Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

í SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. január It. Hrwcsov e'vtcrs bestédé az N$7*P konjresszusin kongresszus ín A szovjet kormányfő ez­után a Német Demokratikus Köztársaság eredményeiről szólt, örömmel látjuk — mondotta —, hogy az NDK- ban is jól mennek a dolgok. Ulbricht elvtárs beszámolója részletesen ismertette az önök sikereit, én most nem ismétlem meg azokat a meg­győző számadatokat, ame­lyek ékesen bizonyítják, — hogy a német munkás-pa­raszt állam gyarapszik. A szellemi életről szólva Hruscsov kijelentette, hogy az NDK értelmiségének be­csületes és bátor hangja nincs ínyére a burzsoázia ideológusainak, ök természe­tesen azt szeretnék, ha nem a szocialista realizmus nagy­szerű törvényei, hanem min­denféle absztrakt kontár­munkák határoznák meg az értelmiség arculatát. Mint tud’ák. pártunk közoonti bi­zottsága nemrég találkozót rendezett a szovi"t n*Po*ó ér- tplral^óg Vén viselővel Nem árulok el nagy titkot, ha mepmondom hogv a jelek szerint az önök kongresszusa titán hamarosan ismét talál­kozunk kiváló fró'nkkal mű- vécze'aVlrph 7prtPszps7Ötn k­kel film- és szfot-ázművé- szetünk doioozóivnl. A kom­munista pártok az ideolóeia területén sohasem fogadták el a bé''és együttélést. Iro­dalmi és művészeti kérdé-. sekhen m'ndig a pártosság és a népiesség aktív harcosai voltunk, s mindig azok is leszünk. Hruscsov azután méltatta: a szocializmus győzelmé­nek jelentőségét az NDK- ban az ú.i r n diadalát az országnak egy részében, amely még nem olyan ré­gen a legvadabb reakció és militarizmus központja volt. Az új Németország ellensé­gei megpróbálták és most is megkísérlik gyengíteni a né­met munkás-paraszt állam szilárdságát, csorbítani te­kintélyét, mind a külpoliti­kai porondon, mind pedig az országban. De az önök párt­ja harcra tudta mozgósítani a dolgozók millióit az új éle­tért. Elsősorban a munkás- osztálvra támaszkodva, meg­teremtette valamennyi haza­fias, haladó és demokratikus erőt átfogó frontját és vezeti ezeket az erőket a szocialis­ta úton. — Ulbricht elvtárs beszá­molóját hallgatva — foly­tatta a szovjet miniszterel­nök — felfigyeltem arra a részre, ahol a munkaterme- ’ékenvség fokozásáról be- szé’t. Nem titkolom, küldött­ségünk örömére szolgált, hogy a konPTpc^us különös figyelmet szentelt a termelé­kenység növelésének. E preb'éma meco’dása el­sőrendű feladat m'nd az önök köztársaságában, — rmod valamennyi szocia­lista országban. hogy a szocialista országok­ban, azokban az országokban, amelyek harcoltak a hitle­rista Németország ellen — csökkent az érdeklődés a bé­keszerződés megkötése iránt. Ellenkezőleg, ez most is na­gyon fontos, nemcsak a szo­cialista államok népei, ha­nem a világ valamennyi né­pe számára, hiszen a hideg­háború megszüntetését és a világ békéjének szavatolását kívánják. A német békeszerződés megkötése nem jelent nye­reséget egyeseknek és vesz­teséget másoknak. Sem most, sem előzőleg soha nem ve­tettük fel a kérdést, hogv a javunkra vizsgáljuk felül az európai határokat. A Szovjetunió olyan szer­A legdöntőbb: a munka termelékenységének eme ése Köztudomású, hogy az NDK gazdasági fejlődése a Nyugat-Németországgal foly­tatott gazdasági verseny je­gyében folyik. E versenyben a legfontosabb a magasabb munkatermelékenység bizto­sítása, ezen a területen kell elsősorban túlszárnyalni — Nyugat-Németországot. önök ebben a tekintetben még versenytársuk mögött van­nak. Az elmúlt év sok tekin­tetben döntő volt az NDK gazdasági fejlődése szem­pontjából. Mint az önök ba­rátai. , igen örülünk annak, hogy egy év alatt csaknem 9 százalékkal növekedett az iparban a munka termelé­kenysége, miközben a terme­lékenység a munkabérek nö­vekedése, az árualap és a vásárlóképesség között he­lyesebb arány jött létra Hruscsov ezután hangsú­lyozottan kijelentette — a te­remre. átvitt értelemben a Német Demokratikus Köztár­saságra gondolva —, hogy Németország itt van. Német­ország jövőiének alapját itt rakják le. Németország egy­sége létre fog jönni de nem úgy, ahogy a monopolisták Gondolják, hanem a munkás- osztály vezetésével, s ez az egész német nép győzelmét jelenti majd Szüksémes, hogy többet ter­mel lenek, mint Nvugat-Né- metországban hogy maga­sabb legyen a termelékeny­ség — mondta Hruscsov. — Csak ebben az esetben lehet elérni hogy senki 9e akadá­lyozza meg önöket munká­jukban, senki se gátolhassa meg útjukban, és megvalósít­sák a szocializmust országuk­ban. A két német állam együttélésének biztosítása Hruscsov ezután az egyik legfontosabb és legélesebb nemzetközi kérdésről, a né­met problémáról beszélt. Utalt arra. hogy a volt hit­leri birodalom helyén két ál­lam, egy békeszerető, szocia­lista Németország és eev mi­litarista Németország talál­ható. Ezenkí’Til az NDK te­rületén kapitalista szigetként áll Nyugat-Berlin. A két német állam békés együttélésének biztosftása nemzetközi jelentőségű fel. adat. Az első pillanatban úgy tűnhet, hogy négy esztendő óta — amióta a szovjet kor­mány felvetette a békeszer­ződés kérdését — semmi sem változott Néhányan azt mondhatják, hogy ez az idő úgyszólván kárba veszett. A kérdés felvetése óta azonban sok víz folyt le, és nagy változások történtek. Mez«?!’* Mult *■ NDK helyzet*­A nyugat-berlini határ nyílt kapu volt, amelyet az akna­munkát végző erők akadály­talanul és büntetlenül fel­használhattak. 1961. augusz­tus 13-án véget ért ez a le­hetetlen helyzet, ez a nap történelmi jelentőségű a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fejlődésében. Az NDK határainak gazdájává és őrévé lett. A nyugat-berlini rést fel kellett számolni, meg kellett védeni m*nd a Német Demokratikus Köztársaság­nak. mind pedig az egész szocialista tábornak érdekelt. Most — folytatta Hruscsov — ha a szocialista országok legközvetlenebb érdekének szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, úgy a német béke- szerződés megkötésének problémáia valóban nem úgy áll. mint amilyen volt az NDK nyugat-berlini államha­tárainak védelmére hozott in­tézkedések megtétele előtt Ebből nersze nem szabad azt a következtetést levonni, A továbbiakban a békéért folyó harcról szólott a szov let miniszterelnök, s rámu­tatott, hogy ez a szoc'aliz- musért folyó küzdelem leg­fontosabb része. Az igazi for­radalmárok mindig küzdöt­tek az igazságtalan háborúk ellen. A Marx és Engels által létrehozott elmélet abból in­dul ki, hogy a kapitalizmus belső ellentétei következté­ben a kap'tál izmus elkerül­hetetlenül elpusztul. A tőke­koncentráció a monopóliu­mok létrejöttéhez vezet. Ez kedvező feltételeket teremt az áttéréshez a szocializ­musra. A tökös osztály létre­hozta a saját sírásóját, a munkásosztályt, A marxista—leninista ta­nítás értelmében a mun­kásosztály győzelmét n-m az államok közötti háború hanem a kizsákmányolás ellen vívott osztályhare árán éri el. Lenin az első világháború elején jelölte meg történelmi tézisét: az imperialista or­szágok egymás közti háború­ját polgárháborúvá kell fej­leszteni, de ez nem jelenti azt, hogy a .bolsevikok Lenin vezetésével háborút robban­tottak ld, hogy a forradalom győzelmet arasson. Ellenke­zőleg. A bolsevikok a háború ellen voltak. De am'kor ki­robbant a háború, sikkor az imperialista háborút polgár- háborúvá kellett változtatni. - Ez nem az, amit a jelen­legi — magukat maxisták- nak nevező — kritikusok hanogztatnak. A szocializmus nem államközi háborúkkal, nem sok millió ember pusz­tulásával jöhet létre. Ha ez lenne a marxista álláspont, akkor ez nem ragadta volna meg a sok milVós tömegeket. Katonai szekértők számítása szerint az Egyesült Államok 40 ezer nukleáris robbanó- töltettel rendelkezik és a Szovejtunió kezében is van megfelelő mennyiség. Tehát, mit jelentene, ha kirobbanna a nukleáris háború. Csupán az első robbanások következ­tében 850 millió ember pusz­tulna el a szakértők számí­tása szerint. Nemcsak a két vezető hatalom városai pusz­tulnának eü, hanem Berlin, Párizs és sok más ország vá­rosai. A nukleáris háború következményei sok nemze­dék életén keresztül éreztet­nék hatásukat. így az ilyen háború a legborzasztóbb kö­vetkezményekkel járna. Ha a nukleáris háborút kirob­bantanák az imperialisták, akkor ez természetesen a kap'talizmus pusztulását je­lentené. De a szocialista or­szágok nyernének ezáltal? A ténvék ismeretében él kell gondolkoznunk ezeken a kö­rülményeken. A nukleáris háború romhalmazzá változ­tatná a kultúrköznontokat. a nagyvárosokat, pusz+asággá változtató* az országokat. Milliók életét venné el, tönkretenné szinte az egész világot. A Szovietunió. amely ren­delkezik a nukleáris fegyve­rekkel, ismeri ezeknek az erejét. Azért készítettük azokat hoey hazánkat és más szo­cialista országokat véd el mezzünk ződés aláírását javasolja, amely pontot tesz a má­sodik világháború után, rögzíti a hitlerista Német­ország szétzúzása után végbement változásokat. Hruscsov ezután a mun­kásosztály történelmi szere­péről beszélt, majd kitért a békeszerződés és a leszerelés kapcsoltára. Elmondotta, hnsv jóllehet ez két külön kérdés, csak a békeszerződés al4írásit követő bizalom lég­körében lehetne komolyan előrehaladni a leszerelés megoldása ter*n is. Nyugat-B"r'iat egyesek to­vábbra Is a feszültség a provokatív tevékenység ■/órának akarják megtar­tani. Pedig Nyugat-Berlinnek ép­pen a békés együttélés híd­jának kellene lennie. Ez a város az Egyesült Nemzetek Szervezetének felügyelete alatt szabad választás útján választhatná meg a neki tet­sző társadalmi rendszert. A szocialista országok készek olyan garanciákat adni, ame­lyek a Nyugatot kielégíthetik Ha mindkét részről meg­van a jóakarat, a nyugat- berlini kérdés is megoldó­dik — mondotta a szovjet kor­mányfő. majd arra figyel­meztetett, nem szabad egy­szerűen úgy gondolkodni, hogy mivel a karibi válság megoldódott, majd csak meg­oldódik a másik válság is. A békéért folyó harc problémái sához intézett üzenetében to­vábbi sikereket kíván a szo­cializmus építésében német földön — a tudományos kom­munizmus nagy megalapítói, Kari Marx és Friedrich En­gels hazájában. Az üzenet, amelyet a kongresszuson Nyikita Hrus­csov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára ol­vasott fel, megjegyzi: az NDK dolgozói harcokban ed­zett élcsapatuk vezetésével sikeresen valósítják meg a szocialista építés nagyszabá­sú programját. A Német Demokratikus Köztársaság — hangzik az üzenet — az európai béke és biztonság fontos előőrse, a német nép haladó erőinek megdönthetetlen támasza ab­ban a harcban, amelyet a nyugatnémet militarizmus és revansizmus — a szabad­ság, a demokrácia és a béke e gálád ellensége — ellen folytat Miután felolvasta az üd­vözlet szövegét Nyikita Szer- gejevics Hruscsov, a követ­kező szavakkal fordult a kongresszushoz: Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy pár­tunk Központi Bizottsága,— országunk minden kommu­nistája és az egész szovjet nép, valamint küldöttségünk nevében átnyújtsam VI. párt- kongresszusuknak pártunk megalapítója, a világ dolgo­zóinak nagy vezére és taní­tója, Vlagyimir Iljics Lenin mellszobrát. (Viharos, hosz- szantartó taps, a teremben újult erővel zúg fel az éljen­zés.) r\ \ fecsegésen kívül semmi más­sal nem rendelkeznek. Sem­mi reális erejük nincs. Kü­lönböző a helyzetünk és kü­lönböző a felelősségünk. A békés együttélés az, amit Le­nin is meghirdetett, az egyet­len helyes út, amelyet a nemzetközi viszonyok ma megkövetelnek. >zi munlcás- egységéről ta az SZKP Központi Bizott­ságának üdvözletét a NSZEP kongresszusához. Az SZKP Központi T. i ottsáoának üdvöz •ete az NSZfcP V*. kon resszusához A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága a Német Szocialista Egvségpárt VI. kongresszu­Érezzük a felelősséget, nem akarunk háborút, de nem fé­lünk attól. A legha tározót tabb csapást mérjük ellensé­geinkre, az agresszorokra. Mint mondani szokták, bol­dogok. akik a háborúról fe­csegnek és nem tudják, hogy mi az. Az albán vezetők so­kat fecsegnek, de nem nyug­talanítanak bennünket, mert A nemzetid mozgalom Hruscsov ezután kijelen­tette, hogy a legfontosabb feladat a kommunista pártok egysé­gének erősítése. Ezzel minden kommunistá­nak tisztában kell lennie. A kommunistákat összefűzi a közös ideológia, meggyőző­dés, osztályérzet, a feladatok helyes elemzése. Az SZKP a világ kommunista pártja! többségének csetekvési Irá­nya, az 1957-es és 1960-as ta­nácskozások határozatainak alapján áll. Egy egy feladat­tal kapcsolatban különféle értelmezés alakulhat ki —' mondotta Hruscsov, majd rá­mutatott: a szocialista orszá­gok. a szocialista építés és a tapasztalat különböző fo­kán állnak. Ezt fegyelembe kell venni, a nézeteltérések azonban csak ideiglenes epi­zódok lehetnek, a kapcsola­tok építésénél a kommunis­tákat egyesítő tényezők a döntőek. Hruscsov ezután a testvér­pártok közötti nézeteltéré­sekkel foglalkozott, s hang­súlyozta, hogy türelemre van szükség, abból kell kiindulni, ami egyesit: a kommuniz­mus, a szocializmus építésé­nek ügyéből. Egyebek között kijelentette, hogy — mint az mór a XXII. kongresszuson is elhangzott —, az SZKP kész tárgyalni az albán veze- tőkkeL ha azok baráti kap­csolatra törekednek a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal. Az SZKP a nézeteltérések megoldása érdekében helyes­li a kommunista és munkás­pártok értekezletének össze­hívását, de az a véleménye, hogy éppen a cél érdekében nem haladéktalanul kellene ezt az értekezletet összehív­ni. Most a szenvedélyek hő­foka csak kiélezné a nézetel­téréseket, az SZKP viszont egységet akar, s ezért arra hív fel, hogy a munkásosz­tály érdekében szűnjön meg a polémia a sajtóban a vi­tás kérdésekről. Elsőrendű kötelességünk­nek tartjuk mindent elkö- J vetni azért, hogy még job­ban megszilárdítsuk barát- I Ságunkat — pártjaink, né­peink barátságát, minden szocialista ország népének barátságát! — mondotta vé­gül Hruscsov, majd felolvas­Képv'se’öi jelölőgyü’é^eV Megyénkben a nagy hideg és a közlekedési nehézsé­gek ellenére is „teltházakkal” tartották meg m'ndeddig az országgyűlési képviselői jelölőgyűléseket. Három képvi­selői jelölőgyűlésről részletesen beszámoltunk. Az utóbbi napokban újabb jelölések voltak. Kisújszálláson a városi kultúrházban a város lakói Csányi Istvánnál, az Ady Tsz br gádvezetőjét képvise­lőnek, Tiszaföldváron Bódi Imrét, a Lenin Tsz elnökét pótképviselőnek, a jászberényi Fémnyomó és Lemez- áru gyárban Goriáncz Ignácot, az üzem igazgatóját pót- képviselőnek, a jászapáti Velemi Endre Tsz-ben Hor­váth Istvánt, a termelőszövetkezet elnökét pótképviselő­nek, a törökszentmiklósi kultúrházban Bihari Lajos tech­nikumi Igazgatót képviselőnek, a tiszaőrs' kultúrházban Varjú Sándort, az abádszalóki Lenin Tsz elnökét kép­viselőnek, Fegyverneken Z. Nagy Ferencet, a Központi Népi Ehenőrzési Bizottság elnökhelyettesét képviselőnek. Simon Sándor általános iskolai igazgatót a túrkevei kultúrházban pótképviselőnek, Krasznai Károlynét, a Tisza Cipőgyár dolgozóját az üzemben pótképviselőnek, Néme*h Károlyt a szolok1 Tisza Bn'o-gyár igazgató­ját a bútorgyár dolgozói képviselőnek jelölték. ti . - •- - ..i.i V-ál"V*.,• A katonák csatlakozó gyűlése Szerdán a délelőtti órák­ban a Szolnokon állomásozó katonai egységek — a 130-as és a 131-es választókörzet vá­lasztói — csatlakozó gyűlésen vettek részt, amelyen a kar­cagi jelölőgyűlést támogat­va képviselővé jelölték leg­főbb parancsnokukat. Czine­ge Lajos honvédelmi minisz­tert. A gyűlésre érkező minisz­ter elvtársat ezúttal a kato­nai formaságok helyett nagy tapssal köszöntötték a kato­nák. Pakits elvtárs ismertet­te Czinege elvtárs eddigi munkásságát Több hozzászó­lás után a honvédelmi mi- ni'zter szólt választóihoz. Jelentős tényként említette meg, hogy a múlttal szemben ma a katonák is szavazati joggal rendelkeznek. Példa­ként említette Czinege elv­társ saját családjának életét Is. Apja nyolc gyermeket ne­velt fel becsülettel, mégsem volt soha szavazati joga, pa­raszti, cselédi származása miatt. Majd megköszönte vá­lasztói bizalmát, az egyhangú jelölést. Ez alkalommal jelölték Kenyeres József és Ragó László tiszteket a városi ta­nácstagok jelöltjei sorába és Gaschits Andor tisztet, a megyei tanácstagok jelöltjei közé a hadsereg képviseleté­re. A lelkes hangulatú gyűlés után a honvédelmi miniszter ez alkalommal, mint képvi­selőjelölt hosszasan elbeszél­getett katonáival — válasz­tóival A megyéből bevonul­tak közül legtöbbnek ismerte munkahelyét, azoknak dol­gozóit A baráti hangulatú beszélgetés lassan kiseyűléssé alakult, mert mindenki a miniszter közelébe akart jutni, ha többre nem is, csak egy kézfogásra. (Folytatás az 1. oldalról.) a Szovjetunióban nagy ered­ményeket értek el az ipari termelésben, de a mezőgaz­daság munkája akadozik. A tények azonban eloszlatják az illúziókat: a Szovjetunió­ban, az elmúlt tíz évben, a gabonatermelés és az állati termékek előállítása másfél- kétezer lett nagyobb. Az NDK eredményei és feladatai

Next

/
Thumbnails
Contents