Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-16 / 63. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. március IC. 2 Nemzetközi szemle Carapkin felszólalása Genfben Washington és más nyu­gati fővárosok ^kommu­nista” szakértői néhány napja még azt fejtegették, hogy a nemzetközi munkás- mozgalomban fennálló né­zeteltérések miatt „elkerül­hetetlen a szakadás” a Szovjetunió és a népi Kína között. Egyesek közülük odáig elmerészkedtek, hogy kijelentették, „a szakadás már tény”. Nos, ezekre a merészen találgató urakra hidegzuhanyként hatott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommu­nista Párt között lezajlott levélváltás, amelyet most tettek közzé. E levélváltásból barát és ellenség egyaránt kiolvashatja, hogy ellentét­ben az imperializmus vágy­álmaival, a szovjet és a kínai kommunisták a bari­kádnak ugyanazon oldalán harcolnak. Senki sem ta­gadja, hogy jelenleg olyan nehézségek vannak a nem­zetközi kommunista mozga­lomban, amelyekkel nem számolni, — hiba lenne. De az is tény, hegy a meglevő nézetkülönbségeket elvtársi tanácskozások útján le lehet küzdeni. S ebben igen fon­tos szerep hárul mind s szovjet, mind a kínai párt­ra. Mint a szovjet párt te- vide rámutat: „az SZKP és a FÓKP egységének óriási jelentősége van a szocialista közösség ás az egész kom­munista mozgalom *zem- pojrrtjábtW”. Éppen ezért igen örvendetes tény annak bejelentése, hogy a szovjet és a kínai párt vezetői két­oldalú tanácskozásokon vi­tatják meg a nemzetközi munkásmozgalom problé­máit. Pillanatig sem két­séges; hogy a két párt esz­mecseréje fontos szerepet tölt majd be a marxista— leninista pártok űiabb ta­nácskozásának eüőkészíté- aében is. Egy hónappal az teld katonai puccs után Szíriá­ban Sa katonai hatalomát­vétel zajlott le, immár a kflemcediík azóta, hogy az emaág függetlenné vált A damaszkuszi puccsisták ugyanehhez » politikai irányzathoz tartoznak, mint a bagdadiak, vagyis az úgynevezett Baath-párt hí­vei. E párt egyik célkitűzé­se: egységes tömbbe ková­csolni Irakat, Szíriát, az Egyesül* Arab Köztársasá­got, Jement ás Algériát. Ennek a tervnek a valóra váltására már meg is tet­ték az előkészületeiké!,. Se- bab iraki külügyminiszter Kairóban folytatott tárgya­lásai után közölte: döntés született arról, hogy össze­hívják az EAK, Irak, Szí­ria, Algéria és Jemen ál­lamfőinek értekezletét. Az arab egység megvalósításá­nak előkészületei azonban olyan körülmények közepet­te zajlanak, amelyek mel­lett nem mehetünk el sző nélkül. Az traiki vezetők véres hadjáratba kezdték a kommunista és más ha­ladó erők ellen. A reakció leszámol az iraki nép leg­jobb fiaival, egyre nagyobb számiban gyilkolja le, végez­teti M a kommunistákat és a békeharcosokat Ha­sonló jelenségnek tehetünk tanúi Szíriában is, ahol a nép tüntetésekkel tiltako­zik a baloldali erők üldö­zése ellen. Damaszkusziban ég az ország más városai­ban megkezdődtek a letar­tóztatások. A hatalomra jutott katonai csoport „szél­sőséges intézkedéseket” he­lyezett kilátásba a tüntetők ellen. A reakció bagdadi és damaszkuszi tobzódása csak egyetlen célt szolgál­hat: a nemzeti erők egy­ségének szétforgácsol ását és megsemmisítését. Mi sem természetesebb, minthogy az Imperialisták fölöttébb elégedettek a dolgok ilye­tén alakulásával, hiszen az új iraki és szíriai rendszer kommunisitaellenes belpo­litikájában látják közép- teetetí befolyásuk fenntar­táséinak fontos biztosítékát. Az arab egység megvaló­sítására való törekvés olyan szándék, amelyet csak üd­vözölni lehet. Az Ilyen egy­ség feltétlenül pozitív ha­tással lenne a politikai helyzet alakulására a Kö­zép-Keleten. Joggal feltehető azonban a kérdés, valóban pozitív szerepet tölthet-e be az arab egység kikovácsolásában az iraki és a szíriai katonai csoport, amely az egész vi­lág népeinek jogos felhá­borodását kiváltó reakciós, brutális terroron alapuló belpolitikát folytat. Lehet- e egyrészt arab egységről beszélni, másrészt irtóhad­járatot folytatni mindazon erők ellen, amelyek mindig az imperialistaellenes arab egység bátor, félelmet nem ismerő harcosai voltak, s ma is azok? Olyan kérdés ez, amelyre a világ népei kielégítő feleletet várnak a valóban egységre törekvő arab országok vezetőitől Az indokínából érkező hírek arról számolnak be: hogy az Egyesült Államok és Ngo Dính Diem haderői folytatják háborújukat a dél-vietnami felszabadító front harcosai ellen. Az amerikaiak égnek a vágy­tól, hogy megbosszulják a januárban elszenvedett sú­lyos veszteségeket. Ezért szervezték meg most Ap Bac térségében legújabb „megtorló hadműveletü­ket”. Dél-Vietnamban jelen­leg 12 ezer amerikai kato­na, rengeteg amerikai re­pülőgép és helikopter, va­lamint Ngo Dinh Diem több százezer, á®6 felfegy­verzett katonája áll szem­ben a felszabadító front, partizán-erőivel. — Miért London (MTf) Harold Wilson, az Angol Munkáspárt vezetője már­cius 29-én Washingtonba repül, ahol találkozik BesHiedyvei. A Financial Times politikai tudósítója úgy értesült, hogy megbe­szélésük egyik 16 tárgya a brüsszeli tárgyalások meg­mondják mégis nyugati ka­tonai szakértők, hogy az Egyesült Államokra hosszú távon ugyanolyan vereség vár, mint elődeire, a fran­cia gyarmatosítókra? Nyil­ván azért, mert katonai ta­pasztalataik során rájöttek, zött vívott háborúban nem lehet legyőzni azt a népet, amely mindent, életét is kész feláldozni azért, hogy hazája felszabaduljon az idegen elnyomás alól. A dél-vietnami nép eltökélt­ségével szemben éppen ezért elkerülhetetlen ku­darc vár az amerikai im­perialista fenevadakra, s a vele szövetkezett ngodinh- diemista sakálokra. Szöuli jelentés szerint a dél-koreai hatóságok ál­lamellenes összeesküvés vádjával letartóztatták 'a szárazföldi és a légierők számos tisztjét. E hír ismét ráirányítja a figyelmet ar­ra az éles belpolitikai vál­ságra, amely immár hóna­pok óta tart Dél-Koreában, E válság oka a hatalomért folytatott harcban gyökere­zik. Ez év tavaszára ugyan­is választásokat hirdettek Dél-Koreában, hogy ennék segítségével polgári veze­téssel helyettesítsék a nyílt katonai diktatúrát. Valójá­ban azonban csupán azt akarják, hogy a jelenleg uralkodó katonai klikk egyes tagjait civilbe öltöz­tessék, s ezt úgy adják be a koreai népnek, mint af­féle „demokratikus” polgá­ri kormányzatot. Most te­hát a koncokért folyik a harc a katonai csoporton belül. Ez a harc semmikép­pen sem az erő jele. Nyil­vánvalóan előre vetíti az 1961 júliusában puccs se­gítségével hatalomra jutott katonai diktatúra válságát Éliás Béla báusulása folytán keletke­zett problémáki A Daily Worker politikai tudósítója szerint Wilson közű majd Kennedyvel, hogy a munkáspárt fel akarja adni Polaris-búvár- nasssádok építésének tervét ég a NATO ac£oi kontin­gensének hagyományos haderejét erősíti meg, G&nf (MTI). Pénteken délelőtt tartotta Genfben 109. plenáris ülését a tízen- nyolchatalmá leszerelési bi­zottság. Az ülésen folytait- ták a vitát az atomfegyver- kísérletek eltiltásának kér­Az elsőnek felszólaló Ca- vaietti olasz küldött az amerikai álláspontot támo­gatta az évenkinti nemzet­közi helyszíni ellenőrzései: számának kérdésében. Padilla Nervo, a mexikói küldöttség vezetője beje­lentette: a nyolc el nem kötelezett ország képviselői rövidesen közös javaslatot nyújtanak be, hogy meg­könnyítsék a tárgyalások folytatását az atomfegyver- kísérletek eltiltásáról. Ezután Carapkin nagykö­vet. a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Síkra szállt amellett, hogy az BERLIN (ADN). Egy héttel a tavasz kez­dete előtt Berlin isimét fe­hér bundát öltött. A fővá­rosban háromcentirnéteres hó lepi el az utcákat és te­reket. Az északról betörő hideg a hőmérő higanyszá­lát fagypont alá fcényszerí- tebte. BONN A nyugatnémet miniszté­riumok közlése szerint az idei fagyok hatalmas káro­kat okoztak, becslések sze­rint e károk többmilliárd nyugatnémet márkára te­hetők. A zord időjárás el­sősorban az építőipart, a mezőgazdaságot, a közleke­dést és a hajózást sújtotta! (ADN) OSLO Norvégiába visszatért a sarkvidéki hideg, az ország keleti részén mínusz 34 fo­kot, a fővárosban mínusz 10 fokot mértek. A meteo­rológusok jóslata szerint a hideg tovább tart. (Reuter) SAN SALVADOR Argentinéban, Jujuy tar­tományban nagy árvizek vannak. Az árvíz teljesen elpusztított egy kétezer la­kosú falut. A falu lakosait ■került megmenteni, de sráradaraSHc cdavesaetk — (AFP) értekezlet az úgynevezett teljes bizottság formájában újítsa fel a vitát a nemzet­közi feszültség enyhítésére szolgáló rendszabályok kér­déséről Carapkin kijelentette, a szovjet küldöttség nem el­lenzi a további vitát az atomfegyverkísórletek eltil­tásáról. Azáltal azonban, hogy az Egyesült Államok akadályozza a tárgyaláso­kat, olyan helyzet állott elő a bizottságban, amely­ben ez idő szerint nem lát­szik lehetségesnek a meg­egyezés. A világ közvéle­ményének a kubai válság miatt érzett aggodalma ju­tott kifejezésre az ENSZ- közgyűlés 1962. november 21-i határozatában, amely javasolta a tizennyolchatal­mi leszerelési bizottságnak, hogy haladéktalanul vitassa meg a nemzetközi feszült­ség enyhítésére és ezáltal a VARSÓ A hőmérséklet átmeneti csökkenése nappal mínusz 3—4, éjjel pedig mínusz 10—18 fokra, lelassította a folyók jégpáncéljánál: elő­zőleg gyorsan kezdődő ol­vadását. A folyók vízszdnt- je lassabban emelkedik, mint ahogy tervezték, s ez egészében a vártnál kedve­zőbb helyzetet teremt az országiban. Ennek ellenére az árvízvédelmi szervek teljes készültségben van­nak, sőt a Visztula egyes részein riadókészültségben állnak. (MTI) leszerelés előmozdítására szolgáló rendszabályokat. A bizottság nem térhet ki tovább e javaslat teljesítése dől, —■ hangoztatta Ca­rapkin és rámutatott, a szovjet küldöttség szüksé­gesnek tartja, hogy különö­sen olyan rendszabályokat vitassanak meg, mint a stra­tégiai atomfegyverhordo­zók eltávolítása külföldi tá­maszpontokról és meg nem támadási szerződés megkö­tése a Varsói Szerződés és a NATO tagállamok között. A szovjet küldött támad­ta a nassaui megállapodá­sokat és leleplezte a bonni kormány agresszív szándé­kait A nyugatnémet kor-1 mány — hangsúlyozta — nem szándékozik másod- rangú szerepet betölteni az Atlanti Szövetségben. — Azon mesterkedik, hogy hátrább szorítsa Angliát és maga jussom döntő szerep­hez. A fejlemények vilá­gosan azt mutatják, hogy a bonni revansisták leple- á&tienül atomháborúra ké­szülnek és nem hajlandók a fdeúton megállni. Ilyen körülmények között egy meg nem támadási szerző­dés megkötése gátat vetne az atomháború lerobbantá­sának. A szovjet küldött­ség ragaszkodik ahhoz, hogy a két társelnök által meg­állapított kérdések mellett ezt a problémát is vitassák meg, — fejezte be szavait Carapkin. (MTI) Amerikai ügynök Európában X-Mi (Szegő Gizi n»jza$ Harold Wilson Washingtonba repül sem dzsungelháboruban, — sem más körülmények kö­déséről, de rátértek az ál­talános és 'teljes leszerelés­sel összefüggő különböző problémák megvitatására is. Zord az idő világszerte »Szatócsmódszerek« vagy racionális nemzetközi szakosítás a termelés minden fontos területén A raemzetköai munka- megosztás a termelőerők fejlődésének szükségszerű velejárója. A munkameg­osztás, amely természetes ma már az ipar és a mező- gazdaság, és az ipar külön­böző ágai között (mert nem termelhet mindentó kenyeret, golyóscsapágyat és mindent saját szükség­letére (előbb-u tófob kilép megszokott. nemzeti keretei közül s nemzetközi mére­tűvé válik. Vagyis az egyik ország kielégíti mások szükségleteit is bizonyos termékekből, s cserébe azt kap, amit maga nem ter­mel. Hazánk eddig I» részt vett a nemzetközi munka- megosztásiban, hiszen sok nyersanyagban, energiahor­dozóban behozatalra szoru­lunk. De nemcsak tusért exportálunk, hogy besze­rezhessük a hiányzó anya­gokat — bár ez is a nem­zetközi munkamegosztás egyik fontos, a hazánkban nélkülözhetetlen területe —, hanem egyre inkább azért, hogy a legkorszerűbb gyártmányokat, a leggazda­ságosabb sorozatnagyságban termelhessük. Országunk is a technikai forradalom küszöbéhez ér­kezett. Célunk a komplex- gépesítés, majd az automa­tizálás, amely parancsolóam megköveteli a tervszerűen szervezett nemzetközi mun­kamegosztást Mert a kor­szerű berendezéseket csak nagysorozatú gyártásban le­het gazdaságosan kihasz­nálni. Kis országunk fo­gyasztása, belső piaca vi­szont nagyon véges. Ha mégis olcsón és nemzetközi színvonalon — tehát nagy sorozatban — akarunk ter­melni, akkor a gyártás szervezése, az igények számbavétele túl kell, hogy lépjen az ország határain. A termelés nemzetközi szakosítása nem egyforma súllyal jelentkezik a külön­böző iparágakban. Ipari termelésünk kisebb része helyi jellegű szükségletet elégít ki. Nyilvánvalóan minden ország csupán sa­ját szükségletre is korszerű színvonalon termelhet sok élelmezési és ruházati cik­ket, bár ezeknél a termé­keiméi is ésszerű bizonyos fokú nemzetközi együttmű­ködés a fogyasztói válasz­ték bővítése végett. Vagy: nem lenne gazdaságos pél­dául cementet és más nagy tömegben felhasznált építő­anyagot egyik országból a másikba szállítani, hiszen bizonyos távolságon túl az utaztatás többe keiül, mint a gyártás. De áffigha képes a 16 vagy 20 millió lakosú or­szág minden gépet, finom­mechanikai és vegyi termé­ket csak saját szükségletre termelni. A gépkocsi ipar­ban — a technikai fejlődés mai színvonalán — 600 ezer darabnál kezdődik igazán a gazdaságos gyártás. Körül­belül hasonló sorozatnagy­ságra van szükség a hűtő­szekrény, a mosógép-terme­lésben is. Autóbuszból már 5—10 ezres sorozat is gaz­daságos lehet. Műszerek, speciális nagypontoeságú szerszámgépek közép- és kfesorozatban gyárthatók gazdaságosan. A szakosítás a feldolgozó iparban sem szorítkozik csupán a kész és komplett termékre. Noha az autóbusz gyártása már 5—10 ezres sorozatban is gazdaságos, annak egyes szerelési egy­ségeit, fődarabjait (motort, sebességváltót, srttt) él ki­sebb alkatrészeit (csapágya­kat, villamossági cikkeket) 100 ezres, vagy milliós té­téiben lehet csak olcsón, korszerűen gyártani. A nemzetköri szakosításnál ilyen „részkérdésekkel” is szükséges számolni. Hazánk, amely nyers­anyagban, energiában szer gény, abban érdekelt, hogy a nagy munkaigényéi és viszonylag kis anyaghánya­dé termékek gyártását fej­lessze. A 20 éves tervben körvonalazott elképzelések szerint a gépipar termelése nyolcszorosára, a műszeré viszont harmincszorosára fejlődik. Ez is sziemlélteti, minden ország számára elő­nyös a KGST együttműkö­dés. Lehetővé válik, hogy a dolgozókat mindenütt azokban az iparágakban foglalkoztassák, ahol a munka hatékonysága a leg­nagyobb. Így olyan inter- moonalista termelőerő jön létre, amely lényegesen több mint az egyes szocia­lista országok termelőerői­nek összessége. Ily módon a szocialista nemzetközi munkamegoszitsás a terme­lékenység emelésének egyik nélkülözhetetlen eszköze. Elősegíti minden ország gyors fejlődését és az élet- ezfnvomai emelését. A viszonylag kfc belső fogyasztó piacú országok, köztük hazánk is, tehát gazdaságosan, korszerűen akar termelni, nem tehet ifladmiáajnctot a aaeozaí­nagyság rovására. Amiben mégis különbözni fognak olyan fejlett és hatalmas országoktól, mint a Szov­jetunió és az USA, az, hogy lényegesen kevesebb ter­mékfajtát gyárthatnak. Az 50-es évek önellátására tö­rekvő gazdaságpolitikája nem számolt ezzel és sok kárt okozott. (Nem csaik a sorozatgyártás, de maga a gyártmány sem lehet kor­szerű, lm mindenbe bele­fogunk és mindent gyár­tunk, hiszen ahhoz a ku­tató és szerkesztő mérnökök százezreire lenne szükség.) Sajnos, ez a szemlélet — bármily furcsán is hang­zik — kimondva vagy hall­gatólagosan, de ma is kí­sért Mindenki örül az olyan hímek, hogy hazánk­ra profilírozták a KGST- ben a D4—K típusú trak­tor, vagy a nagypontosségú koordináta, furateszterga, félautomata másolóeszterga gyártását. Azt viszont már sokan nehezményezik, miért kell átadnunk egyik vagy másik — nem is mindig korszerűtlen termék — gyártási jogát baráti or­szágoknak. Pedig nem is csak arról van szó, hogy „valamiért valamit” —, lét­kérdésünk ez az országos szintű „profiltisztítás”. Mert ahogy egy üzemet a sok­féle termék vegyeskereske­déssé változtat, úgy egy kis országot is „szatócsmódsze­rekre” kárhoztat az erejét meghaladó sokféle terméfc éhőáOItítm. ­Kwi« Mm|

Next

/
Thumbnails
Contents