Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. február W. 3t EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Újabb válságos hétvége Londonban A liTögnf! politikában tovább forr a viták és el­lentétek boszorkányüstje, aminek De Gaulle gyújtott aiá Anglia közös piaci csat­lakozásának megvétózúsá- val. Kétségtelen, hogy az ellentétek kirobbanása ezen a ponton következett be, de régóta lappangó ellen­tétekről van szó, amelyek keresztül-kasul átjárják az egész nyugati rendszert Ezek javarészt abból kö­vetkeznek, hogy különböző hatalmi elképzeléseket és monopolista érdekeket pró­báltak közös nevezőre hoz­ná az úgynevezett Atlanti Szervezeten belük Anglia közős piaca tagsága körül kirobbant vita láthatóvá tette azokat a frontokat melyek bizonyos idő óta, már kialakulóban vannak. Frontok további fejlődése figyelhető meg jelenleg a nyugati politikában. A legélesebben Anglia és Franciaország áll szemben egymással és ez a két kor­mány fejti ki a legélénkebb diplomáciai tevékenységet is, hogy saját pozícióját megerősítse De Gaulle azon fáradozik jelenleg, hogy a Bonn—Párizs ten­gelyt meghosszabbítsa Mad­rid irányában, aminek kö­vetkeztében az eddiginél Ja reakciósabb különszer- veztkedés jöhet létre Nyu­gat-Európában. Ugyanekkor az angolok arra töreksze­nek. hogy elhárítsák a Kö­zös Piachoz váló csatlako­zás kudarca következtében támadt presztízsveszteség következményeit és olyan szervezkedést hozzanak lét­re, amely megfelel Anglia érdeke!nek és képes - ellen­súlyozni a Közös Piac gaz­dasági erejét. Az angolok eközben az Egyesült Álla­mok támogatására is szá­míthatnak, amennyiben a Washington-! kormány is szembekerült a De Gaulle- féle „európai különállás” koncepciójával. Erinek á koncepciónak az éle nem csupán Anglia, hanem az Egyesült Államok ellen is Irányul, miután az a célja, hogy versenytársat támasz- szón az Egyesült Államok gazdaság! és politikai hatal­mával szemben. A nyugati iapfcom- ánentárokkal azt a benyo­mást merítheti az olvasó, hogy angol részről széles­körű akcióba kezdtek Franciaország és De Gaulle politikájának elszigetelésé­re. Alátámasztja ezt a fel­tevést Lord Home angol külügyminiszter nyilatko­zata, amely De Gaulle ter­vét „irtózatos balhiedelem­nek" nevezte. Macmillan brit miniszterelnök római látogatása is a Bonn—Pá­rizs tengely körül kialakuló front ellensúlyozásával volt összefüggésben. Bár az an­golok azt hangsúlyozzák, hogy nem akarják követni De Gaulle „bomlasztási ter­veit" és nem törekszenek külön erőcsoportosítás létre­hozására, aligha kétséges, hogy Olaszországban Ang­lia támaszt keresett a De Gaulle-féle politika ellen­súlyozására. Nyugati lap- kommentárok szerint új formáció körvonalai bonta­koznak ki Macmillan tár­gyalásai nyomán, amennyi­ben egy Róma—London- Washington háromszög ki­alakulásáról van szó, amely­nek az a sajátsága, hogy a háromszög egyik szára belenyúlik a Közös Piacba, míg a másik két szára egy új gazdasági tömörülés, an­nak a szabadkereskedelmi övezetnek az alapját ké­pezheti, amelyben Nagy- Britannia és a nemzetkö­zösségi országok mellett esetleg az Egyesült Államok is részt vesz. Eltekintve attól Kogv a nyugati táboron belül tá­madt zűrzavar sokféle bo­nyodalom forrása lehet a nemzetközi politikában, a legveszélyesebb része a Bonn—Párizs tengely im­már egyezmény« megte­remtése. Ismeretes, hogy Adenauer január 22-i láto­gatása alkalmával egyez­ményt írt alá, amely Fran­ciaország és a Német Szö­vetségi Köztársaság szoros együttműködését rögzíti nemcsak gazdasági és poli­tikai, hanem katonai téren is. A Bonn—Párizs-tengely politikájában rejlő veszé­lyekre igen nyomatékosan hívta fel a figyelmet a Szovjetunió kormányának jegyzéke, amelyet Gromiko fc napokban nyújtott át a francia, illetőleg a nyugat­német kormány nagyköve­tének. A jegyzék igen eré­lyes hangú és határozott, s a francia—nyugatnémet együttműködési szerződés­ről megállapítja, hogy ez nein a béke, hanem a há­ború okmánya. „A fran­cia—német együttműködési szerződés — hangsúlyozza a szovjet jegyzék — feltörő kos. amely az európai béke amúgy sem szilárd alapú épülete ellen irányul." Eb­ben a szerződésben a fran­cia és a nyugatnémet veze­tő köröknek az a törekvé­se érvényesül, hogy Európa két katonai tábor állapotá­ban éljen és e táborokból egymás ellen irányuló ra­kéták nézzenek ferkassze- met A jegyzék felhívja a figyelmet mindazokra a sú­lyos konzekvenciáikra, ame­lyek Franciaországra szár­mazhatnak abból, hogy hoz­zákapcsolja sorsát Bonn agresszív terveihez. Ami pe­dig azt az érvet illeti, hogy ilyen módon „a barátság hídját” akarnák felépíteni a francia és a német nép között, a szovjet jegyzék hangsúlyozza, hogy ha ez a kívánság őszinte lenne, ak­kor a két német állam lé­tezésének tényéből kiindul­va, Franciaországnak ilyen irányú erőfeszítéseit egyesí­teni kellene a Szovjetunió és más országok erőfesz'té- sével amelyek a német bé­keszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet rendezésére törekszenek: A hét mozgalmas külpo­litikai eseményei között szerepel egy véres és egy vértélen kormánybuktatás. A kanadai parlament keddi viharos ülésén leszavazták Diefen baker konzervatív kormányát, mégpedig a vi­lágsajtó kommentárjainak majdnem egybehangzó meg­ítélése szerint az Egyesült Államok beavatkozása kö­vetkeztében. Az amerikaiak hosszú idő óta elégedetle­nek a Diefenbaker-kor- mány politikájával, mert elutasítja az Esésűit Álla­mok katonai terveit. Az Egyesült Államok Kanadát és a kanadai hadsereget el­lenőrzési körébe akarja vonni. Ezekről a tervekről Norstad amerikai tábornok január 3-i ottawai sajtóér­tekezletón elég nyíltan be­szélt ahhoz, hopv világosan meg lehessen ítélni az ösz- seefü epéseket az amerikai követelések és a jelenlegi kormányválság között, Véres Jcormánybukta- tásra került sor Bagdad­ban, ahol a felkeld tisztek egy csoportja repülőgépek­ről bombázta a hadügymd- ninisztériumot, Kasszem tábornok főhadiszállásét A Bagdadból érkező hírek meglehetősen ellentmon­dóak és egyelőre úgy néz ki a helyzet, hogy az „iraki forradalmi nemzeti tanács" a felkelő tisztek szervezete gyakorolja az ellenőrzést a különböző kulcspontokon, így a rádió felett is. A saj­tó a bagdadi eseményekkel kapcsolatban felhívja a fi­gyelmet egyrészt arra, hogy az utóbbi időben erősen ki­éleződött a helyzet Irak és az Egyesült Arab Köztár­saság, másrészt Irak és az angolszász hatalmak között. Kasszem egyik legutóbbi beszédében bejelentette, hogy kormánya „nemzeti kőolajtérsaságot” alapít, s mindjárt megmondta azt is, hogy az iraki kőolajkincsek níiatt az imperialisták kü­lönböző terveket kovácsol­nak a köztársaság ellen. Ez a beszéd február 2-án hang­zott d, s nem múlt el egé­szen egy hét utána, amikor kirobbant az államcsíny Kasszem kormányának el­távolítására. PAAl. FERENC Togliatti megbeszélése t an tit nival Róma (MTI). Togliatti, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára pén­teken hosszabb megbeszé­lést folytatott Fanfani olasz miniszterelnökkel. A meg­beszélésen a közelgő vá­lasztási kampányról, külö­nösen pedig a televízió fel- használásáról volt szó. A kommunisták a parlament­ben azt javasolták, hogy a televíziót egyenlő feltéte­lek mellett minden párt .felhasználhassa a választási agitációban. Brandt elutasítja Ulbricht tárgyal? si javaslatait Berlin, (MTI) Willy Brandt nyugat-ber­lini polgármester szombati rádióbeszédében elutasította Walter Ulbriehtnak Nyu­gat Berlinre vonatkozó be­szédét és azt „nyugat-ber­lini ügyekbe való beavat­kozásnak” minősítette. Mint mondotta, az olyan „gyakorlati kérdésekről” mint á két német állam közti közeledés és keres­kedelem, már évek óta folynak megbeszélések, de arra „nem kerülhet sor, hogy Nyugat-Berlin, mint külön állam tárgyaljon az Ulbiicht-koanánnyal”, Az angol konzervatív kormány rangidős minisz­terei a hét végére Checqu- ersbe kaptak meghívást: Macmillan vidéki reziden­ciájába rendelte Lörd Home külügy-, Maudling pénz­ügy-, Sandys nemzetközös­ségi- és Thorneycroft had­ügyminisztert, továbbá a vezérkari főnököket és több katonai szakértőt. A Wight Hall-ról kiszivárgott hírek szerint a várhatóan késő éjszakába nyúló szombat— vasárnapi tanácskozásokon alakítják ki a közös piaci politika csődjének a parla­ment elé terjesztendő hi­vatalos magyarázatát, s a nassaui paktum többlet- költségeinek előterjesztésé­ről tárgyalnak. Ez utóbbi­val kapcsolatban vannak olyan értesülések, amelyek szerint a Macmillan-kor- mány ismét meggondolja, miként szabadulhatna meg a Nyugat-Németországban állomásozó angol csapatok évi 70 milliós költségétől A kormány egyébként hétfőn nyújtja' be a költ­ségvetés megtoldását kérő törvényjavaslatokat. Meg­jegyzik, hogy a miniszte­reknek nem lesz könnyű dolguk az alsóházban, hi­szen a polaris-programtól eltekintve is, összesen 200 millió font sterlinggel ké­szülnek túllépni az ezévi költségvetési előirányzato­kat A parlament hétfői és keddi vitáját nagy érdek­lődés előzi meg, Macmillan kormány-nyilatkozatot tesz a közös piaci politikáról, amellyel szemben a mun­káspárti ellenzék már be­terjesztette bizalmatlansági indítványát. A parlamenti tudósítók arra számítanak, hogy a vita pártpolitikai szempontból is izgalmas lesz. Várakozások szerint a munkáspárti vezérválasztás csütörtöki döntetlen fordu­lója után és a 14-i döntő előtt Harold Wilson és George Brown is felszólal a közös piaci vitában. Mindkét esélyes vezérjelölt nagy beszédben készül megmérkőzni a kormány­nyal és — egymással. Miköziben a kormány külpo­litikai csődtömegének újabb parlamenti felmérése kez­dődik, az országban tovább gyűrűznek az alsóház múlt héten lezajlott belpolitikai vitájának hullámai. Általá­nos felhábarodást keltett Maudling pénzügyminiszter parlamenti felszólalása, amelyben kijelentette: .— a munkanélküliség emberi és szociális szempontból tra­gikus, gazdasági szemszög­ből ítélve viszont, nem kétséges, hogy ez az üzlet­emberek számára alkalom versenyképességük fokozá­sára. A héten ismét több vá­rosban mentek ki az utcá­ra a munkanélküliek. A tüntetők egyik leggyako­Csőmbe „kormánya'akításon” töri a felét? Luanda, (AP, Reuter, AFP) Mint az AP tudósítója az angolai Luandából jelenti, Csőmbe katamgai vezető egyik bizalmasa — aki kér­te neve említésének mellő­zését — közölte, Csőmbe a hét elején azért járt Észak-Rhodesiában és An­golában, hogy megkísérelje egy • «száműzetésben élő katangaá kormány" össze­állítását Azzal a hírrel összefüg­gésben, hogy Csőmbe pén­teken Salisbury repülőte­réről Párizsba indult, meg­jegyezte, ennek az európai utazásnak is az a célja, hogy kipuhatolja az emlí­tett lépés várható vissz­hangját Elmondotta még, hogy Csőmbe tanácsadóinak tíztagú csoportja-szintén el­indult Luandából, hogy Brazza ville-ben találkozzék CsombevaL Később hir érkezett, hogy Ősömbe — úton Párizsba — repülőgépen megérkezett Brazzaville**. CAP, MTB ribb jelmondata: «még soha nem volt ilyen rossz dolgotok” — Macmillan 1959-es választási jelsza­vának visszályára fordított változata. A konzervatív sajtó to­vábbra is célozgat arra, hogy Macmillan előbbre hozza, esetleg már ez év májusára kiíratja az általá­nos választásokat. Ez tehe­tőséget adna arra, hogy ki­használja a munkáspártban Gaitskkel halála után elő­állott bizonytalanságot. A konzervatív párton belül növekvő elégedetlenség — egyes 'értesülések szerint a Tory-képviselők többsége már vezérváltozást követel — ugyancsak korai válasz­tások mellett szól. Politikai megfigyelők azonban rá­mutatnak, hogy esztelenség tenne 800.000-es munkanél­küli hadsereggel a szavazó- urnák elé vonulni Szel rénycsn es, újabb telitalálat, rekord főn>« > mén7 a lottó-ban A második és az ötödik hét után, most a hatodik játékhéten is akadt olyan szerencsés lottózó, aki el­találta mind az öt kihúzott számot A főnyeremény ez­úttal — mivel ezen a héten küldték be a legtöbb szel­vényt — ugyancsak rekord! 1965 736 forint. A 20 szá­zalék nyereményilleték le­vonása után is 1572 589 forintot kap kézhez majd a szerencse kegyeltje. A nyertes még ismeret­len. A 7 820 59S számú teli- találatos szelvényen ugyanis nincs sem név, sem lakcím, sem valamilyen „tájékoz­tató” jelige. A szerencsés lottózó eddig nem jelentke­zett. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon csak azt tudták . megállapítani hogy a szelvényt a belvá­rosban, Harangi Imre — az 1936-os berlini olimpia- ököl vívóbajnoka — trafik^ iában adták eL (MTlk A. SZOL2SENYICIN: «371 Suhov szaladt, hogy utol­érje a csoportját. Azok már felsorakoztak ötösével a két hosszú gerenda között, amely vásári lóállásra ha­sonlított és afféle karámot képezett a menetoszlop szá­mára. Könnyedén futott, nem is érezte a földet, és nem imádkozott újra, hálá­imét, mert nem volt rá ideje, és minek is. Az oszlopukat vezető kon­voj most egészen féűrehú- zódott, utat engedve a gép­gyáriak konvojának, és már csak a parancsnokra várt A fadarabokat, amelyeket a menetoszlop még a mo­tozás előtt eldobált, a kon­vojbeli erők összeszedték maguknak, azokat a fada­rabokat pedig, amelyeket az őrök szedtek el a moto­zásnál, halomba gyűjtötték a főkapu mellett. A hold egyre magasabb­ra kúszott, a világos, fehér éjszakában egyre erősödött a fagy. A konvoj parancs­nok a kapuőrségre ment, hogy visszakapja az elis­mervényt 463 főről. Beszel valamit Prjahával, Volfco- voj helyettesével, árién ei- kiiltotta magát: — K-460! A moldvai, aki a menet­oszlop mélyén lapult, felsó­hajtott és kiment a jobb­oldali gerendához. Fejét to­vábbra is a válla közé húz­ta. — Gyesre idei — paran­csolta Prjaha a gerendát tartó cölöp mellől. A moldvai odament. Rá­parancsoltak, hogy tegye hátra a kezét és álljon ott Szóval szökési kísérletet varrnak a nyakába, A BUR-ba viszik. A kapu előtt, a karámtól jobbra és balra állott két kapuőr, a három embemyi magas kapu lassan meg­nyílt és elhangzott a par rancs: — ötösével sora-kozz! („Kaputól hátrálni” itt nem kell: minden kapu mindig befelé, zóna felé nyílik, hogyha a zek-ek tömegesen nyomnák is belülről, ne ta­szíthassák ki.) Első! Máso­dik! Harmadik!... Ennél az esti számlálás­nál a táborkapun át vissza­térő zek az egész napánál átfagyottabb, kiéhezettebfo, szél fúvót tabb — és az esti üres hasakat felmelegftő merítőkanál olyan most a számára, mint szárazság­ban az eső — ellenállhatat­lanul vonzza magához. Ez a merítőkanál drágább most a foglyoknak a sza­badságnál, drágább az éle­ténél, egész elmúlt és el­jövendő életénél. Amikor átjutnak a tá­borkapun, a zekek, mint a menetben a katonák — har­sányak, erősek, lendülete­sek — hajrá, oszolj! A lágerbeli „urasé gok’- nak, akik a stáb-barakkból nézik a beözönlő zek-ek áradatát — szörnyű ez a látvány. Esttől a számlálástól fog­va. először azóta, hogy reg­gel fél hétkor kivonulásra kongattak, a zek szabad ember. Áthaladtak a zóna nagy kápuján, át a zóna előtti térség kiskapuján, végig a tábor főutcáján, a két növény között — és iinoef szétszóródnak, M me»- se lát. Ki merre lát. de a belga- dérosokat elkapja a mun- kaelosztó: — Brigadérosok! A PPCS- be! Suhov elrohant a BÚR mellett, a barakkok között — a esomagkiosztóba. Cé­zár meg elment, méltóság- teljesen, ki mérten, a másik irányba, ahol az oszlop kő­iül már kavargóit a nép, ■ az oszlopon ott volt a fúr­ni rtáblácska, melyre tinta- . ceruzával felírták mindazo­kat, akik ma csomagot kaptak. A táborban nemigen ír­nak papírra, inkább fur- nírra. Ez valahogy szilár­dabb, biztosabb — a táb­lán. A nacsálnyikok* meg munkaelosztód: is ilyen táb­lán számolják el, hány fő ide, hány oda. Másnap le­vakarják és újat írnak. Ta­karékosság. Akik a zónában marad­nak, még így is szednek sá­pot: elolvassák a táblán, kinek van csomagja, elébe mennek itt a főúton & rög­tön megmondják neki a számot. Ha sokat nem is, égj cigarettát ezért is csak kapnak. Suhov a csomagkiosztó­ba futott — melléképület a barakk mellett, amihez még előteret is ragasztottak. Az előtérnek kívülről nincs aj­taja, szabadon bejár a hi­deg, de mégiscsak jobb itt, hiszen legalább tető alatt vannak. ® Nacsalnyiknak neveznek min­den feljebbvalót. — (A fordító megj.) (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents