Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-23 / 69. szám
1963. március 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Minden tsz-ben legyen felvásárlási megbízott Az ankét vitájában elsőnek Sári Mihály, az MSZMP Szolnok járási bizottságának titkára szólalt feL Elmondotta, hogy a háztáji gazdaságokból történő felvásárlás aránya a járásban nagyjából megegyezik a megyei arányokkal. Tavaly a sertés 19.8, a tojás 64.5 és a vágóbaromfi 39.8 százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságok adták. Az országos és megyei vezetés tanácsai, javaslatai alapján már tavaly hozzáfogtunk, hogy szervezettebbé tegyük a háztáji gazdaságokból történő felvásárlást. Ennek egyik leglényegesebb mozzanata volt a termelőszövetkezetekben az értékesítéssel foglalkozó emberek megbízása. A termelőszövetkezetek többségében jól oldották meg ezt a feladatot. Példaként említhetem, hogy Bíró András, a tis zaföld vári Szabad Nép Tsz tagja, mint megbízott milyen pontos munkát végez. részletes nyilvántartást vezet a háztáji állatállományról. Hasonlóan a tószegi Dózsa Tsz megbízottja Is helyesen foglalkozik a háztájiból történő értékesítéssel. A járás majdnem minden termelőszövetkezetében faévenként vezetőségi ülésen megtárgyalták a háztáji gazdaságokból történő értékesítést. Néhány helyen közgyűlésen is foglalkoztak ezzel. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai ugyancsak félévenként értékelték a felvásárlást, ezen belül a háztáji gazdaságok áruértékesítését is. A járási szakigazgatás intézkedett az apaállatok biztosításáról. E szervezeti intézkedések mellett a tsz-ek takarmány - juttatással is segítették a háztáji árutermelést. A vitaindító előadásban említett mezőhéki Táncsics Tsz-en kívül a legtöbb közös gazdaságban igyekeztek takarmányt juttatni a háztáji állatoknak, A tiszaföldvári Lenin Tsz egy- mázsa ab- raktakarmányt biztosított a háztáji gazdaságból leadandó sertések után. A tejtermelés és ezen keresztül a tejfélvásárlás növelése érdekében több tsz biztosított a tehén, illetve sertéstartó gazdáknak 20—30 négyszögöl lucerna területet így a rákóczifalvai Rákóczi és a zagyvarékasd Béke Tsz. A tószegi Dózsa Tsz pedig két hold kaszálót adott részes betakarításra az állattartó gazdáknak. A közös gazdaságok többségében helyesen használták fel a gátkaszálókat, út- és csatorna- partokat is, a háztáji állatok takarmányának gyarapítására. Legelőt, kaszálót adunk a háztáji gazdaságoknak Su,ba István, a mezőtúri Vörös Október Tsz elnöke elmondotta, hogy termelőszövetkezetükben sok vitára ad alkalmat a háztáji földek kimérése, a betakarított termény hazaszállítása. A vezetőségi tagok egy része és a városban lakó tagok is ellenzik a háztáji gazdaságok segítését Tavaly tavasszal legelőt és kaszálót adtak a tagjaiknak. Ezt többen kifogásolták, mondván, jól fizettessük meg velük, hogy jövőre ne igényeljenek legelőt A városban lakók irigykednék, ha a tanyasiak tízezer forintot kapnak egy- egy hízott bikáért Az említettek miatt helyesnek tartom, hogy a tagok között felvilágosító munkát végezzünk, megértessük a háztáji gazdálkodás fontosságát. Az állami gazdaságoknál helytelen az az intézkedés, hogy megtiltják a tagoknak az állattartást. Negyven tagunk lakik az állami gazdaság területén. Legutóbb« felszólították őket, hogy szüntessék meg az állattartást. Ez az intézkedés csökkenteni fogja a felvásárolt tej és hízottsertések mennyiségét. Olyan körülményeket kell teremteni, hogy a háztáji állatok ne tehessenek kárt az állami gazdaságok vetéseiben. Tehát ne gátolják, hanem segítsék elő az állattartást. Tavaly 100—100 négyszögöl jó minőségű, kertészkedésre alkalmas földet adtunk tagjainknak a város közelében. — Az idén is ugyanezt tesszük. Ezzel az intézkedéssel szeretnénk elérni, hogy tagjaink ne a piacról vásárolják, hanem maguk termeljék meg zöldségszükségletüket. Szétszórtan fekvő kisebb legelőinket — négyszögölenként 8—13 filléres térítés ellenében — átadjuk a tehénnel rendelkező tagjainknak. Továbbá 20 kilométeres gátszakaszunkat szintén tagjainknak adjuk ki kaszálásra. Tavaly minden cikkféleségből teljesítettük felvásárlási tervünket. Száz ka- tasztrális hold szántóegységre 130 mázsa húst adtunk a népgazdaságnak. — Kifizetődő volt a kertészkedés is. Katasztrális holdanként 20 000 forint bruttó bevételt eredményezett. — Épp ezért az idén 50 százalékkal növeljük zöldségterületünket. A háztájiban is termeljenek köztesbabot Bagi István, a jászladá- nyi földmű vessző vetkezet igazgatósági elnöke arról szólt, hogy a tsz-tagok körében nem hozott kellő eredményt a felvilágosító munka, amely a köztes termelésre serkentett volna. A földművesszövetkezet a tanács által juttatott 25 hold földön eredménnyel termesztett köztesként babot. A termelőszövetkezetek tagjai a háztáji, vagy részre vállalt területen szerződhetnek babtermesztésre. Említette, hogy a naposcsibe kiszállításánál hibák történtek. A vállalat különbséget tesz termelőszövetkezeti és földművesszövetkezeti kiszolgálás között. Ez nem helyes, hiszen a földművesszövetkezet is csak egészséges naposbaromfit adhat a vele szerződő termelőknek. A gyümölcs felvásárlását is szorgalmazzuk Karsai Mihály, a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a háztáji gazdaságokkal való szerződés- kötésre nagyobb gondot kell fordítani. Járásunkban tavaly nyolcezer hízottsertésre kötöttek szállítási szerződést. Sok árubaromfit vásároltak fel a háztáji és egyéni gazdaságokból. Hibának tartja, hogy a felvásárló szervek nem szorgalmazzák kellően a háztáji és egyéni gazdaságokkal a gyümölcsértékesítési szerződések megkötését Tovább kell javítani a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok közötti kapcsolatot. Jelenleg ugyanis a háztáji gazdaságok árutermelésénél még több ellentmondás van. Néhány tsz vezetőségi tagjai sem mindig értenek azzal egyet, hogy a háztáji árutermelést természetbeni juttatásokkal is segítsék. A járási párt és állami szervek feladata, hogy e kérdésben egységes és helyes álláspontot alakítsunk ki a tsz-ek vezetőségeivel. A helytelen nézetek akadályozzák a háztáji gazdaságok árutermelését. Javasolta, hogy a felvásárló szervek nagyobb segítséget adjanak a tsz-ek- nek a jobb . minőségű áru A tsz-ek és a felvásárló vállalalolt kapcsolatáról Csorna János, a megyei tanács vb felvásárlási osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1963. évi tervek szerződéses fedezeténél az ütemezés nem megfelelően alakul Jelenleg a szerződéses fedezetből ugyanis hízottsertésből a "III. negyedévre 13, a IV. negyedévre 32, vágómarhából az előbbi időszakra 20, az utóbbira 35 százalék jut, ha ezen az arányon nem változtatunk. Az első félévben az éves szinten vásárlásra előirányzott naposbaromfinak- csak 54 százalékát kívánják fogadni a termelőszövetkezetek. Nyilvánvaló, hogy ilyen ütemezéssel nem biztosítható a folyamatos áruellátás. Másrészt az árutermelés évvégére történő eltolódása veszélyezteti a tervteljesítést. Ölvenhpleyer forint nagyüzemi felár háztáji sertések után Takács Viktor, a beseny- szögi Lenin Tsz elnöke elmondotta, hogy tsz-ük 1961-ben mérleghiányos volt. Az alacsony jövedelem miatt kifogytak a tagok készletei és veszélyben volt a háztáji állattartás. A tsz tervében tavaly 192 süldő eladása szerepelt férőhelyhiány miatt. A vezetőség azt javasolta a tagoknak, hogy vállalják ezeknek a süldőknek a hizlalását. Ettől a gondolattól azonban jónéhányan idegenkedtek. Végül is mind a 192 sertést sikerült a tagokhoz kihelyezni és meg is hizlal, ták azokat. A tsz kölcsönözte a süldőt és 200 kilogramm árpát előlegezett meghizlalásukhoz. Ugyanakkor 20 négyszögöl lucernaföldet is kaptak a háztáji «ertéshizlalók. Az állatokat a vállalattal szerződtél! le. Az akció végül 57132 forint tiszta eredményt htfzott — a nagyüzemi felárból — a termelőszövetmezeinek. I. Kiszely Istvánt bízták meg az akció lebonyolításával, aki sertésenként 5 forint prémiumot kapott ezért a munkáért. — Az idén liba és pulykanevelésre, tömésre is akarunk szerződni tagjainkkal A/ asszonyok is segítenek Rónyai Károlyné, a nőtanács kunszentmártoni járási titkára elmondotta, milyen intézkedéseket tettek a járásban, s hogyan segítenek az asszonyok a baromfihús termelésben. Csatlakoznak az országos nőtanács versenymozgalmához, s az aktívák házról házra járva győzik meg az asszonyokat a mozgalom hasznáról. Nemcsak tojásra, baromfira, hanem sertéshizlalási szerződés kötésére is serkentenek. Megemlítette azt a helyes kezdményezést, amely a szelevényi Szikra Tsz-ben történt. A szövetkezet véltél és félmillió naposcsibét helyeznek ki az fmsz-ek Hízó alapanyagot is adnak a háztáji gazdaságok Varga Illés, a MÉSZÖV ig. elnöke elmondotta, hogy a tavalyi t 600 000 helyett az idén 2 500 000 naposbarom. fit akarnak a földművesszövetkezetek kihelyezni a háztáji és egyéni gazdaságokba. Kérte, hogy a termelőszövetkezetek. a tanács és a tömegszervezetek is segítsék elő a baromfi kihelyezési mozgalmat. Helyes lenne, ha minden háznál 40—200 naposbaromfit nevelnének fel. A leszállított napos baromfit hizlalás után nem kell mind átadni a előállításához. A gyümölcstermelő tsz-eknek például osztályozóra is szükségük lenne, mely elősegítené a válogatott minőségű gyümölcs csomagolását. Ismertette Csorna elvtárs, hogy 1962. szeptembere óta a szövetkezetek és a vállalatok között felmerült vitás kérdésekben elsőfokon a járási felvásárlási egyeztető bizottságok járnak el, amelyek megkísérlik az egyezségek létrehozását, a vita eldöntését mindkét fél érdekeinek szemelőtt tartásával. Az egyeztető bizottságok az elmúlt öt hónap alatt 108 esetben folytattak egyeztető eljárást, s ezek többségében megegyezés jött létre. A felvásárlási egyeztető bizottságok a minőségi viták eldöntésére néni illetékesek. A gyorsan romló áruk zöldség-, gyümölcs- féle esetében szakértőket kell kijelölni, akiknek kinevezéséről a járási, városi tanácsok vb elnökei gondoskodnak. — mondotta Takács elvtárs. — Az asszonyokat szeretnénk megbízni ezzel a munkával. Libalegelőt fogunk kijelölni, így csökkentjük a vetésben oKozott károkat. — Tagjainknál a borjúnevelést és a sőrehizlalást takarmányjuttatással akarjuk elősegíteni. Szeretnénk elérni, hogy ebben az évben minden háztáji gazdaságból szerződjenek egy-egy hízott- sertés szállítására. Lehetőség van arra is, hogy tej szállítására is szerződjünk tagjainkkal. Tavaly a kaszálón kívül 25 mázsa répaszeletet adtunk a háztáji gazdaságoknak. Az idén silót is készítünk részükre — Megállapodunk asz- szonyainkkal, hogy a háztáji kukoricában köztesként babot termeljenek. Erre termelési szerződést kötünk a földművesszövetkezette!. Takács elvtárs befejezésül elmondotta, hogy tsz- tikben a közös állatállományt összhangba akarják hozni a háztájival, nem munkaegységre, hanem szerződésre adnak takarmányt a háztáji állatoknak. Az a tag, aki több árut termel a közös gazdaságnak. több takarmány- juttatásban részesül. zetői az asszonyokkal egyetértésben úgy határoztak, hogy öt hold zöldségterü- let művelését azokra bízzák, akik nem tudnak egész nap részt venni a közös munkában. Abban, hogy a tsz tagok ne jelentkezzenek vásárlóként segítene, ha a termelőszövetkezetekben 100— 200 négyszögöl veteményes területet mérnének ki a tagok részére, a háztáji kukoricaföld terhére, s azon megtermelhetnék a családjuk részére szükséges zöldségfélét, melyből még a piacra is jutna. földművesszövetkezetnek. Abból a szerződő saját szükségletére is vissza hagyhat. Varga elvtárs hangsúlyozta, hogy a minőségi árutermelés a termelőnek is érdeke. A jobb minőségű termékeket magasabb áron tudják értékesíteni. A kereskedelem egyre nagyobb minőségi követelményeket támaszt. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni a termelőknek is. A kisebb városok és községek ellátását a helyi árualapból kell biztosítani. Jamüdovits Márton, az állatforgalmi vállalat igazgatója hangsúlyozta, hogy a húsáru termelése elválaszthatatlan a közös és háztáji gazdaságoktól. Ennek azonban egyik fontos feltétele az alapanyag biztosítása. Szolnok megye tavaly csaknem százezer süldőt adott. Ennél«; nagyrésze elsősorban az állami hizlaldákba, állami gazdaságokba, de nem utolsó sorban a termelőszövetkezetekbe került. Ez évben is több termlőszövetkezet a vállalat útján vásárolja meg a sertés és marha hízó alapanyagot. A továbbiakban arról beszélt Janklovits elvtárs, hogy a marha hizlalásra Marsik Pál, az MSZMP Központi Bizottság mező- gazdasági osztályának munkatársa hangsúlyozta, hogy a párt és állami szervek nagy gondot fordítanak a háztáji gazdaságok árutermelésére. Elmondotta, hogy a szocialista szektort gyakorlatilag a háztáji gazdaságokkal együtt értjük, néha mégis megfeledkezünk a bennük rejlő lehetőségekről. A közös gazdaság elsődlegességét nálunk senki sem vitatja. Az árutermelés nagyobbik hányadát a közös gazdaságok adják, ezért nagy gondot kell fordítanunk — a közepes és gyenge tsz-ekben Rácz Ferenc, a kunhegye- si járási tanács vb elnök- helyettese azt ismertette, hogy az aszályos év ellenére tavaly hízott sertésből, vágómarhából és vágóbaromfiból • 100 százalékra teljesítette a járás felvásárlási tervét. Bevált módszer, hogy a községekben felelősök szervezték, irányítottál! a felvásárlást. Jó példaként említette a kunmadarasi Üj Barázda és a táazaburai Lenin Tsz-t, valamint e községeket is, ahol sok sertést A tanácskozáson elhangzott hozzászólásokra Be- reczki Lajos elvtárs válaszolt, majd Nyíri Béla elvtárs tartott összefoglalót A vitaindító előadás és a hozzászólók Is hangsúlyozták — mondotta —, hogy mind több, jobb minőségű és olcsó mezőgazdasági termékekre van szüksége a népgazdaságnak. Ezért szervezettebbé kell tenni a termelési és felvásárlási munkát A felvásárlási tervet időarányosan kell teljesíteni — különösen állatokból és állati termékekből —, hogy az év minden hónapjában egyenletesen szállítsanak. Az eltolódások ugyanis zavart okoznának a lakosság ellátásában; Helyesnek tartjuk, hogy a felvásárlási munkának mindenütt legyen felelőse. Nagyobb szerepet szánunk a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak. A felvásárlás az az egyik terület, ahol tevékenyen tudnak dolgozni. Mit kell tennünk a jövedelmezőbb árutermelés és áruellátás érdekében? A termelésben és a felvásárlásban jobban kell érvényesíteni a szakszerűséget. Csakis így képzelhető él a termelési költségek csökkentése. Épp ezért tegyék tudatosabbá és szervezettebbé a korszerűbb termelési eljárások alkalmazását. Javítanunk kell az előállított áru minőségét is. Ehhez nem szükséges nagyobb befektetés, csupán hozzáértés. Tanítsuk meg a termelőszövetkezeti vezetőket és tagokat az áru osznam igen kefU serkenteni a termelőszövetikezeteket. Ebben üzletet látnak, megtalálják számításukat és szívesein is foglalkoznak hizlalással. Az alapanyag biztosítása azonban sok helyen gondot okoz. Az átszervezés időszakában a termelőszövetkezetek szívesen foglalkoztak marhakereskedéssel. A környező megyékben az ottani háztáji és egyéni gazdaságokban vásárolták meg a jószágokat. Ez az út ma már nem járható. S mivel a termelőszövetkezetek saját állományukból még nem tudják biztosítani teljes létszámban a hízó alapanyagot, a háztáji gazdaságokra is támaszkodni keli. is — az árutermelés fejlesztésére. A háztáji gazdaságokban elsődleges követelmény az önellátás. A szövetkezeti gazdák a háztáji földeken termeljék meg azt, amire maguknak és családjuknak szükségük van, Ne jelentkezzenek az állami üzletekben olyan cikkekért, melyet a maguk portáján is előállíthatnak. Jellemző példaként említette, ha a háztáji sertéshizlalás tíz százalékkal csökkenne, akkor országosan egy év alatt 4200 vagonnal több húst kellene felvásárolni. E számadat önmagában is mutatja a háztáji gazdaságok fontosságát adtak a háztáji gazdaságok. \yíri Béla ö§§xelo {tolója Az elért eredményhez hozzájárult az is, hogy a járásban mintegy 15 millió forint értékű szálas- és abraktakarmány jutott a közösből a háztáji állatoknak. Az idei felvásárlási tervek teljesítésében is sok hárul a tanácsokra — mondotta Rácz élvtárs. — A jó szervezés, ellenőrzés, a jó módszerek elterjesztése, s a társadalmi szervek béka pcsolása e munka végzésébe, mind szükséges ahhoz, hogy a községekre lebontott felvásárlást tervet, teljesíteni tudjuk. tályozására és csomagolására. Ha a szövetkezeti gazdák megértik, hogy a minőségi követelmények egyre növekednek, úgy kevesebb vita lesz az áru átadásánál és átvételénél. Elsődleges a közös gazdaságok árutermelésének fejlesztése. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kell szerveznünk a háztáji gazdaságok árutermelését is. Amíg a tsz-ekben szervezettség van, addig a háztáji gazdaságok árutermelésénél .és értékesítésénél nagy a szervezetlenség. Ezért helyesnek tartjuk, hogy a tsz-ek egy-egy állandó felelőst bízzanak meg a háztáji gazdaságok árutermelésének, értékesítésének irányításával és anyagilag is tegyék érdekeltté tevékenységét. Szükséges, hogy a szövetkezet vezetői mindenütt fellépjenek a háztáji árutermelést gátló helytelen szemléletek eilen. Vannak egyes áruféleségek — baromfi, hízott baromfi, köztesbab —, melyek speciálisan beillenek a háztáji gazdaságokba. Helyesnek tartjuk, ahol részesen művelik a kukoricát, ott is termeljenek köztesbabot. Végezetül Nyíri elvtárs javasolta, hogy a termelő- szövetkezetek vezetősége a szövetkezeti gazdákkal együtt tárgyaljon a háztáji gazdaságok árutermelésének növeléséről. Épp ezért a megyei párbizottság és a megyei tanács helyesnek tartja, ha a tanácskozás anyagát minden közös gazdaságban megvitatják. A szociális?a s/olilor a háztájival együtt értendő A tanácsokra is sok feladat hárul
