Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-14 / 61. szám
1W3. március 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kulturális igénytelenség — és okai A szocialista brigádok helyzete a járműjavítóban Szülők, nevetők fóruma Korszerű szemlélet korszerű nevelés Febrnárj is és 28 között négy debreceni egyetemi hallgató vizsgálta a Szolnoki Járműjavítóban a szocialista brigádok kulturális problémáit. Foglalkoztak az üzem egészségügyi helyzetével, bizonyos mértékig szociográfiájával és a dolgozók szociális és kulturális ellátottságával. A tíznapos vizsgálódás eredményét tükröző helyzetjelentésnek a szocialista brigádokra vonatkozó részeit változtatás és kommentár nélkül közüljük. • „Az itt töltött napok alatt mintegy 35 szocialista címért küzdő brigádot látogattunk meg. Beszélgettünk az üzemi lömegszervazetek, — a kultúrotthon vezetőivel. Igyekeztünk a művelődési otthon csekély számú rendezvényeibe bekapcsolódni, bár erre rajtunk kívülálló okok miatt kevés lehetőségünk volt. Végső megállapításként leszögezhetjük: a szocialista brigád címért folyó versenyben a kulturális vállalások nem töltik be azt a szerepet, amire jelentőségüknél fogva szükség lenne. A leglényegesebb vállalások termelési felajánlások, s a szőrinldEta brigádmozgalom jellegét az határozza meg, hogy a termelés mellett döntő súllyel esik latba a szocialista módon tanulni és élni jelszó is. De már a felajánlások tételekor sem veszik komolyan e két utóbbi szempontot, sőt nézetünk szerint a címek odaítélésénél is túlzottan engedékenyek e tekintetben. Véleményünk szerint a következő . problémák magyarázzák a helyzet ilyen alakulását: az üzem dolgozóinak csaknem 40 százaiéira vidékről jár munkahelyére. Ez alapvetően meghatározza a bejáró munkások szabad idejét, kulturális igényét. A munkaidő dél irtán fél négykor ér véget, » ezeknek a munkásoknak legfőbb gondja, hogy elérjék a vonatot, mert a későbbivel csak éjszaka érijeinek haza. Így érthető, hogy ezek a munkások, ha igénylik is, nem tudnak részt venni a munkaidő után kezdődő előadásokon. rendezvényeken. Sajnálattal állapítottuk azonban meg, hogy — éppen vidéki és falusi helyzetükből adódóah — a bejáró dolgozók kulturális igénye* elmarad a városi dolgozókétól, s attól a foktól, amennyire ezt a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában feltételeznénk. A kulturális igény feltámasztásáért a falusi népművelők óriási munkát végeznek a bejáró munkások körében is. Azt is tapasztaltuk, hogy az üzem városi dolgozóinál sem kielégítő, sőt- egyes esetekben egészen minimális a kulturális igény. Ennek oka, hogy mindezt fjzinte egyoldalúan a közvetlen anyagi javak határozzák meg. Viszont a dolgozók anyagi lehetőségei nem indokolják e gondolkodásmódot, tehát ez esetben tudati problémával álltaik szemben; s e tudat átformálása a lövő egyik legfontosabb feladata. Ml » IlfVzet | a szocialista brigádok kulturális vállalásainál? Sematikusak, alacsony színvonalúak. Ennék több oka van. Tapasztalatunk szerint a szocialista brigádmozgalom eszmei vezetői, a szakszervezet aiktívói nem tesznek meg mindent e probléma meg oldásáért. Általában lazán kezelik a kulturális vállalásokat. azok teljesítését é- pTbfrdnását. A brigádok a vállalat vezetői részéről sem kapnak konkrét segítséget. Tömegesen másolják a központi irányelveket és javaslatokat. Sőt — és ez ráér az ellenőrzés hiánya — egyes brigádok egyszerűen nem is tesznek kulturális vállalásokat, vagy nem tudnak arról, hogy ilyet is kell tenni. Előfordul, ha tisztában is vannak ennek fontosságával. önerőből képtelenek elfogadható célokat kitűzni. Tapasztaltuk azt is, hogy nem tudják, mi is tartozik a vállalásokhoz, mert nincs, aki felvilágosítsa, s ellenőrizze őket. Kiderült olyasmi is, hogy elfogadható munkát végeznek, de nem tudják, hogy ez lényegében a kulturális vállalás teljesítése. Hibák vaniial*| az értékeléseknél is. A bizottság elkönyveli, hogy a kulturális probléma nehéz, bonyolult kérdés, s elnézik a gyenge eredményeket Az üzem értelmiségi dolgozóinak, elsősorban a verseny- mozgalom illetékeseinek több • segítséget kellene adniok a vállalások kidolgozásához, teljesítéséhez. Hatékonyabbá kellene tenni az ellenőrzést. — Ezt több brigád is említette. Szerintük jobb lenne, ha év közben is felmérnék az eredményeket és segítenének a nehéz kérdések megoldásában. Látszik tehát: a legfontosabb, a jelenlegi kulturális igény emelése, s elsősorban, minél magasabb szinten való kielégítése. Igaz, ez bonyolult kérdés, mert sokrétű a brigádok összetétele. Emiatt alapos elemzés révén lehet csak e sokféle igényt úgy összeegyeztetni, hogy a megmozdulások egyszerre, egységesen mozgassák meg — legalább részben — az egész hrigádot. A dolgozók egy része máskülönben nem közömbös a kultúra iránt, de igényüket önállóan elégítik ki. A művelődési ház könyvtárának körülbelül nyolcszázötven tagja van, akik évi 20—22 000- kötetet kölcsönöznek. Jelentős azoknak a száma is, akik a városi vagy a falujuktól! könyvtáraknak a tagjai. A fentebb oly siralmas számiján feltüntetett kulturális igénytelenség szerintünk más okokkal is magyarázható. Azzal, hogy az üzemi kultúrotthon is gyengén dolgozik. A kulturális vállalások nagyrésze a szervezett oktatásban való részvétel, politikai oktatás hallgatása, a munkás- akadémiák, szakmai oktatás, rendszeres újságolvasás, moziba járás. Az elmúlt évben jelentős sikereket értek el a színházi teltház-akciókkal is. A fenti vállalások látszólag tartalmasak, de nem önállóak, s nem a brigádok sajátos helyzetéből adó- dóak. Ha megtelnek tarta- lommal, s testhezállóak j lesznek, emelkedni fog a j színvonal. Azoknál a bri- j gádoknál, ahol ez már meg- ■ történt, jelentős eredmé- ' nveket értek el. Viszont itt j sem mozgatja meg az egész - brigádot, csak egyes személyeket. Az üzemben négy brigádnál található letéti könyvtár, ám ez megint csak egyedi jelenség, nem j döntő a brigád kulturális munkájában. 4 kft volt««* erőkben | a KISZ munkáját érintjük a szocialista brigádmoaga- lommal kapcsolatban. Az TSZM munkakövetelményénél: egyik pontjaként szerepel a szocialista brigád cím elnyerése, viszont ' szocialista brigád mozgalom kulturális vállalásainak teljesítésével már nem foc1alko7n'’í ><■>"’—ünn. 17 képzelhető lenne az is. hogy a KISZ megbízná tagjait a brigád kulturális munkájának alaposabb támogatásával. Ettől eltekintve a KISZ-munka nem rossz az üzemben, s az utóbbi időben a jelentős fellendüdés jelei láthatók kulturális téren is. Sajnos, itt is megmutatkozik azonban a KISZ és a kultúrotthon közötti nagy űr. A legutóbbi farsangi karnevál idején például a kultúrotthon vezetősége inkább akadályokat gördített segítség helyett a KISZ munkája elé. Szerintünk a felsorolt hibák egyik döntő forrása a kultúrotthon egészen gyenge munkája. Talán ez az a hely, ahol legtöbbet kellene tenni az üzem kulturális színvonalának jobbá tételéért. Több szocialista brigád vetette fel azt, hogy az igazgató a munkaidő letelte után nem foglalkozik kulturális ügyekkel, tehát abban az időpontban, amikor a munkások ráérnének. — Ilyen munka és ilyen hozzáállás mellett nem csoda, hogy a kultúrotthon és a szocialista brigádmozgalom vállalásai nem találkoznak, nem támogatják és. nem feltételezik egymást. A kettő szorosabb kapcsolatára van szükség. És a segítségnek a kultúrotthonból kell jönnie, méghozzá sürgősen, — mert az eddig elhanyagolt kulturális munkát elsősorban ennek kell támogatni a felemelkedésben. 4 mie«*yelemi»»ttit|brigádunk munkája az üzem, a tömegszervezetek vezetőivel való beszélgetésekben, a kultúrotthon és a rendezvények (tánc, könyvtári óra, akitvaválasztás) meglátogatásában merül ki. Munkánkat örömmel végeztük, számunkra feltétlenül hasznosnak tartjuk a gyakorlatot. Bízunk benne, hogy megállapításaink elősegítik a járműjavító szocialista brigádjaiban folyó kulturális munka gyors és minőségi javulását”. Győri József m. éves történelem—földrajzszakos hallgató Sója Szabolcs V. éves orvostanhallgató Filep László IV. éves matematika—fizika- szakos hallgató , Ducsai Zsuzsa I. éves történelem—földrajzszakos hallgató /» mai felnőtt dolgozók ” a szocializmust építik. A kommunizmust gyermekeinknek kell megteremteniük. ők azonban csak akkor lesznek képesek ennek a gigantikus feladatnak a megoldására, ha megfelelően felkészítjük őket, műveltség,, erkölcs, világnézet tekintetében egyaránt. Korszerű nevelést viszont csak azok a szülők képesek adni, akik felül tudnak emelkedni a múlt rendszer által beléjük nevelt mara- diságon, akik szétfeszítik a lelkűket szorító előítéleteket, akik átlépnék az élőbb- rejutást akadályozó kispolgári önzésen, akik a világ jelenségeit nem beskatulyázni, hanem valóban megérteni igyekeznek. Túlzott követelmények ezek? Merem állítani, hogy nem. A korszerű, dialektikus gondolkodásmódnak legalább a csírái ma már többnyire megtalálhatók az emberek tudatában. Másfél évtized történelmi mércével mérve csak egy pillanat, de az egyénék életében hosszú idő, s ez nem suhant él nyomtalanul senki fölött. S a sokféle ellentétes hatás, egymást gyengítő tanulság ellenére is kialakult, vagy legalábbis kialakulóban van társadalmunk egészének lelkűidében egy olyan pozitív összkép, mely serkentőleg hat minden új eszme, minden új módszer és forma befogadására. Jelen esetben ez a legfontosabb. Az a szülő, aki nem tud elszakadni a megszokottól, a sablonoktól, az gyermekének lelki fejlődését nem elősegíti, hanem hátráltatja, legjobb szándéka ellenére is. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat szeretném megjegyezni: jj Ne akarja úgy és *• olyanná nevelni gyermekét a szülő, ahogyan és amilyenné őt annak idején nevelték. Sajnos, ezt a hibát igen sokan elkövetik: szinte azt lehetne mondani, hogy ez a leggyakoribb pe . dagógiai tévedések egyike. Képzeljük él, mi lenne, ha az orvosok 30—40 évvel ezelőtt? módszerekkel gyógyítanák a betegeket, nem véve figyelembe art az óriási fejlődést, ami az orvostudományban azóta végbement. Art hiszem, ez az egész társadalom jogos felháborodását váltaná ki. A nevelés vonatkozásában a probléma még élesebb, mert nemcsak a pedagógia tudománya fejlődött, 'hanem a társadalom is gyökeres változásokon ment keresztül, s ez utóbbi a gyermeknevelés ügyét sokkal közvetlenebbül érinti, mint az orvostudom ányt. « Ne akarjuk a gyer- mekre mindenáron rákényszeríteni a magunk érdeklődését. A gyermek valóban meglévő képességeinek kibontakozását igyekezzünk elősegíteni, tehát a zenei érdeklődésű szülő ne akarja okvetlenül zenére taníttatni az idegen nyelvek iránt érdeklődő gyere- ke£. S az orvos-szülők gyermekeinek sem kell feltétlenül orvosokká lenniük, ázt hiszem, a negatív példákat mindenki hosszasan tudná sorolni ismerősei köréből. Ezen a szem!életen haladéktalanul változtatni keil, mert a szülők konoksága félrecsúszott életsorsoikat ! eredményez, fiatalok ezrei i válnak helyüket nem lelő, ' hivatástudatot nem érzőfel- j nőitekké. 5 Nagyon elavult és | túlhaladott szemléle: tét tükröz a szülőknek az a törekvése, hogy gyermekük feltétlenül értelmiségi pályát válasszon magának. Természetesen nem a gyermekek továbbtaníttatása ellen akarom felemelni a i szavamat, hiszen a középiskolások számának gyors növekedése rendszerünk egyik legszebb eredménye. Tudvalévő az ' is, hogy a kötelező középiskolai oktatás bevezetése nem túlságosan távoli célkitűzés. Nem a tényeket kifogásolom tehát, hanem a tények mögötti, helytelen szemlélet szülte okokat. A falusi parasztszülők többsége például nem azért taníttatja gyermekét, hogy művelt parasztember k váljék belőle, hanem azért, hogy biztosítsa számára a kényelmesebb városi életmódot. A gyökerek nagyon mélyre nyúlnak, de e szándékok és törekvések mégis megváltoztathatók, hiszen nem társadalmunk lényégéből adódó tünetek, csupán egy átmeneti korszak rövid ideig tartó, remélhetőleg könnyű lefolyású velejárói. A küzdelem tehát nem kilátástalan, de nem is felesleges. Küzdenünk kell a szűklátókörű szemlélet eme megnyilvánulása ellen is, felsorakoztatva érvként mindazokat a tényeket, sorsokat, jelenségeket, melyeket hétköznapjaink áramlatából könnyedén ki tud szűrni a jövendőért is felelősséget érző értelem. jt Az idősebbek és a *** fiatalok ízlésének különbözősége nem mai probléma, de napjainkban különösen éles formában jelentkezik, talán azért, mert ez a — családon belül és országos méretekbeh folyó — vita telítve van a különböző formák és módszerek mögött rejlő eszmélt szikrázó magasfeszültségével; Akár lakberendezési tárgyakról van szó, akár versekről, szobrokról, öltözködésről, táncról, tulajdonképpen a vita minden esetben messzire • túlmutat önmagán,- s a társadalmi - ízlés egyáltalán nem konfliktusmentes és nem egyenletes mozgású változásait bizonyítja. Az ifjúság kétségtelenül az általa sejtett, igényelt új felé törekszik, akkor is. ha sokszor tévútra lép, akkor is, ha néha eleltéved saját elképzeléseinek dzsungelében. A szülők — és általában az idősebbek — feladata nem az, hogy elítéljék „a múltat és a hagyományokat megtagadó, önfejű fiatalokat", hanem az, hogy mértéktartásra intve megóvják őket a buktatóktól, zsákutcáktól Ne féltsük gyermekeinket a modem irodalom, zene, képzőművészet „fertőzésétől”, hiszen az igazán korszerű művészet a mai életet fejezi ki, s hozzásegíti gyermekeinket a jelen megértéséhez. jt szülők tehát igyekez” zenek megérteni korunk eszméit, melyek tartalmukban és formájukban egyaránt újak, s amelyek csak előítélettől, babonától, kispolgári aggályoskodástól mentes, önálló gondolkodásra képes emberek számára tárják fel igazi lényegüket. Kópiás Sándor Egér, patkány és rovarirtást közületek és magánosok részére szakszerűen végzünk — helyben és vidéken. INGATLANKEZELŐ v Állal at Szolnok, Kossuth tér 5, Tiszaroffi ..csendélet . .- Á ’ ^ ...avagy mit szólnak ehhez az illetékesek? a pösze Az eset, amit el akarok mesélni, Pösze Balogh Bálint bátyámmal esett meg, aki szegről vagy végről — nem emlékszem pontosan — rokonom volt. Az öreg csendesen élté a falusi öregek életét, mi- gyokat aludt, nagyokat üldögélt, nagyokat szívott a tajtékpipájából. A Pösze élőn ív akkor ragadt rá. amikor egy heves kocsmai ankét-in olyan két pofont kapott, hogy néhány foga azt mondta: na, én megyek. Ezidőtől kezdve Bálint bátyám beszédét csak főleg süketnémák értették meg, akik szájról tudnak olvasni, olyan motyogó lett a beszéde. A néhány megmaradt fogth vedig az idő vitte el lassankint, rj a borha rágáshoz fog kellene, az öreg biztosan megcsináltatta volna rágószerveit, de így nem volt szüksége rájuk. Zavartalanul telt az idő egészen addig, amíg meg nem unta az öreg a semmittevést. Egy szép napon fogta magát és munkára jelentkezett a helyi téeszben. Az elnök nem tudott. neki adni más\ mint éjjeHőri beosztást. Nem valami jól kezdett az öreg. mért már az első éjjel ■ megdézsmálták a raktárt. Az öreg a fogatlan szájaidat motyogni is alig tudott, nemhogy kiabálni. Volt nagy botrány persze. Egyesek el akarták távolítani állásából ie-a jobb lelkű V: azt javasoltál hogy zsírrá Passiók az örzgn műfogfOrt és akkor majd tud kiabálni. A gondolatot tett követte. Bálint bácsi egész nap büszkén feszített vakító fogsorával a főutcán. Egyik éjjel azonban újabb dézsmálás történt, amiért taggyűlés elé idézték az öreget. Az elnök dühösen verte az asztalt, hogy minek vettek neki fogakat, ha még- , sem tudja felkiabálni a szomszédokat. Az öreg nyugodtan védekezett: — Elnök elv- társ, Iciabáltam én, de fogatlan szájjal nem sokra megy az ember. Téssék, itt az írás. a doktor úr a telkemre kötötte, hogy éjjelre okvetlen tegyem egy pohár vízbe a fogsort. És én mindig beletettem Kovács Sánuoi
