Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

1963. április 21. SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP 3 Sűrű fehér Autóbuszon a Tiszamenti Vegyiművek felé, már messziről látni a felfelé szálló sűrű fehér füstfelhőt. — Az már az új kénsav- gyár füstje — hallottam az előttem ülők beszédét. Április 12-re virradó éj­szaka helyezték üzembe a jobb oldalát. A másik oldal befejezésén még dolgoznak és körülbelül e hónap vé­gén már az is termelhet. Zsengellér István megbí­zott igazgató elmondotta, néhány nap alatt elérték a működő jobb oldal maxi­mális teljesítőképességét. Négy nap alatt 772 tonna kénsav került az új hatal­mas élénkszínű tartályba. A próbaüzemelésnél mu­tatkozó egyik legnagyobb hiba a rossz abszorpció. En­nek látható jele a megszo­kottnál sokká] töményebb füstképződés. (A gázba jutó nedvesség okozza.) A meg­szüntetés lehetőségét már ismerik, a kiküszöbölése azonban még sok munkát igényel. Zsengellér István elmon­dotta még, biztosítottnak látszik, hogy a negyedév vé­gére a próbaüzemelést be­fejezik és a hivatalos üzembehelyezés sem ütközik nehézségekbe. E negyedévben a tervezett 10 000 tonnánál több kén­savat állítanak elő és ezzel a régi gyár lemaradásának 60 százalékát sikerül pó­tolni. A modern, élénk színek­ben pompázó új kénsav- gyár felé haladva, megkér­tük az üzem egyik mérnö­két, mondja el, milyen technológiával működik az. — Az új kénsavgyárról megjelent közleményekben találkozhatott az olvasó a következő jelzővel: „kén­alapú, rövidutas kénsav- gyártás”. Mit jelent ez a három szó? A kémiában mindenki tanulta, hogy kénsavat vagy piritből — másképpen kovandnak is nevezik —, vagy úgyneve­zett elemi kénből lehet elő­állítani. Mi a két eliárás lényege? A pirít nagy kén­tartalmú érc, melyet beér­kezése és tárolása után ap­rítani, őrölni és szitákkal, rostákkal szemnagyság sze­rint osztályozni kell. Ez sok energiát igénylő nehéz, piszkos, és egészségtelen művelet. Ezután a megfelelő mé­retű pirít darabokat külön­böző típusú kemencékben pörkölik, minek következté­ben kéntartalma úgyneve­zett kéndiqxiddá ég. Ez is A halastó és az egyéni érdek Halastó épül a Középti­szai Állami Gazdaság bán_ halmi üzemegységében. Ha­talmas — 1106 kát. holdas — területével az ország leg­nagyobb halastavai közé fog tartozni. A gazdaságot 9,5 kilométeres kövesút, vasút, rakodóállomás kapcsolja be a forgalomba- A tő mentén üzemi épületek, magtár és kislakások épülnek. A komplexum beruházási költsége több mint 32 millió forintot tesz ki; A halgazdaság még az Idén belép az árutermelés­be. Mintegy hatvan vagon- nyi tükörpontyot kell szál­lítania a népgazdaságnak. A tó egységből 736 holdat már elárasztottak és ivadékkal is betelepítettek. A 370 holdas tó üzemeltetése azonban veszélyben forgott. Pedig ez is termelési tervet kapott. Még az idén 22 vagon halat f— 3 520 000 forint értékben — kell szolgáltatnia a köz- fogyasztásnak. A Kenderes-Telekhalmi részen fekvő 370 holdas tó építése még nem fejeződött be- A tó szélén ugyanis egy tanya fekszik, melyben Von a István, az egykori tu­lajdonos lakott. Kiköltö­zésről azonban hallani sem akart. Makacsságból megta­gadta a mgyadtozó tanya átadását. Jogtalan követelé­sekkel lépett fel: mondván fizessen neki a gazdaság kártérítést — több mint 100 000 forintot. A telekkönyvi szemléből azonban kitűnt, hogy a ta­nya az állami gazdaság tu­lajdona. Vona István azt 1950-ben 16 kát. hold 330 négyszögöl földjével fel­ajánlotta az államnak. Az 