Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-23 / 69. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1963. március 23. A közösből és a háztájiból is több árut vár a népgazdaság Mint már közöltük, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya és a megyei tanács vb felvásárlási osztálya szerdán a megyei tanács nagytermében felvásárlási ankéten rendezett. Ezen a tanácskozáson több tsz elnök, járási pártbizottsági titkár, járási tanács vb elnök- helyettes és a felvásárlási vállalatok vezetői vettek A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a termelésben és árutermelésben is új helyzet alakult ki. A fcisárutermelő, kisparaszti gazdaságokat szocialista nagyüzemi árutermelő gazdaságok váltották fel. Az átszervezés a párt agrárpolitikájának megfelelően történt. A kettős feladatot sikeresen hajtjuk végre. Az átszervezéssel egyidőben lényegesen emelkedett a mező- gazdasági termelés színvonala és az árutermelés Az 1962. évi mezőgazdasági árutermelés 1957-hez viszonyítva 36,2 százalékkal emelkedett. Ezen betűi az állati termékek árutermelése 87,5 százalékkal nőtt. A megyei tanács mezőgazdasági szektora 1962-ben 1399 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak; Ennek csaknem 25 százaléka a háztáji és egyéb gazdaságokból származik. Mezőgazdasági üzemeink 1962-ben az aszályos év ellenére 20,9 százalékkal több vágómarhát, 12,3 százalékkal több vágósertést, 8,8 százalékkal több vágóbaromfit, 58 százalékkal több napraforgót, 30 százalékkal több bort adtak a népgazdaságnak, mint 1961-bea. A tej és tojás felvásárlás az 1961. évivel egy szántén maradt. Lényegesen növekedett a zöldségfelvásárlás is. Lemaradás volt a kenyérgabona felvásárlásában. i\ öve ke deli a nagyüzemi gazdaságok árutermelése Javul* a mezőgazdasági árúk minősége is. Az 1961. évihez viszonyítva az exportra kerülő zöldség mennyisége 7,7 százalékkal, a gyümölcs 18,8 százalékkal, a vágóbaromfi 37,4 százalékkal, a vágómarha 579 százalékkal növekedett, összességében növekedett a háztáji gazdaságok árutermelése is. Az 1961. évihez viszonyítva 12,3 százalékkal több hízott sertést, 7 százalékkal több tejet értékesítettek. Csökkent valamelyest a háztáji gazdaságok baromfihús és a tojás értékesítése. Az 1962. évi árutermelési terveink eredményes teljesítését a mezőgazdasági termelési feladatok jó megszervezése, sikeres végrehajtása, a feszesebb tervgazdálkodás, a felvásárló vállalatok szervezettebb, céltudatosabb tevékenysége, a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek felhasználása, valamint az állam nagyarányú támogatása biztosította. Az 1963. évi mezőgazdasági árutermelési feladataink a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen nagyobbak. A második ötéves terv időarányos árutermelési célkitűzését kell végrehajtani; A feladat megoldására össze kell fogniok a mezőgazdasági nagyüzemeknek a háztáji gazdaságokkal. Sokat segíthetnek a gaz- daeágnélküli állattartók is. Az árutermelésben elsődleges és meghatározó a szocialista nagyüzemek termelése. A mezőgazdasági nagyüzemek következetesen valósítják meg a szocialista bővített újratermelést, egységnyi területről nagy- mennyiségű terméket biztosítanak. A nagyüzemekben előállított termék abszolút hányadát közvetve (takarmányok) vagy közvetlenül áruként értékesítik. A mező- gazdaságban dolgozók ugyanis — néhány terméktől eltekintve — háztáji gazdaságukból önellátóak. A háztáji gazdaságoknak fontos szerepük Tan A háztáji gazdaságok jelenleg és a jövőben is elsősorban a mezőgazdasági foglalkozású lakosság önellátását szolgálják. Emellett azonban jelentős szerepük van az árutermelésben is. Miért van szükség a háztáji gazdaságokra? A dolgozó parasztság a naturális gazdálkodáshoz szokott. Akkor van biztonságérzete a családnak és akkor tud nyugodtan dolgozni a közösben is, ha a háztájiban tehene, sertései és baromöai vannak. Tehát ezt akarja a dolgozó paraszt és ez jó közvetlenül neki és jó a népgaztfafijfogngflg 30. A nagyüzemi gazdaságok megfelelő, korszerű épületekkel való ellátása hosszadalmas feladat. Éppen ezért szükséges, hogy a háztájiban lévő kisüzemi állatférO- helyéket kihasználják. A mezőgazdaság, munkaerő^ teljesebb kihasználása szempontjából is fontos a háztáji ggy/faraág Azok az idős családtagok és kisgyermekes anyák, akik a közös munkában nem tudnak résztvenni, elvégzik a munkát a háztáji zöldség-, gyümölcstermelésben és ellátják a háztáji állatok gondozását. Ezzel a mezőgazdasági termelésbe fektetett élő munka meny- nyisége abszolút méretekben növekszik. Előnyös a háztáji állattartás azért is, mert a konyhai hulladékok — amelyek különben veszendőbe mennek — állati takarmányozásra felhasználhatók. Az eddig felsorolt okok miatt az állati termékek előállításában a háztáji gazdaságok részaránya nagy, megyénkben eléri a 45—50 százalékot. A háztáji gazdaságokban előállított termékeknek jelentős hányada a mezőgazdasági foglalkozású lakosság önellátását bizto-' áfa* Ezzel jelentősen tehermentesítjük a központi árurészt. A tanácskozást Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg, majd Bereczki Lajos, A nagyüzemi és háztáji gazdaságok árutermelésének időszerű kérdései címmel tartott előadást. Az alábbiakban ismertetjük Bereczki elvtárs előadását. készleteket.. Az önellátás mellett viszont még jelentős mennyiségű árut is biztosítanak. A központi készletből élők száma — különösen az ipari munkásság — állandóan növekszik. A számszerű növekedés mellett az életszínvonal emelésének biztosításához mind több jó minőségű mezőgazdasági termékre van szükség. A korábbi években a háztáji gazdaságok mesterséges visszaszorítása is növelte a központi készletből élők számát Fontos feladatunk tehát, hogy elősegítsük a mezőgazdasági lakosság önellátását és ezen kívül az árutermelési lehetőségeket is maximálisan kihasználjuk. A háztáji gazdaságok szerepét és helyét Illetően, különösen termelőszövetkezeti vezetők körében vannak aggályok és viták. Egyesek azt állítják, hogy a háztáji gazdaság eltereli a tagok figyelmét a közös termelésről, nem vesznek rendszeresen részt a közös munkában, termékeikkel a piacra járnak. Az ilyen nézeteid« a következőket lehet válaszolni: Ha jól szervezik a közös munkát, jut idő a háztájira is A közös gazdálkodást olyan szintre keft emelni, hogy az intenzív háztáji gazdaság mellett is a szövetkezeti tagok fő jövedelme a közösből származzék. Ahol jó a vezetés, a kollektív szellem, a háztáji gazdasághoz a tsz megadja a szükséges segítséget, ott a közös munkák időbeni elvégzése mellett jut idő a háztáji munkák elvégzésére is. Természetesen erre a tervek elkészítésekor, az éves munkaerőmérleg összeáll írásakor figyelemmel kell lenni. A piaoozás a jó szervezéssel, a háztáji termékek közössel együtt történő értékesítésével. lényegesen csökkenthető. összességében: a háztáji gazdaságok a közös gazdaságoknak szerves részét képezik. A párt agrárpolitikájának megvalósításában a háztáji gazdaságokkal, mint objektív szükségszerűséggel számol. A mezőgazdasági termelés» célkitűzéseket és az árutermelési feladatok végrehajtását ia ennek megfelelően kell megszervezni: Milyen konkrét tennivalóink vannak aa 1963. évi árutermelésben? Megyénk növénytermelésében a legnagyobb áruvolument a kenyérgabona képviseli. A tervek teljesítése igen nehéz feladat, mivel gabonáinkat a kedvezőtlen ősz és a kemény tél megviselte. Ezen kívül jelentős területeken megsemmisítette vetéseinket az árvíz és a belvíz. Fontos feladat a kenyérgabonavetések időbeni ápolása és fejtrágyázása, valamint a vegyszeres gyomirtás elvégzése, amivel a termésátlagokat fokozni tudjuk. Már most felhívjuk a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a kenyérgabonából a szükséglet szerinti osztást szervezzék meg és az ezen felüli részt adják a központi készletbe. Egységnyi területről minél több árut adjunk Az árutermelésben jelentős a cukorrépa, a napraforgó és a rizs. Minden árunövény termelését úgy szervezzük meg, hogy egységnyi területről minél több, jobb minőségű árut adhassunk. A közös és háztáji gazdaságokban kimeríthetetlen tartalékaink vannak a gyümölcs és szőlő termesztésére. A gyümölcsösök és szőlőterületek jó karbantartásával, a szükséges növényvédelmi munkák elvégzésével, a gyümölcs- és szőlőszüret jó megszervezésével az eddiginél lényegesen több, s ezen belül ex partminőségű árut lehet előállítani; Előbbre keli lépnünk a zöldségtermesztésben és árutermelésben. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a primőráru előállítására. Ez a termelők és fogyasztók részére is kedvező. A zöldség árutermelés fokozásának fontos feltétele a föld jó kihasználása. Helyes — különösen az öntözött területen — a kettős termelés megvalósítása; A zöldség árutermelésnél a mezőgazda- sági üzemek többet törődjenek a minőség javításával Szervezzék meg az időbeni betakarítást, az áru szállításárnak előkészítését, tisztítását és osztályozását. A zöldárunál nagy jelentősége van annak, ha friss árut tudunk adni a vásárlóknak. Több figyelmet kell fordítanunk a háztáji zöldségtermesztésre, valamint a háztájiban termelt zöldségfélék szervezett piacra juttatására. Külön felhívjuk a figyelmet a zöldbab, zöldborsó termesztésére, mert e cikkekből nagy a kereslet A termelőszövetkezeti közös gazdaságok — különösen azok, ahol a kukoricát a tagok részre művelik — termeljenek minél több köztesbabot. A háztáji kukoricaföldeiken is váljék általánossá a köztesbab termesztése. Kulcskérdés a tenyésztői munka Az állati termékhozamok növelésének kulcskérdése a tenyésztői munka, a tartási és takarmányozási viszonyok javítása, valamint az állategészségügyi rendszabályok betartása. Fontos feladatunk a szarvasmarhaállományon belül a tehénarány növelése, a szaporulat javításával a következő évek vágómarha alapanyagának előállítása. Javítani köti a növendéknevelési, hegy minél fiatalabb korban értékesítsék a hízott állatokat. Növelni kell a tehenenként! tej hozamot, mert ezen keresztül tudjuk az ossz. tejtermelésen belül az áruhányadot javítani. Növelni keli a kocaállományt a közös és háztáji gazdaságokban, hogy biztosítva legyein az 1964. évi ára alapanyag is. Fontos a kocaállomány jobb kihasználása. A jelenlegi egy kocára eső évi 6—7 mázsa hústermést 10 mázsa fölé kell emelni; Növeljük a sertéstenyésztésben a forgási sebességet Fokozzuk a nagyüzemi baromfitenyésztés és baromfihús árutermelésben eddig edért eredményeket Az áruhúscsibe előállításnál fordítsunk gondot a gyors felnevelésre és biztosítsuk, hogy a csirkéket 0,9—1,1 kilogrammos súlyban értékesítsük. Törekedni kell arra, hogy a nagyüzemek minőségben jobb baromfit adjanak a munkásoknak, mint az egykori kisparaszti gazdaságok. Szélesíteni kell • pecsenye- kacsa nevelést, a nagyüzemi liba- és pulykatartást, A nagyüzemek szaktanáccsal segítsék a háztáji állattartást Tekintettel arra, hogy a háztáji gazdaságokban az állati tennék előállítása a nagyobb volumen, indokolt • kérdéssel néhány vonatkozásban külön foglalkozni. Ahhoz, hogy a háztáji gazdaságokban eredményes legyen az állattartás, szükséges a szövetkezeti vezetők segítsége. A szövetkezeti vezetők, szakvezetők rendszeresen ellenőrizzék a háztáji állatállomány minőségét és nyújtsanak segítséget annak javításához. Gondoskodni kell az apaállatellátásról, tenyészüszők, tenyészkoca- süldők juttatásáról. A nagyüzemek szakemberei a háztáji állattartóknak rendszeresen adjanak szaktanácsot. Fontos kérdés a háztáji állatállomány takarmánynyal való ellátása. A háztáji területről, valamint a természetbeni juttatásokból az abrak-tellátás összességében véve megoldottnak tekinthető. Nincs azonban megnyugtatóan megoldva a tavaszi és nyári zöldtakarmány- ellátás. A szövetkezeti és a községi vezetők biztosítsák hogy a rendelkezésre álló legelőkből megfelelő arányban jusson a háztáji szarvasmarha- és sertésállomány részére is. Minden tsz-ben gondolkozzanak a vezetők azon, hogy a legelőn kívüli zöldtakarmány-ellátást hogyan lehet biztosítani. Egyes termelőszövetkezetek közvetlenül is juttatnak a háztáji állomány részére takarmányt. A karcagi Béke Tsz minden leszerződött sertés után 2 mázsa takarmányt adott a tagoknak állami áron. A mezőhéki Táncsics Tsz 440 háztáji sertés-értékesítésre kötött az Állatforgabni Vállalattal keretszerződést. jLeszerződőta. sertésenként 50 kilogramm árpát és I mázsa kukoricát juttatott a tagoknak állami áron. Anyagilag is ösztönözzünk * Igen sok termelőszövetkezetben helyesen kapcsolják a háztáji árutermelést az alkalmazott anyagi ösztönző módszerekkel. A túrkevei Vörös Csillag Tsz * természetbeni prémiumot csak akkor adja ki a tagoknak, ha a kiadásra kerülő kukoricának megfelelő meny- nyiségű állati termékre szerződnek. Többet kell törődni a háztáji árutermelés szervezésével. A felvásárló vállalatok rendszeresen tudatosítsák a* érvényben lévő rendeleteket, akciókat és folytassanak meggyőző, szervező munkát a szerződéskötések érdekében. A földművesszövetkezetek fokozottabb ütemben szervezzék a napos baromfi-ki helyezést, a baromfi- és tojásfelvásárlást. Többet törődjenek a háztáji árutermeléssel a tsz-vezetők is. Legyen minden tsz-ben egy kijelölt személy, aki szervezi a szerződésikötést és az áruértékesítést. A falusi, különösen a tsz pártszervezetek, valamint a termelőszövetkezeti vezetőségi ülések rendszeresen foglalkozzanak a háztáji árutermelés helyzetével A termelőszövetkezeteknek közvetlen haszna is van a háztáji árutermelés szervezéséből. Megilleti a nagyüzemi felár a feltételek teljesítése esetén, valamint az árutermelési mutató teljesítésébe beszámít a közösben értékesített háztáji áru is. 1962-ben a megye termelőszövetkezetei — amelyek éltek ezzel a lehetőséggel — mintegy 3 millió forint hitelelengedésben részesültek. A feladat, — amely az árutermelésben előttünk áll — feszített, teljesítése nem lesz könnyű. Ezért szükséges, hogy a párt és állami irányító szervek, a felvásárló szerveik munkáját kiegészítse a tömegszer- vezetek, tömegmozgalmak tevékenysége. Nyújtsunk segítséget a mezőgazdasági üzemeknek a termelés fokozásában és biztosítsuk, hogy a városi lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátásából a reánk eső ráaaé maradéktalanul teljesítsük. Bereczki Lajos beszámolója
