Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-16 / 63. szám
1#*S, március It. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAE $ Gondoskodnak az árvízkárosultakról Az iparvállalatok átszervezéséről Zavartalan az élelmiszer ellátás — Megérkezett a meleg takaró és ágynemű — Otthont adtak a jászapátiak Megyei Vöröskereszt Tegnap megérkezett a fővárosból a meleg takaró- és ágynemű-szállítmány. Rövid időn belül a készlet az igényeiknek megfelelően, a károsultakhoz jut. Az elmúlt napokban 1500 hordagyat és 500 mentőládát biztosítottak az egészségügy! szolgálat részére, akiket teljes mértékben felszereltek. Az aktívák főleg a gyerekekről, a terhes anyáikról és az öregekről gondoskodnak. Megyei tanács kereskedelmi osztálya A bekövetkezett események ellenére az élelmiszer-ellátás zavartalan. A hús- és töltelékárukból megfelelő mennyiséget biztosítanak a veszélyeztetett területeknek, különösképpen Jászapátinak. A földműves- szövetkezeti élelmiszerboltok a szokásos 14 napi árukészlet helyett 30 napra megfelelő élekniszermeny- ayiséget vesznek fél. A MÉSZÖV és FŰSZERT útján konzervből és félkész ételekből külön szállítmányokat indítanak útnak. Szászberek kenyérellátásával az újszászi sütödét bízták meg, míg Űjszász községet Szolnokról látják éL. A jászberényi sütőüzem megfelelően gondoskodik a veszélyeztetett területek, de főleg Jászapáti kenyér-szükségletének kielégítéséről. A károsultak részéne Jásaapá- tín a fmsz-étteremben és kollégiumban főznék. A szükséges anyagot folyamatosan és ktílő mennyiségben biztosítják. A kitelepített lakosság részére taka- rctíélélket és a mentési munkában résztvevők számára gumicsizmákat hoztak Budapestről. A tisztálkodó- seeretobSl megnövekedett igényeket is ki lebet elégíteni. Van bőven szappan, mosdóiéi és törülköző. Jászapáti községi tanács vb-elnöke Jelenleg hétszáz jászdő- ®si lakost helyeztünk el a isözségbea. Ennek felét magánházatonál. A lakosság áldozat észségét bizonyítja, hogy még négy-ötszáz ember részére tudunk hajlékot biztosítani. Mintegy kétszázötven azoknak a száma, akik ideiglenesen középületekben kaptak szállást. Folyamatban van a kultúrált környezet megteremtése is. A fürdőnk egész nap üzemel, az árvízkárosultak részére ingyen jegyeket adunk. Három védőnő és három orvos gondoskodik az egészségügyi ellátásról. A jelenlegi gyógyszerkészlet elegendő, de intézkedés történt, amelynek nyomán új szállítmányt várunk. A lakosság nagy szeretettel, megértéssel fogadta a jászdózsaiakat. Közegészségügyi Járványügyi Állomás Mindenekelőtt a lakosság vízellátását kell biztosítanunk. A rendelkezésre álló vizet egy százalékos eztmnifcrátoldattai kezeljük. A klóros fertőtlenítőszerek és a DDT tartalékolását rendeltük el, amelyeket az árvíz elvonulása után a kutak fertőtlenítésére használunk. A nagykereskedelmi vállalat két vagon klóros fertőtlenítőszert indított útnak. Megyei Kórház Két nappal ezelőtt hozzáfogtak a veszélyeztetett területekről érkező betegek fogadásának előkészítéséhez. ötven ágyat szereltek fél, amelyeket szükség esetén a kórtermekben, illetve folyosókon helyeznek él. Az elmúlt éjszaka nyolc beteget szállították be Jász- dózsáról, akiket a Il-es számú belosztáiv fogadott. A kórházból két orvos és lóét ápolónő tartózkodik kint az árvízsújtotta területeken. őket 24 óránként váltják. Az érdekeltek között nőnapok óta talán ez a legtöbb vitát kiváltó kérdés. A vállalati dolgozok véleménye megoszlik. Van pro és van kontra. Az egyik — és ez a legnagyobb hányad — az átszervezés szükségessége mellett tör lándzsát és komoly gazdasági sikereket vár, a másik ennék pontosan az ellenkezőjét kívánja bizonyítani. Az iparvállalatok átszervezése pedig nem új jelenség A felszabadulás után az állami vállalatok számának szaporodásával több íz- ban is volt átszervezés, vállalati összevonás, de azok aránylag kevés vállalatot érintették. Most az egész ipart, és az ipar vezetését is érinti az átszervezés, és ez okozza, hogy a gazdasági intézkedés szélesen kibontakozó vita alapja lett. Az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott az ipar átszervezéséről, amelyet a VIII. pártkongresszus is megerősített. — F. Jász dézsa még mindig vá alatt áll (légi felvétel) AZ „EZÜST HÍD” jfjszaka van. Az égen csőik a Hold világít, s a csillagok, műit apró Bitterek úgy szikráznak ezen a nagy sötétkék mim- denségen. Félórája lehet, hogy elindultunk gépkocsival Szolnoknál, s már a Jászság félé közeledünk. Egyszer csak megszólal egyik úti társam, Hegedűs Lajos, a VÍZIG igazgatója: — Nézze, milyen hosszan nyújtózik az az ezüst híd. __ ?t — látom, nem érti. Azokról a hosszú fénysávokról beszélek, amiket a Hold ezüstje fest a víz tükrén. S a legrosszabb, hogy esc a híd, ez az ezüst híd egyre nagyobb teret akar magának meghódítani. — De az emberek ellenállnak néki! — Igen. Higgye el, hősök születnek ezekben a napokban minden jászsági faluban. Jánoshidán van alkalmam személysen is találkozni e napok névtelen hőseivel. Bent a tamácsházán nagy gondban tanakodnak az emberek, köztük Eszes Frigyes vb-titfeár és Molnár Lajos, a VÍZIG Jánoshi- clára kihelyezett mérnöke. Tehermentesíteni kellene a község északi részét. Óráról órára nagyobb nyomás nehezedül áz e területen lévő gát oldalának. A Jánoehi- dáról J ászból doghá zára vezető út mentén az egyik ol- dal^h hetven em^rel magasabb víztömeg áll, miaut • tréssfcoc — Fel kellene robbantani az utat! — mondja határozottan Eszes Frigyes. — Van itt a falu alatt egy semlegesített területünk, oda kellene átjuttatni a vizet. Ha megnyitnánk ezt a kaput robbantással... — Akkor Űjszász kerül bajba — vet ellent a vízügyi igazgató. — Jelenleg itt olyan veszélyes a helyzet, hogy a robbantás feltétlenül szükséges? 5 zó szót követ. S hogy eldöntsék az út sorsát, hogy mindenki meggyőződjön a való helyzetről, lámpákkal felszerelve indulunk útnak. Gyalogosan vágunk néki a jánoshidai körgátnak. Arcunkat szinte marja, cserzi a hideg, csipog éjszakai szél. A körtöltés építésén dózerekkel, szkrép erekkel dolgoznak már vagy negyedik napja. Hordják, tolják a földet a gáthoz. Ez az éjszaka aránylag csendes. „Csak” tizenkilenc gép és majd háromszáz ember őrzi a határt. Tapossuk a hatalmas hantokat, ldbasorban botorkálunk egymás után a frissen készült töltésen. — Szivárog-e valahol a víz, bátyám? — áll meg Hegedűs Lajos egy öregember előtt. — Szivárgott, de elintéztük a módját! — válaszd a kérdezett komolyan. — Mióta áll itt őrségben? — Mióta? — kérdezi vissza. — Reggel óta- Igaz, (Mgoatuok amott, sl, fka most azt mondták, pihenhetünk. Hát én inkább itt elálldogálok addig, aztán őrködök. Ha kell, újra előkapom a lapátot. S míg tovább lépünk, hallom, hogy az egyik jánoshidai ember meséli: a gátépítésnél a férfiakkal együtt dolgoztak az asz- szonyok, a gyerekek is. Ki kosárban, ki ládában hordta a földet. Sőt akadt nem egy öregasszony, aki a kötényében vitte a hantokat, csak hogy segíthessen, mentse mdndannyiuk otthonát. Nagyfcucsmás ember állja utunk. Hangos szóval köszön jóestét. — Ki állította ide őrségbe? — kérdezik tőle többen. — Senki, — válaszol a legtermészetesebb hangon. — Csak éppen kijöttem szétnézni, aztán itt sétálgatok. Nézem a vizet, nehogy áttörje a gátat. — Melyik részt járja, bátyám? — Hát a hídtól a boldogházi útig. Jó kis séta. Majd öt kilométer ez az út. — Nem ez az én foglalkozásom — magyarázza tovább az ember. — Tehenész vagyok a tsz-ben. Csakhogy most itt mándenfcSre szükség van. — Tehált narvnal a* álla tok mellett van... — Jói mondod, öcsém... Ejjd meg a gáton. mellénk. Meleg teával kínál. Most ő az egyik ügyeletes. Szépen beosztották egymás között. Felváltva hordják a meleg italt a férfiaknak. Mert éjszaka csak emberek dolgoznak a gáton. Az asszonyok nappal segítenek. Majd ötvenezer köbméter föld. Ennyit építettek be a gátba a jánoshddaiak kedd reggel óta. De tartja is magát a töltés erősen azzal az ezüst híddal szemben. Jelenleg hatvan-hetven centiméterrel van lejjebb a víz a gát tetejétől. De az emberek, a gépek rendíthetetlenül dolgoznak. Végig jártuk a jánoshidai körgátat. Az út egyik oldalán a haragvó ár, a másikon az álmodó falu volt kísérőnk. — Kell-e robbantani, titkár elvtárs? — kérdi búcsúzáskor a vízügyi igazgató. — Hát úgy látom, pillanatnyilag nincsen rá szükség — adja be derekát a vb-titkár. — Látja! — szól Hegedűs Lajos. — Ne hamar- kodjunk e] semmit. Higgye el, mi sem akarjuk, hogy Jánoshidát elöntse az ár. ffainali három felé ver** gődiink visszafelé Szolnokra. Vergődünk, mert rossz az út, s minduntalan előnyt kell adnunk a rö- zsét, a homokot hordó teherkocsiknak. Jászalsó- szentgyörgyön még megállunk egy pillanatra. Nehéz napot éltek át itt csütörtökön. A szél hatalmas hullámokban zavarta a piszkos vizet a töltés oldalának. De meet csend van... T«*» Viktória Ennek lényege nem csupán az, hogy az egyforma termelési profillal rendelkező vállalatok összeolvadva egységes és közvetlen irányítás alá kerüljenek, hanem ugyanakkor megváltozik a minisztériumokban is a termelés irányításának szervezete. Az iparigazgatóságok megszűnésével a megalakuló nagyvállalatok, trösztök felett a közvetlen irányítást a miniszterhelyettesek gyakorolják. Az állami vállalatok gazdálkodási módszereinek állandó fejlődése a vezetők tapasztalata, szakmai és politikai képzettsége ma már magas fokon áll. A jólképzett vezetőkre épített vállalati önállóság további növelésének az iparigazgatóságók gátjai voltak, hiszen tevékenységük a rendelkezésre álló beruházási és a főbb alapanyag keretek szétosztásán, a vállalati gazdálkodás ellenőrzésén kívül többnyire az elvi főosztályok utasításainak az ipar sajátosságának megfelelő átdolgozására irányult. Az átszervezés tehát kikapcsol egy olyan közbeiktatott irányító szervet, amely évekkel ezelőtt még hathatós segítséget és irányítást adott gyakran a mindennapi munkában is a vállalatok vezetőinek, de a vállalati önállóság növekedésével ez a funkciója lassan elsorvadt. Ugyancsak céltalan lenne továbbra is fenntartani a sok apró, alig 2—300 fővél dolgozó gyárak önállóságát, mert csak nehezítené az ipar irányítását végző, lényegesen kisebb létszámú apparátus munkáját. Ezért is szükséges több, eddig v önálló vállalat összevonásával létrehozni a többezer fős nagyvállalatokat. Az ipar átszervezésének a legfontosabb indoka a műszaki fejlesztés, a termelékenység emelése és a gazdaságosabb, olcsóbb termelés lehetőségié. A nagyvállalatok létrehozásával olyan intézkedések is megvalósíthatók, amelyek a régi szervezeti formában csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem lettek volna végrehajthatók. Ilyen például a profilok tisztítása, amely szerint a nagyvállalat egy« gyáregységei csak azokat a termékeket gyártják, amelyekhez gépparkjuk, üzemi berendezésük a legcélszerűbb, s a nagysorozatban, vagy tömegben való gyártás a leggazdaságosabb. A magasabb színvonalú termelés további fokozása a nagyvállalaton belül a rendelkezésre álló beruházási kenet ésszerű felhasználásával már könnyen végrehajtható. A nagyvállalaton belül megnő a gyáregységek között a kooperáció lehetősége. Az egyik egység esetleg csak alkatrészeket gyárt, a másik szerel, ez egyetlen igazgatói utasítással — természetesen megalapozott számítások után — megoldható. Haszna még az is, hogy több gép feleslegessé válik, amelyek ki használtsági foka alacsony, de minden gyáregységnél szükséges a beáifi- tám. A feles'eges gépek kivonása technológiai területet szabadít fel, s így feleslegessé válhat az üzemépület bővítésére fordított beruházás; Az átszervezés a személyi feltételek megjavítására is módot ad. Lehetőség nyílik arra, hogy a nagyvállalat vezetésében a legképzettebb, legtapasztaltabb szakemberek kapjanak helyet, akik a megnövekedett feladatok megoldására is képesek. Van az átszervezésnek néhány hiányossága is. Elsősorban a titokzatosság; amely kezdeti stádiumában körül lengi, s a vállalati szakemberek véleményének meghallgatására legtöbbször már csak akkor kerül sor, amikor eldőlt a minisztériumokban, mely vállalatokat vonnak össze egy egységbe. Pedig a döntés előtt volna helyes a vállalati szakemberek véleményének meghallgatása. Később ugyanis már csak arról lehet szó, hogy a megadott kereteket hogyan tölt; sék meg a tényleges szervezési munkák során tartalommal. És ha éppen a keretben van a hiba? Hiányosság az is, hogy az új vezetőket a szervezési tevékenység megindulása előtt nem nevezik ki, s azok gyakran nem is vesznek részt az előmunkálatokban. így elesnek olyan tapasztalatszerzési lehetőségtől, amelyet később, a tényleges nagyvállalati tevékenység megindulásával már idő hiányában nehéz pótolná. Kény« kérdés a személyi kérdés is. Nem vitás, hogy a nagyvállalatnál csupán három-négy legfőbb vezetőre van szükség, a beolvadó vállalatoknál lévő 15—20 helyett. Minden vállalati vezető tehát nem kaphat helyett a nagyvállalat vezetésében. Közülük többen sértődött emberré válhatnak még altkor is, ha a gyáregységnél megtartják vezető beosztásukat, csupán jogi helyzetük és függőségi viszonyuk változik. A sértődött ember pedig nem teljes értékű ember! Helyes és tapintató« személyzeti munkával a sértődöttség érzése pedig kiküszöbölhető. Az ipar áitszarvezése a vállalatok fizikai dolgozóit nem érinti. Az új gyáregység változatlanul termel tovább, esetleg nagyobb feladatokat is kap. Nehezebb a helyzet az alkalmazottaknál. Az új vállalati központ több olyan tevékenységet is átvesz, amelyet eddig az önálló vállalatnál végeztek. Rend szerint csökken a beolvadó vállalatoknál az anyag- és áruforgalmi tevékenység, a könyvelés, a munkaügy, a gyártáselőkészítés és egyéb műszaki és adminisztrációs tevékenység. Itt már várható az alkalmazotti létszám csökkenése. E nehéz feladatot is úgy kell végrehajtani, hogy a megmaradó munkát a leggyakorlottabb, legjobb dolgozókra bízzák, egyébként nem megerősödést jelent az átszervezés a gyáregységnél. Az átszervezés gazdasági eredményei ma még csak tervek, de az előkészítés alkalmával végzett számítások azt jelezték, hogy a lehetőségek szinte korlátlanok. A tervezett gazdasági eredmények megvalósulása nem csupán a nagyvállalatok dolgozóinak, hanem aa egész társadalomnak közös érdeke, hiszen a növekvő vállalati jövedelmek egyik legfőbb forrásai a további esztendőkben az életszínvonal emelésének. Papp Péter a Tisza Bútorgyár főkönyvei <äir
