Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

i9§5, ífitufiár v. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i / m 30-40 százalékos árengedménnyel téli vásár kezdődik Az elmúlt évelt gyakorla­tának megfelelően a belke­reskedelem február 4—16 között ismét kiárusítást rendez a téli cikkekből. A téb vásáron mintegy 400 mii 156 forint értékű kon­fekción ált áru, méter- kö­tött- és divatáru, darabáru Dórdíszműáru és apóiéi* kerül forgalomba az or­szágban 30—40 százalékos árengedménnyel; Az idényvégi kiárusítások nagy népszerűségét bizo­nyltja, hogy az 1962. évi nyári és téli kiárusítások alkalmával a lakosság 738,1 millió- forint értékű ruhá­zati cikket vásárolt« ▲ ta­valyi téü vásár idején 20— 30 százalékos árkedvez­ménnyel majdnem 200 mil­lió forintot takarítottak meg a vásárlók, az idén az árkedvezmény értéke még nagyobb, általában 30 —40 százalékos lesz. Az idén első ízben bőví­tik a leszállított áru körét a különféle sportszerek, si- lécefc és botok, korcsolyák, böki és korcsolyacipők ís; A sajtótájékoztatón el­mondották, hogy a téli vá­sárt több mint kétezer áru­házban, szaküzletben, bolt­ban rendezik az országban. (MTI* A fiatal lány, kékszemű, bá­jos mosolyú. Haja nehéz tincsekben borul a homlo­kára. Amikor először találkoz­tam vele, annak három éve is aknáit. A kisújszál­lási irodalmi színpad lelkes együttese, számos műsorral szerepelt a város dolgozói előtt A kis Kócos ajkán Petőfi, Arany sorai zeng­ték. Három éve felnőtt már. Annak számít. A városi ta­nács dolgozója, az alsófokú oktatási intézmények gond­noka. A bank aláírására pénzt ad ki, ő fizetéseket számfejt, vásárol, gondjai vannak. Mindig derűs, ked­ves és komolysága mellett is játékos, nem lehet nem kedvelni. Munkatársainak Erzsi, a telefonban élvtárs­nő, általában: a kis Kócos, Kevés lánynak van a vá­rosban annyi élfoglaltsága, mint neki. Az ifjúsági ház gazdasági vezetője, a KISZ végrehajtó bizottság tagja, \ A zúzmarás vezetékek között Köd terjeng a színes há­zak során. Ez itt a falu szé- 1% a másik oldalon már a hóval borított szántóföldek nyelik el a motorberregést. A földek felett még nehe­zebb a köd, ■ a fák kopár- ságái is megszépítette a nedves hideg. Az út mellett dolgoznak a karca© vil­lanyszerelők- A . kenderesi házak vezetékeit cserélik ki, Hánnan a2'új oszlop he­lyét ássák ki a fagyott földben. — Hát bizony nehéz most a mi dolgunk — áll meg Varga Kálmán, de nyomban toporogni is kezd. Csak egy elnyűtt kék vattászub­bony melegíti: — Máskor sem könnyű ez a vándor- élet, de képzelje csak el, hogy mennyi munka kell, amíg a félmétemyire meg­fagyott földben siker® csákánnyal gödröt mélyíte­ni Pedig ott lent még csak tűrhető a tél — csatol­ja le lábáról a törött ka­paszkodót Kovács János. A hosszú fiú hét méter ma­gasból ereszkedett közénk. — Az oszlopok tetején azonban mindig érezzük a szelet. Jó lenne, ha meg­kapnánk a meleg teát, de abból gyakran csak a cu­kor érkezik ki hozzánk. — Talán még a katona­ságnál is keményebb ez a foglalkozás — elmélkedik Nagy László, aki most a brigádot vezeti. — A hon­védségnél ilyenkor akad el­foglaltság az épületen be­lül is. Szeretem a szakmá­mat, de azért nyolc év elég volt a külső szerelésből« Képzelje csak jön egy nagy vihar, s mi dolgozhatunk két nanot egyfolvtában a helyreállításon. S mo3t sem akaródzik vége sza­kadni ennek a hidegnek. De aztán kibukkan Nagy Lászlóból az is, hogy jó ér­zés elvinni a petróleumlám­pák helyére a rádiót meg a mosógépet. Öntudatot és büszkeséget ad a messze feszülő vezetékeken végzett küzdelmes munka. Erről beszél Szabó József tanuló is. Nem fél 6 még a magas­ság veszélyétől sem. Nem nagy Ügyesség kell a ka­paszkodáshoz, legfeljebb az oszlop fája lehet olyan, amiben nehezebben akad meg az acélhoroe Erről éppén Nagy László tud ta­pasztalatokat. — Tavaly egyszer esőben dolgoztam egy tízméteres oszlopon A síkos fán meg­csúsztam. úgyhogy csak azért nem zuhantam le, mert a kezemmel fékezni tudtam« Így is túl gyorsan értem földet. S ez még csak a nehézsé­gek- egyik fele. Külső sze­relők ők, legtöbbször csak a hét végén jutnak haza. Jól tűrik azonban a ván­dorlást is: majd mindegyik legényember, s a helybeli lányok kedvességére eddig még nem sokat panaszkod­hattak. A szállásukat a vál­lalat fizeti, mindegyikőjük szobájában meleg kályha várja a széljárta hazatérő­ket. Nincsenek sokan, s a hosszú téli estéken elég al­kalmuk nyílik a barátkozó beszélgetésekre: Ha pedig közel dolgoznak az ottho­nukhoz, minden este haza­járnak. — Innen Kenderesről persze nem — mondja Joó Sándor: — De néhány nap múlva tovább áriunk innen. Akkor remélem közelebb jutok majd Madarashoz. Jól érzem én itt magam: munka után gyorsan telik az idő, ha összejövünk ta­nyázni. Egy kicsit a tenge­részekéhez hasonlít, ahogy élünk. Hasznos is ez fiatal­korban: sokat tapasztalunk és meg is edződünk. Ügy érzem, hogy nem is vágynak másra: kielégíti őket a meghitt közösség és a változatos munka. Nincs is ebben semmi rossz, csak örülhetünk kiegyensúlyo­zottságuknak. Annak azon­ban már jóval kevésbé, hogy sokan dolgoznak már évek óta náluk, anélkül, hogy szakmát tanultak volna. Ráférne ezekre egy kis gondviselő noszogatás. Tompa László Hécoú színjátszó, amit tesz, a hi­vatása diktálja, munkavá­gya, mindenben kifogyha­tatlan energiája táplálja. Fiatal és modem. Reme­kül, ízlésesen öltözködik, szeret táncolni: Sokat ol­vas, moziba jár, vemet ta­rral, A fiatalok között sza­va és tekintélye van. A legutóbbi választások idején még csak 17 éves volt. A harmadik óvet vé­gezte a közgazdasági tech­nikumban. Tanult. Az volt a feladata. Ma már választópolgár. Most, először. Hivatalosan is félnőtt ember lett. Olyan, akinek joga és kötelessége beleszólni az ország dol­gaiba. Igen,, választó és vá­lasztható. Az előbbit ko­molyan vette tudomásul, az utóbbi csupán jogi formu­laként hatott rá. Hogyan is? öt bárminek is megvá­lasztani? Megbízni a köz­ügyek intézésével? Álmodni sem merte volna. Mondom: nem is gondolt rá Annál nagyobb meglepe­tés érte később. Természetesen és maga­biztosan indult a jélölőgyű- lésre. Szavazni, azelőtt pe­dig döntésének helyességé­ről meggyőződni szándéko­zott. Másra nem is gondolt. A teremben mintegy százan lehettek. Az asszonyok egy tömbben helyezkedtek el, a férfiak is. Az elnök meg­nyitotta a tanácskozást, ja­vaslatot tett az elnökségre. Azok kiültek a páros vá­szonnal bevont asztalhoz. Ment minden a maga rendi­jén. Gondolatai eü-elkalan.- doztak kicsit, egyszer csak nagyon távolról, mántha a nevét hallotta volna. Nem volt benne biztos, nem is értette. Valaki odasúgta neki: „Állj fel tégied java­soltak”. Forgott vele a világ. Nem tudott hinni a fülének. Hol elpirult, hol elsápadt. Nem emlékszik biztosan, de le­het, hogy nevették is. Olyan zavarban volt, mint­ha a kezét kérték volna meg. Végre leülhetett, a választóké lett a szó. Az asszonyok közül né­hányon ellenezték a javas­latot, ' — Éppen, a kis Kócos? Hiszen gyerek az még. Meg lány is. ö legyen a tanács­ban? — hallottal. A férfiak tábora más vé­leményt vallott. És megkez­dődött a csata. Gondolatok csaptak össze, vitáztak, fon­tolóra vettek ;.. Ö meg csak ült és hallgatott. Néz­te a többieket. Hát ennyire komolyan veszik a dolgot’ És mindez miatta. Már nem félt. Várta, hogyan dönte­nek. Egyre többen álltak a népfront javaslata mellé — Kiss Erzsébet komoly, megbízható, rendes ember Azt javaslom, őt jelöljük — mondta az utolsó felszóla­ló. A kis Kócosnak arra is jutott ideje, hogy megfi­gyelje, megjegyezze, mit mondanak, mit kívánnak a választók. Szó volt ott tsz- ügyekről, lakáskérdésröl, nagvobb-kisebb gondokról. Egyre többen felé fordulva beszéltek. Mintha arra in­tenék, hogy ne felejtsen el semmit Végül az elnök szavazás­ra bocsátotta a javaslatot. Megannyi kéz emelkedett a magasba. Megannyi? Mind! A földszagú parasztöklök, munkanemesítette asszony­tenyerek megnyílva inte­gettek. Szelíden. Igen, őt akarják Bíznak benne Fábián Péter A jászárokszállási Háziipari Szövetkezet szőnyegszövő részlegében torontáli, és perzsaszőnyegeket készítenek exportra, Solymosi Mária és Bolyé Mária fürge ujjal alól szebbnél szebb peres »szőnyegek kerülnek ki A szolnoki választási nagygyűlés előadója: Czinege Lajos elviárs Február 10-én, vasárnap délelőtt tíz órakor Szolno­kon, a .megyei tanács nagy­termében választási nagy - gyűlést tartanak. Előadó: Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának pór­tagja, honvédelmi minisz­ter, megyénk országgyűlési képviselőjelöltje. , Az új szolnoki Tisza híd ünnepélyes avatására ugyanezen a napon fél ti­zenkettőkor kerül so®. „ÁLD RIN" A nehézipar a mezőgazdaság szolgálatában (Tudósítónktól) A szakemberek és az ér­deklődők előtt ismert, hogy külföldön a rovarirtószere- ket műtrágyahordozóval együtt szórják él a földe­ken. A Shell Művek meg­hívására a közeljövőben magyar szakemberek — többek között a • Tiszamenti Vegyiművektől is — utaz­na'- Angliába és Hollandiá­ba a rovarirtószeres mű­trágyagyártás tanulmányo­zására. A tanulmányút tapaszta­latainak hazai alkalmazá­sával, a legrövidebb időn belül végrehajtanák azt a viszonylag kis összegű és kevés átalakítással megva­lósítható beruházást, mely- lyel szuperfoszfát műtrá­gyát gyártó vállalataink — és elsősorban a szolnoki üzem — ú. n. „aldrinos” szuperfoszfát gyártására lesznek alkalmasak. Az „aldrin” az ismert ro­varirtószerekkel szemben azzal a fontos előnnyel ren­delkezik, hogy a biológiai­lag oly fontos szerepet ját­szó talajbaktériumokra semmilyen káros hatást nem fejt ki, viszont a me­zőgazdaságban kárt okozó rovarokat a cserebogár pa­joroktól kedzrve a lótetű- kön keresztül a termeszekig maradéktalanul elpusztítja« A műtrágyába kis meny- nyiségban — kb. y*—1 súly­százalék — keverve kerül majd forgalomba, s így egy munkaütemben végezhető el a műtrágyázás és a nö­vényvédelem is. Ez nem­csak csökkenti a mezőgaz­dasági dolgozók munkáját, hanem növeli a mezőgazda­ság termelékenységét. A nehéziparban az új gyártmány bevezetése szin­tén előnyös, mert jóformán létszámemelkedés nélkül jelentősen emelkedik a ter­melési érték. Tekintettel arra, hogy milliókat fáinak fel a kü­lönböző férgek és bogarak, az egész népgazdaságra nézve jelentős. A gyártó és felhasználó közvetlenül forintban Isle­Halálos közlekedési baleset Kunszentmértonban Tegnap reggel Kunszent­mártoniban a közúti hid és -> vágóhíd közötti útszaka­szon a Pankotai Állami Gazdaság VA—95—25 for­galmi rendszámú Super- Zetorja, mely két pótkocsit vontatott, áttörte aa út­korlátot és az árokba zu­hant. Török Sándor 34 éves traktoros kisebb sérülése­ket szenvedett. Szabó Jó­zsef 29 éves rakodómunkás röviddel a baleset után meghalt. A szerencsétlen-ég okainak felderítésére a vizsgálat még folyik. mérheti az eredményt; A legmodernebb technikai és tudományos módszerek gyakorlatban való alkalma­zásának olyan - példája ez is, melyre mint követendő példára kell felfigyelni úgy a közgazdasági, mint az ipari és mezőgazdasági szakembereknek. Bohuczky János Tiszamenti Vegyiműven

Next

/
Thumbnails
Contents