Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

4 SZOLNOK MGOIH NßPLAP IMS. áprfa* Szegedi Pál: Mennek a meggyötört gátak Mennek a meggyötört gátak a tajtékos, szétcsapó folyó mellett. Csillagoktól feszül az ég. Páráz a meleg lehellet. Itt vagyunk. Te is. Én is. Látom a fáradság-árkot szemed alatt amint hozzámdőlsz és suttogod: — Kedves, ne hagyd el magad! — A sötét-nyelű fák felzúgnak. Arcod vállamon. A lapát kihull sajgó kezedből, és megcsendíti a föld fagyott sarát. Moraj-tenger verdes. Emberek, gépzaj a törékeny töltésen. Hártyás belvíz ácsorog az elárvult faluvégen. Nyirkos cipőben állok. Átölellek. Holnap majd alszunk szorongás nélkül. S mennek a gátak a folyó mellett fű-tüskékkel borzasán. Sebtelenek maradnak végül. — i ..ii-iii —— .................. A szovjet ipar technikai újdonságai A Budapesti Nemzetközi Vasár kiállításai közül kü­lönös érdeklődésre tart szá­mot a Szovjetunió pavilon­ja, ahol a szovjet ipar szá­mos technikai újdonságát mutatják majd be. A kiállí­tás előkészületeiről a Szov­jetunió budapesti nagykö­vetségének kereskedelmi ki- rendeltségén a következő tájékoztatást adták; — Tizenhét szovjet külke­reskedelmi vállalat küldi el a Budapesti Nemzetközi Vásárra különböző export­cikkeinek mintapéldányait. A szovjet pavilon közép­pontjában a gépipar újdon­ságai sorakoznak; A műszerek híradástech­nikai berendezések közül különösen említésreméltóak a rádióadóik, bánya­mentő készülékek, az elek- tromikroszkópok és a spek­trofotométerek- A kiállítá­son jelentős helyet foglal­nak el a legújabb rádióké­szülékek. magnetofonok, te­levíziók. fényképezőgépek, filmvetítők és felvevők, va­lamint órák. — Ä mezőgazdasági dol­gozók számára sok újdon­ságot ígér a Traktor export­kiállítása. A vállalat most első alkalommal mutatja be Budapesten a Volgográdi Traktorgyár DT—75 jelzésű megnövelt sebességű trak­torját. a KKH—3-as kuko­rica-kombájnt és az UKSZ silózókombájnt, amelyek valószínűleg rövidesen szé­les körben elterjednek a magyar mezőgazdaságban ÍS: — Á szovjet kiállítás nem­csak a szakembereknek tar­togat sok látnivalót. A la­kosság széles rétegét ér­deklik az elektromos ház­tartási gépek — köztük el­sősorban a hűtőszekrények, a különböző textiláruk, szőrmék és egyéb közhasz­nálati cikkek. Sok látogatót vonzanak majd az autóki­Jemen új rádióadót kap Az egyiptomi hírügynök­ség jelentése szerint Je­menben igen nagyteljesít­ményű rádióadót építenek, amely rövid- és középhul­lámon fog működni és egész Jemenben, valamint Szaud- Arábiában hallható lesz. A tervet két szakaszban va­lósítják meg: az EAK se­gítségével először közép- hullámú adóállomást építe­nek, amely elsősorban Je­men számára sugároz. A terv második szakaszát 1963 végére gondolják befejezni, addigra teljesen elkészül a nagyteljesítményű rádióadó. Űj studióépületet és fel­vevő berendezéseket létesí­tenek Sanaában és a rádió szakembereket Kairóban fogják kiképezni. állítás szereplői: a Csajka, a Volga személyautó három különböző változata, s a Moszkvics család szintén háromféle tagja, valamint a ZIL 130-as, a GAZ 53-as, a MÁZ 500-as és 503-as tí­pusú tehergépkocsik. — A szovjet kiállítás ér­dekességeként a vásár ide­jén a Ferihegyi repülőtéren bemutatják az újtipusú gáz­turbinás, gyorsjáratú szov* jet repülőgépeket, a TU— 124-est és az AN—10-est- Mindkét típus a legnagyobb kényelmet nyújtja és a gaz­daságossági követelmények­nek is megfelel. — A budapesti vásárokon már hagyományos kiállí­tókként jelentkező szovjet külkereskedelmi vállalato­kon kívül ez évben első alkalommal jelenik meg a Licenzintorg. Ez a vállalat kizárólagos jogot élvez a szabadalmak értékesítésé­ben és közvetítő szerepet játszik abban, hogy a Szov­jetunió iparában, mezőgaz­daságában elért új techni­kai eredmények, találmá­nyok az egész világon szé­les körben elterjedjenek. (MTI) 1963. április 23 Lenin születésének 93. évfor­dulója. Ebből az alka­lomból Kazakevics is­mert szovjet írónak „A kék ffizet” című kisre­gényéből közlünk rész­leteket. C GÉSZEN besötétedett. A munkát a tábortűz fényénél fejezték be. Aztán friss halat vacsoráztak. A halat a sátorlakók az el­múlt éjszaka fogták var­sákkal. Lenin vacsora közben sem hagyta abba a végnél­küli kérdezősködést arról, milyen a helyzet a pétervá- rí gyárakban. Moszkvában, Helsingforsban és Krons- tadtban, az Észak-nyugati fronton, Szibériában és a déli kormányzóságokban. A kérdésekre főleg Szverdlov válaszolt. Szűkszavúan fe­légetett, de kimerítően, fej­ből idézve a számadatokat. Minden megerőltetés nélkül jutott eszébe a sok család­név, keresztnév és pártbeli fedőnév. Lenin óriási figye­lemmel hallgatta és csak néha ébredt tudatára, hol is van, amikor szélforduláskor füstgomolyag csapta meg arcát, vagy amikor Jemel- jánov nógatta az evésre- Olyankor szórakozottan mo­solygott és észrevétlenül örült, mert arra gondolt, hogy itt ülnek szemben vele azok a szerény, kissé szé­gyenlős emberek, akiknek kezében összpontosulnak a bolsevik szervezet — a bur- zsujok azt mondanák: „bol­sevik összeesküvés” — ösz- szes szálai... Aztán valamennyien le­kísérték Szverdlovot és Dzerzsinszkijt a csónakhoz. Ott álldogáltak a parton. Felkelt a ködös hold. Nehe­zen ment az elválás. Szverdlov ezt mondta: — Itt bizonyára jól lehet vadászni; Eldugott hely. Majdnem olyan mint a tajga. — Igen — helyeselt Je- meljánov. — Sok itt a siket fájd, meg a nyírfajd. Csör­gőréce, vadkacsa... — Alighanem vadászok is betévedtek ide, mi? Szverdlov a fejét csóválta. — Még a vadászat meg­kezdése előtt gondolni kell a szállásváltoztatásra. Lenin hallgatag volt. Csak a búcsúzáskor szólalt meg: — Megkértem valakit, hozzon el egy bizonyos kék füzetet. Nagyezsda Kon- sztantyinovna tud róla. Jut­tassák eszébe. Nagyon sür­gős volna. Most, hogy Lenin holmi füzetet említett, Szverd- lovnak eszébe jutott a belső zsebében lapuló saját kéz­irata, de ez alkalommal sem szánta rá magát, hogy átnyújtsa Leninnek. „Nincs most ilyesmire ideje — gon­dolta. — Majd később. A forradalom után. De az is lehet, hogy már csak a szocializmusban, amikor lesz majd elég szabad ideje. De a mű sem valami külön­leges. nem érdemes vele foglalkozni". E LSZOMORODOTT s “ integetni kezdett Le­ninnek a sapkájával. — Kérem engedjen az ............ evezőkhö z ülni «*- mondta Dzerzsimszkij. Eleveztek; Kis ideig mindnyájan hallgattak. Kondratyij ült a kormány­nál. Szverdlov szórakozot­tan szagolgatta a jázmin­ágat. amit itt hagyott a csónakban. Már elfannyadt és illata összevegyült a nyirkosság és rothadás enyhe szagával. Még mindig Leninre gon­dolt s eközben hosszan és jóságosán mosolygott. Ez a mosoly azoknak szokott ki­ülni az arcára, akiknek valami rendkívül kellemes látványban volt részük: Dzerzsinszkij láthatóan szintén Leninre gondolt- Váratlanul megszólalt a sö­tétben, mintha csak hango­san gondolkodna: — Megtörni őt nem lehet. Szverdlov felélénkült; — Lám, ez az! Luna- csarszkij mesélte, hogy pontosan ezt a mondatot mondta Párizsban Romain Rolland írónak: „Lenint megtörni nem lehet, csak megölni”... — Egy percnyi hallgatás következett, majd Szverdlov kissé megválto­zott hangon fejezte be a mondatot: — Lám ettől fé­-M lek éppen. Sőt, bevallom, ezzel kapcsolatban külön­böző szörnyű álmaim szok­tak lenni. Továbbra is Leninről be­szélgettek, s egyik is, másik is azt említette róla, amit magában is becsült) • ■ ENIN tekintetével kö- ™ vette a csónakot, majd megszólalt: — Micsoda emberek! Nem lehet őket megtörni. Leült a parton, a többiek követték példáját. Csend volt. Az ősz hírnöke, ritkás köd úszott a tó felett. A nádasból neszek, csobbaná- sok hallatszottak- A közel­ben nagy szárnycsattogás­sal húzott el egy gyors röptű réce. A sötétségből dél felé vonuló szalonkák végtelenül szomorú, szivet tépő kiáltása hallatszott. Halkan felsóhajtott, aztán Koljához fordult: — Megfürdünk, Kolja? — De jó lesz! — kiáltott Kolja. Behúzta amúgy is lapos hasát, hogy a nadrág magától leesett róla, azán beugrott a tóba; — Nagyon szereti magát — mondta Zinovjev halkan. — „Amor d' amor si Magyarnéia export „minden mennyiségben* Magya r országon ötezer hivatásos szórakoztató tse- nészt tartanak nyilván. A magyar muzsikusokból „ex­portra” is jut: csupán az el­múlt évben 112 tánc- és népizenekar járta be a vi­lágot — a népi demokrati­kus államokban, Angliában, Ausztráliában, Belgiumban, Finnországban, Görögor­szágban, Törökországban, Japánban, a Német Szövet­ségi Köztársaságban, Olasz­országban és Svédország­ban húzták a talpalávalót azoknak, akik igazán jól akartak szórakozni... A siker titka? A jelleg­zetesen magyaros nóták, melódiák: a tüzes csárdá­sok, a pattogó verbunkosoic, a lágy melódiájú hallgatók — s a kiváló, „univerzális” zenekarok, amelyek egyfor­mán jól játszanak népi ze­nét, operettet, dzsesszt és szalonzenét is. A siker bizonyítéka? Vi­lágszerte keresett — és egy­re keresettebb exportcikk a magyar tánc- és népi zene. Tokióban, az ismert Mikár dó nevű nagy varieté étte­remben már hatodik hónap­ja játszik minden este nagy sikerrel Lakatos Tóni és zenekara... Stockholmban, a világhírű Dominóban esz­tendőnként három magyar népi zenekar vendégszere­pel... Nyugat-Európa leg­híresebb mulatóhelyén, • Piroska Étteremben égésé évben magyar zenekarok muzsikálnak... 3 bár wtég az idei tervek meglehetősen cseppfolyós” állapotban vannak — az eddig befutóét igények, megrendelések ar­ra engednek következtetni, hogy 1963-ban «• legalább 700 zenész képviseli majd a „magyar színeket" külföl­dön! paga" (Szeretetnek szeretet a fizettsége — olasz) — vágta rá Lenin. • Az erdőből most előbuk­kant Kolja egy teli vödör gombával. Zinovjev hallotta messziről, amint Lenin élénken beszélget Koljával; Valószínűleg válogatták a gombákat és Lenin közben hangosan örült a nagyszerű zsákmánynak és így beszélt; — Milyen gyönyörűek! Holnap az eső után még több lesz belőlük. Kolja kissé bánatosan fe­lelte: —- Holnap a városba me­gyek. — Csak nem... Irigyellek. — Könyveket és füzeteket vásárolóik ott. — Aztán mikor jössz vissza? — Három nap múlva. Marfa néném ruhát fog varrni nekem. — Remek. Duplán irigyel­lek... Az eső megeredt és Lenin Koljával együtt futni kez­dett a kunyhóhoz. Bebújtak egymás mellé feküdtek és megint a gombákról kezd­tek beszélgetni és Zinovjev- nek úgy tűnt, hogy Lenin az ő bosszantására beszél a gombákról. Különben rövi­desen elcsendesedtek. Kolja elaludt. Lenin mozdulatla­nul feküdt, lehet, hogy szán­tén elszunnyadt. De Lenin nem aludt. Lelke nyugtalan volt éa nehéz. Zinovjewel való be­szélgetése megdöbbentett*. Zinovjevet pártbeli elvtár­0 llíi Fii

Next

/
Thumbnails
Contents