Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

VtLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! S20IN0K megyei 'A/éf%la*% MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolym, 13. szám. Ara 50 fillér 1963. január 11., csütörtök. MA : A jelölőgyűlések első tapasztalataiból MOZOLOV PILÖTA HÁROM ÉLETE HAMIS VÁD — EGYÉVI BÖRTÖN A vidék legjobb sportköre címért indnl vetélkedés Kölcsönös jóindulattal megoldható a nyugat- berlini kérdés Hruscsov elvtárs beszéde a NSZEP VI. kongresszusán népnek a kommunizmus épí­tésében elért sikereiről be­szélt. egyebek között megem­lítette, hogy például a bratsz- ki vízierőmű kapacitása fe­lülmúlja a szovjet vízi erő­művek 1948-as együttes kapa­citását. Nyugaton sokan nem hittek a hétéves terv realitá­Az NSZEP új programjáról Hruscsov' megállapította, hogy az NSZEP új programja a párt elméleti érettségét bi­zonyítja, Németország vi­szonyaira alkalmazva és a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével alkotó szellemben kifejti a szocia­lizmus építésének számos problémáját, 8 marxista—leninista módon vizsgálja a’ világ fejlődésének kérdéseit. A szocialista országok test­vérpárjainak kongresszusai nagy jelentőségűek, az új tár­sadalom építésére vonatkozó tapasztalatok általánosítása szempontjából — folytait^ Hruscsov. — A kongresszu­sok szerepe különösen meg­nőtt az utóbbi időszakban, hogy felszámolták a szemé­lyi kultusz következményeit és helyreálltak a lenini nor­mák mind a párton belül, mind a nemzetközi kommu­nista mozgalomban. Karunkban nem lehet si­keresen harcolni a szocializ­musért csupán a saját nem­zeti tapasztalatok alapján, egyedül a saját ismeretekre támaszkodva, nem törődve azzal, hogyan mennek a dol­gok a szomszédoknál, nem tanulmányozva a legfigyel­mesebben az osztálytestvérek Tapasztalatait A kommunisták internacio­nalizmusa abban is meg­nyilvánul, hogy fontosnak tartják a szocialista építés­re vonatkozó kollektív ta­pasztalatok tanulmányozó, sát és felhasználását — állapította meg Hruscsov, majd kijelentette, hogy a bolgár, a magyar és a cseh­szlovák testvérpártok nemré­Ha az ütem Ilyen marad, a hétéves terv végére a szovjet ipar nem 80 száza­lékkal növeli termelését, hanem mintegy megkétsze­rezi azt. Gyorsítja fejlődésének üte­mét a mezőgazdaság is. Nyu­gaton gyakran mondják, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Nehézségi a nagy A néhány nap óta tartó rendkívüli időjárás különö­sen a közlekedési dolgozók elé állít nagy feladatokat. A tíz—tizenkét fokos hidegek hóakadályok Bár már napok óta nem volt újabb havazás, a fel-fel- támadó szél minduntalan el­torlaszolja az utakat. Jelen­leg többhelyütt van hóaka­dály a megye területén. A 312. számú főközlekedési út Jászberény — Jászkisér — Jászapáti vonalon, a Szol­nok—j ászki séri út Beseny- szögnél végig, a Jászberény— farmosi út a tizenkettes kilo­méterig, a 32. számú főköz­lekedési út Alattyán és Jász­berény között, a Szolnok— tiszasülyi út Kőtelektől vé­gig, a Kuncsorba—tiszafüre­di út Fegyvernek és Abád- szalók között, a Karcag—fü- zesgyarmati út végig, a jász- dózsai bekötőút végig, a Tö­rökszentmiklósi — tiszaföld- vári út Tiszatenyő és Ken­VASUÍASOK KÜZ1 A megye vasutasait is ne­héz feladat elé állítja a na­pokban beköszöntött valódi tél. Ennek ellenére a belföld1 vonatok késései nem sokkal haladják meg a korábbi át­lagot. A nemzetközi járatok­_______________ nál viszont négy—hat órás gib en ^tartott ^kongresszusai késések is előfordulnak. A dolgozók munkájuk meg­könnyítésére — hat óránként meleg teát kapnak. • A szolnoki fűtőház azon­ban már komoly nehézségek­kel küzd. A nagy hidegben megfagyott szenet csákány- nyál kell szétverni. Emiatt elhúzódik a szén berakása a mozdonyokba és az így gvak- ran három—nógv órával to­vább tart. mint máskor. Nem Vf.iir.-np azonban — az egyéb­ként is a normánknál többet dolgozó — mozdonvczernélv- zet munkaideiének 30 — 40 órára növekedni, ba a szer­vi rföriök«ég több munkást *',na S^ón+ördelésre. A szénellátás sem a legki­nem elszigetelten, hanem az egész kommunista világmoz­galom közös feladataival ösz- szefüggésben vizsgálták meg a szocializmus építésének náluk felmerült konkrét kér­déseit Az internacionaliz­mus szelleme hatotta át. az Olasz Kommunista Párt kongresszusát is, amelyen ugyancsak aktívan, alkotó szellemben közelítették meg korunk legégetőbb kérdéseit, A Szovjetunió kommunis­tái is abban látják legfon­tosabb feladatukat, hogy minden vonalon erősítsék a szocialista közösséget, még összeforrottabbá tegyék a A karcagiak képviselőjelöltje a város szülötte, Czinege Lajos -honvédelmi miniszter Legalább ezren jöttek ösz- sze kedden a kora esti órák­ban a karcagi Déryné műve­lődési házban, mert oszág- gyűlési képviselőt jelöltek a város polgárai. A jelölőgyűlés, melyet Ko­vács Pál, a Hazafias Nép­front városi titkára nyitott meg, Böjti Jánost választotta elnökéül, előadói beszédet pe­dig Csáki István, a megyei külön magyarázat nélkül ajánlhatom őt a város képvi­selőjelöltjének. Csáki elvtárs ajánlásához még sokan csatlakoztak a gyűlés résztvevői közül. Vé­leményüket talán Mátyus Imre szavaival lehetne leg­jobban kifejezni: — Régen ismerem Czinege elvtársat, sokat tudnék be­szélni arról, milyen szívósan, A bonvédelmj miniszter régi ismerősével beszélget pártbizottság első titkára mondott. A régmúlt idők vá­lasztásaira emlékezte^.» és a mai feladatokról szóló be­széde után Csáki elvtárs így szólt: — Képviselői jelölőgyűlés­re jöttünk össze, s nem is szapoutom a szól. Javaslom Karcag város lakéinak, hogy jelöljék képviselőjüknek vá­rosuk szülöttét, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagját, honvédelmi minisz­tert, Czinege Lajos elvtársat. — A résztvevők nagy' taps- sál előzték meg a "további ajánló beszédet. S Csáki elv­társ csak annyit mondott még: — Régről ismerem őt, de önök, akik között felnőtt, még régebbről és még job­ban. S úgy hiszem, minden milyen szorgalmasan dolgo­zott idehaza is. Arról is, hogy eddig, mint képviselőnk, ho­gyan törődött a mi gond­jainkkal. — S miután pél­dákkal ia bizonyította, ezt mondta; — Ma reggel röpgyűlésen kérdeztem meg munkatársai­mat, a Dimitrov Tsz tagjait, hogy kit tartanának legjobb­nak, kit jelöljünk képvise­lőnknek Mindenki természe­tesnek vette, hogy Czinege Lajost javasoljuk, hisz mind­nyájan ismerjük, szeretjük őt, ragaszkodunk hozzá. S azt is megmondták, hogy február 24-en ezt a véleményüket szavazatokkal is megerősítik. A hozzászólások befejezté­vel a gyűlés elnökének sza­vát is elnyomta a taps és a kiáltás: Halljuk Czinege elv- társat. S miután a jelölőgyű­lés egyhangúan megszavazta Czinege Lajos jelölését, ő is szót kért — Tisztelt Jelölőgyűlés! — kezdte beszédét meghatottan Czinege elvtárs. — Kedves ismerőseim, barátaim, elvtár­saim! Nem fogok program­beszédet tartani, nem is tud­nék mit mondani, hisz ne­kem nincs egyéni progra­mom. Minden tettemmel a párt és a munkásosztály programját képviselem, ezt pedig az MSZMP VIII. kong. resszusa határozatából bizo­nyára ismerik. Ha a válasz­tás napján is bizalmat ka­pok szülővárosom lakóitól, akkor is csak azt tudom ten­ni. A jelölteidnek egyébként sem kell mostanában sokat beszélniök — folytatta —, hisz az emberek úgyis saját személyes tapasztalatuk és nem a jelölteié beszéde alap­ján mérik le helyzetünket, fejlődésünket. Az eredmé­nyeket sem sajátíthatja ki senki, mert azt is csak együtt a választókkal, jelöltekkel érik el a vezetők ia Az egyes ember munkájának értékét pedig az adja meg, milyen lel­kiismeretesen dolgozik a tár­sadalom boldogulásáért, A miniszter elvtár» ezután arról beszélt, hogy a jövő­ben még nehezebb lesz a munkánk, a szocializmus tel­jes felépítéséért még több lesz a tennivalónk. Ehhez nem elég, ha az ország leg­felsőbb szerve, az országgyű­lés jól dolgozik. A helyi ta­nácsokba is olyan emberek kellenek, — s ilyeneket vá­lasszanak a karcagiak is —, akik a maguk frontján meg tudnak birkózni a felada­tokkal. — Ezt mondtam volna hát él programbeszéd helyett — mondta befejezésül Czinege elvtárs, majd félig tréfásan hozzátette: — Ezek alapján akár kellek itt jelöltnek, akár nem, megszavazzák-e február 24-én képviselőségemet vagy sem, ígérni akkor sem ígérek többet, mint azt: Eddig is és ezután is tiszta szívvel, oda­adással dolgozom, szolgálom a nép ügyét. Ezt a „programbeszédet’' derültség és ismét nagy taps kísérte. S miután Böjti elv­társ a gyűlést bezárta, Cáine- ge elvtársat több ismerőse, barátja vette körül, majd a megye és a város vezetőivel szűkebb körben még tovább beszélgettek. Egyhangúan a je­löltre szavaznak eket okoz r hides; fennakadásokat okoztak a tüzelőellátásban. Néhány rit­kán tapasztalható természeti érdekességekkel is szolgáltak a fagyos napok A MEGYÉBEN gyei között, a 44. számú fő- közlekedési út a 16—20 kilo­méter között járhatatlan, a 415/ számú út a 12-es kilo­méterkőig nehezen járható. A hóakadályok elhárításán a Budapesti közúti Igazgató­ság három motoros és öt traktorvontatású hóekéje dol­gozik. A tanácsok mintegy háromszáz társadalmi mun­kással segítik az utak meg­tisztítását. A hóakadályok felszámolását azonban meg­nehezíti az élénk szél, amely gyakran ismét betemeti a megtisztított útszakaszt. Ép­pen ezért alánjuk a gépko­csivezetők figyelmébe a szol­noki 18—72-es telefonszá­mot. amelyen éjjel-nanpal felvilágosítást kanhatnak az utak járhatóságáról DELME A TÉT T FT fogástalanabb A fűtőház tartalékokkal nem rendelke­zik, a mozdonyokat máról— holnapra látják el üzem­anyaggal. Nem valami ma­gas a kalőriaterf^Tnm sem. a vonatok lassú közlekedésé­hez tehát a váltók eliegese- dése mellett még ez is hoz­zájárul. BEFAGYOTT A TTS7A A tartós kemény hidegben befagytak a megye folyók A vízügyi igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint már csak a Tiszán zajlik a jég. A jég­mozgás azonban csak részle­ges, mindössze néhány he­lyen észlelhető, úgyhogy gya­korlatilag a Tiszát is jégpán­cél borítja A folyókon a jég vastagsága néhol elérj a fél- métert is. Mivel az apadás általánosnak mondható, jég- torlasz seholsem képződött­Bevezetőben Hruscsov tol­mácsolta a kongresszus kül­dötteinek az NSZEP tagjai­nak és a Német Demokrati­kus Köztársaság minden dol­gozójának az SZKP és a szovjet nép üdvözletét. Han­got adott annak a meggyőző­désének, hogy az NSZEP VI. kongresszusa, amely összege­A Német Szocialista Egységpárt kongresszusa tegnap délelőtt folytatta munkáját. A délelőtti ülés elején Hrus­csov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára ka­pott szót. A kongresszus küldöttei és vendégei lelkes és hosszas éljenzéssel fogadták megjelenését a szónoki emel­vényen. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük Hrus­csov beszédét. zi a szocializmus épiteseoen az V. kongresszus óta eltelt négy évben elért eredménye­ket, dicsőséges fejezetet ír be a német munkásosztálynak a szocializmusért vívott harca történetébe, fontos hozzájá­rulás lesz a szocialista rend­szer további erősödéséhez, a kommunista világmozgalom fejlődéséhez. nemzetközi kommunista- és munkásmozgalmat. Hruscsov ezután a szovjet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents