Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

I9WS január 25. SSOLW» MEGYEI SÍÉPLA? :{ Ahol tud, segít kjéé most is alig akarom elhinni ”■ — gondol vissza az elmúlt napokra az őszülő, rokonszenves joviá- U s férfi. — Még most is a jelölőgyűlés jár az eszemben, amikor az előadó, Ma­gyar János, a járási pártbizottság má­sodtitkára a nevemet említette. & a tor­kom elszórni a meghatottságtól, amikor a bejelentés után spontán taps tört ki. Mindig szerettem az embereket, és olyan nagyon jólesik, hogy ők is szeretnék. Bihari Lajossal, megyénk képviselő­jelöltjével munkahelyén, a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Technikum igaz­gatói szobájában beszélgetünk. Közbén be-bekukkantenak a tanárok. — Lajos bácsi, adj tanácsot, hogyan egyeztessem az óraszámomat, tudnillik..; — Lajos bácsi, keresték az állami gazdaságból, mit üzen nékik? — Lajos bácsi, TIT-élőadó kellene, légy szíves kérj fed valakit a tanári kar­ból... Lajos bácsi pedig intézkedik, min­denkihez van néhány szíves szava, senki sem megy él tőle dolga végezet! en. Ha valakit ismernek Törökszentmík- lóscn, akkor az Bihari Lajos iskolaigaz­gató. 1939 óta vezet iskolát, 1949 óta - pe­dig a technikumot. Gondját viseli a száz­ötven nappali diáknak, meg a négyszáz­hatvan levelező hallgatónak. Tanítja a politikai gazdaságtant, az iskola minden ügyét-baját intézi. EB pedig nem kicsi­ség, mert a gyakorlati oktatás is az 6 vállára nehezedik. A diákok a Surjáni Állami Gazdaságban végzik gyakorlati munkájukat, misem természetesebb, mint az, hogy Bihari Lajos az állami gazda­igazgatóheiyettesf. tisztségei m visel. Ez már maga két egész embert köve­telne, de hol vannak még a társadalma munkák? A mezőgazdasági akadémián tartott TIT-edőadások, az elnökhelyettesi poszt a megyei népfrontnál és a tagság a népfront országos tanácsában. A vá­rosi tanácstagság és a mezőgazdasági ál­landó bizottság elnöki tisztsége. — Nagyon sok embert megismer tern munkásságom alatt és választóim igen gyakran felkerestek. Ma is a TIT-edőadá- sok után félrevonnak a tsz-tagok és meg­kérdezik, hogyan is értettem ezt vagy azt, mit kellene csinálni, hogy náluk is hasonlóan menjenek a dolgok. A tanács­tagi beszámolókon is elég sokan jelentek meg mindig A képviselőjelöltnek nincsenek nagy tervei. Csupán azt akarja tenni a parla­mentben, hogy tovább fejlesszék a helyi gépgyárat, bővítsék exportcikkeik vá­lasztékát. A pedagógus sem tagadja még benne magát, a város oktatásügyével is fokozottabban kíván foglalkozni. Arról, hogy az egyes emberek dolgát intézze, gondoskodnak a választók. Jelölésének hírére egymás után keresik fél régi bará­tai, ismerősei. Beszélgetnek vele életük­ről, segítségét kérik nyugdíjügyük, lakás­problémájuk, gyermekeik jövője ügyé­ben. Lajos bácsi — ahol tud, segít, ahol pedig nem segítheti, ott őszintén feltárja a helyzetet, és tanácsokat ad, hogyan in­tézze tovább dolgait a hozzáforduló. E zért tört Id a tapsvihar a jelolő­K gyűlésen, ezért került fel Bihari Lajos képviselőjelölt neve a listára. — hl — Három hét múlva ezer rántanivaló csirkét hoznak a piacra — A prémiummal együtt. 18.000 forintot kapnak. Ebből 8.570 forintot már kifizet­tünk, a többit a zárszám­adáskor. A szövetkezetben 2.400 törzsbaromfit tartanak. Itt is premizálják a gondozókat. Az évi tojástervük — tyú­konként — 113 darab. Ezt hárommal túlteljesítették. A gondozók az árutojások után egy, a teny’észtojások után két fillér prémiumot kapnak. A terven felüli mennyiség tíz százaléka szintén őket illeti. Tóth Jánosné és Kál­mán Lajosné egyformán 1.61# forintot keresett tavaly. (M, L. — 147000 holdat öntöznek idén az állami gazdaságok Az állami gazdaságok elkészítették öntözési terveiket és e szerint 1963-ban 147 000 holdat öntöznek, 37 000 hold­dal többet, mint az elmúlt esztendőben. A szakemberek már korábban felmérték az öntözési lehetőségeket és az elmúlt évekhez hasonlóan a helyi adottságokat figye­lembe véve többféle öntözési módszert kívánnak alkal­mazni. Elsősorban a legkorszerűbb esőzttő-permetező ön­tözési eljárások elterjesztésére törekszenek, s az új terü­letekből csaknem 20 000 holdat esőszerűen öntöznek. ­Az öntözési gazdálkodás fejlesztését további jelen­tős beruházásokkal készítik elő, mivei 1964-re több mint 51 000 holdas növekedést terveztek. Az idén csaknem hét­ezer holdon építenek ki földalatti nyomócsöves telepe­ket, mert ezek hosszú időre biztosítják a szakszerű és gazdaságos öntözést. Az új telepek létesítése mellett 9500 holdon rekonstrukciót hai’anak végre, kijavítják és kor­szerűsítik a régi telepeket (MTI) Az ismeret­terjesztés Kisújszálláson Kisújszálláson alaposan kihasználják a hosszú telet. A legváltozatosabb ismeret­terjesztési formák között vá­logathatnak a tanulnivágyók. A munkásakadémiának két tagozata is van, a vasipari — amely az Építőipari KTSZ rendezésében működik — és a faipari, amelyet a művelő­dési otthonban látogathatnak a hallgatók. December eleje óta hat ízben tartottak fog­lalkozást a két akadémián. Jó eredménnyel működik a két termelőszövetkezeti akadémia. Minden tervezett előadást megtartottak, átlag­ban harmincán látogatják az előadásokat a Búzakalász­ban, és az Adyban is. Stabil a hallgatósága a nők akadémiájának. Hatvan ál­landó látogató vesz részt eze­ken a rendezvényeken. A Sallai telepi felnőtt akadé­mia átlagban kilencven hall­gatóval — a múlt évihez ha­sonló sikerrel működik. Annál több a nehézség a2 ifjúsági akadémiával. Legna­gyobb baj. hogy alacsony a látogatottság. Az eddig tar­tott három előadáson 20, 60, maid 16 volt a hallgatók szá­ma. Ez nem túlságosan di­cséri a szervező munkát, rá­adásul túlzottan támaszkod­nak a diákfiatalokra, holott nyilvánvaló, hogy az akadé­mia elsősorban a dolgozó •latnMg továbbképzését szol­fáálpó. I Pártunk | szerves része kommunista mozgalomnak, • következetesen küzd az egy- ' ségért, a kommunista és i munkáspártok 1957-es és , 1960-as nyilatkozatának a megvalósításáért összefoglalva: a pártokta­tásban a kongresszusi anyag feldolgozása kerül napirend­re. Vonjunk be a hallgatók körébe minél több érdeklő­dőt. Sokoldalúan tisztázzuk a legfőbb elvi kérdéseket és a tennivalókat, hogy az el­mélet — a tömegek között — valóban anyagi erővé váljon. Gál Gyula zalékuk pusztult el. Rende­sen fűtjük az ólat — 20—22 fok meleget tartunk állan­dóan. Kinőtt a tollúk, most már saját magukat is me­legítik. Az irodán elismeréssel szólnak a baromfi gondozók­ról. Különösen a munkacsa­patvezetőt, özvegy Papp Sándomét dicsérik. Mária, a lánya Budapesten jogot tanul. Érte dolgozik. Harmadéves hallgató, és jó eredménnyel vizsgázik. Min­den vágya, hogy gyermek- bíró legyen belőle. Az Ezüstkalász Tsz-ben egyik legjödelmezőbb üzem­ág a baromfitartás. Vona Imre főállattenyésztő e meg-_ állapítást számokkal bizo­nyítja. — Tavaly 13.500 csirkét neveltünk és 13 313 kilót ér­tékesítettünk. Ebből is lát­szik, hogy az elhullás 2—3 .százalék között mozgott. Még ennél is jobb a takarmány­értékesítési eredményünk. Egy kilogramm húst 3.78 ki­logramm takarmánnyal állí­tottunk elő. Tápot etetünk és egy kevés kukoricadarát kapnak a jószágok. . — Hová szállítják a most nevelt aprójószágot? — Kicsit zsúfolt a helyünk — ötezer férőhelyes az ólunk. Ezért három hét múlva — 60—70 dekás súllyal — mintegy ezer rántanivaló csirkét viszünk a szolnoki piacra. A többit február vé­gén egykilós átlagsúlyban adjuk át az állami felvásár­lóknak. — A gondozókat hogyan ösztönzik a jobb munkára? Kapnak-e prémiumot? A főállattenyésztő bér­jegyzéket szed elő, majd a premizálási feltételeket mu­tatja. A közgyűlésen jóvá­hagyott terv szerint fizetik a prémiumot. A tervben 10 százalékos elhullás szerepel. Ha ennél kevesebb pusztul el, miden százalék után né­hány csirke ára a gondozó­ké. A takarmány-megtakarí­tást is díjazzák, ha egy kiló húst négy kilónál kevesebb takarmányból állítottak elő. a megtakarított mennyiség 50 százalékát kifizetik a gon­dozóknak. Papp Sándomé és Csik Lajosné tavaly egyformán 1903 forint jutalmat vett fel — kapom a tájékoztatást. — És mennyire rúg az évi keresetük? i Papp Sándoménak