1957-ben kiadott rendelet szerint az 1951. ■ augusztus 1-e előtt felajánlott ingatla­nokat visszaigényelni sem államigazgatási, sem bírói úton nem lehet­Illetékes szervek ezt Vona tudomására hozták — mégis hajthatatlan maradt. A ta­nya átadási ügy kilenc hó­napig folyt. A levelek meg­járták a különböző járási, megyei és központi szerve­ket. Sajnos, jónéhány szerv félt az intézkedéstől, azért is húzódott az ügy idáig. A gazdaság vezetői a ta­nya köré már-már védőgát építését tervezték. Csakhogv tották, hogy a talajvíz fel­futása miatt az amúgy is rogyadozó tanya az árasztás után egy—két hónappal összedőlt volna. Vajon ki vállalja az esetleges tragé­diáért a felelősséget? Ter­mészetesen, nem akadt ilyen ember. Illetékes szervek végül — teljes joggal — életveszé­lyesség és népgazdasági ér­dekre való hivatkozással a kilakoltatás mellett döntöt­tek- Vonáék azonban nem várták meg a karhatalom intézkedését — elpakoltak a tanyából. Az állami gaz­daság humánusan bánt ve­lük. Egy másik tanyát ta­tarozva!, kifestve adott ált használatra. Gondoskodott az elköltöztetésükről is. Az ügy — bár rendező­dött — mégis tanulságos. Az illetékes tanácsi szer­vek hasonló esetekben nem tétlenkedhetnek. Nem sza­bad az ügy elintézését csak­nem egy évig halogatni. Az is megszívlelendő, hogy senkinek sincs jogában a sokmilliós értékű beruházá­sok kivitelezését akadályoz­ni — pusztán makacsságból, egyéni érdekből. Máthé László sok bajt, nehézséget okozó folyamat és még külön be­rendezéseket igényel a ki­égetett pirít, úgynevezett piritpörk eltávolítása, lehű­tése és tárolása is. Ezzel az eljárással nyert kéndioxid­gáz, igen sok szilárd és köd- szerű szennyeződést tartal­maz, melytől különböző ülepítőkben és nagyfeszült­ségű — 35 000—70 000 volt — villamos tisztitóberende zésekben szabadítják meg. A gázt csak ezután lehet tovább oxidálni. Ez utóbbi folyamatok energia, munka és beruházási igénye is igen magas- , A kénből történt gyártás­nál eltűnnek a törő beren­dezések. A kenet megol­vasztják, szűrik, majd az olajégőkhöz hasonló készü­lékekben elégetik kéndi­oxiddá. A gáz tisztítása el­marad. mert nincs szennye­ződés, ami pirít esetén a kísérő egyéb vegyületek miatt lép fel. Innen már azonos úton folyik tovább a gyártás. Az aprító és osztályozó üzem. valamint a portala- nító berendezések elmara­dása olcsóbb beruházással, rövidebb és így kevesebb energiával és költséggel járó gyártást eredményez. Magától adódik a kérdés, hogy régebben miért nem kizárólag a kénalapú kén- savgyártást alkalmazták, ha előnyei ennyire nyilvánva­lóak? Nos. ennek leglénye­gesebb oka az volt, hogy nagy mennyiségű olcsó ele­mi kén bányászása csak az utóbbi néhány évtized ered­ménye. Ma már a KGST-n belül a Szovjetunió és Len­gyelország minket is nagy mennyiségű olcsó kénnel lát él. így a jelenlegi és a később épülő gyár is ezzel az alapanyaggal működik. ________- bj ­Pá lyázati hirdetmény A törökszentmiklósi Járási Tanács VB Művelődési Osz­tálya pályázatot hirdet a já­rási könyvtár könyvtárigaz­gatói állásának betöltésére. Jelentkezhetnek, akik főis­kolai (egyetemi) végzettség­gel rendelkeznek. Közműve­lődési, könyvtári területen gyakorlattal rendelkezők előnyben. Fizetés: 7008 kulcs­szám szerint -f- korpótlék. — LENIN , SZELLEMEBEN... Mezei ♦ Tarka virágok helyett ♦ gyűjtöttem csokorba ezeket | a sorokat, amelyek a dol­gos hétköznapok hangula­tát idézik, a földeken mun­kálkodó emberek szorgal­mát, hélytállását dicsérik. • Az oklevél mellé a jel­vényt is megszerzik. Ez a fogadalma a tiszai öldvári Szabad Nép Tsz szocialista brigádjának, amelyet eddig csak szőlős brigád néven emlegettek. A szőlőben dol­goznak most is. Ott beszél­gettünk. Kiss Gyula, a bri­gádvezető távol volt, a fő­városba utazott személy- gépkocsit vásárolni. De azért a többiek — ha kicsit szabódba is — elújságoliák, hogy megkapták a szocia­lista brigád cím viselésére jogosító oklevelet. — Tavaly a szőlőnk min­den holdja 17 hektoliter a 300 000 forintos költséggel * mustot adott. Kétszázezer létesítendő körgát nem { forinttal teljesítettük túl a nyújtott volna biztonságot * tervet — emlékezett Kür­ti. szakemberek megáll api- * tös József. — A bab ára is plusz jö­vedelemnek számított — mondta az egyik gazda. — Miféle bab? — Az, amit köztesként termeltünk itt a szőlőben. Tavaly próbálkoztunk ezzel, s 25 mázsa zöldbab helyett 30 mázsát értékesítettünk. Most 2 mázsa vetőmagot teszünk földbe — magya­rázták a brigádtagok. Ifjú Gál József azt emlí­tette. hogy Barna Józsefnek és Csatos Ferencnek a ház építésében, renoválásában segítettek. — Azóta, hogy elhatároz­tuk: kiérdemeljük a szo­cialista brigád címet, job­ban megbecsüljük egymást, s amiben lehet segítünk. A múlt évben Törtei Imre szőlőjét is mi gondoztuk, mert 6 beteg volt — emlí­tette társa szavára Dutkon István. A harmincnégy szövetke­zeti gazda ez évben a szo­cialista brigádjelvényt akar­1870. április 22-én Orosz­országban a VoJga-vidéki Szimbárszikben született Vlagyimir Iljics Uljánov Lenin, járni tanult, amikor a párizsi proletariátus fel­kelt és megalkotta kom­munáját, minden későbbi proletárhatalom előképét. A századfordulóban, amikor a kapitalizmus fejlődésének imperialista szakaszába lé­pett, már annak a párt­nak alapítója, szervezője és vezetője volt, amelyben győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalmat. 1924-ben az első szocialista világhatalom, a Szovjetunió vezető állam­férfiaként halt meg. Azóta 39 év telt el, Ma az egész világon rá emlékeznek. S mennyire más ma a világ, mint halála idején volt. A szocialista forradalom a Föld egyharmadán győze­delmeskedett, a szocialista országok világrendszerré szerveződtek. Ahogyan a leninizmus a kor uralkodó eszmei áramlata, úgy a le­nini eszméket valóra váltó szocialista országok közös­sége korunk meghatározó ereje. Lenin elméleti munkássá­ga összekapcsolódik a tu­dományos szocializmus megalkotóinak, Marxnak és Engelsnek korszakos eszméivel. Lenin maga mondotta: „Mi teljesen Marx elméletének talaj ín állunk; ez az elmélet vál­toztatta a szocia1 izmust utópiából tudománnyá, ez vetette meg ennek a tudo­mánynak szilárd alapját és jelölte ki azt az utat, ame­lyen haladnunk kell, to­vábbfejlesztve ■ és minden részletében kidolgozva ezt a tudományt”. A- marxizmust születése után megpróbálták elhall­gattatni, de áttörte a hall­gatás összeesküvését, mert eszméi: alapján szerveződött nemzetközi hadsereggé a modem proletariátus. S amikor már elhallgatni nem lehetett, akkor össze­fogtak ellene a burzsoázia „tudós lakájai” és sorra- rendre megpróbálták meg­cáfolni és megdönteni igaz­ságait. Ma már nehéz len­ne összeszámolni azokat a „Marx-öiőket”, akiknek emléke is szétfoszlott a múltban, de a marxizmus él. Mivel meghódította a munkásmozgalmat, a mun- ; kásmozgalmon belül is harcba szálltak éllenne. Ki­alakult a munkásmozgalom reformista irányzata. Ez az irányzat Bernstein óta re­videálja a marxizmust, ve­le megszerezni. Biztosan sikerül is ez. * — Elnök elvtárs, sorol-e már a répa? — kérdezte a fiatal traktoros, alighogy lepattant a gép nyergéből. — Sorol már az szépen — válaszolta Gacsal elvtárs. — Akkor megyek a pén­zért — nevetett évődve Balogh György, s csak úgy villogott napbarnított ola­jos arcában a fehér fogsor. — Jöhet, jogos a pré­mium. A kenderesi Vörös Cse­pel Tsz földjén a pöfögő traktor mellett hangzott el ez a beszélgetés. * aprafor­gót vetett a fatal traktoros, meg Hangyási János, a fa­ros. Mindkettőjükről elis­meréssel beszélt az elnök. Pontos, jó munkát végez­nek, megérdemlik a pré­miumot. Minden bevetett hold után I forintot kap­nak. Természetesen akkor, ha minőségi kifogás nem merül fel. Amikor talaj­munkát végez a traktoros, normálholdanként 70 fillér iár prémium címéri. Nem sok ez az összeg, mégis szí újra meg újra revízió alá Marx elévülhetetlen gondolatait. A marxizmus a polgári és reformista ide­ológiával vívott harcban fejlődött és erősödött. Lenin a marxizmus gondolatainak védelmezője és folytatója. Megtisztította mindenféle torzításoktól, reformista és anarchista hamisításoktól és az imperializmus kor­szakának új harci feltéte­leire alkalmazta a marxiz­mus tanításait. A leniniz­mus szembe találta magát a marxizmus lényegét, alapelveit kétségbevo­nó, de néhány, már túlhaladott tétel betű­jéhez ragaszkodó opportu­nizmussal is. A Marx egyes formuláihoz kapaszkodó, megesoi.tosodott „oroszok” az első világhábrú forra­dalmas éveiben munkás­osztály ügyének árulóivá váltak. Lenin elméletében tovább éltek és az általa vezetett forradalmi harcban váltak valóra Marx taní­tásai, mert szeíhbefordultak azokkal, akik a marxi mű­vek betűjéhez ragaszkodva torzították el a marxizmus elméletét és módszerét, ta­gadták meg forradalmi szel­lemét. Az a kétfrontos harc, amelyet a bolsevizmus meg­alapítója és vezetője, Lenin vívott Marx müvének vé­delmében, a marxizmus elméletét gazdagítva, a nem­zetközi kommunista moz­galom, a marxi—lenini gondolat fejlődésének tör­vénye lett. Ez a harc foly­tatódik Lenin örök'éqének védelmében, a leninizmus dogmatikus és revizáon'sta torzítóival szemben. A marxizmus—leniniz­mus általános érvényű. Nem osztható fel térben és időben. Nemzetközi jelen­tőségű eszméi akkor válnak az eredményes gyakorlati cselekvés vezérfonalává, ha a harc korunk történelmi és nemzeti feltételeire al­kalmazva, azokkal össz­hangban érvényesítik őket. Minden nép tapasztala­tait, minden kommunista párt harcának tanulságai gazdagítják a marxizmus-^- leninizmust. De egyetlen párt, egyetlen nép harci tapasztalataiból sem lehet általános érvényű sémát fabrikálni. Lenin hívott fel a szovjet szocialista forra­dalom nemzetközi jelentő­ségű tapasztalatainak ér­vényesítésére. de ő óvott a bolsevikok harci tapasz­talatainak mechanikus má­solásától is. A Magyar Szocialista Munkáspárt minden sikeré­nek záloga a marxizmus— leninizmushoz való hűség, a marxizmus—leninizmus al­kotó alkalmazása. Lenin serkentő. Talán a másik táblán is azért szorgoskod­nak még mindig, holott las­san már alkonyodik. — Nem akarunk elesni a prémiumtól és a vetés is sürgős. Reggej bat órakor kezdtük a munkát, s amed­dig látunk, ma is vetünk, — sorolta Márki Ferenc. Idős Tóth István, a 24 so­ros vetőgép kezelője bele­pillantott a magládába, van-e még benne. — Hamarosan végzünk a 160 hold kender vetésével, aztán a kukorica lesz so­ron, — toldotta meg a traktoros szavait. Aztán el­köszöntek, néhányszor még fordulhatnak besötétedésig. • — Juhász Sándor tiz éve fogatos. Csikóként került a keze alá a két ló, amelyet hajt. Hozzájuk szokott, s nem is bízná a lovait más­ra. Azzal lehet csak bosz- szantaní. ha azt mondjuk, elvesszük tőle a paripákat, — így fűzte a szarokat Egyed József agronómut míg a süppedés, itt-ott még nyers földön haladtunk a tábla nartosabb része felé. ahol a fogatosol. dolgoztak. arról írt, hogy az orosz pro­letariátus, az orosz nép ki- kínlódta, megszenvedte ma­gának a marxizmust. A nemzetközi kommunista mozgalom, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt tapasz­talatai is arról tanúskod­nak, hogy a leninizmus és alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai egyetlen kom­munista pártot sem mente­sítenek áz alól a kötelezett­ség alól, hogy gondosan, konkrétan elemezzék har­cuk feltételeit, a leniniz­must alkalmazva sajátítsák el és valósítsák meg nem­zetközi érvényű tartalmát. Hazánkban a szocialista forradalom menetében meg kellett küzdenünk a sze­mélyi- kultusszal összefonó­dott, dogmatikus, szektás hibákkal és a végsőkig ki­fejlődött, árulásba torkolló revizionizmussal. A Ma­gyar Szocialista Munkás­párt, a proletárdiktatúra rendszere kétfrontos harc­ban erősödött meg és fejlő­dik. A szocializmus alap­jainak lerakása pártunk, a marxizmus—leninizmus mellett bizonyít. A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lé­pett. A gazdasági építő­munka, a szocializmus vi­szonyainak megszilárdítása és fejlesztése, a kulturális ideológiai forradalom ki­bontakoztatása, azok a fel­adatok, amelyeket pártunk VIII. kongresszusa megje­lölt, mutatják at utat a szo­cializmus teljes győzelmé­hez. Pártunk és népünk harcai összefonódnak a szo­cialista országok népeinek erőfeszítésével, a világ né­peinek demokratikus és forradalmi küzdelmeivel. Szocialista építőmunkánk sikerei azokat az erőket gyarapítják, amelyek az em­beriség békéjét védelmezik. A szocializmus ügye elvá­laszthatatlan Lenin nevé­től. A szocializmus sikerei elválaszthatatlánok a béke védelmétől. Lenin születésének 93. év­fordulóján a nemzetközi proletariátus nagy tanítójá­ra olyan országban emléke­zünk, ahol eszméi milliók­ban élnek, milliókat éltet­nek. Amiért Lenin küzdött, a magyar dolgozók munká­jának eredményeként for­málódik valósággá. A leni­nizmus eszméi, a munkás- osztály, a dolgozó tömegek céljainak közössége egység­be fogja a nemzetközi kommunista munkásmozga­lom harcát az imperializ­mus ellen. Ennek az egy­ségnek őrzése és erősítése a kommunizmus diadalának fő feltétele. Molnár Endre Fogasoltak, bükkönyt ve­tettek. Juhász Sándor, aki­ről kitudódott, hogv mun- kacsapatvezétő, csak így a távolból mutatta be társait: — Ott a föld végén ZsoZ- di Sanyi a legfiatalabb fo­gatos — tizenhét éves — meg Eszenyi Sándor dolgo­zik. Ott távolabb pedig Asztalos Gyula és Szántó Sándor halad. Holnap már mindai nyian máshol dolgo­zunk. A kapáslucemát hu­zatjuk. Aztán elvetjük a nyugdíjasok kukoricáját. Az a kívánságuk, hogy fogat­tal vessünk. Nen olyan sok az egész, 22 hold. Zsoldi Erzsi a vetőgép mellett állva hallgatja a beszélgetést. Nem szól, de magában talán azt számol­gatja, március 28-a óta, hogy a borsó vetését meg­kezdték, mennyire szaporo­dott az egysége. Azóta nap mint nap kint dolgozik 6 Is a határban. Juhász Sán­dorral együtt részese an­nak, hogy a kunmadarast Petőfi Tsz ben a koratava­sziak időben földbe kerül­jek, s már csak a kukorica vár elvetésre. Na es Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents