Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1963. március 2T.

CFolytatás az 1. aidalről) a termelés színvonala náluk a múlt évben 13.3 százalékkal volt magasabb, mint 1961-ben, s a termelés emelkedésének 51 százalékát a termelékenység növelésével érték él Tugyi István a továbbiakban beszámolt arról, bogy április elsején debreceni központtal megalakítják a Magyar Göróiilőcsapágy Műveket, amely magában foglalja majd az iparág valamennyi magyarországi üzemét. Szólott a szakemAz országgyűlés elfogadta az 1963. évi költségvetést

hsrfcépzés, a lakásépítkezések próblésmájáról. Javasolta, hogy a minisztériumok as ipar telepítésével párhuzamosam fordítsanak nagyobb gondot a járulékos beruházásokra, s a községi

tanácsokkal együtt bővítsék az üzlethálózatot s gondoskodjanak a szükséges egészségügyi és kulturális intézményekről is.

A szünet utói* Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás.

Kiss Árpád elvtárs felszólalása

Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szolnok megyei képviselő volt a következő felszólaló.

Az előttünk fekvő költségvetés számos tétele, illetőleg a mögöttük lévő anyagi tartalom nagy érdeklődést vált ki a közvélemény legszélesebb rétegeiben, — mondotta. Tartós és megalapozott gazdasági eredmények elérése, az életszínvonal állandó és

távlatokban mind nagyobb mértékű emelése csak akkor lehetséges, ha fokozódó mértékben növekszik az

ipari és a mezőgazdasági termelés technikai színvonala is. Hangsúlyozta, hogy tudományos kutatásra a

költségvetés 1.1 milliárd

forintot irányoz elő. Ezen az összegen felül az ipari termelés és az ipari termékek műszaki fejlesztését az a 2.2 milliárd forintos műszaki fejlesztési alap is szolgálja. amelyet a termelő váUá^tok termelésük értéibe arányában képeznék.

Ezen az összegen belül fe az átlagosnál nagyobb mércékben eméHsedák a vegyipar ég a gépipar műszaki fejlesztési alapja. A továbbiakban a tudományos kutatásra fordított összegek, valamint a műszaki fejlesztési alap felhasználásának néhány tapasztalatával, az elért eredményekkel és a hasznosítható • tanulságokkal fogLafficoaotfe A többi körött fttyétahtettsg

— Pártunk Vili. kongresszusa végleg szakított aszal » szemlélettel, hogy gazdasági életünk fejlődését saját korábbi színvonalunkhoz kell mérni. A eo- «äaäfate és a kapitalista világrendszer közötti békés verseny gazdasági szektorában reánk eső feladatok megkövetelik, hogy az ipar- Mafe mindazokban az ágazataiban, amelyekben tor- x.iumm ateléai lehetőségeink; ta- 1 (PasztaJataink, tradícióink | ezt lehetővé teszi, a lehető | legrövidebb idő alatt érjük p él a világszínvonalat A f tochnükai világszínvonal § természetesen nem statikus | valami és rohamos fejlődé- | se többek között éppen 1 azokban az ágazatokban: f híradástechnikában, a mű- § szeripari»« tapasztalható, jjj »melyekben a világszínvo- y naj elérését és túlhaladd- | sót reálisnak és stsSihséges- I oek tartjuk

A világszínvonal elérése |

— ezeknek az ágazatoknak | rendfcívüM gyors fejlődése miatt.—- még inkább szükségessé ■ teszi azt, hogy a műszaűd fejlesztésre rendelkezésre . álló erőforrásainkat a legfontosabb területekre koncentráljuk. El ktíl kerülni az 1950—1960- aa évek között « kutató munkát jellemző reprodukáló tevékenységet, vagyis a máshol már elért eredményeknek nagy költséggel és sok idővel járó hazai kutatásokkal való „elérésót”. Ehelyett arra kell törekednünk, hogy a baráti országoktól a KGST keletében kapott dokumentációk révén, vagy licencia vásárlások útján bevezetésre készen vellessük át ezeket az eredményeket.

