Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-03 / 52. szám
2 SZOLNOK MEGYEI SÉPLAr 1*63. alattit* 2. Mennyit érsz, Ralph Bunche Jemenben D'p'omlciai pankráciő ha vidéken élsz ? (Folytatás az 2. oldalról) iskola. Itt nincs tülekedés, hajsza a helyezkedésért, s talán „kevesebb is a fóka”. Több idő jut önképzésre, tudás, rutin elsajátítására. Itt első kézből kapott minden impresszum, a mindennapok hangulatához tartozik a .,föntiek”-nek ritkábban nyújtott élmény. Ta- gadja-e valaki, hogy Solo- hov lángelméje Moszkvában is zsenit jelent? De életismerete csak abban a Don-parti kozákfaluban lehetett olyanná, amilyen, — ahol Solohov él. 6 ismerünk olyan mon^ dást is. jobb Délen valakinek lenni, mint Északon valakicskének. Nem szeretnénk ezt szemléletül elfogadtatni, hiszen önelégültséghez, provincionista beletörődéshez vezethetne. De valami igazság van benne. Van akkor, ha az a déli valaki Északra is figyel, sőt még Északon is túl lát, ha Délen is József Attila intése a mérvadó: a világmindenséghez mérd magad. Ki lehet törni, felül lehet emelkedni a vidékiségből, a vidékiségen akkor is, ha felhőkarcoló helyett falusi földszintes épületek nyújtanak lakhelyet bárkinek. A hírközlés meggyorsulásával, a világesemények hírei, a szakfolyóiratok, szakkönyvek gyorsan eljutnak bárhová, ha nehezebben is, de vidéken is beszerezhetők. A fővárosban — akármilyen nagy is — nem élhet mindenki. S nem is tenne mindenkinek jót. Mert aki vidéken a masa tehetségéből, szorgalmából talpraesettségéből emelkedik ki és nem ismeretsége révén, annak kétszeres tisztelet, megbecsülés jár. IU| em is szólva arról az igazán nagy szolgálatról, amit a vidéken élő művészek. tudósok, szakemberek a közösségnek, a társadalomnak tehetnek és tesz- I nek is. Momentóul hát Gulyás Pál szavai: vidéken élni nem kisebbséget, hanem kötelezettséget jelent. Borzák Lajos Eunípa-szerle kemény fagyokkal köszöntött be a március, az első „tavaszi44 hónap London (MTI). Az évnek ebben a szakában enyhe időjárásáról ismert Olaszország nagy területein havazott és a visszatérő tél mintegy száz községet tett megközelíthetetlenné. A holland meteorológia jelentette, hogy 1830 óta ez volt a leghidegebb tél és egyelőre még mindig nincs kilátás enyhülésre. Csehszlovákiában is tart az erős hideg. Prágában pénteken reggel mínusz 13 fokot mértek. Ausztriát is uralma alá hajtotta az újabb hideghullám. Az ország számos részéből mínusz 25 fokos fagyokat jelentettek. Norvégia északi területein csütörtökön órán' ént 175 kilométer sebességű jeges szélvihar söpört végig. Az anyagi károk jelentősek. 25 halászhaió elpusztult. Több helyről 30 fokos fagyokat jelentettek. Az NDK potsdami meteorológiai intézete közölte, hogy a február 28-ával véget ért meteorológiai tél mínusz 5,7 fok napi átlag- hőmérsékletével az évszázad második leghidegebb tele volt Németországban. Ennél alacsonyabb napi átlaghőmérsékletet — mínusz 6,3 fokot — csak 1939—40 telén mértek ebben az évszázadban. jmm*n bútorom fo yiaicd .ük a provokációk Kairó (MTI). A jemeni Taizba érkezett Ralph Bunche ENSZ-főtitkárhelyet- tes. aki a Szalal jemeni elnök és U Thant ENSZ-íő- titkár közötti üzenetváltás eredményeképpen utazott az Arab-félsziget új köztársaságába, hogy megismerkedjék az ottani helyzettel. Az ENSZ főtitkárhelyettese — Taizból Szanaaba megy, hogy ott Szalal elnökkel találkozzék. — Az ENSZ egyik szóvivője pénteken este bejelentette, — hogy Bunche hazautaztá- ban Dzseddában a szaud- arábiai kormány képviselőivel és Kairóban az EAK vezetőivel is megbeszéléseket folytat majd. A főtitkárhelyettes hétfőn utazott el Szanaa-bóL A közös jemeni EAK parancsnokság szanaai főhadiszállására olyan jelentések érkeztek, hogy Anglia a jemeni határon folytatja provokációit. A kialakult helyzet megvizsgálása céljából Amer, Hátfőn az l. Békekölcsönt, kedden az V, én a V I. Bekekö c>önt sorsol'ák Az Országos Takarék- pénztár március 4-én és 5-én rendezi az idei első államkölcsön húzásokat. A sorsolások hétfőn délután 2 órakor kezdődnek az OTP ■ Nádor utcai művelődési termében Az első napon az I. Békekölcsönt húzzák. 110 000 kötvényre 20.5 millió forintot sorsolnak. — Kedden ugyancsak délután két órai kezdettel bonyolítják le az V. és VT. Békekölcsön sorsolásait. Az V. Békekölcsönből 175 000 kötvénvre 35 5 millió forintot, a VI. Békekölcsönből pedig 227 ezer kötvénvre 5? 9 milHó forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. (MTI). az EAK marsallja pénteken megbeszélést tartott Anvar el Kadi vezérőrnaggyal, a Jemenben állomásozó EAK-haderők parancsnokával és a közös jemeni—EAK parancsnokság magasrangú tisztjeivel. a London—Róma—Bonn Párizs ringben London (MTI) London kormánynegyedében, a White Halion elégedetten állapítják meg, hogy De Gaulle elnök afrikai terveinek „bejegelésé- vel” végre sikerült valamit m Bolondron: Kubai el1 en forradalmárok egy csoportja, akiket az ameriií i CIA pénzel behatolt egy parasztg<uda*.:goa éjnek idején. Amikor a gazdi rájött arra, hogy elleni >ira- dalmárok, löröMözni kezdtek s megölték két gyermekét, feleségét, további két gyermekét pedig súlyosan megsebesítették. A k^pen: A család 8 éves kislánya gyégyulöfé^en a kórházban. MTI Külföldi Képszolgálat „törleszteni” a Brüsszelben elszenvedett pofonért. Az öröm. azonban nem zavartalan: már ez az első erőpróba megmutatta, hogy Anglia nem számíthat a „baráti öt’’ Következetes támogatására a Párizs elszigetelésére irányuló diplomáciai hadjáratban. Különösen érzékenyen érinti Londont, hogy a „legbarátibb” Belgium (amely Kongóban és Ruanda Urundiban maga is erősen érdekelt az afrikai tervekben) végülis cserben hagyta Angliát. Bonn szintén csalódást Okozott, még csak semlegességet sem tanúsított ebben a kérdésben, hanem Párizst támogatva helytelenítette az olasz— holland obstrukciót. Végül megállapítják, még Olaszország és Hollandia sem teljesítette maradéktalanul azt az Ígéretét, hogy félreérthetetlenül kifejezésre juttatja: Anglia közös piaci tagságénak elgán csalásáért vett elégtételt Párizs aíriKai terveinek megvétó- zásával. Ismeretes, hogy az olasz és a holland megbízott az országaikban küszöbönálló választásokra hivatkozva kért haladékot.) A körülmények elemzéséből Londonban arra a következtetésre jutnak, hogy az áprilisban sorrakerülő újabb közös piaci tanácskozáson Párizsnak jó esélye van az afrikai egyezmények keresztülerőszakolá- sára. Az angol kormány ennek megelőzésére igyekszik szorosabban elkötelezni Olaszországot. Jólértesült források szerint az angol—olasz gazdasági bizottság március 12-én és 13-án tartandó tanácskozásán megvitatják, miké , irányíthatná át Olaszo szág a volt francia gyarmati területekre tervezett beruházásait az angol tőkebefolyás alatt álló afrikai ar- s^^okba. Nyugat-Németország puhi- tása is folyik tovább. Bizalmas értesü’ések szerint Macmillan szeretné, ha Bonn a francia—nyugatnémet szerződéshez hasonló egyezmény megkötésére tenne ajánlatot Londonnak. Irány Ä KOMMUNISTA V1LÁ6CAZDASÁB Anyagi ösztönzés — nemzetközi méretekben A nemzetközi gazdasági együttműködés új módon vetődik fel napjainkban. Ma már nem egyszerűen az a feladat, hogy a szocialista országok meglévő árulistáikat egyzetessék, s kereskedelmi szerződésekben rögzítsék ki mit tud vásárolni, illetve eladni a másiknak. Arról van szó, hogy jói megismerve egymás lehetőségeit, megváltoztassuk az „árulistákat”, a termelés nemzeti szerkezetét. hogy minden ország a szocialista világgazdaság szerves részeként korszerűbben, gazdaságosabban termelien. A KGST országok gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzése számos elméleti és gyakorlati közgazdasági kérdés megoldását sürgeti. Így például a fő statisztikái mutatók egységes rendszerének és számítási módszerének megteremtését, a tagállamok közötti sokoldalú pénzügyi elszámo'ások továbbfejlesztését, a szocialista országok közös bankjának létrehozását, stb. A sokoldalú, bonyolult elméleti és gyakorlati kérdések közül — ha csak vázlatosan is — vizsgáljunk meg közelebbről egve’ nevezetesen azt, milyen áron kerüljenek forgalomba a KGST országok nemzeti termékei a szocialista világpiacon? A jelenlegi gyakorlat szerint a nemzetközi árucsere elszámolására a tőkés világpiacom kialakult áruk szolgálnak. (Szó sincs tehát arról, amiről az 1956- os ellenforradalmi propaganda előszeretettel beszélt, hogy ezeket az árakat egyik vagy másik ország önkényesen diktálja. A tőkés világpiaci ár — objektív alap a külkereskedelemben.) Kapitalista viszonyokat tükröző árakat természetesen csak bizonyos módosításokkal használhatják fe] a tervgazdálkodást folytató szocialista országok. Közismert dolog; hogy a tőkés világpiaci árak érzékeny barométer módjára reagálnak a nemzetközi politikai és gazdasági élet változásaira. A szocialista terv- gazdálkodás a belkereskedelmi forgalomhoz hasonlóan a külkereskedelemben is megköveteli a stabil árakat. Ezért a szocialista világpiacon alkalmazott árak — kiküszöbölve a tőkés piaci anarchista konjunkturális Ingadozásait — hosszabb időszak átlagárai. Jelenleg a tőkés világpiacon 1957. évi átlagárai vannak érvényben. A KGST végrehajtó bizottsága 1962 novemberében úgy határozott, hogy ezeket felül kell vizsgálni és közgazda-ágilag indokolt esetben a tőkés világpiacon 1957—1961 között fennálló , átlagárak alapján kell korrigálni. A szoc’alista országok gazdasági együttműködése az egységes terv szerint kommunista világgazdaság kialakulása irányába fejlődik. Szükséges, hogy az árak is megfeleljenek a gazdasági együttműködés új, fejlettebb formáinak. Ez pedig megköveteli, hogy ne csak egyes vonatkozásaiban, hanem elvi alapon szakítsunk a tőkés világpiaci árakkal. A feladat újszerű és közgazdaságilag bonyolult része itt kezdődik. A szocialista országok külkereskedelmében olyan új saját árrendszerre van szükség, amely megteremti az anyagi érdekeltséget a nemzetközi kapcsolatok tervszerű fejlesztésében. A termelőerőket és a fogyasztókat egyaránt arra kell serkentenie. hogy elősegítsék a szükségletek lehető legteljesebb kielégítését, az anyaggal é> a munkával va1ó takarékosságot, a ter- meiekenység növelését — a szocialista világgazdaság gyors fejlődését. Vagyis, ahogy az országos tervet sem elég csupán vállalatokra lebontani, hanem gondoskodni kell a sokoldalú anyagi érdekeltségről, úgy a nemzetköz: árképzésnek tudatosan és tudományos megalapozottság- gej segítenie kell minden ország messzemenő anyagi érdekeltségét a nemzetközi munkamegosztásból reá háruló feladatok teljesítésében. Közismert tény például, hogy az elmúlt években a szocialista országok feldolgozó ipara általában gyorsabban fejlődött, mint a kitermelő és nyersanyaggyártó ipar. Ezért több anyagban feszültség mutatkozik a szocialista világpiacon. Nyilvánvalóan olyan ösztönző árakra van szükség, amelyek elősegítik minden országban — de elsősorban azokban, ahol erre a legkedvezőbbek a feltételek — e h-'ánvcikkek ’érméié^/-nek növelését. (A tőkés világpiaci árak erre már csak azért sem alkalmasaik, mert a vezető ipari országok és a gazdaságilag gyengén fejlett között egyenlőtlen a csere. A nagy tőkés monopóliumok értékük alatti áron vásárolnák a nversanvagokat a gazdaságilag elmaradott országoktól) Egv'k szocialista ország sem várhatta el a másiktól, hoev például ftn- zefenül “gv baráti állam szükségletére feí’essze a nagy beruházásokat igénylő kitermelő iparát. A megoldás módja (a közös beruházások fejlesztése mellett) olyan ösztönző árak kialakítása, amelyek a természeti kincsekben gazdag országot érdekeltté teszik e befektetésekben, a k'ter- melő ipar fejlesztésében. Hazánk különösen érdekelt az Ilyen ösztönző árak kialakításában, hiszen sok nyersanyagban, energia- hordozóban behozatalra szorul. látszólag igaz úgy tűnik, hogy akkor járunk jól, ha ezeknek az an.va- r~kn'>k az árai a’aosonvak. Ez azonban szűklátókörű „kureoszemlélet” és egyáltalán nem célravezető Országunknak az is megéri, ha a jelenlegi Importáraknál többet fizet mert így legalább be tudia szerezni azokat külföldről, s nem kerül olyan kényszerhelyzetbe. hogy igen gazdaság, tálán, nagy beruházásokra kényszerüljön a világszintíl önköltség sokszorosáért termeljen bizonvos nyersanyagokat. (Nálunk nagy mélységről kell kitermelni a szenet, holott másutt ennél jobb minőségű szén és vastagabb szénréteg külfejtéssel vagy kis mélységben kibányászható). Az ilyen ösztönző nyers- anyagárak hazánkat is ’óbban érdekeltté teszi értékes bauxitkészletünk hasznosításában, az alumíniumipar fejlesztésében. Hasonló ösz’önző árakra van szükség olyan sneciáhs anvaeok alkatrészek és má<- terrnékev gvárt" sában is amelyekből ma még a szo- oialrita tábor nyugati im- nortra szorul. Tgy a helves írkénzéa segíthet: a szocia Ij-yta országok gazdasági függetlenségének megszilárdi ását. Az oly,.n termékeknél viszont, amelyekből feleslegesek mutatkoznak a szocialista világpiacon, s ezek a tőkés piacon sem értékesíthetők gazdaságosan, az áraknak ösztönzöniök kell — természetesen ellenkező előjellel — az indokolatlan párhuzamos kapacitások felszámo'ására. A szocialista világpiac saját várbázisának kialakításához sok bonyolult elméleti és gyakorlati feladat megoldása szükséges. A tőkés világpiaci árak a konkurrencia harc hatására spontán alakulnak ki. A szocialista világpiac érték- viszonyai — ezeket ma még nem ismerjük — nem alakulhatnak így ki, csakis tudatos, tervszerű munka eredményeként. A szocialista országok sok közgazdásza együttesen összefogva dolgozik az említett problémák megoldásán. A KGST országok szakemberei márciusban megbeszé'ést tartanak a szocialista világpiac árkérdéseiről Moszkvában. Az értekezlet vitaanyagának előkéc7fté«-ét>en magyar közgazdászok is közreműködnek. Sok vitára és munkára lesz még szükség. amíg a szocialista világpiac áttérhet saját árrendszerének alkalmazására. Addig is a legfontosabb elveket a lehetőségekhez képest a tőkés vüávniaci árak korrie/t/eánál figyelembe veszik, hoev az árrendszer a maga sajátos t>C'7Vö'7J=‘M7r‘1 Cprr'+co q S70CÍ<1“ lista országok tervszerű szakosít-Scának és munkakooperácié’'*nMr f^Pödését. Kovács József
