Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-17 / 13. szám
IMS. Január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP .3 I A megyeszékhely egészségügyi helyzetéről, a körzeti orvosi ellátás javításáról tanácskozott a Szolnok városi tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt szokásos ülését tartotta Szolnok város tanácsának végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról, fontosabb intézkedésekről szóló írásos jelentést a vb elfogadta, majd Csényi László vb-titkár ismertette a választási munka jelenlegi állását Tegnapig Szolnokon egy országgyűlési képviselő, hat megyei tanácstag, ötvenkét városi tanácstag jelölő- gyülést tartattak meg; ezeken majdnem hétezer választó- polgár vett részt. A 2. számú választókörzetben a jelölő- gyűlés két jelöltet fogadott, el. Az ideiglenes névjegyzék elkészült rajta 32 744 választó szerepéi. A végrehajtó bizottság ezután dr. Kon ez József városi főorvos írásos jelentését vitatta meg Szolnok egészségügyi és szociálpolitikai helyzetéről, a városi tanács vb egészségügyi osztályának munkájáról, a körzeti orvosok tevékenységéről. A jelentést a vb elfogadta; alaposságáért dr. Koncz élvtársat dicséretben részesítette. Az ötvenezer lakosú Szolnokon napjainkban tizenhárom körzeti orvos és ugyanannyi körzeti ápolónő dolgozik. így egy körzeti orvosra majdnem négyezer ember jut szemben a nagyobb városok 2970-es, Budapest 2500- as, a vidék 3300-as átlagával. Körzeti orvosaink képzettek, lelkiismeretesek Nehezíti munkájukat hogy sokán nem tudják, mély esetekben kell az ügyeletes orvoshoz fordulni; továbbá, hogy nincs mindén orvosnak külön rendelője. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem munkásainak helytállását dicséri, hogy az 1961. évi 20,7 ezrelékes csecsemőhalandóság tavaly 20 ezrelékesre javult — ami országos szinten is kimagasló siker. Javítani kell a terh önvédelmen; a leendő anyáknak csak hetven százaléka jelenik meg terhessége első felében a tanácsadáson. A bölcsődék helyzetéről szólva kiemelte a beráámoló, hogy ebben az évben a terveik között új, hatvanférős bölcsőde építése szerepel — ám a telek biztosítása még nem történt meg. Jövőre újabb hatvanférős bölcsőde épül Szolnokon állami támogatással. Kedvezően alakult tavaly a járványos megbetegedések száma a tavalyelőttihez képest. Járványos májgyulladásban például 1962-ben alig félannyiati betegedtek meg, mint az előző évben. Köszönhető ez a késedelem nélkül adott védőoltásoknak, a betegek gyors elkülönítésének. A szociális otthon lakóinak ellátása megfelelő; a gondozottak négy rend alsó- és felsőruhával rendelkeznek, szórakoztatásukra a rádió mellett már televízió is szolgál. Az egészségügyi osztály vezetője úgy találta, hogy Szolnokon az osztályához tartozó intézmények — főként bölcsődék — koránt sincsenek annyira fejlettek, mint a művelődési osztályhoz tartozók, különösen az óvodák. Ennek legfőbb okaként előadta, hogy az egészségügyi osztály a költségvetési tárgyalásokon éveken át nem lépett fel kellő súllyal. A végrehajtó bizottság — Kapás Rezső elvtárs elnökletével — rendkívül sok hozzászólás, élénk vita után hozott határozatot. Utasította a vb a városi tanács egészségügyi és pénzügyi osztályát, hogy a jövőben fokozottan működjenek együtt a városi költségvetések egészségügyi cím összeállításánál. Az igazgatási osztály arra kapott utasítást, hogy a közeljövőben körzeti orvosi rendelők létesítésére alkalmas helyiségeket bocsásson az egészségügyi osztály rendelkezésére. Dr. Kcmcz József városi főorvos bejelentette, hogy ebben az évben három, elismerten nagytudású szolnoki orvos mondott le a magánpraxis gyakorlásáról. Tette ezt azért, mert a biztosítottak számának növekedése, az orvosi ellátás kielégítő volta miatt magánbeteg alig-alig kereste fel rendelőjüket. Ezzel kapcsolatban dr. Tóth Lajos megyei főorvos közölte, hogy az Egészségügyi Minisztérium biztosít orvosi állást a városnak — feltéve, hogy Szolnokon lakást kapnak. A vb határozatban utasította az igazgatási osztályt hogy a munkába állítandó második állami közegészségügyi felügyelő számára egy állami, a várt három körzeti gyermekorvos részére pedig lehetőleg állami, vagy legalább szövetkezeti lakást biztosítson. A vh határozat alap- ián a művelődési osztály kötelessége, hogy a központi iskolák egyikében ia1fo**orTOsi rendeld céljára az egészségügyi osztálynak megfelelő helyiséget engedjen át. Az egész.ségügvi és a pénzügyi osztály valamennyi körzeti orvosi rendelőnek telefonnal felszerelésére kapott utasítást. Kapás elvtára elmondta, hogy a cukorgyárnál létesített új üzlethelyiség tőszomszédságában — egészségügyi szempontból súlyosan elítélendő módon — nyilvános WC, sertésól van. E tapasztalat alapján a vb utasította az építési és közlekedési osztályt, hogy a jövőben mindenfajta építési engedély megadása előtt kérje az egészségügyi aszály hozzájárulását A tegnapi vb határozat szerint az egészségügyi osztálynak fokoznia kell az élelmiszer szállítás, a közlekedési eszközök, a fürdő, a közétkeztetés, a fodrászüzletek:, a piac tisztaságának ellenőrzését. Kötelezővé tette a vb. hogy az egészségügyi osztály fűzze szorosabbra kapcsolatát munkaeeészségügvi kérdésekben az üzemi orvosokkal. Fokozni kell továbbá a kötelező védőoltások beadásának ellenőrzését. A végrehajtó bizottság helyeselte, hogy az egészségügyi osztály az orvosok számának gyarapítását szorgalmazza. Határomtban rendelte el. hogy a jelenlegi orvos* körzeteket az egészségű rod osztály vizsgália felül Ezt követően a körzeteket úgv kell kialakítani, hogy lehetőleg m*nd«»n liőrvefi orvosi»* Hzonoi «zAmú bele« jusson A városi tanács vb elnöke e határozati pori megszövegezésekor elismeréssel emlékezett meg dr Tánczos Eszter körzeti orvos lelkiismeretes, fáradságot nem ismerő munkájáról. Röviddel ezelőtt az Ady Endre út egyik, a piactér közelében lévő közkifolyóját egészségügyi okok miatt megszüntették. (Nem volt ugyan- ;s kívánatos, hogv ;tatás vé gett seregestül tóduljanak ■ oda a lovaskocsik.) A vb uta- . sitotta a kereskedelmi cso- i portot, hogy gondoskodjék , a közkút megfelelőbb elhe- i lyezéséről a piac területén. A határozat további részében . elrendeli, hogy a piaci árusí- . tás egészségügyi színvonalának emelésére árusító aszta■ lókat állíttasson fel a keres- 1 kedelmi csoport. • a Összehasonlító eredmények a szárazföldi és öntözött növénytermesztésről Tavaly csaknem 96 000 holdat öntöztek a megye állami és közös gazdaságai. E megnövekedett terület nagyobb hányada — 55 000 hold — a szántóföldi növényekre jut A korábbi évekhez képest tavaly jóval több legelőt és zöldségfélét öntözték. A szakemberek évék óta bizonygatták a mesterséges csapadékpótlás hasznosságát és termésnövelő hatását. Érveik lassan a kétkedőket 8 a kén yelmeskedöket is meggyőzték. A tavalyi aszály szinte paramcsolóan írta élő: ahol csak lehet, mindenütt öntözni kell. A gyakorlat gmberei saját tapasztalataik alapján győződtek meg az öntözés fontosságáról. Keresték a lehetőségeket, sok helyen még a bélvízcsatamászárazföldi öm qkh a *ar.«srs ■ p- yy>, !>{■ Kisújszállás r Ady Ts* 1«.— 17 Kisújszállás Búzakalász Tsz 12,6 20 A szajoli Vörös Csepel Tsz- ben a csöves kukorica termésátlaga közt holdanként 15,53 mázsa a különbség az öntözött javára. Százhúsz hold árasztott területükről 44,6 mázsát takarítottak be átlagosan. A holdanként! termelési költség az öntözött kukoricánál csaknem 250 forinttal volt kevesebb. A kunhegvesi Lenin Tsz- ben 320 holdon átlagosan 24.6, a Vörös Október Tsz- ben 150 holdon 20,2 mázsa' kukorica termett máiusi morzsoltban számolva. tTtrvortaHror a szárazföld* az előbbi tsz-ben 10,7. az utóbbiban 12,6 mázsás átlagot adott. , Figyelemreméfltó az eevik legfontosabb ipari növényünk — a cukorrépa termésátlaga. A kimhesvesi Táncsics Tsz- ben 40 hold átlagában öntözve 130. a 21 hold szárazmű- !velésűn 77 mázsa cukorrépa termett. Az előbbi bruttó termelési értéke 162 223. az utóbbié csak 60 777 forint. A iásr.fénvs7snii Tehelktirt Tsz gazdái 15 hold cukorrépájukat mindössze kétszer öntözték mes 40—40 milliméteres vízmennyiséggel átlagosan 263 mázsa vénát termeltek 5158 forintos költséggel. A 15 hold répa, a termelési költségedet leszámítva 115 344 forint tiszta jövedelmet hozott a tsz-nek. é>ntüzet len répájuk átlaga 100 mázsa lett. ennek holdanként! tiszta jövedelme 5438 forinttal volt kevesebb. Az öntözés eredményességét bizonyítják a takarmány- növények is. Az öntözött silókukorica 152.9 a szárazföldi 72.1 mázsás átlagot hozott a kisúiszállási Búzakalász Tsz-ben. A Dózsa Tsz-ben csaknem 100 mázsa az öntözött és a szárazművelésű silókukorica kát is felhasználták, hogy minél nagyobb területre vezessék el az éltető vizet. Az öntözés hatása a még lábon álló növényeknél is szemmel látható volt. A jó gazda azonban számadatokkal ellenőrzi önmagát. Mérlegeli a terméseredményeket, összehasonlítást végez a szárazföldi és öntözött növények között. Méri a mániákat, a ráfordítás költségeit és meggyőződik: vajon érdemes volt-e öntözni? Megyénk számos termelő- szövetkezetében összehasonlították a szárazföldi és öntözéses gazdálkodás adatait. Az eredmények szemléltető képet adnak. Nézzük a kukorica terméshozamát; Szőtt összköltsége kb q/Ft száras öntözött e ' a"" isi,--' * 7 89,46 86.34 hozamának különbsége. A kunmadaras Táncsics Tsz- ben az öntözött silókukorica 145, a szárazművelésű csak 26,8 (!) mázsával fizetett. A lucerna száraz termésének összehasonlítása a következő eltérést mutatja: a kunmadarasa Kossuth Tsz-ben az öntözött pillangós 15, az ön- tözetlen csak 5,9 mázsa szénát termett átlagosan. A kunhegyes! Lenin Tsz-ben 7,2 mázsa széna többletet takaríthattak be az öntözött földjükről. A jászfelsőszentgyörgyl Petőfi Tsz adatai azt mutatják, hogy a burgonya is meghálálja a csapadékot. Huszonegy hold burgonyájukat háromszor öntözték —90 milliméter vízzel —, s 84 mázsás átlagot hozott. A 21 hold tiszta hozama 72 863 forint lett. Öntözetlen burgonyájuk csak 30 mázsát adott. A hozam értéke 3600, a ráfordított költsége pedig 6356 forint. A számok érzékeltetik, hogy a Petőfi Tsz ráfizetéssel termelte a szárazművelésű burgonyát. A jászfényszarui Lehelkürt Tsz öt holdon termelt másodvetésű zöldbabot Az öntözött főzeléknek való holdanként! termelési .költsége 21 ezer forint volt, melynek SO százaléka a tiszta haszon. Az említett közös gazdaságok terméshozamainak összehasonlító adatai korántsem adnak minden részletre kiterjedő képet Sajnos, még sok tsz-ben nincs önköltségszámítás, helyenként csupán a termelési értéket, másutt csak a hozamok mennyiségét mérik. így az öntözött és szárazföldi növénykultúrák összehasonlítása kissé általános. Ennek ellenére megmutatják, hogy érdemes volt az öntözött területek kiterjesztéséért fáradozni. Máthé László- i ■ - r - - - - ■ - ..............A jelölőgyűlések első tapasztalataiból M egyénkben e hónap tizedikétől huszonötödikéig tart a jelölőgyűlések ideje. Ez alatt az időszak alatt négyezer gyűlést kell megtartani. A többségében tapasztalható gyors és lelkes szervezés, a választópolgárok érdeklődése alapján az első négy napban megyénk területén ötvenegyezer résztvevővel hétszáznegyvenöt jelö- lőgyűlést tartottak meg. A gyűlések során hét képviselőre, két pótképviselőre hangzott ei javaslat, továbbá negyven megyei, kilencvennégy járási, száz városi ét ötszáznégy községi tanácstagot jelöltek. Az eddigi tapasztalatok szerint a jelölőgyűlések iránt a községekben valamelyessd nagyobb érdeklődés mutatkozik, mint a városokban. A falusi jelölőgyűléseken a választók ötvenöt-ötvennyolc százaléka jelenik meg. A jelölőgyűlések hatalmas többségén kedvezően fogadják a jelölőgyűlés elnöke által tett javaslatot. A gyűlések résztvevői eddig száz javasolt városi tanácstag jelöltből csak hármat, ötszáznégy községi tanácstag jelölt közül pedig csupán tizet nem fogadtak el; pontosabban: ennyi helyett jelöltek mást. Ezek az arányok azt mutatják, hogy a jelöltek személye gondos mérlegelés után került szóba; a jelöltségre olyan embert szemeltek ki, aki élvezi a választók bizalmát. Három jelölt személyénél érdemes egy pillanatra elidőznünk. Egynek jelölésére Jászárokszálláson, kettőére Kunszentmártonban tett javaslatot a községi tanácstagi jelölőgyűlés elnöke. A jelölőgyűlés egyiküket sem fogadta el; helyettük — férfit jelölt... Bizony, a három eredeti jelölt mind nő volt'. E parányi statisztika azt mutatja, hogy a falusi választók hellyel-közzel még nem ismerték fel a nők közéleti szereplésének politikai jelentőségét; — vagy ha élvben felismerték is, a maguk háza- táján nem óhajtják érvényre juttatni. /\ megyeszékhelyet az utóbbi napokban választási szervezettség tekintetében még megelőzte a vidék, A szolnoki járás községeiben igen kimerítő tartalmú jegyzőkönyveket készítenek a jelölőgyűléséken, feljegyzik a választók óhajait, — újrajelölés esetében a jelöltre vonatkozó bírálatát is —, s mindezt mondhatni útra valóként nyújtják a jelölőgyűlés jelöltjének. Szolnokon ritka ez az alaposság; a 23. sz. választókörzet községi tanácstag jelölőgyűlésén például elmulasztottak jegyzőkönyvet készíteni. Hiányossággal találkozni azért a községekben is. Ve- zsenyen bizony elmaradt az egyik jelölőgyűlés, mert az, kit a gyűlés elnöke javasolni óhajtott — nem jelent meg. Ennek ellenkezője a helyes; a jelölt — mégha újrajelölt is — mutatkozzék be, szólaljon fel. i Az említett negatívumok sem rontják az összképet, melyet'a jelölőgyűlések figyelemmel kísérője alkothat. A választók felszólalásaiból az tűnik ki. hogy ismerik a párt politikáját s ami attól elválaszthatatlan: célkitűzéseinket. Többnyire igen magvas tájékoztatót mondanak el á jelölőgyűlések elnökei. A tapasztalat azt mutatja, hogy minél többel ismertet az előadó a helyi eredményekből és feladatokból, annál szívesebben hallgatják szava’t. annál inkább egészítik ki mondanivalóit a magukéval; Egyáltalán nein ritkaság, hogv bár parázs, de építőszándókú viták alakulnak ki. A jelöl őgvűlések jelöltjeinek személvét tekintve úgy látjuk, hogy az egyes foglalkozási ágak képviselőinek és a párttagoknak, párton- kíviiUeknek aránya kedvezően alakul; olyan tanács*ag- ság megválasztásának tekinthetünk elé. mely képesnek Ígérkezik céljaink megvató- sitására. M ég számos helységben 9WW ezután tartiá.k a lelölő- gvűléseket. A területileg il- ’etét-es választókerületi választás* bizottságok tagiadnak kívánatos az eddigi tanasz- *n la tokra ügvelniök. Fontos például a \jpiölöovűlés ideiének helyes kitűzése. Tanva- világban este öt-hat óra tái- bav oi•illésre toborozni a vá- 1n siókat — ker>és Sikerrel t-prseotptfí rrróbálkozás. A Hq- hg eélszerii a választókat az utolsó •nillovfitbnn értesíteni n iplnlönin"ló$ hplvfi-ől, ideiéről. lohb ez* Ipnnláhh há- rom-némi ti/ímvTi plőbh megtenni. Kedi'p-ötlen benvo- mást keit hg a kitű-n** idő- nnvtrvt re enoáltoztetifilc A 7 eddig* ielfilőcrvűlések -órán minden betvsöwhep Iái Un1 ooT+ülr a pór.front ég nőtpnáncok efr1I vó-i sok V> rt’víi• t ópvnz*n+én a V*«7psek. Az 8 munkáink énnúgv bnzdítóia a 1«*ö1öl)x\rfíl<5cok íolftitieínelc, mint n választól' ösczecereg- 'ése pvtl'dtása Ml com szó! °z ellen hogv az eztán ser- m kerfilA jelölőgyűléseken 18 így les? démia második és harmadik évfolyamát már szakosítják. A résztvevőket érdeklődési körüknek megfelelően állat- tenyésztési, növénytermelési üzemszervezésre képezik ki. Tervük az, hogy három évi tanulmányi idő után szakmunkás vizsgára bocsássák majd a hallgatókat. Magyar ép tészeti kiáll tás S*oc ho'mban Stockholm (MTI) Január 18 án magyar építészeti kiállítás nyílik Stockholmban a Svéti Építőművészek Orszáaoo Szövetségének rendezésében, A kiállításra magvar építőmű-'ész-küldött ség utazott Svédországba. A küldöttség tagja5; Rados Jenő nyugalmazott egyetemi dékán, a műszaki tudományok doktora és Amóth La- fos árOóc-mémök. a? ipar terv osztályvezetője. (MTI) Karcag legnagyobb termelőszövetkezete a 12 ezer holdas Lenin Tsz, három üzemegységében Bérekén, Cserháton és Karcag-pusztán indított tsz-akadémiát az őszszel. A hallgatók a napi munka után elsősorban üzemszervezést tanultak. A termelőszövetkezet szakem bered tizenöt előadás keretében ismertették meg a termelőszövetkezeti gazdaságok üzemszervezésének legjobb módszereit, az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatokat. A tsz akadémia utolsó előadását a napokban tartják meg és hetvenegy szorgalmai- hallgatónak nyújtják majd át az első évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítványt. Az akadémia iránti érdeklődés mutatja, hogy a leg fiatalabb hallgató 18 éves. a legdősebb pedig 62 éves. akik rendszerese részt vettek az előadásokon és vitá kon. Az üzemszervezési aka• • Üzemszervezésből hetvenegy tsz tag vizsgázik a karcagi Lenin Tsz-ben