A kutatási és fejlesztési tevékenységet a KGST keretében is koncentráljuk és szakosítjuk, s ezáltal a munkánk együttes hatékonysága Is növekszik. Ez az együttműködés azonban nemcsak segít, hanem kötelez is: nemcsak részesülhetünk a közös kutatási, fejlesztési tevékenységből, hanem a reánk eső területeken nagymértékben hozzá is kell járulnunk ahhoz. Az előadó a továbbiakban arról szólott, hogy egész népgazdaságunk és iparunk szakemberellátását hős issza bb távlatokra kell megalapoznunk. Ezt a munkát fejlesztési tevékenységünkkel összhangban kell végeznünk. Ma már a legnagyobb beruházás is megvalósul 4— 5 év alatt, azt a szakembert azonban, aki az ilyen létesítményben középszintű műszaki munkakört tölt be, már 15 évvel előbb be kell íratni az egyetemre ahhoz, hogy ne csak diplomával, hanem kellő gyakorlattal is rendelkezzék és helyt állhasson a munkában. Helyes az a törekvés, hogy most a távlati népgazdasági terv kialakításával összhangban a szakemberképzés távlati terve is tudományos megalapozottsággal elkészül

A képviselő ezután hangoztatta, hogy anyagi ösztönzési rendszerünk nem támogatja a műszaki fejlesztést. Előfordul heg}’ szakmájuk, vállalatuk fejlődését lelkesen dolgozó igazgatók, főmérnökök és mérnök-kollektívák — saját anyagi érdekeik ellenére — szakmai szeretet bői végzik a fejlesztési tevékenységet. amely prémium, vagy egyéb tekintetbem hátrányos helyzetbe hozza őket,

A továbbiakban arról beszélt, hogy a túlságosan az önköltségre alapított, a használhatóságot, a termékek hasznos tulajdonságait nem súlyuknak megfelelően mérlegelő árrendszerünk súlyos összeütközésedet hoz létre gyártók és felhasználók között, csökkenti az új, fejlettebb termék iránti

igényeket, sérti a gazdaságos sorozatgyártás előnyeit. A pénzügyminisztérium igen helyesen az elmúlt évbem részletes vizsgálatot végzett és annak tanulságait már az idei költségvetés összeállításánál is figyelembe lehetett venni. Természetesen a feltárt hiányosságok ki Küszöböléi e nem megy egyik napról a másikra, hanem rendszeres, szervezett munkát igényel. Rendszeresem vizsgálni kell gazdasági irányítási, pénzügyi, tervezési, ár- és bérrendszerünknek a műszaki fejlesztésre gyakorolt hatását. Fel kell tárni az e területen jelentkező ellentmondásokat és a fejlődést akadályozó, ina már idejétmúlt intézkedéseket és azokat olyanokkal kell felváltanunk, amelyek elősegítik a haladást, a műszaki fejlődést

— A költségvetés a rendelkezésre álló erőforrásokat az ipar fejlődése szempontjából legfontosabb mumikateriSIetekre összpontosítja.

A képviselő a költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta.

Dr. Donhoffer Szilárd Baranya megyei képviselő többek között elmondotta: megváltozott hazánkban a politikai légkör és megváltoznak az embernek. A helyes politika á magyar történelemben példa nélkül álló széles népi egységnek vetette meg alapját,

Dapsi Károly budapesti képviselő hozzászólásában iparpolitikánk egyik fontos kérdésével a vállalatok átszervezésével foglalkozott. Beszámolt arról hogy a termelőerők konoentráSása a vállalatok összevonása a Ganz-MÁVAG Gyár kollektívájának tapasztalatai

szerint eredményes útja a

termelés növelésének, a műszaki színvonal emelésé nek.

Katona Sándor Csongrád megyei képviselő elöljáróban arról beszélt, hogy a beterjesztett költségvetés szocialista társadalmunk magasremdű humanizmusát tükrözi.'A társadalombiztosításra, s az egyéb szociális, illetve egészségügyi kiadásokra szánt összegek hatásos bizonyítékai: hogyan gondoskodnak nálunk a dolgozókról — mondotta többek között, majd örömmel üdvözölte, hogy a költségvetési törvényjavaslatban nyolc és félmilliárdos összeggel szerepel a mező- gazdaság. Kérte, hogy az Országos Tervhivatal, valamint az egyéb illetékes szervek az eddiginél is jobban vegyék figyelembe a megyék sajátosságait, táj jellegzetességeit.

Katona Sándor ezután bejelentette: Csongrád megyei képviselőicsoport csatlakozik Gosztonyi János Vas megyei képviselő hétfőn előterjesztett javaslatához. hogy az országgyűlés egy későbbi ülésszakán alapos előkészítés után, tárgyalják meg a vidéki ipar- telepítés helyzetét.

Az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot mind a maga, mind a Csongrád megyei képviselő- csoport nevében elfogadta és elfogadásra ajánlotta.^

Az elnöklő Pólyák János ezután szünetet rendelt eL

Az országgyűlés délután Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Az első felszólaló dr. Baskay Tóth Bertalan Past megyei képviselő a mezőgazdasági szakemberképzéssel foglalkozott. Államunk — mondotta — minden lehetőséget felhasználva igyekszik enyhíteni , a szakemberhányt Az ország 21 mezőgazdaság szakmunkásképző iskolájában csaknem ti zenegyezren, a felnőttek tanfolyamain több mint hetvenöt- ezren tanulnak. Ebben az évben mintegy húszezer termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó és mező- gazdasági gépész tesz szakmunkás vizsgát. A 4® mezőgazdasági jellegű technikumban több mint 23 000- ren tanulnak, a húsz felsőfokú technikumnak pedig több mint 4200 hallgatója van. Az agráregyetemek és főiskolák diákjainak száma meghaladja a 7600-at. Ily- módon a szakemberhiány — ha nem is oldódik meg máról holnapra — rövidesen enyhülni fog.

Mokri Pál Komárom megyei képviselő egyebek között a lakásépítkezéseknél tapasztalható hibákat, fogyatékosságokat tette szóvá; Hangsúlyozta, hogy a korábbi esztendőkhöz képest, tavaly már javult az átadott lakások minősége, csökkent az új otthonokba költözők panaszainak száma, a szakipari munka hibái miatt azonban még mindig sok a jogos -kifogás. Nem ritka, hogy az új lakásokban a beköltözés után néhány nappal már rosszak a vízcsapok, elromlanák a villanykapcsolók, hibásak a zárak. A jövőben az ilyesféle szerelőm unkákra az eddiginél gondosabban kell ügyelni, hiszen egyre kulturáltabb jobban felszereli lakások épülnek, s nő a szakipari munkák jelentősége.

Váczi Mihály Szabolcs- Szatmár megyei képviselő arról beszélt, hogyan köny- nyíthetnénk meg a tanyai és falusi gyermekek továbbtanulását.

— A VIII. pártkongresz- szus — mondotta többek között —. döntő változást jelentett iskolapolitikánkban. Kimondotta, hogy az' egyetemi felvételeknél eltörlik a származás szerinti megkülönböztetést. Ez nagyon helyes, s ennek szívből örülünk. Ugyanakkor azonban gondoskodnunk kell arról, hogy azok a tanyai és falusi gyerekek ae maradjanak hátrányos helyzetben, akik m* még nagy nehézségek árán, hosszú utazásokkal juthatnak csak el a középis lólába vagy más oktatási intézményekbe;

Dr. Kulcsár Gyula Komárom megyei képviselő, a sók tapasztalattal rendelkező ipari szakember nyelvén szólott a költségveWg tervezetéhez. Elmondotta: az eiiwiriaMnimTiimiriiwii'TrTr—irt--------------------------f-m—nninimirin-nininimmwii

! — 3. —

| Azután egyre-másra dórié rágott az erdő. A környező | hegyek visszhangosan ver- I ték vissza a karabély mor- 5 dulás&t, meg a puska éles = r.sattonásait. Vérbe borult | őzek -rogytak össze a fák = alatt, fácánból pedig -már » egy hálom volt. Már ép- S pen megelégelték a vadáéi szatot, mikor egy hórihor- | gos, száraz öregember sza- I lalt feléjük, zöld vadászru- I hában és duplacsövű pus- 1 Icával.

| — Állj! Állj! Álljanak

i meg, kérem!

| Bátyám megfordult.

| —No mit akar, öregem? | — Kérem, ez a kormány" zó úr vadászterülete! ide | senki a lábát be nem te- | heti, nemhogy még itt lö- § völdözzön! Kérem, azonnal 1 .tegyék le a fegyverüket! — ! s odalépett egy vérző őzi- = kéhez, a két hátulsó lábó- í nál fogva húzgálni kezdte, 5 s keservesen ingatta hozzá | a fejét. ^

1 — Azonnal adják át az

urak a fegyvereiket!

Szabó hahotázm kezdett, a bátyám pedig csak állt, csendesen és derűsen, puskáját vadászok módjára a karjára vetve.

— Kedves bácsi. Mi itt vagyunk az iccáka óta, itt is maradunk. Az ütegem oda szállásolt be a három fedezékbe, minlcet innen mán nem lehet kipiszkálni. Mi katonai alakulat vagyunk.

— De kérem, főhadnagy úr, én a fejemmel felelek a vadállományért! Mi lesz velem, kérem,? Hogy fogok én elszámolni?

Bátyám kedvesen megszorongatta az öregúr karját;

— Ne féljen, nem számol el maga senkinek. Itt most. már mindenért én vagyok a felelős, nem maga. A vadállományért is. Lőjön csak maga is, Izedves bátyám, amit akar, amennyit akar. Én felhatalmazom magát. Majd én elszámolok mindennel a kormány, zó úrnak.

Az erdész tárogatta a

karjait, mit tehetett volna, s eltűnt a fák között. Azután a katonák behordták a vadakat, bátyám csípőre tett kézzel megállt a konyha előtt, lábujjhegyre pipiskédéit, * elkurjantotta magát;

— izi-dor!

Izidor készségesen szaladt elő. Leírhatatlanul csúnya ember volt. A feje teteje teljesen kopasz volt, de jobb lett volna, ha az egész feje kopasz, mert rút, vörös, göndör szőr borította körbe a koponyáját. Füleinek alul nem volt cimpája, felül pedig csúcsban végződtek,, mint a disznóé. Nyakát, arcát millió szeplő borította. Orra nagy volt, görbe és húsos. sárga fogai akkor is kiálltak a felső ajlca alól, mikor nem akarta. Felhúzott váltakkal, görbe hátgerinccel állt bátyám előtt, de leszorított tenyerein, felcsapott álián látszott, hogy telkesen és őszintén áll vi- gyázzban. jelentősen és öntudatosan, s nincs nála fe- gyelmez-t ebb katonája a bátyámnak.

'Annak idején, mikor minden katonai alakulat meg- Icapta a rendelkezést, hogy ha netán zsidó lepne az állományukban, akkor azt haladéktalanul le kell adná, Izidor kétségbe esve fcö- nyörgött az életéért A bátyám elkomolyodva hallgatta, jobbkézzel B bal fületö- vét, bal kézzel a jobb füle- tövét vakargatta, a azt mondta;

— Rendben van, Izidor, úgyis önálló alakulat vagyunk, szerencsére, meg Iá is keresztelkedett, a papírján már az van, hogy evangélikus. Csak az a ronda

múlt években tanácsadóként, vagy szakértőként több mint tíz alkalommal járt külföldön, mint a magyar ipar követe. Helyenként azt látta, hogy eléggé nehézkes a magyar külkereskedelem szervezete.

— Előfordult — mondotta többek között —, hogy külföldi cégek felfigyeltek újdonságainkra, s "részletesebb információkat kértek, lehetőleg gyorsan, általában nyolc napon belül. Dolgozóink nagyrésze azonban elsősorban kereskedő és nem műszaki szakember, tehát itthonról kértek felvilágosításokat. A levélváltás hosz. szű ideig tartott, bizony arra is akadt példa, hogy két vagy három hónap múlva tudtak csak válaszolni az érdeklődésre. A késedelem pedig nem egyszer a megrendelés elvesztését jelentette, kínálatunk komolytalannak tűnt.

Dr. Bélák Sándor Veszprém megyéi képviselő elmondotta, hogy a kemény tél, s a kései kitavaszodás ellenére jó munkaszervezéssel teljesíthetjük a mező- gazdaság idei termelési előirányzatait. A tervek teljesítéséhez nagyban hozzájárulhat a gyengén dolgozó termelőszövetkezetek megerősítése. Meg kell szilárdítani a közös gazdaságok vezetését. A képviselő szóvá tette, hogy a gyenge szövetkezetekben helyenként túl gyakran változtatják a vezetőket, az irányító megyei és járási szervek türelmetlenek, holott nagyobb bizalommal; tapintattal könnyen átsegíthetik az elnököket, agronómuso- kat a kezdeti nehézségeken;

Több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Vass Istvánná lezárta a vitát, s megadta a szót Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter részletesen válaszolt a hozzászólásokra, g hangsúlyozta: a képviselők észrevételeit,

indítványait a pénzügyminisztérium szakemberei és az illetékes főhatóságok gondosan tanulmányozzál., s fi gyelembeveszák a költ- aégvetés végrehajtásakor.

Ezután határozathozatal következett; Az országgyű lés az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta

Ezután az elnök az ülésszakot bezárta. (MTI)

mindig, mert ha meglátják ezt a rettenetes pofáját, hát magának is vége, nekem is. Ügy vigyázzon. Aztán erről kuss, a maga náckmáléjé- hoz senkinek semmi köze. Tud németül?

— Hogyne, főhadnagy ér kérem szépen, alássan jelentem. Cipcerek közt nőttem fél.

— Hát akkor maga típ- ser. Onnét hijják Stájner- nek.

Izidor egy nagy kassai vendéglőnek volt a főszakácsa, istenien főzött, akár Párizsba járhatott volna versenyezni. '

Most egyik szeme a báliépe ne lenne, az istenfáját magának! Arról megismerik, már ,kétszáz méterről. Hát ide figyeljen. Ha valami ipse jön az alakulathoz, akárki, akármi, maga tűnjön el rögtön, bújjon el

tyámra mosolygott, a másik a halom vadat méregette.

— Készítse el ezt ebédre.

— Hogyan tetszik parancsolni, kérem alássan? Nyárson sültre megfelel?

(Folytatjuk)