Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-21 / 43. szám
1963. február 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ft* ADÓS, FIZESS! De hányszor ? ? fa. Gy. tiszarofíi olvasónk i£- CJ&r Z agaim aiásbao, mégis szükségszerűen bosszú levélboa panaszolta el szerkesztőségünknek, 'mennyi bosszúság érte azzal a rizstelep építésre felvett 1.800 forintos kölcsönnel kapcsolatban, melyet 1955-ben folyósított számára az Országos Takarékpénztár kunbegyesi fiókja. Olvasónk — a törlesztési feltételeknek megfelelően — az első évben nem fizetett részletet, az 1956 őszén esedékes kötelezettségének azonban eleget tett. Ugyanabban az évben történt, bogy a tiszagyendai községi tanács vb megvonta tőle a rizstermelési jogot; a beépített területet pedig J. U. tiszagyendai lakosnak adta át. J. L. és M. Gy. között perre került sor. Ennek befejezése után — 1959. április 89-én — J. L., kinek ‘ hitelnyilvántartási lapját a kunbegyesi OTP-fiók- ban megtekintettük, befizetett 900 forintot. A fiók — majdnem egy év mulva — cégszerű igazolást adott olvasónknak, tanúsítva, hogy már csak 450 forinttal és némi kamattal tartozik. Nem sokkal ezután M. Gy. munkáltatója — fizetési letiltás folytán — olvasónk keresetéből 53« forintot megfizetett az OTP javára. Mindezek után olvasónk már- már reménykedett, bogy a ten- gerikigyó hosszúságú ügy befejeződik. Ez év február elsején újabb értesítést kapott az OTP- től — ezúttal arról, bogy a pénzintézetnek 1.836 forint tőkével és annak kamataival tartozik. Tehát annak ellenére jóval többel, mint 1960-ban, hogy Időközben újabb 530 forintot fizetett. Olvasónk megírta még, hogy az évek óta tartó pereskedést öt-batszáz forintja bánja. Kifogásolta továbbá, hogy — megítélése szerint — a jogosnál több évre fizettettek vele 15 százalékos késedelmi kamatot. Külön a kamatok kérdésével nem kívánunk foglalkozni, — márcsak helyszűke miatt sem. A megtekintett okmányok ismerete alapján azonban úgy véljük, hogy olvasónk semmikép sem lehet már tőkével adósa az OTP-nek. Nézetünk szerint a hosszadalmas história végeredményben korántsem annyira bonyolult, hogy az OTP szakemberei rövid napok alatt ne járhatnának végére. ügyének sikeres elintézésében bízva fejezte be hozzánk intézett levelét olvasónk; — mi ugyanazzal cikkünket. Ki lett az első? Eldöntötték a művelődési otthonok helyiségeinek I uituráltaobá tételére indított versenyt Pártatlan zsüribizottság elé került számos művelődési otthon és ház jelentése. Ezek a jelentéseik egy év szívós munkáját tükrözték a művelődési házak otthonosabbá, barátságosabbá tételére. A pályázat egy 10 000 forintos díjat írt ki a városi- és járási művelődési házaknak, és három (10 000, 6000 és 4000 forintos) díjat a községi műEl VEREK — SZÉLESVÁSZNÚ CSEHSZLOVÁK FILM — A földéhség gonosszá, gyűlölködővé teszi az embereket. Erről beszél a komor hangulatú, régi emlékeket ébresztő film. Csak farsangi egy kisfiú uzsonnája? Sokkal több annál! velődési otthonok jutalmazására. A döntés szerint a városok, járások sorában első helyre került Törökszent- miíclós. Az kapta tehát a 10 000 forintos első díjat. A községi díjazottak közül első helyen áll Kenderes, második díjat kapta Pusztamonostor, a harmadikat Szelevény. Több résztvevő oklevelet kapott. A versennyel kapcsolatban néhány érdekes következtetés adódik. Mindenekelőtt az, hogy a művelődési házak jórésze nem vette komolyan a versenyfelhívást. Voltak olyanok, akik úgy gondolkoztak: úgysem lesz semmi az egészből, miért erőltessem magam? Így történt, hogy a 75 állami kezelésben lévő művelődési ház és otthon köziül csak 34-en neveztek be, de ezek közül is többen lemorzsolódtak. így Karcag, Jászberény, vagy a tiszafüredi járás öt benevezett községe közül négy. Ebben nemcsak — és nem elsősorban — a művelődési házak vezetőit, hanem a járási városi művelődésügyi osztályok a felelősek, amelyek nem törődtek eléggé a versennyel. A résztvevők közül is akadtak néhányan, akik nem értették meg világosan, miről is van szó. Olyan eredményeket is jelentettek, amelyek nem a községi művelődési házak vezetőinek érdeméül tudhatok Be, például a megy« tanácstól kapott eszközöket bútorokat, stb. Szászberekén a versenyhez tartozó társadalmi munkának könyvelték ei az előadók fuvarral történő kiszállítását, pedig ez nem sokat lendített az otthon kulturált külsejének kialakításán. Egy művelődési ház munkásságát szeretnénk itt részletesebben elemezni, amelyik kétségtelenül megérdemelte az első díjat. Kenderesről van szó. Nemrégiben a karcagi ifivezetők „Farsangi fánk’ címmel műsoros estet rendeztek. Amolyan zártkörű, igen hangulatos kis rendezvény volt ez, melyhez a „szellemi” fánkot, a műsort a fiatalok adták, az „anyagi" fánkat meg a szülői munkaközösség. S még hátra van a farsang nagy eseménye, a hagyományos úttörő-karnevál, melyet 24-én rendeznek a város pajtásainak, s ennek jeüegzetssége. hogy mindegyik gyerek jelmezben megy a találkozóra. Lajtos Marikától és Váczi Írónkétól hallottam ezt, kikkel ama bizonyos „fánkkészítés” közben ismerkedtem meg. Mindketten gimnazisták, sőt negyedikesek, s az érettségi előtti nehéz időkben sem hagyják magukra a pajtásokat, kik már úgy a szívükhöz nőttek. Mert, hogy ne feledjem, ifi vezetők ők is (csapatvezetőhelyettesként működnek egy-egy úttörőcsapatnál), s az ifivezetők nagy kollektívájában egy „család” tagjai. Mikor bemutatkoztunk egymásnak, s megkérdeztem, barátnők-e, nevetve mondták: testvérek vagyunk! Látták zavaromat, és elmesélték, hogy ők es még egy harmadik osztálytársuk, fogadott lányai Katona tanár úrnak, a fizika tanárnak. Úgy emlegetik őket úttörőberkekben, sőt már kívül is, mint a „Katona-család". Ha valahol valami probléma adódik és segítségre van szükség, szólnak a Katona-családnak, s az rendet teremt. ^ — Most is volt egy érdekes ügyünk — mesélték. — Úgy kezdődött, hogy az úttörő-állomáson . kéthetenként szoktunk összejönni - megbeszélésre. s egyik alkalomkor Elemér bácsi a városi úttörő titkár figyelmünkbe ajánlott egy családot. A felesége ugyanis tanítónő, s családlátogatás alkalmával egy kis tanítványa otthonában megdöbbentő kép fogadta. — Rettenetes körülmények között él a család. Egy istállóból átalakított szoba-konyhás lakást tessék elképzelni, a konyhában egy vödrön kívül semmi, a szobában egy rozzant ágy, egy mocskos gyerekágy, va- lószínűtlenül piszkos egyetlen párna, s egy takaró, ami valamikor paplan lehetett ... Három apró gyerek a hideg szobában, egyiken semmi más, csak egy rövid ingecske ... — Egyik szülő sem dolgozik, pedig fiatal, életerős emberek, őket nem sajnáltuk, de ott az a három kisgyerek... Segíteni kell rajtuk! Hogyan is kezdjük?... A Katona-család elhatározta, hogy „napközibe adj’ik a gyerekeket, s addig is, míg később, sorsukról nem intézkedhetünk, mi vállaljuk az ellátási díjukat”. Ebbe azonban a többiek is beleszóltak, s mindenki segíteni akart, A két kislány jelentette az esetet a tanács gyámügyi előadójának. s Marika jóformán minden nap ment és sürgette, hogy mielőbb intézkedjenek vegyék a gyerekeket állami gondozásba. Amíg ez meg nem történt, szappant vittek a családnak, hogy legalább tisztálkodni tudjfnak, a kisfiúnak uzsonnát vittek minden nap az iskolába. — Mikor a két nagyobbat elvitték Szolnokra, a Gyermekvédő Otthonba — a kicsi még pólyás, azt az j anyjánál hagyták — szik- 1 rát serr. bánkódott az asz- j szony. Talán még örült is. | hogy megszabadult tőlük — fakad ki Marika keserűen. — Az apát elhelyezték Pesten, a fizetése egy részét lefogják a családnak. — S már újabb megbízatásunk is akadt... Elvállaltuk a szociális otthon patronálását... Azzal kezdjük majd a barátkozást, hogy rendezünk nékik egy kis farsangi műsoros délutánt, s azután majd hetenként, ahogy az időnk engedi, felkeressük az otthon lakóit Szívesen elbeszélgetünk, dominózunk, vagy kártyázunk azokkal a nénikkel, bácsikkal, akik betegek és nem tudják a szobájukat elhagyni, hogy televíziót nézhessenek. Levelet írunk azok helyett, akik rosszul látnak, s amiben tudjuk, segítjük őket. Nemcsak a Katona-csalód! — túri — Másfél év alatt a község szégyenfoltjának nevezett művelődési otthonból barátságos, kulturált, szívesen látogatott helyet varázsoltak, amelyben pezseg az élet. A lelkes fiatalok saját erejükből végezték él a kőműves munkákat, a festést, a padlózat rendbehozását, a romeltakarítást, a parkosítást. Jórészben a község- béli fiatalok lelkesedésének köszönhető, hogy ma elismerten jó kulturális élet folyik falai között. Példájukat igen sokan követhetnék. A verseny lezárult, s amint a díjazások mutatták, érdems volt résztvennd benne. Reméljük, hogy a következő ilyen megmozduláson minden művelődési ház vezetősége teljes szívvel, lelkesedéssel vesz majd részt. A(EONFÉNVEK FALUN SZÜLŐK NEVELŐK FÓRUMA Gondolatok a bizonyítványról Egy szülői értekezlet mindig sok érdekes gondolatot sugalmaz. Különösen akkor, ha egy-két nappal bizonyítvány osztás után tartják. Az osztályfőnök rövid előadást tart a családi nevelés fontosságáról, aztán sorban szólalnak meg a szülők. Szépen, csendesen, szinte félve kérdik; miért, hogyan jutott el az ő Pistikéjük, Editkéjük, Ki se nyitották Janikájuk eddig az eredményig, vagy eredménytelenségig, amelyet az egykét nappal azelőtt hazahozott bizonyítvány tükrözött. S amíg beszélgetnek, sok érdekes tapasztalatra tehetnek szert. így volt esz kedden este a Szolnok Újvárosi iskola VII ./B osztályának szülői összejövetelén. két hét alatt Mármint a kedves szülők az ellenőrzSkönyvet. Szinte visszatérő refrénje ez az egész esti beszélgetésnek. A szülők legnagyobb részit mindketten dolgoznak, fáradtan mennek haza és sok esetben elfelejtik kérni az ellenőrzőt, a gyerekben pedig meg van a hajlam rá, hogy ne nagyon mutogassa, különösen ha rossz osztályzat, vagy a magaviseletére vonatkozó rossz bejegyzés került a könyvecskébe. Így történt azután, hogy sokan még a szülői értekezlet időpontjáról sem tudtak, nemhogy olyasmiről, mint a gyermek rendetlenkedése egyes órákon. A bizonyítványban azután gyenge jegy szerepelt, s a szülő most csodálkozik, hogy történhetett ez. Bizony, nagyon fontos az ellenőrző figyelemmel kisérése, mert a szülő a legkisebb rendellenesség esetén is tár* gyalhat a pedagógussal és elejét veheti a nagyobb bajoknak. Ügy ni égsz íj azom A szülői tehetetlenséggel is sokszor találkozik az ember az ilyen értekezleteken. „Nem tudok vele mit kezdeni otthon” — mondja az egyik szülő. „Felesel is a gyerek, amit tanult, azt én húsz éve tanultam, el is felejtettem, nem tudom ellenőrizni.” Ilyen panasz nem egy akadt és a pedagógus mindig hasznos tanácsokat tud adni, hogyan segítsék, hogyan ellenőrizzék az ilyen gyereket. Különösen a kezdődő pubertás idején dacoskodnak a gyerekek, itt csak szeretetteljes bánásmód, a bizalom felkeltése segít. Ha a gyerek bízik a szülőkben, ellenőrzése is könnyebb lesz, irányítása nemkülönben. Az a jó, ha a szülő ilyenkor megkérdezi, hogy mit tegyen. Mert azt a mamát aki a pedagógust biztatta, hogy írjon csak be nyugodtan az ellenőrzőbe, meri ő úgy megszíjazza otthon a gyereket, hogy elmegy a kedve a rendetlenségtől és a rossz tanulástól, nem lehet megérteni. Ezzel nem segít a pedagógusnak, mert elvadítja a gyereket és akit otthon szijjal fegyelmeznek, arra igen nehéz az iskolában szép szóval hatni. Mit tükröz az osztályzat? Ha reálisan minden körülményt, elsősorban a tényleges tudást mérlegelve dönt a pedagógus, akkor híven tükrözi a kapott jegy a gyermek tudósát, jártasságainak, készségeinek elért fokát A szülők természetesen sok szépet, sok jót — elsősorban jó bizonyítványt szeretnének látni. Ez azonban nem olyan egyszerű. P. Erzsi mamája arról panaszkodott, hogy a gyerek nagyon sokat tanul, mégis csak közepes a bizonyítványa. Ilyen panasza másoknak is volt. Kiderült hogy Erzsi és a többiek magolnak. Szakaszonként megtanulják a könyvet, és a szó szoros értelmében „felmondják” a leckét Ez Szigorúság vagy Ebben az osztályban olyan pedagógus tanítja a számtant, aki — ahogyan mondani szokták — „szigorú”. így történt, hogy negyvenhárom tanuló közül egy sincs olyan, aki jelest kapott volna. Legtöbbén éppen ezzel kapcsolatban szólaltak fel. Voltak, akik nem tartották igazságosnak gyermekük számtan-osztályzatát, és voltak, akik csak azt panaszolták, hogy emiatt romlott a gyerekük átlagos eredménye. Az osztályfőnöknő megnyugtatta a szülőket, a „rendűség” megszűnt. Viszont a számtanban ennyi tudás volt a jegyek mögött. Ha valahol, ennél a tantárgynál fontos a figyelés az órán. A számtant nem lehet magolni, csak megérteni. S az átlagos értelmű diák — ha jól figyel — megérti és meg Is tanulja a hallottakat. A vitát egy nagyon világosan, higgadtan, emberségesen gondolkodó szülő Magyar István AKÖV-dol- gozó döntötte el. — Az én kislányom nagyon jó tanuló. Számtanból mégis négyest hozott haza. Beszélgettünk róla és megállapítottam, a tanárnak igaza volt. Ennyit tud a lánvom és nem többet. Az osztályzatot reálisa módszer elavult, a pedagógusok sem szeretik, mert nem alkalmas arra .hogy az események, jelenségek összefüggéseit megértsék a diákok. Sokkal inkább az órán való megértésre helyezik a súlyt, a tankönyv csak ennek elmélyítésére szolgál. Ezért tartják rendkívül fontosnak az órán való figyelést és bírálják el igen szigorúan a rendetlenkedést, beszélgetést. A gyerekeknek meg kell szok- niok az értelem szerinti tanulást. Ezért jó, ha a szülő foglalkozik a gyermekkel. Beszélget vele a lecke anyagáról és nem „felmondatja”. így jobb lesz az osztályzat. elnézés ? nak tartom és azt javasolom minden szülőnek, mielőtt elégedetlenkedne, győződjön meg arról, mit tud a gyermeke. Azt a pedagógust pedig, áld szakít a hagyományokkal, és minden más szemponttól függetlenül mer tárgyilagosan osztályozni, csak becsülni tudom. Magyar István eltalálta a lényeget. S a bizonyítványról szóló gondolatainkat azzal zárhatnánk, hogy minél több ilyen szülőt kívánunk az iskoláknak, és minél több ilyen pedagógust a gyerekeknek, mint a VII./B számtantanára. — ht — Kétnapos értekezleten vesznek részt a megye könyvtárosai Március 11-én és 12-én kétnapos értekezletre kerül sor Szolnok megye könyvtárosai részére. A napirenden két előadás szerepel. Az egyik a közművelődési könyvtárak helyzetéről és feladatairól, a másik a könyvtárosoknak a szocialista tudat kialakításáért, az általános- és szakmai műveltség terjesztéséért folytatott küzdelméről szól
