Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-26 / 121. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. május 9». m A megye szocialista mezőgazdaságának további fejlesztéséért Mikor kezdik és mikor fejezik be a szolnoki MÁV kórház építését? — Huzavona az országos fontosságú létesítmény körül —■ (Folytatás • 3. oldalról) nyegesen csökkenthető ■j. lenne a hizlalási idő, a takarmányszükséglet, ha az egyedek választáskor azonnal hízóba kerülnének. Sok helyen van már ilyen, de még nem mindenütt valósult ez meg. 3. ^ At öntözés csak más feltételek megteremtésével együtt hasznosul olyan mértékben, hogy kétszeresére, vagy éppen többszörösére emeli a terméseredményt. Helyzetünkből adódóan, a megyében sok olyan öntözés volt, — és bizonyosan lesz még ezután is — ami nem jelentett többet a növényi élet vízszükségletének kielégítésénél. Ez is fontos tényező volt, mert énélkül egyáltalán nem lett volna azon a területen termés. Azonban a továbbiakban nem ennyi a cél. Az öntözővíz egymagában csak lehetőséget ad a növényi életfeltételhez, de talajerő tápanyag kell hozzá. Honnan, hogyan biztosítható ez? — Van máris sok és gazdag tapasztalat, csak közkinccsé kell tenni. 4. A szövetkezetek nem egyformán fejlődtek. Szövetkezeteink egyötöde ma is a gyengén gazdálkodók közé sorol. Területben és taglétszámban az arány kisebb, de az össztagságnak mintegy 10—12 százaléka mégis gyengén gazdálkodó szövetkezetben él, s jövedelme lényegesen alatta van az átlagosnak. Ennek megváltoztatása, a gyenge gazdálkodás okainak megszüntetése nem tűr halasztást. Ebben is van egy sor hasznos tapasztalat, amelyet eredményesen fel lehet használni. A ma gyengén gazdálkodó tsz-ek megerősítése, termelésük, gazdálkodásuk színvonalának emelése olyan tartalék megyénk mezőgazdaságában, amit aránylag rövid idő alatt hasznosítani lehet és hasznosítani kell. 5. A falusi ember élete máris más, mint az átszervezés előtt volt. Jövedelmük alakuluása arányban van a termelés fejlődésével. Az elért eredmény e téren is fokozható, összhangban a termelési színvonallal, a munka termelékenységének további emelésével. Eltekintve a gyengén gazdálkodó szövetkezetektől, a szövetkezeti családok anyagilag megerősödtek, gazdaságilag megalapozódtak. Természetes, hogy itt sem befejezett tény előtt állunk. A szövetkezeti családok életkörülményeinek javítása, összhangban egész társadalmunk életkörülményeinek javításával — aminek feltételeit a termelés emelésével teremtjük meg — további cél és feladat. Már most felvetődik falun egy sor olyan probléma, amely összefügg ezzel, részét képezi ennek és megoldásuk érdekében tenni, cselekedni kell. Ilyen kérdés például a falusi lakosság általános és szakmai műveltségének emelése. Jelentős és eredményes tevékenység folyik ezért máris. Többezer termelőszövetkezeti tag tanul az általános iskola esti és levelező tagozatán. Sokan járnak a középiskolák esti és levelező tagozataira. Egyre több a szakmai tanfolyamok és ismeretterjesztő előadások száma. 2—2 és fél év alatt közel 4 ezer falusi ember nyert szakmunkás képesítést. Jelenleg is 1200 fő vesz részt előkészítőn. Az igény azonban sokkal nagyobb ennél. Belátható időn belül 35—38 ezer szakmunkásra lenne szükség a mezőgazdaságban. Honnan, kikből? — Zömében a ma is dolgozó felnőtt generációból. Itt viszont — a régi társadalom maradványaként — sok belyeo az alapműveltség Is hiányos. Enélkül jól felkészülni, szakmát szerezni nehéz dolog. Végig járni az esti, vagy levelező tagozatot, az általános iskolában megtanulni a gyermekeknek készített tankönyvből az anyagot és azután menni a szakmunkásképzőre, ez így hosszú idő és nem is mindenkinek járható út. össze kellene a kettőt hozni. Egy tanfolyam keretében adni az általános iskolai alapműveltség legfontosabb tárgyait és a szakmunkásképző anyagot. Ezt most az élet veti fel. Foglalkozunk is ennek gyakorlati megoldásával. Hasonlóan problémaként jelentkezik a tanyaiak kulturális és szakmai képzésének megoldása. Valaha, különösen a félszabadulás előtt a tanyai élet sok előnnyel is járt. Ma is van a termelésben, különösen pedig a háztáji gazdálkodásban előnye, de van soksok hátránya is. A szétszórt tanyákba eljuttatni a kultúrának, művelődésnek mai lehetőségeit szinte lehetetlen. Az igény pedig a tanyai lakosok között is fokozódik. Ezért van szinte általános törekvés a községekbe, városokba való beköltözésre. Hogyan oldjuk meg ezt a nagy társadalmi problémát úgy, hogy a termelésben semmi kiesést ne jelentsen? — Hogyan segíthetné ezt elő maga a termelőszövetkezet? — Ez is kérdés ma falun és nem is jelentéktelen. 6. Az átszervezés időszakában sok fiatal elment faluról. Egyrészük azóta visszajött, másrészük egzisztenciát teremtett magának új helyen. Űjabb korosztályok is felnőtek azóta. Szaporodnak a fiatalok a termelőszövetkezetekben, de a földművelésben mégsincs e pillanatban az ifjúság előtt olyan tekintélye és vonzóereje, mint más szakmának. Pedig — és ezt nagyon fontosnak is tartjuk — szakmunkává vált és a jövőben még inkább azzá fejlődik. Tervszerűbben, szervezettebben kell az ifjú generációból mind a szakember, mind a szakmunkás igényt, utánpótlást biztosítani a mezőgazdaság számára. Amellett, hogy növelnünk kell a felső és középfokú szakember képzést, lényegesen és gyorsan emelni kell a képesített szakemberek számát, évente 5—600 tanuló szerződtetése is elengedhetetlen igényként jelentkezik. Ez állami feladat is, de döntően az üzemeken belül, a szakvezetés és az ifjúsági szervezetek munkájában oldható meg. 7. A mezőgazdasági termelés fellendítésének, az árutermelés gyors emelésének fő útja a közös gazdaságok erősítése. De van a közös mellett nem elhanyagolható tényező; a háztáji gazdaság. A háztáji gazdaság nem a régi gazdálkodási forma maradványa. Korunkban — és még hosszú időn keresztül — a szövetkezet fogalmához a közös és háztáji együtt tartozik. Az árutermelésnek a háztáji is forrása. Ha a háztáji gazdálkodás része a szövetkezeti gazdálkodásnak, akkor a vezetőségnek gondja és kötelessége is van vele. — Szintén felvetődik a kérdés; mi ennek a legjobb megoldási módszere, hogyan lehet a közös gazdaság állandó és tervszerű erősítésével egyidőben törődni a háztáji gazdálkodással és támaszkodni annak árutermelésére. 8. Az utóbbi időben — különösen 1961-től — a termelőszövetkezeti életben alapvető változást hozott a jövedelemelosztás egy sor új módszerének kialakítása. Nem ment ez könnyen, zökkenő nélkül. Az elképzelések, javaslatok győztek, mert létjogosultságuk volt és van ma is. Az általános érdekeken túl szükséges olyan egyéni, anyagi érdekeltséget biztosítani a termelőszövetkezetekben,- amely bonyolult számítás nélkül, kézenfekvőén és azonnal megmutatja a munka, a jobb munka és a még jobb munka közötti különbséget. Mindezekről tanácskoznunk kell, alakítanunk, formálnunk kell a megoldást, a ,.hogyan”-! A felvetett kérdéseken túl is sok minden van még, ami megoldásra vár. E cikk keretében nem a tanácskozás tartalmi részének kifejtése a cél. Csupán gondolatokat vetettünk fel, a gazdag anyag néhány mozaikját emeltük ki azért, hogy az öt év fejlődéséről a falu életében sorsdöntő forradalmi átalakulásról, a szocialista élet új hajtásairól, a szocialista gazdálkodás jelentkező új követelményeiről szóljunk. Az öt év fejlődésében nagyon sok tényező tevődik össze. Benne van a párt helyes politikája, céltudatos, következetes agrárpolitikája, helyes célirányos szervező munkája, a munkásosztály, az állam minden oldalú támogatósa. De benne van az a hatalmas forradalmi cselekedet, amit a falusi lakosság tett az új útra lépéssel és az új úton elért első, kezdeti sikerekkel. A mezőgazdaság minden eredménye a falu lakosainak a párt politikájába vetett bizalmán alapszik. Ez a jövőben sem lesz másként. Éppen ezért bizonyosak lehetünk abban, ha a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága helyesen, tárgyilagosan méri fel a helyzetet, keresi meg falusi életünk előremutató hajtásait, tárja fél a fejlődés hátráltató tényezőit, a falvak lakosai — szakemberek, állami gazdasági, gépállomási dolgozók, szövetkezeti gazdák — erejüket nem kímélve dolgoznak a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a termelés általános és gyors fellendítéséért. S ez egész társadalmunknak, a város és falu lakosainak egyaránt érdeke. Hazáinkban jelenleg ezer lakosra 7—12 kórházi ágy jut. A második ötév® tervben 10 000 új kórházi ágy létesítésével lényegesen javul a helyzet. Az ország mintegy 700 ezer vasutasának, illetve családtagjának a statisztikája viszont ennél is rosszabb — ezer biztosítottra mindössze két kórházi ágy jut A vasutasok helyzetén a Szolnokon épülő új kórház segít amely beilleszkedik az országos egészségügy; fejlesztési tervbe is. Szolnak a tiszántúli és Tisza-menti területek közlekedési útjainak gócpontja. így tehát legalkalmasabb hely az új kórház létesítésére* A MÁV illetékes szakemberei még 1959-ben egy 240 ágyas kórház és rendelőintézet tervezésébe kezdtek, Tekintve, hogy egészségügyi beruházásról van szó, az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyását kérték. A kezdeti nehézségek és kisebb véleményeltérések megoldása után a létesítmény első beruházási programját 1960. februárjában a közlekedés és postaügyi miniszter jóváhagyta. Eszerint 59,4 millió forint felhasználásával 220 ágyas kórház létesül rendelővel és a kapcsolódó szükséges épületekkel. Tervmódosítások, viták Ezek voltak — tömören összefogva — azok az indokok, aminek alapján a má-Gyapjűátvéfe/ Kunmadarason Fodor István, a Szolnok megyei Gyapjúforgalmi Vállalat kirendeltségének vezetője ellenőrzi a gyapjú minőségét. Egyedül a nagy házban j^icsi, szegény falu ■* Nagyiván. A szép ház is kevés ottan. A falu legszebb lakóépülete azt hiszem a Lajtoséké. Kertes udvar, tágas szobák, kettő is, s még hozzá konyha, mosókonyha, kamra, sőt üvegezett zárt verendával az egykori kúriák hatását kelti. A verenda falán színes levelezőlapok sokasága mind bekeretezve. Aki már külföldről levelezőlapot kapott, rögtön észreveszi, külföldiek ezek. — Honnan valók? — Párizsból. Mind Párizsból jön ez. Az eddig sürgölődő háziasszony el is tűnik szótlanul, nyomban. Bájos esküvői fotóval tér vissza. — ö küldi, ő küldi ezt nekem. A szakasztott hasonlóságról nem nehéz felismernem az édesanya áll itt előttem, s a fiú az a fényképen szép menyasszonyával. Dicsérem is, milyen szép fiatal pár, s hogy büszke lehet rájuk. Azt várom, nagy örömet szerzek, hiszen hangozhat-e anya fülének szebben valami, mintha családjáról mondanak jót. De Lajtosné arcáról az előbbi derült vonás egyszerre eltűnik, őszült hajánál is fénytelenebb tekintettel eltűnődik. S már nem is hozzám beszél, a fényképnek szól. — De hát mi örömöm is van már nekem, istenem, micsoda? Igen, most már pontosan tudom, inkább önmagának beszél csak. — Miért adta rá a fejét, nem is tudhatom? Mikor annyira szerette Pestet. Még azt is mondta, édesanyám ne építsünk ide, gyerünk fel Pestre. Néz, néz tűnődőén. — ötvenhatban nem mozdult, jó munkás volt, szerették a gyárban is. Éppen ötvenhétben, amikor már minden kezdett rendbejönni. akkor ment ki, Most észrevesz megint. — Tessék elhinni, abba őszültem bele. Olyan beteg lettem, ha az orvos nem kezel, nem is tudom mi lesz. — Hiszen meglennénk, hálistennek. Az uram • szövetkezetben dolgozik, a másik fiam meg az állami gazdaságban. A törvénnyel se volt bajunk nekünk soha. Csak az Imre ne tette volna ezt, istenem. Sorolom, hogy most amnesztia rendelet van, nyugodtan hazajöhet akárki és akármiért hagyta el hazáját, ha nem terheli bűn a lelkiismeretét. Biztatom, írja csak meg ezt a fiának. Felmelegszik a tekintete erre, de aztán le is hűl nyomban. — Nem tudom mi lehet a szándéka, Brüsszelben járt azt írja, édesanyám olyan szép ez a város, de olyan szép a világon sincs mint Pesten. Leejti a kezét. — Dehát megházasodott ott... Nem talál már az haza többet. A másik fia, hogy megnősült, elköltözött szintén. A két öreg egyedül él a nagy házban; — Felépítettük, de nincs benne örömünk. Kisfiam, hát mire adtad a fejed? ß ecsukom az ajtót magam mögött. Halkan, hogy a nagy csendet ne zavarjam. Mert olyan nagy egyedüllét maradt ott, hogy még az utcán is kísért szinte. Az ura majd csak estére jön haza. És addig, és naponként, és egész életében már Lajtos néni olyan nagy magányban érzi magát a kisfalu legszebb, nagykertes házában. sodik ötéves terv elkészítésekor határozattá emelték a terveket, elképzeléseiket. Az azóta eltelt több mint két év alatt mégsem haladt megfelelő ütemben az előkészítő, kivitelező munka, 1961* júliusában már a hetedik összejövetelt tartották az illetékesek ez ügyben. Pedig a neheze még csak ezután következett* Először földgáztüzelést írtak elő. Ehhez azonban még esak kísérleti kazánok állnak rendelkezésre, amellett az ilyen rendszerű fűtésnél energiatartalékolásra nincs lehetőség és a gázszolgáltatás megakadása esetén az egész intézmény energia nélkül maradna* Ezután újabb terv készült kombinált fűtési megoldással, amelyben egy kazán kisebb átalakítással szén és gáztüzelésre egyformán alkalmas. Ezt a megoldást is eL vetették, végül 1963* február 7-én az Országos Energiagazdálkodási Hatóság negyedik határozatával egyedi kazántelep létesítését írta elő, amelyet tüzelőolajjal és földgázzal egyaránt üzmeltethetően keil kialakítani.. Ha újabb akadály nem jön közbe, érmék tervei ez év augusztusár» elkészülnek, Az energiaszolgáltatás megoldása — bár sok időt elrabolt — mégis csak kisebb része az egész létesítmény körül folyt huzavonának. A tervezés közben végzett gazdaságosság számítás alapján még 1962- ben úgy döntöttek, hogy egy pluszemelet építésével 220 ágyról 288 ágyra növelik a kórház férőhelyét és ez mintegy 30 százalékos kapacitás növekedést jelent 8 százalékos költségtöbblet mellett. Ez jó és hasznos módosítás volt, azonban sok időt elrabolt. Az ólajlefejtő és tároló állomás újabb összeggel növelte a beruházást. Valahogy úgy tűnik, hogy a kórház képzeletbeli növekedésével együtt sokasodnak a hivatalos akták, azonban a mai napig sem tettek egyetlen kapavágást sem a tervek végrehajtása érdekében, sőt a Verseghy úton kijelölt helyen lévő és lebontásra ítélt kocsma a mai napig is zajosa* üzemei, 33 hőnap alatt — de mikortól? A módosításokkal együtt a beruházási program 288 ágyas kórház, rendelő és egyéb szükséges épületek építését írja elő 71 millió forintból. A kivitelezésre 33 hónapot adtak úgy, hogy az idén 13 millió forint értékű munkát kell végezni. (Felvonulás, tereprendezés, lakások, rendelő építése.) Ezidáig azonban még a tervdokumentáció első része sem érkezett meg, Így az építtetők kérték, hogy a 13 millióból csak hatot használjanak fel 1963-ban. Ennek jóváhagyása az utolsó esemény ezügyben. Nyilvánvaló, hogy az eredeti 1965. december 31-1 befejezési határidőből a 33 hónapos kivitelezési terv alapján semmi sem lesz. De nem sok a biztosíték arra sem, hogy az 1963-ra tervezett munkákat elvégzik. Kétségtelen, hogy nagy felelősség ekkora létesítmény tervezése, elkészítése, de a felsorolt statisztikai adatok bizonyítják, hogy mielőbb szükség van a tervezett 288 kórházi ágyra és rendelőre. A tervezési időszak határozatlanságai, huzavonái miatti idő eltolódást most már csak a kivitelezés hozhatja helyre, remélhetőleg nem az akták sz mát, hanem a2 előkészítés és építkezés ütemét növelve. Borzák Lajos Erdélyi György
