Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-27 / 72. szám
fcWI mámius gj SCOLNGK WBfiYJBt íf&hJ» Tiszteit Pártbizottságé l&edvms Elvtársak.! A megyei párt-végre- hajtó-bizottság »agy ^■soteségst tulajdonit as- .OfflJs, bogy a megyei párt bizottság tárgyalja a megye .sultwrálls helyzetéről szóló napirendet. A kulturális élet kérdése&nok megvitatásé* szükségeséé teszi, hogy hazánkban leraktuk a szó daäizmus alapjait és hozzá- kezdtünk a szocializmus télj® felépítéséihez. Társadalmunk fejlődésének olyan szakasza ez, amikor a továbbhaladás nagymértékben a tömegek tudatosságától, általános és szakmai műveltségének _ színvonalától, a szakemberek számától és tudásától függ A megyei pártbizottság 1958. december ,18-i ülésén tárgyalta utoljára a megye kulturális kérdéseit. Akkor a megyebizottság előtt az a feladat állt, hogy Intézkedéseiket tegyen az ellenforradalom által okozott eszmei zűrzavar leküzdésére, a művelődéspolitikái irányelvek végrehaj tá- sára. A határozat nyomán a komm umisták és kultú r - munkások munkájának eredményéként jelentős lépést tettünk előre. Leküzdöttük teljes egészében az • eszmei zűrzavart, a kulturális munlíában érvén yesiíel. sük a VII. párbkangresz- szus határozatait, az iskolai és iskotenSdvütí népművelési munkában számottevő sikerek születtek. Az elmúlt években a gazdasági, társadalmi vái- tózásoűrkiai kölcsönhatósban változott a megye lakosságának gondolkodása, fejlődött politikai érettsége, emelkedett ideológiai színvonala. A marxizmus—le- ntaisroug térhódítása nyomán erősödött a dolgozó tömegek szocialista tudata, mélyebb, bensőségesebb a szocialista, haza iránti vonzalma, erősödött az állampolgári kötelezettségek teljesítésének önkéntes jellege. A dolgozók nagy többsége magáénak érzi és vallja a szocializmust, s egyre tudatosabban vés® .rés^t a, szocializmus . építésének aaJndínnapt munkájában. Jelentős tömegekben ld- aäakultak a szocialista er- "íülcs jellemző vonásai, magasabb színvonalra emelkedett a munkához való szocialista viszonyuk, aktívabban védik a társadalmi tulajdont, Erősödött az embereik együttélésének szocialista jellege. A lsét társadalmi rendszer harcának, a nemzetközi erőviszonyok alakulásának mélyebb ismerete alapján erősödött a lakosság internacionalista gondolkodása. A szocialista világrendszer, a Szovjetunió politikai, .gazdasági, tudományos és technikai sikerei nyomán növekedett biztonságérzete. A szocialista tudat alakulása azonban a fejlődés ellenére sem tartott lépést a szocializmus építésének ütemével. Az idealista világnézet maradványa még jelentős tömegek gondolkodására hat. Még sok ember gondolkodásában szívósan tartják magukat a burzsoá tudat, szokás maradványai, és meglehetősein mélyen él a polgári, kispolgári erkölcsi feliogós: az önzés, kapzsiság, a magántulajdonosi szemlélet, a magánérdek elsődlegességének tudata. Megtalálhatók az emberek gondolkodáséban a babonás, a vallásos hiedelmek, az egyén gyengeségének, elesett,ségének érzése. Még vannak előítéletek férfiak s nők társadalmi helyzetének, cselekedetének megkülönböztetett értékelésében. Élnek még a Horthy-fasiz- mus lélekmérgező nevelésének maradványai. Ezek főleg a nacionalizmus, sovinizmus, antiszemitizmus megnyilvánulásaiban tükröződnek. Előfordulnak még, — s nem kis szómban — lopások, csalások. Sokan rabjai alkoholnak egyesek ziil- 10tt családi ótetet élnek, Ä MEGYE KULTURÁLIS HELYZETÉRŐL Váczi Sándor beszámolója és a referátum vitája a megyei pártbizottság ülésén nem éreznék felelősséget gyermekeik neveléséért, gondozásáért. Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! > A határozati javaslat ** tükrözi a kulturális élet területén elért eredményeinket, mutatja e munka fogyatékosságait, és a jelenlegi helyzetre alapozva, valami nt a szocalizmus teljes felépítésének célkitűzéseit figylembe véve határozza meg a következő évek feladatait. A következő években is a VII. kongresszuson megfogalmazott feladat teljesítéséért kell küzdenünk: „Tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni,- dolgozni és gondolkozni". A határozati javaslat alapvetően e fő feladat megvalósítását célozza, és ennek rendeli alá a kulturális ssservek tevékenységét. A VIII. pártkongresszus határozatainak megfelelően kulturális életünk fejlődésében kiemelkedő szerepet szánunk a közoktatásnak. Az iskolareformból adódó feladatok megvalósításának ütemétől és minőségétől nagy mér tőkben függ, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb számban kapjon a a társadalom sokoldalúan művelt, magas szakmai kultúrává] rendelkező marxista—leninista világnézet talaján álló embereket. Ebből kiindulva jelöl meg a végrehaj tóbizottság előterjesztése az iskolázottsági szint emelése érdekében cáyan feladatokat, hogy 90—95 százalékra emeljük az általános iskolát tanköteles korban elvégzők -arányát, jelentősét léptünk éláne a középiskola általánossá válása felé. szélesítsük a magasabb szintű szakmai képzést nyújtó iskolatípusok hálózatát és újabb ezreket: vonjunk be a felnőttoktatást«. A végrehajtó bizottság e célkitűzésének megjelölésekor tudatában van az ezzel együtt jelentkező nehézségeknek a középiskolákban várhatóan jelentkező túlzsúfoltságnak, az oktatási feltételek bizonyos mérvű romlásának. Ennek ellenére érvényesíteni kell a VIII. kongresszus határozatát és maximálisan ki kell elégíteni a középiskoláztatásban és a felnőttok- . tatásban jelentkező egyre növekvő társadalmi szükségletet és egyéni igényt. Az iskolareform szervezeti feladatain túl a következő években fokozattab- ban kerül előiérbe a tartalmi vonatkozású kérdések megoldása. Ezek között különös jelentőséget kell tulajdonítani — mint- ahogy ezt a javaslat is teszi — a munkaoktatás tártál ml továbbfejlesztésének. Aláhúzza ennek jelentőségét az a tény, hogy az 5-fl-es oktatásban elsősorban a mező- gazdaság területén még nem érvényesülnek megfelelően a szakmai előképzés ’ követelményei. Ebben a felelősség az iskolavezetés mellett nagymértékben a gazdasági vezetőkre hárul. Szükségszerű, hogy a párt, állami, gazdasági vezetők végérvényesen megértsék, az 5+1-es képzés nem elsősorban és egyszerűen fizikai munka végeztetése a tanuló ifjúsággal, hanem konkrét szakmai ismeretek nyújtása, az elmélet és gyakorlat egységének megvalósítása. A végrehajtó bizottság ennek ismeretében veti fel nagy felelősséggel a különböző területen dolgozó kommunisták, ve zetőfc tennivaló# A felnőttoktatás számai biztató fejlődést mutatnak. Ennek ellenére a végrehajtó bizottság úgy látja, hogy az ütem nem kielégítő. A végrehajtó bizottság úgy látja, hogy a felnőttoktatást tovább lehet szélesíteni, másrészt a társadalmi szükséglet is újabb követelményeket támaszt. Ezért reálisnak tartja azt a célkitűzést, hogy 1965—66-ra 18 000 fölé emeljük az esti és levelező oktatásban résztvevők számát. Tisztelt Párt-bizottság! Kedves Ebytársak! A szakmai műveltség fejlődése jelentős. Az utóbbi tíz évben a munkások sorain belül megkétszereződött a szakmunkások száma. A mezőgazdaságban a legutóbbi években mini' egy ezer dolgozó tett seak- muralcáa vizsgát, A szakmunkás-utánpótlás az ipariján lényegiében biztosított, iparitanuló iskoláinkban 4200 tanulót képezünk. A lakatos szakmában középiskolai fokon megkezdtük a szakmunkásképzést. A mezőgazdasági szakmunkás- képzés! üteme meggyorsult. Kétszáz mezőgazdaságii tanuló mellett négyezer mezőgazdasági dolgozó vese részt szakmunkás vizsgáira előkészítő, ezemégyszázan pedig traktoros tanfolyamon. Kisújszállásom szákközépiskola kezdte meg működését, ahoi növényvédő gépész-szakmunkásokat képezünk. Növekedett az ' iparban és a mezőgazdaságban egyaránt a technikusak száma, a mezőgazdaságban a mezőgazdasági mérnökök száma is. A szakemberképzésben sokat segítenek a megyében működő közép- és felsőfokú technikumok. Ennek ellenére a szakmai műveltség ép a szakember- ellátottság terén mennyiségi és minőségi vonatkozásban is komoly problémáink vannak. Az iparban is, de különösen a mezőgazdaságban szakmunkáshiány van. SzakembePéUátottságunk sem a legjobb. A mérnökök száma a, munkások létszámához viszonyítva nem emelkedik, hanem csökken. A mezőgazdaságban a mezőgazdasági mémökhiány mintegy 400, a technikushiány megközelíti a kétszázat. Nincs biztosítva a meglévő szakemberek tovább? képzése sem, A végrehajtó bizottság e feladatok megoldását az általános kultúrpolitikai problémák közé sorolja, mint olyanokat, amelyek nemcsak a gazdasági vezetők feladatai, hanem a kultúr- munkásoké is, mert a szakmai műveltség az általános műveltségnek szerves része, ennek együttes fejlesztése az előrehaladás alapvető feltétele. A végrehajtó bizottság továbbra is fontos feladatnak tartja a népművelési munka hatókörének szélesítését, mert ma még nagyon sokan vannak, akik nem tartoznak a rendszeresen művelődök sorába. A végrehajtó bizottság úgy látja, hogy e helyzet abból a helytelen szemléletből falcad, hogy a vezetők jelentős része, ennek kapcsán a tömegek egy része is, nem ismerte fel a tanulás és kultúra kölcsönhatását. N em lehet egyetérteni azzal, hogy a vezetők egy részének kulturális szükségletei jórészt csak a kártyáig, italozással egybekötött társas szórakozásig,' r- futballmérkőzéseken való szurkolásig terjednek. Több vezetőnek és — valószínűleg ettől nem függetlenül — jelentős számú embernek érthetetlen fenntartásai, előítéletei vannak a művészeti alkotásokkal, kulturális rendezvényekkel, a szocialista realista irányzatú művészeti alkotásokkal szemben is. Nincs még megfelelőn elismerve a megye művészeinek munkája. Az esetek többségében nagyobb elismerést kapnak megyénk .képzőművészei, színészei a megye határén kívül, mint azon belül. A végrehajtó bizottság a lakosság eszmei, politikai esztétikai nevelése szempontjából nagy jelentőséget tulajdonít a művészeteknek, úgy látja, hogy a megyében dolgozó művésziek áltálában helyes irányba fejlődnék, éppen ezért alkotásaik fokozottabb figyelmet és megbecsülést érdemelnék. Nem sikerűit még a népművelési murikéba megfelelően beilleszteni, felhasználni a mind nagyobb lehetőségeket nyújtó televíziót, ami pedig igen hatásos ismeretközlő, szórakoztató és tudatformáló eszköz. Szükségesnek tartja a végrehajtó bizottság, hogy a vendéglátóipar szórakoztató műsorai tartalmasabbak, igényesebbek legyenek, ezeket ne csak jövedelemszerzés eszközének, tekintsék. A végrehajtó bizottság úgy látja, hogy a határozat végrehajtásának alapvető feltétele a pártbizottságok, pártszervezetek irányító, szervező, koordináló tevékenységének továbbjavítá- sa. Érvényesüljön ebben a munkában is a pártbizottságaik, a kommunisták példamutatása, ismerjék, meg alaposan a kulturális munka különböző területeit, szervezeti és tartalmi feladatait és hatékonyabban irányítsák, segítsék, ellenőrizzék a kulturális területen dolgozók munkáját. A különböző területen dolgozó vezetők szakterületük irányítása mellett rendszeresebben foglalkozzanak kulturális kérdésekkel is, saját péfldamiitatásukka! is segítsék elő e kulturális feladatok megoldását. A 7. aktív kultúrmunká- sole, pedagógusok, népművelők ideológiai és szakmai képzettségük fokozásával még következetesebben dolgozzanak a határozatban megszabott feladatok . megvalósításán. . a lakosság általános es szakmai műveltségének emelésén. Nyújtsanak ehhez , nagyobb mértékben a nártszervek és szervezeteik az állami és társadalmi szervek segítséget és támogatást, , Szolnok, 1963. március 21. A pártbizottsági ülés e napirendjének , vitájában felszólalt Gál Gyula, a megyei pártbizottság marxista- leninista esti egyetemének vezetője. A pedagógusok és a kultúrmunkások marxista továbbképzéséről hangsúlyozta: szükséges, ho gy ezek az elvtársak gyorsabban fejlesszék tovább marxista tudásukat. Majd tájékoztatta a pártbizottsági ülés résztvevőit arról, hogy a továbbtanulásra az esti egy etemen milyen újabb lehetőségiek nyílnak. Böjti János, a karcagi városi tanács vb , elnöke a?- általános iskolai oktatásról elmondta: 1961-ben a végrehajtó bizottság vizsgálta, mi az oka annak, hogy az első és az ötödik osztályban legalacsonyabb a tanulmányi eredmény, s leg- n agasabb a bukások aránya. A vb ezen a pedagógusokkal közösen igyekezett segíteni. A készség tárgyakban — rajz, éneik, testnevelés — mutatkozik is eredmény. A szaktárgyakban viszont — különösen a magyar nyelven és a matematikában — nincs megnyugtató előrehaladás. Ennek egyik oka az - osztályok magas létszáma. A pedagógus egy-egy tanulóval nem tud megfelelően foglalkozni. Ugyanakkor a tananyagcsökkentést, a túlterhelés enyhítését sem értelmezi helyesen , minden pedagógus. Legsúlyosabb a helyzet a . tanyai iskolákban. Karcag lakosságának közel 20 százaléka lakik a várostól távol. Magas a tanyai gyerekek bukási arányai is. Ha a tanyai tanulók városi iskolába kerülnek. a legjobb rendű is csak egy-két év u tán tűd lépést, tartani a városi, diákokkal. Böjti elvtárs elmondta, hogy esen koMó- giumok létesítésével igyekeznek segíteni, s azzal, hogy ahonnan tudják a fel- sőtagoaatos gyerekeket autóbusszal beszállítják a városi iskolákba. Szurmai Ernő, a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum igazgatója I/enint idézve beszélt arról, hogy a szocialista társadalom ereje, polgárainak képzettségében, műveltségében van, Ugyanakkor a tanulás egyéni érdek is. Ez utóbbit egyre többen felismerik. Az a rá® közmondás, hogy kaparj kurta, neked is lesz, valahogy így módosul: tanulj ember, jobban élsz. Áz eddigieknél azonban sokkal jobban: kell tudatosítanunk a tanulás térsadairrri «sükElmondta azt is, hogy 48 tanterem épült Szolnokon a felszabadulás óta, de ez jórészt csak a küíctatottafoat pótolta. így 178 tfmcsoport- ban jelenleg is negyvenkettőn felül van a gyéreitek létszáma. S csaknem minden tanteremben váltással tanítanak. Még súlyosbodik a helyzet a következő tanévben, mert ötszázzal növekszik az elsőoKrtályoeok száma. Bozsik Tibor, az állami gazdaságok megyei igav.fi« lóságának igazgatója <;Zt fejtegette, hogy a termelé- Icenység növekedésének sok' esetben a dolgozók képzetlensége a legfőbb akadályozója. Az új eljárások, ú;i módszerek,' a vegyszerek, a * kémiai eljárások alkalmazásától, az öntözéshez való hozzáértésig sok mindent tudni kell ma már egy-egy gazdaságban. Ebből idin- dúlva figyelmeztetett továbbá arra, hogy a nagy öntözőművek megépítésével egyidőben gondoskodni keil a szakmunkásképzésről is. Lázár Mihályné, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára néhány adattal bizonyította, milyen eredmények vannak a felnőtt oktatásban. Míg 1960-ban alig három és félezer felnőtt tanult középes általános iskolában, ezt a tanévet nyolcezren kezdték meg. Ugyanakkor figyelmeztető adatok is vannak. A megyében a bérből és fizetésből élők 50 százalékának nincs meg a VIII. osztályos végzettsége. Helyeselte és továbbra is követendő gyakorlatnak tartotta a párt- és tömegszer- vezietek összefogását és együttműködését a kultúráiig célok érdekében. Dr. Hadnagy Lászl-6, mű velődésügyi miniszterhelyettes is felszólalt a vitában, s kifejezésire juttatta, hogy a megyei pártbizottság célkitűzései összhangban van az országos feledatokStefi. S as iäöreMasißs atm áeakor azon múlik, hogy m közgondolkodásban menynyire vdük valósággá m VIII, kongresecajs kultúrára, vesiaíkxaaó hctarccata. Tanácsolta-, aröeftaűfc asá * saasiáéiiiBtst, amely a fenhet lés és a kúttúica khpcsolathSt látja, vallja. tiangsaílyoGS» azt is, mennyire fontc© a fogékony és pozitív közvélemény kialakítása, s hc^y a tanulás a legkisebb foké® is megkapja a maga becsületét. A miniszterhelyettes f4- mondta azt is, hogy új iskolatípusok tödolgazásá» munkálkodnak. Fontos íeW adatként jelölte meg a kultúra demokratizálását 1» Tegyük közfctaccsé a kultúra legfejlettebb, ieglkorsEP- rűbb ismereteit, teremtsük meg mindenhol a tanulás egyenlő féltételéit. , Ennék egyik legalapvetőbb feltétele a szaktanárok képzése. A felnőtt oktatásról szólva elmondta, hogy a közeljövőben fellazítják a keretéit a nagyobb tömegű réBzvétei érdekében. Andrási Béla, a jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója a hallgatók. materi aláírta alapképzettségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy nagyon síkúiknál hiányait a táraadaJorísr snen-Jéleia tnegaüBpqeott- ság, még a mi-n dunna p hasa- máit szavák mögött sem mindig ismerik a helyes tógáimat, tartalmat, s ez eléggé mqgrteiheKftii munkáj»- k®t. Nádas József, a szolnoki járási párttxiaotteág éli»'! titkára számokkal éraékéltet- ie, milyen jelentősen emelkedett a járásban az ittme- retterjeeztésbe® résztvevők száma. Ugyanakkor a pótolnivalókról is beszélt. S3“ mondta, hogy a járásban dolgozó közel kétszáz termelő szövetkezett brigádve • zetö hetven százalékának van .szakmai és 69 százalékának nyolc általán«* iafcoíai végzettsége.' :n C-tóJa istiem, a megyei pártbizottság első tttiáára az!; hangsúlyozta, hogy a napirend idűszenlségét a széles véleménnyilvánitás Is bizonyítja — noha az idő rövidsége miatt mindenki nerri is kapott szót. Az utóbbi négy év. óta legnagyobb eredmény, hogy a párt- és társadalmi mun Icában nem különülnék el az oktató és kulturális mirhlca föladatai úgy, mint a megelőző években. 1958 ban is megvitatta a pártbizottság a megye kulturális 'helyzetét, s akkor úgy Látta, három fontos területen kell. gyorsan és hathatósan beavatkozni. A munkások, különösen a bejáró' dolgozók kulturális műveltségénaJc ' emelését, a tanyai lakosság körében Végzett felvflágosí- lő munkát kell szorsümázni és segíteni az új meghonosítását a falun. Négy év alatt sók' minden megváltozott, eltűnt, ami addig jellemezte a falust. S helyébe sok újat, korszerűt, korunkat jellemzőt befogadott a falu. Hangsúlyozta Csáki elvtárs azt is, hogy szakadatlanul növeljük, irányítsuk azoknak az érdeklődését, akiknek szükségük van a tanulásra. Ne várjuk meg, amíg maguk ébrednek erre rá. Különösen a középkorosztályt serkentsük. Külön szóit Csáki elvtárs a Szigligeti Színház és a megyei rpű- vésztélop pártfogoláséróJ. A felszól alásoikra . Vártai Sándor adott választ,' a vita során elhangzott .. javaslatok alapján a pártbizottság! ülés határozatot hozott.
