Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. január 25r 0 Pár'zs—Bonn teniely nem vezet a viszonyok Dél-Vietnam területének kétharmadát a hazafias Szovjet segítséggel épül a legnagyobb kőolajfeldolgozó üzem Etiópiában rendezéséhez A Párizs—Bonn megállapodás további sajtóvisszhang ja RÓMA (MTI) Az összes olasz lapok nagy terjedelemben foglalkoznak a Párizs—Bonn megállapo­dással. A baloldal sajtóorgánumai állást foglalnak az Adenauer —De Gaulle szerződés ellen. A Giustizia, a szociálde­mokrata párt lapja így ír: ,,De Gaulle és Adenauer kezdeményezése a gyanú lég­körét teremti meg az Euró­pai Közös Piacban, fékezi az európai integrációt és súlyos következményekkel jár az atlanti tervekre, visszatérést jelent a régi hatalmi politi­kára, szembeszegül a szovjet —amerikai párbeszéd kedve­ző kibontakozásával”. A Voce Republicans, a kormánykoalícióban ugyan­csak résztvevő köztársasági párt. lapja szerint „a francia —nyugatnémet megállapodás a közöspiaci szerződések megsértését, egy túlhaladott politikához való visszatérést jelenti. Ez a helyzet csak­nem lehetetlen feltételeket teremt a Közös Piac többi országai számára. Olaszor­szágnak világosan meg kell mondani, hogy a másik ol­dalon áll és sohasem fog csatlakozni a Párizs—Bonn tengelyhez”. Az Unitá leszögezi: „a ki­induló pontnál már tragikus hibát követtek el: azt, hogy az európai integrációt csak Európa egy részére akarták kiterjeszteni. Ezt az a hiba követte, hogy szabad kezet adtak azoknak az erőknek, amelyek az európai gondo­latot a monopóliumok resta­urálására használják fel”. MOSZKVA (TASZSZ) „Bismarck herceg, volt porosz nagykövet is látha­tatlanul jelen volt az Elysée- palotában. amikor aláírták azt a szrződést. amely De Gaulle véleménye szerint fontos szakaszt vezet be Franciaország nagyságának útján, viszont egyre több honfitársának véleménye szerint Franciaország jövőjét fenyegető kaland kiinduló pontjává válhat” — írja Zsukov, a Pravda hírmagya­rázója a francia—német együttműködési szerződés aláírását kommentálva. A cikkíró emlékeztet arra, hogy száz évvel ezelőtt, Bis­marck párizsi nagykövetsége idején Poroszország gyenge állam volt, de még tíz év sem teltei, amikor Bismarck porosz miniszterelnökké vál­va, s Németországot „vérrel és vassal” egyesítve ügyes diplomáciai lépésekkel el­szigetelte Franciaországot, majd háborút provokált ki ellene. — Adenauer örül — foly­tatja Zsukov —, .hogy meg­érte élete „legszebb napját”. Nem leplezi, hogy a minap aláírt szerződést úgy tekinti, ezzel emlékművet állított politikai pályafutásának, amelyet a jelek szerint az idén már be kell fejeznie. Az öreg kancellár úgy véli, hogy megtette a magáét és most már nyugodtan lelép­het. Átadhatja helyét fiata­labb és dinamikusabb poli­tikusnak, aki — efelől bizto­sak lehetünk — ki tudják FILM AZ OLASZ FASIZMUS­RÓL Dino de Laurentiis film- producer véleménye szerint itt az ideje, hogy az ola­szok megismerjék a teljes igazságot hazájuk fasiszta múltjáról, s ezért háromré­szes monstre filmet forgat Mussolini felemelkedéséről és bukásáról, s ennek kere­tében az olasz fasizmusról. A háromrészes film drá­mai formában ismerteti az 1922 és 1945 közötti politi­kai eseményeket. majd aknázni a francia— nyugatnémet politikai és ka­tonai unió összes előnyeit Nyugat-Németország számá­ra. — De milyen hasznot húz ebből az unióból Franciaor­szág? Mivel kecsegteti ez a szerződés, amely megköti kezét, lábát, arra kötelezi a francia kormányt, hogy mű­ködjék közre a nyugatnémet hadsereg nukleáris fegyver­kezésében. — A szerződés még nem lépet hatályba — írja befe­jezésül Zsukov. — Még ra­tifikálni kell. A közeljövő majd megmutatja, hogyan fejlődnek tovább az esemé­nyeik. Mindenesetre kétség­telen, hogyha De Gaulle most is a népszavazás általa ked­velt módszeréhez folyamod­na, a nép elvetné szóbanfor- gó szerződést. (MTI) NEW YORK (MTI) New Yorkban tartózkodik Jean Momnet francia állam­férfi, fcc Európai Gazdasági Közösség egyik megteremtő­je. Monnett szerdán a tiszte­letére rendezett ebédeji be­szédet mondott Sikraszállt amellett hogy Anglia csat­lakozzék az Európai Közös piachoz. Kijelentette, hogy véleménye szerint Angliát ugyanolyan feltételekkel kell felvenni a „hatok” mellé, mint amilyen feltételek mel­lett a közös piac többi or­szága szövetkezett Kennedy elnök üzenetet in­tézett Monnethoz. Kijelentet­te, hogy támogatja „az Egye­sült Államokkal társas vi­szonyban együttműködő egyesült Nyugat-Európa gon­dolatát". Bár az Egyesült Államok hivatalosan üdvözölte a De Gaulle és Adenauer között létrejött francia—nyugatné­met szerződést, egyes sajtó­tudósítók jelzik, hogy ameri­kai kormánykörökben helyte­lenítik De Gaulle állásfogla­lását. Hightower, az AP szwmle- írója például kifejti „az aggó­dó amerikai vezetők hangoz­tatják hogy De Gaulle elnök vissza akarja forgatni a tör­ténelem kerekét, amikor szo­ros angol és amerikai kap­csolatok nélkül egy francia vezetés alatt álló Egyesült Nyugat-Európa terve mellett kardoskodik. Az amerikai diplomácia a soronkövetkező hónapokban a NATO-n belül lépéseket tesz, hogy az új Adenauer—De Gaulle egvez- ménynek a francia uralom alatt álló urópai rendszer felé vezető irányvonalát megvál­toztassa"* Egyes amerikai sajtóorgá­numok már arról írnak, hogy — amennviben De Gaulle megakadályozza Anglia- kö­zös piaci csatlakozását, és ha az Egyesült Államok nem kap megfelelő vámenged­ményeket a közös piactól, — akkor az Európai Gazdasági Közösséggel szemben meg kellene alakítani az Egyesült Államok, Anglia, a többi nemzetközösségi és Efta-or- szág valamint Japán szoros gazdasági tömbjét. Erre cél­zott csütörtöki számában a Washingon Post 'VARSÓ (MTD A csütörtöki lengyel lapok külön cikkeket szentelnek Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság együttműködési egyezményé­nek. A lengyel kommentárok egyöntetű véleményét fejezi ki a Trybuna Ludu, amikor a következőket írja: „a Pá­rizs—Bonn tengely a nyugat­német és a francia tőkés mo­nopóliumok, fegyver gyáro­sok és vezérkarok reakciós szövetsége. Nem segíti elő a nemzetközi enyhülést, nem vezet a viszonyok rendezésé­hez, hanem ellenkezőleg: a fegyverkezés fokozásához”: erők ellenőrzik Harm (TASZSZ). A déi- vietnami „Felszabadulás” hírügynökség jelentése sze­rint 1962 első tizenegy hó­napjában a délvietnami ha- ■ zafiak több mint 36 000 kato- I nát és tisztet öltek meg, se- besítettek meg, vagy ejtettek , fogságba a megtorló alakula- ; tok tagjai közül, köztük több ' mint 300 amerikait. Ezenkí- | vül a hazafiak lelőttek 55 amerikai repülőgépet és he­likoptert, megsemmisítettek sok más haditechnikai esz­közt, leromboltak 1200 úgy­nevezett „stratégiai telepü­lést*’, vagyis a dél vietnami hatóságok által 1962-ben lé­tesített i’yen településeiknek majdnem a félét Jelenleg a délvietnami ha­zafias erők az ország terüle- tértek kétharmadát ellenőrzik i — mutat rá a hírügynökség. (MTI) Kitűzték a munkáspárt új vezetője megválasztásának időpontját London (MTI). Néhány órával Gaitskell halotthamvasztási szertartása után a munkáspárt árnyék- kabinetje megállapította az új vezető választásának me­netrendjét: jelölési határidő: január 31, a szavazás lezárá­sa, összeszámlálása és ered­ményhirdetés február 7-én. Biztos legalább két jelölt George Brown és Harold Wilson — fellépése, de még mindig sokat beszélnek kom­promisszumos jelöltekről is, mint Leonard James Callag­han, Sir Frank Soskice, Pat­rick Chrestien Walker és Arthur William James Greenwood (a balszámy je­löltje). Átutazott Budapesten a jugoszláv pártküldöttség Asszab, Etiópia: a Vörös tenger partján szovjet és etióp szakemberek közös munkájával indultak' el a mun­kálatok. A képen: furómunkások vizet keresnek. Tárgyalások indulnak Elisabethville-ben Leopoldville (MTI). Joseph Ileo volt miniszter- elnök a kongói központi kor­mány képviseletében szerdán ElisabethviHe-be érkezett, hogy tárgyalásokat folytas­son Csomóéval U Thant ENSZ főtitkár egyesítési ter­vének végrehajtásáról. Az ENSZ kongói központ­jának szóvivője közölte, hogy Csőmbe úton van Kolwezi- ből Elisabethville-be. Hírek Venezuelából A Német Szocialista Egy­ségpárt VL kongresszusáról Berlinből hazatérőben átuta­zott hazánkon a jugoszláv pártküldöttség Veljko Vlaho- vicsnak, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Végre­hajtó Bizottsága tagjának, a népkupsttna külügyi bizott­sága elnökének vezetésével. A küldöttséget Budapesten Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára, Orbán László, a* MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztályve­zetője és Púja Frigyes kül- ügymániszterhelyettee fo­gadta. Jelen volt Mirito Tepavac, a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság budapesti nagy­követe, továbbá Siegfried Hienzsch, az NDK budapesti nagykövetségének ügyvivője. (MTI) Caracas (MTI). Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Venezuelában Marcos Perez Jimenez diktá­tor megbuktatásának ötödik évfordulója alkalmából tün­tető baloldali érzelmű fiata­lok és a rendőrség között szerdán este Caracas több városnegyedében összetűzés­re került sor. Egy ember meghalt, 25 megsebesült. — Csütörtökön a kora reggeli órákban még szórványosan lövöldözéseket lehetett hal­lani a város különböző pont­jain. (AFP, AP). • ...... A TASZSZ jelenti: a vene­zuelai hatóságok letartóztat­ták Scott Nearinget, az is­mert amerikai közgazdászt, a „Dollár demokráciája” cí­mű könyv íróját, miután Ca- racasba érkezett. Azzal vá­dolják, hogy a felforgató ele­mekhez tartozik. (24.) — ::. En a zászlóalj pa­rancsnok előtt is reszkettem, hát még az ezredparancsnok előtt! Jelentkeztem. „Tyurin vöröska tana jelentem, paran­csára megjelentem...” ö szúrósan rámnézett bozontos szemöldöke alól. „Vezeték­neved? Atyai neved?” Meg­mondtam. „Mikor születtél?” Megmondtam. Ez 30-ban volt, 22. évemet töltöttem be, buta bornyú voltam. „No, tít szolgálsz, Tyurin?" — ,A dol­gozó népet szolgálom!” Az ezredparancsnok indulatosan egyszerre két öklével az asz­talra vert. „A dolgozó népet szolgálod, de te kj vagy, te aljas?” Engem mintha lefor­ráztak volna!... De erőt vet­tem magamon: „Géppuskás lövész, első szám. Kiváló a harci és politikai...” — „El­ső szám, te nyomorult? Apád kulák! Megjött az írás Ka- menyből! Apád kulák. te meg bujkálsz, már második éve keresnek!” Fehér lettem, mint a fal. Hallgattam. Egy éve már nem írtam haza, ne­hogy nyomomra bukkan iá­nak. Azt se tudtam, élnek-e otthon, ők sem tudtak ró­lam semmit. „Van neked 1*1- / kiismereted? — üvöltött rám az ezredparancsnok, hogy a falak is megremegtek. — Be­csapod a munkás-paraszt hatalmat?" Azt hittem, össze­vissza ver. De nem tette. Pa­rancsot írt, hogy hat órán belül kergessenek ki a ka­pun .:. November volt, de lehúzták rólam a téli öltöze­tet és nyárit adtak helyette, amit már harmadik éve vi­seltem, adtak hozzá egy vá­sott köpenyt. Barom voltam, nem tudtam, hogy nem kell leadnom a katonaruhát, el- küldhetném őket a.. * Ke­gyetlen igazolást nyomtak a kezembe. „Kulák fia. elbo­csátva a..Mehetek vala­hova ezzel az igazolással! Négynapos út állt előttem. Vonaton. De menetlevelet nem adtak, élelmiszert sem utaltak ki. Utoljára még megebédeltem a táborban, s azután kidobtak. *.. Szavamat ne feledjem, 38-ben a kotlaszi fegyencto- vábbító állomáson találkoz­tam volt szakaszparancsno­kommal. Tíz évet kapott ó is. Tőle tudtam meg, hogy az ezredparancsnokot és politi­kai biztost 37-ben agyonlőt­ték. Egykutya itt, proletár-e valaki vagy kulák, van-e lel­kiismerete, vagy nincs... Keresztet vetettem és felfo­hászkodtam: „Van isten az égben! Hosszútűrő, de ha le­sújt, kegyetlenül büntet!” Suhov a két adag kása után halálosan vágyódott egy cigarettára. Szándékában állt a hetedik barakkból egy let­től két pohár maherkát vá­sárolni. Arra előlegezhetnek neki dohányt. Halkan oda­szólt az észt halásznak: — Idefigyelj Eino! Kölcsö­nözz nekem egy csavarésnyi dohányt holnapig. Ne félj, nem csaplak be. Eino Suhov szemébe ré­zéit, azután minden sietség nélkül névleges ikertestvéré­re tekintett, ök mindent el­feleznek egymással. Az utol­só szál dohányt is közösen szívják el. A két észt vala­mit sutyorgott, azután Eino elővett egv hímzett zacskót, ki vett. bel öle csipetnyi gyári dohányt, Suhov tenyerébe szórta, szemmel felbecsülte, hozzátett még néhány szálat. Egy csavarásra való volt, nem több. Suhov újságpapírt vett elő, szakított belőle, beleszórta ? dohányt, megcsavarta, a bri­gád éros lóba alól felvett egy lehullott parazsat, rágyújtott. Szívta, szívta! Egész testében szédülést fejével intett köszönetét. No érzett, szinte megrészegedett, elzsibbadt keze-lába, mámo­ros lett a feje. Alig gyújtott rá, a terem túlsó végében félparázslatt Fetyukov szeme. Suhov meg­érezte a rászegeződő tekinte­tet Megsajnálhatná ezt a sa­kált és nekiadhatná a csik­ket, de ma már látta őt csik­ket lőni. Inkább Szenyka Klevsinnek adja. A brigadé- ros elbeszélését sem hallja, csak ül az árva a tűznél, fe­jét félrehajtja. A brigadéros ragyás arcát megvilágítja a kályha fénye. Hangjában nincs sajnálkozás, mintha nem is magáról be­szélne: — Ami limlomom volt, ne­gyed áron eladtam egy ócs- kásmak. Pult alól vásároltam két kenyeret. Akkor már je­gyes világ volt Gondoltam, hogy tehervon a ton maid ha­zajutok, de már szigorú tör­vényeket hoztak erre is. Es emlékezhettek rá, vonatje­gyet pénzért sem lehetett venni, csak engedélyre. A peronra nem lehetett bejut­ni. Az ajtóban milicisták áll­tak, őrök jártak az állomás körül. Esteledett, kezdett hű­vös lenni, befagytak a po­csolyák ... Hol éjszakázzak? Felmásztam a sima kőfalra, s a kenyerekkel beugrottam az állomás WC-jébe. Ott áll­dogáltam egy darabig. Ráér­tem. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents