Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

VTlJIG PROLETÁRJAI EGY, Teljes üzem vasárnap — az árvízkárosultak segítésére Már a nagy veszély órái­ban felajánlották segítsé­güket és munkájukat a Jászberényi Aprítógépgyár dolgozói az árvízkárosul­taknak­Az elmúlt héten az egyé­ni kezdeményezések közös akarattá formálódtak. Az üzemi tanácsülésen a mun­kások, műhelyek képviselői társaik nevében vállalták, hogy egy teljes munkanap­jukat adják az árvíz alkal­mával kárt szenvedettek segítésére. A kezdeményezést a mi­nisztérium is támogatta és engedélyezte az üzem va­sárnapi munkáját így az­tán az elmúlt vasárnap az Aprítógépgyár szokott hét­köznapi életét élte. Az igaz­gatótól kezdve a munkáso­kig jóformán mindenki bent dolgozott Csupán azok ma­radtak otthon, akik távol laknak és bejövetelük a vasárnapi- menetrend miatt körülményes lett volna. A teljes napi termelés értékéből hozzávetőleges számítás szerint mintegy 50 000 forintot tudnak me­gyénk árvízkárosultjainak megsegítésére fordítani; Új, modern kultúrház a kunbegyesi járás minden községében Ä kunhegyesi járásban is ■— mint mindenütt a me­gyében — nagy gondot for­dítanak a községek szépité- sére, gazdagítására. A ter­vek szerint több mint öt­millió nyolcszázezer forin­tot használnak fel erre a célra az idén. Legtöbbet költenek a járás községfejlesztési alapjából a kend érési kultúrház fel­építésére- A modern, négy­százhatvan férőhelyes, szín­háztermes. emeletes épület 1964. nyarán kerül átadásra, de az Épületszerelő Válla­lat már a héten hozzákez­dett a munkákhoz. Mintegy hárommillió forintot költe­nek rá ez évben. Azonkívül csaknem százezer forint ér­tékű társadalmi munkát terveznek a kenderesi fia­talok, hogy gyorsabban be­fejeződjön az építkezés. Tomajmonostorán ■' most készül a művelődési ház, Abádszalókon pedig ezen a héten kezdik a tervezését és jövőre építik fel, s ezzel a kunhegyesi járás mind a nyolc községében új kul­túrotthon lesz. Két mélyfúrású kuttal bővítik az idén az ivóvíz hálózatot, az egyiket Tisza- roffcm, a másikat Kunhe­gyesen készítik el. Azután hamarosan megkezdik az útfásítást. többnyire társa­dalmi munkában vállalta a a lakosság a 42 000 fa kiül- teitését. Bevonják a közsé­gek lakóit a járdaépítésbe, így rajtuk, az ő segítségü­kön is múlik, hogy a terv­nek megfelelően elkészítse­nek 1600 folyóméter új aszfaltot, és felújítsanak 6700 folyóméter régi beton- utab Kunhegyesen úttörő üdü­lő épül teljes egészében tár­sadalmi munkával. Ott főleg fiatalok, kiszesek dol­goznak, legutóbb a Vízgépé­szeti Vállalat kiszlstái és a területi KISZ ■ alapszerv tagjai dolgoztak rajta egész nap. Már állítják a tető- szerkezetet. s remélhetőleg még a nyáron átadásra ke­rül az épület. Ötvenötezer forint intatmazásra Több mint kétszázötven ember vett részt szombaton este a Szolnok—Békés me­gyei Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat ünnepélyes munkaértekez­letén Szolnokon. Csaknem minden cikk­féleségnél, konzérveknél, fűszer- és édesipari áruknál túlteljesítették a tervet, összesen 63 millió forinttal. Kisebb lemaradás csak a gyümölcslé és szardínia for­galmazásánál található. Ebből az alkalomból négy kiváló dolgozó jelvényt és harminchét oklevelet osz­tottak ki vélejáró két-, il­letve egyheti fizetéssel, összesen mintegy ötven­ötezer forint került kiosz­tásra az ünnepségen. ESŰUljTEK! SZOLNOK megyei WéftÍMt A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG És A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolyam, 82. szám. Ara 50 fillér 1963. április 9., kedd. Hta: Ahol a jég könnyen törik Átadás előtt az újszászj tárház Kérem a panasz­könyvet Az életben minden érdekes Szaktanácsok A vasárnap sportja Legenda a bátyámról Nagyszabású program a Nemzetközi Vöröskereszt fennállásának 100. évfordulója tiszteletére • t Ötvenmillió európai gyökeres szőlővesszőt és 11 millió oltványt ültetnek ki három hét alatt Száz évvel ezelőtt Henri Dunant svájci humanista kezdeményezésére jött létre a ma már kilencven ország segélyszervezetetek egyesítő Nemzetközi Vöröskereszt. Az idei, jubileumi évben Genf ben a nemzetközi szer­vezet seékhelyén illetve az egyes tagországokban je­lentős eseménysorozatok zajlanak le. Időrendben az első a má­jusban Cannesban meg­nyíló nemzetközi vöröske­resztes filmfesztivál lesz, amelyen a Magyar Vörös- kereszt a véradásról és a gyógyító vér felhasználásá­ról szóló új egészségügyi filmmel, az „Amit adtál: az élet” című produkcióval vesz részt. Augusztus 15 és szeptember 15 között a genfi kiállítási palotában a tagországokból származó dokumentációs anyagból nagyszabású kiállítás nyílik, amely a vöröskereszt év­százados történetét tárja a látogatók elé. A Magyar Vöröskereszt fejlődését, munkáját 36 nagyméretű fotó szemlélteti majd. A Svájcban sorrakerűlő nemzetközi kongresszuson, a világ vöröskereszt társa­ságainak' képviselői megvi­tatják az emberiséget nap­jainkban leginkább érdeklő kérdéseket, amelyek megol­dásában — például a né­pek közötti megértés és barátság elmélyítésében, a tartós béke biztosításában — a vöröskereszt is hatá­sosan közreműködhet. A kongresszuson a magyar szervezeteket is küldöttség képviseli majd. Az utóbbi napokban or­szágszerte gyors iramban megindult a felújításra szánt területeken a szőlő- telepítés. Mint a Földmű­velésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályán tá­jékoztatásul közölték, a hosszú tél miatt szokatla­nul rövidre zsugorodott a tavaszi telepítési idény: a következő három hét alatt kereken 50 millió európai gyökeres vesszőt és 11 millió oltványt kell kiül- tetniök a termelő üzemek­nek. A talajelőkészítő mun­kák 80 százalékával már végeztek, és a szükséges szaporító anyag — többsé­gében kiszállítva — rendel­kezésre áll. A szőlők met­szésével országszerte jó ütemben haladnak. A ta­kell hagyni a tőkéken, hogy elegendő hajtás nevelődjék. Különösen indokolt az óva­tos metszés az alföldi sző­lőkben és a tokajhegyaljai borvidéken, ahol a rügyek nagyrésze elfagyott. Hozzá­értő kezelés még sokat se­gíthet: a téli fagykár elle­nére az alföldi és tokaj- hegyaljai vidékeken is le­het még jó szőlőtermés. Karcagiak a Jászságért Karcag város tanácsa áp­rilis 6-án rendkívüli ülésen tárgyalta meg az árvízsúj­totta jászsági községek megsegítésével kapcsolatos ügy ekeit. A FILO BRIGÁD JÓÉTVÁGYA Borsi Lajosmé csataszögi tanítót kicsaltá a napfény az udvarra. Fatuskán ül — egyetemi felvételi vizsgára készül — s közben gyakran ki-kitekánt a határba. Mindjárt az iskola alatt kezdődik a Semrik dűlő. Ottan most munkalázban ég a föld, az emberek, a foga­tok, a gépek Reggel, haj­nali fél hat lehetett, hogy eldübörögtek a traiktoroik, kizörögtek a szekerek az iskola ablaka alatt. Pedig azon a részen ta­lajvíz állt a dobogó sziken. Mostanra is annyira szik­kadt még csupán fel, hogy a könnyű gépet, a fogatot elbírja. De álul tocsogó még, vizes a szántás. Kal­már Imre gépesítési főnök pálcát szúrt a földbe, ahogy a vetés kezdődött. S alig­hogy kihúzta a botot, nyo­mában felfakadt a víz. De a munkára éhezett embe­rekkel, gépekkel nem lehe­tett már bírni. Tegnap el­süllyedt Homyik László ve­tőgépe, úgy vontatták ki Belorusszal. Mára meg Váj­jon János akadt el a „Béri vávai”, de nincs már erő, ami fedél alatt tarthassa a csataszögieket. Filó Béla brigádvezető tat mondja erről: — Muszáj mozgolódni — nem lehet várni, mert le­maradunk. Nagy a munkaétvágy, de még csak fél foggal harap­hatják a határt. Igaz, a Vájjon gépje karéjnyit fo­gyaszt minden falatra. Öröm ilyen gyomrú géppel dolgozni. Kivált meg, ha a másodülésien a nyolc éves Tibi gyerek bújik az apja mellé. Kiadták a tavaszi szünetet és Tibit le nem le­hetne szedni a benzines pa­ripáról. — Tán traktoros leszel, te? — Az — feszit a gyerek, az apja meg csendes ölöm­mel hozzá: — Nem tudni azt még. De nagy a vonzódása. Árpát vetnek — félmago- san. Ami annyit jelent, fe­le vetőmagot kap a föld — mert lucemarávetés követ­kezik. Háromszáz holdas lucernatelepet alakít itt a csataszögi Szebb Élet. A ve­téssel egyidőben a bakháta­kat is kihúzzák az öntözés­hez. A többiek most is ott dolgoznak, árkot ásnak a csatornához. Nagy az igye­kezet, mert harminckét fo­rintot osztottak tavaly, s az már jó pénz, Ahogy Ba­logh István, a legényesen fiatalos garatos vallja: —i Abból már meg lehet . élni? A falu alatt tarkálik a legelő. Ma történt a konda kiverés, még sokan itt ma­radnak a ko«áva,l haza ne szaladjon. Az út mentén még zöldellik a víz az árok­ban — mert a tavaszi határ­víz szinte mindig is kroko­dilszemű. zöldszínű. A ma­gasban pacsirta rajok kö­szöntik a napsütést, meg a fel-felkapó tavaszi szelet, a traktorosok, fogatosok feje fölött — Ez most jó szél, szárit — azt mondja Nagy Mi­hály. Szi ken termett szűkszavú - ságú ember ez a' Nagy Mi­hály. Az arcát már meg­csapta az erős nap, attól olyan pirosbarna. Csutka­szárat állított fel a tábla közepén. — Az odáig a mi fogá­sunk. Pedig van még néhány kerülő addig. Nagy Mihály oda is szól a traktorosnak. — Ballagjunk Laci. Felhördül a traktor, az­tán nyögve megrándul. • Beletúrok a porhanyított rétegbe. Két három centi után nedvdús sár tapad a körmöm alá. S benne kö­vérre duzzadt felpuffadt árpaszemek. Legtöbbjének már . kihasadt a héja a végén, ahonnan a csira bújik ki majd. Mindössze pár napja tették pedig a földbe. De azóta, hogy fel­tartja a föld a szerszámot, le nem jönnek róla, még vasárnap is dolgoztak egész napom A szövetkezeti tanyaköz­pontnál is fogatok mérik a dűlő hosszát, s a gépállomá- si brigádszálláson túl a kö­zös gazdaság saját gépei nyargalásznak boronával, vagyis fogassal maguk mö­gött. Filó Béla, meg Kalmár Imre beszélgetnek, hogy áll a rizsföld­Fel kéne gyújtani a szal­mát rajta; *— Fel, hadd menjen a gép oda is. A gépállomási műhelyben tűz melege Izzaszt ja az iz­moskarú kovácsot. A szere­lőcsarnokban szalonnáznak a gépészek. Szabados Ist­ván Hunyadfalván lakik, este költi el az ebédjét ott­hon. Fehér kenyérhez hagy­mát tisztítottak és szalon­nát tettek rá. Olajos kézzel fogják a szalonnát és a bicskát. Traktoros ember, mindig is olajos, benzines tenyérből étkezik. Jó nagy darab katonákat vágnak egyszerre. .Jó étvágya van a Filó brigádnak. Borzák Lajos pasztalatok szerint a rügy­fagykárt gondos válogató metszéssel, esetenként a vállvesszős módszer alkal­mazásával ellensúlyozhat­ják. A szakemberek véle­ménye szerint az idén a szokásosnál több „szemet” — Táncsics Tsz, Túrkeve. Tessék! — Ha lehet, szeretnék valamelyik tsz-taggal be­szélni. — Komolyan? Ez nagy­szerű. Azt hittem, a veze­tőségből kér valakit, mert közülük egy sincs bent az irodában. Hanem, ha már mindegy, akkor beszélhetne a Jani bácsival, majd én tolmácsolom a kérdéseit, mert telefonon keresztül egy kicsit nehezen ért az öreg. — Talán jobb volna mégis átadni a kagylót, inkább kiabálok. — Itt Balogh János nap­pali őr. Engem teccettek keresni? — Igen, magát, kedves Jani bácsi! Tessék nekünk elmondani, hogy mit csi­nál és volt-e ma valamiféle öröme. — Kérem szépen, öröm , nekem minden napom. I Megalakulás óta dolgoz­A községfejlesztési alapból 100 000 forintot ajánlottak fel, egyben felhívással for­dultak a város valamennyi üzeméhez és termelőszövet­kezetéhez, hogy anyagi le­hetőségeikhez mérten, já­ruljanak hozzá a helyre- állítási munkálatok mi­előbbi befejezéséhez. gatok itten, az idén léptem a hatvanhetedikbe, de még egészen jól birom magam. Mint nappali őr a telefon­ra ügyiek napjában, mikor nincs itten senki, főleg va­sárnap. Meg eljárok a kül­deményekkel a tanácshoz, postára, ide-oda, amellett az én dolgom rendbentar- tanl az udvart és a virá­gos kertet. Már felástam, ma meg elgereblyéztem és megkezdtem a szarkaláb és viola mag kiültetését. Ha ráérek, olyankor olvasni szoktam, nemrég tanultam meg, aztán az is nagy bol­dogság. — Bosszúsága talán nem is volt? — Volt a’! Sok is, a nők­kel, mert becsaptak vagy negyven éve, mikor... — Elértette, Jani bácsi! Nem úgy gondoltam, hogy olyün régen. — Mást pedig nem tudok mondani, nem hős«-- 'ikod- tam én mostanában, Halló in im...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents