bizonyult, — elsősorban községeinkben. Tiszapüspökin. Jászladányan, Jás zalsószentgyörgyön, Kunhégyesen zsúfolt ház előtt zajlottak le a műsorok, és számos hasonló példát lehetne még felsorolni. Sajnos, a megye városaiban már kisebb volt a közönség érdeklődése — Túrkevén például félház előtt történt meg a város bemutató. Ebből kiindulva határoztuk él, hogy a tájbemutatókat is a kisebb községekben rendezzük meg. ahol biztosítottak a technikai feltételek, és megfelelő érdeklődés várható, ötletes volt a martfűi kulturális szemle körzeti bemutatója, az hogy e műsort akkor rendezték meg, amikor a munkásakadémia ünnepi záró előadására került sor, összekapcsolva a két eseményt. — Hogyan értékeli az öntevékeny művészeti csoportok témaválasztását, s a produkciók színvonalát? — A színjátszó csoportok és irodalmi színpadok vezetői szemelláthatóan Igyekeztek olyan műveket színrehozni, melyek a ma emberének szólnak, témájuknál fogva. Sajnos azonban e mai témájú daraboknál igen sok volt a gyenge színvonalú mű. Elsősorban a színjátszóknál mutatkozik meg a műsorválasztás gondja, s éppen ezért a megyei népművelési tanácsadó elhatározta, hogy a jövőben a kulturális szemlék bemutatói előtt, még Időben, műsorjavaslatot bocsájt ld a csoportoknak. — Érdekes —* folytatta Széplaki Katalin —, hogy irodalmi színpadaink jórésze még mindig „a háború. nól tart”; Vagyis ebből a témakörből állítja össze igen sok Irodalmi színpadvezető a műsort, pedig a közönség szívesen veszi a vidámabb. kötetlenebb hangvételű produkciókat is, mint például a jászladányi irodalmi színpad esetében, melynek tagjai Hollós Korvin Lajos: Vendég a paradicsomban című vígjátékát adták elő színvonalasan, nagy közönségsikerrel, EZUTÁN a népitánc bemutatókról beszélt Széplaki Katalin. Megállapította, hogy a csoportok többsége eredményesen törekedett a tiszta koreográfiára, az egyes motívumok eredetiek voltak. Az is örvendetes, hogy több csoport saját gyűjtésű elemekből komponált táncot mutatott be. Technikailag azonban még Igen sok a kívánnivaló, — s Itt elérkeztünk a szakmai vezetés általános, mindmáig megoldatlan problémáihoz. —» Arról van szó ugyanis, hogy a színjátszó csoportoknál, a népi tánc csoportoknál nincs megnyugtatóan megoldva az oktatóképzés, 8 a csoportvezetők e legtöbb esetben helyileg sem kapnak megfelelő segítséget munkájukhoz. Néhány járásban — például a szolnokiban és a törökszentmiklósiban — e tekintetben már történtek lépések. E járásokban a művészeti szakbizottságok már konkrét segítséget adnak a csoportok munkájához, de ez még nem általános jelenség, viszont az2á kellne tenni. — Az egyes énekkaroknál is nagy segítséget jelentene, ha követnék az újszászi, a jászladányi és a jászkiséri énekkarok példáját. A három község énekkarának vezetői elhatározták, hogy a jövőben ellátogatnak egymáshoz, műsort adnak, kicserélik tapasztalataikat, tanulnak egymástól. Ugyancsak eredményesnek ígérkezik a jászalsószentgyörgyi öntevékeny színjátszók kezdeményezése, mely szerint a színjátszók időnként, irodalmi-színpad műsort adnak, s ez nagyban hozzájárul szakmai továbbfejlődésükhöz. •— ÁLTALÁNOS tapasztalatként el kell még mondanom, — fejezte be a beszélgetést Széplaki Katalin,. — hogy az idei kulturális szemlén már nem kísértet-, tek a giccs, a ripacskodás, az ízléstelenség durva hibái az egyes produkcióknál,. — vagyis a csoportok a művészeti ízlés tekintetében is jelentősen előre léptek. (B. Gy.) m.AC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ' XIV. évfolyam, 103. szám. Ára 60 fillér \ * 1963, május 5., vasárnap.