letelt a munkaideje és a tanyaköz­pontból hazafelé igyekszik a havas makadámúton. A há­rom kilométeres távolságot naponta lerója. Egyik éjsza­kát otthon, a másikat csir­kéivel tölti. Most váltótársá­nak, Csík Lajosnénak adta át gondozásukat Fárasztó a munkája, de megszokta már. Hivatásnak tekinti foglalko­zását, ismeri minden forté­lyát. Tanfolyamokon és gya­korlatban sajátította el. a nagyüzemi baromfitenyész­tést. Jelenleg csaknem hatezer csirkét nevelnek a kőtelld Ezüstkalász Tsz-ben. Decem­ber közepén kapták a pely­hes jószágokat, s azóta negy­ven dekásra gyarapodtak. — Nem hullanak el a nagy hidegben? — Hogy képzeli! Azért vagyunk ott, hogy vigyáz­zunk rájuk. Alig három szá­) érdekében. Néhány fontos ' elem ezek közül: » —: Növeljük a tarmelőerő­1 két és azok színvonalát. En­■ nek érdekében a gépi-, nagy­■ üzemi termelésnek kell ural­■ kodévá válnia a népgazdaság ' minden ágában, így a mező- ' gazdaságban is. , — Tökéletesítsük, tegyük t színvonalasabbá a vezetést, a . tervezést, hatékonyabbá a . tudomány felhasználását, . jobban vegyük számításba a . nemzetközi m unkamegosz- t tást és szélesítsük a tsz és . üzemi demokráciát, mely ki- . apadhatatlan forrása a nép alkotó készségének. —: Szilárdítsuk és tökélete­• sítsük a szocialista termelési t viszonyokat, elsősorban a - termelőszövetkezetek szocia- : lista jellegét > — Növeljük a nép művelt­• ségi színvonalát a szocialis­■ ta tudatosság és erkölcs fo­• kát, fokozzuk az eszmei af- ’ fenzivát. MINDEZ együttvéve hoz- 1 zájárul a munka termelé­kenység emeléséhez, amely ' — Lenin útmutatása szerint ’ is — a legfontosabb a szocia- lista rendszer győzelme érde- ; kében. E téma során minden ek­| előtt a második ötéves terv hátralévő részének a befeje­zésére és ezen belül is a me- ; »»gazdasági feladatok végre- ! hajtására, az eddigi lemara- ; dás felszámolására irányítsuk ' a fő figyelmet Szinte az egyes üzemekre, termeiőszö- ’ vetkezetekre lebontva ismer­tessük a legfontosabb tenni- I valókat Napjainkban az ! 1963-as év ütemes indítása, a . termelőszövetkezetekben a , zárszámadások sikeres lefoo- . nyolítása, valamint a nagy- üzerri adta lehetőségek mara­déktalan kihasználása áll a munka középpontjában. A negyedik témakör a párt vezető, szervező és nevelő munkájáról, valamint a nem­zetközi kommunista mozga­lomban betöltött szerepükről szól. E kérdésnél döntő, hogy mindenki helyesen értelmez­ze a pártvezetést. Azt, hogy a párt nem uralkodik, ha­nem vezeti és szolgálja a né­pet. Vezető szerepe annál hatékonyabban érvényesül, minél következetesebben harcolnak a kommunisták a párt határozatainak a megva­lósításáért. A pártvezetés fő módszere a meggyőzés, amellyel felso­rakoztatjuk a dolgozókat a feladatok megvalósítására; Ennek során a kommunisták példamutatásán keresztül váltjuk ki a tömegek bizal­mát és rokonszenvét. Akad­nak akik szívesebben paran­csolgatnának. Ezt a módszert a leghatározottabban elvet­jük, mint ahogyan szembe- szállunk az elvi megalkuvás­sal is. Kétfrontos harcban vé­delmezzük a pártvezetés le­nini normáit, mely magában- foglalja a párt egységét, a demokratikus centralizmust, a kollektív vezetést, valamint a párt és a tömegek kapcso­latának a szüntelen erősíté­sét, továbbá a párt vezető szerepének a fokozását. t rendre került az egységes szocialista paraszti osztály . kialakítása Felszámoltuk a Z kizsákmányolás gazdasági alapjait, így ma már nincse- . nek hazánkban kizsákmá­nyoló osztályok, vagy réte- . gek. Mindezekből azt a kö­vetkeztetést vonta le a kong­resszus, hogy gazdagabb tar­talmat kap a munkásosztály szövetségi politikája is. Azt . mindenki tudja, hogy a mun­kásosztály egyedül nem ké- ’ pes felépíteni a szoclaliz- ’ must, ezért bevonja a lakos­ság széles dolgozó rétegeit ’ is. Elsősorban a dolgozó pa- ' rasztsággal lép saaros szövet­ségre. . Napjainkban! _ amj. ko r a lakosság 95 százaléka . szocialista jellegű intézmény­hez, vagy szervhez tartozik . —, az eddigieknél is közelebb t került egymáshoz az egyes . osztályok, illetve rétegek ér- . deke. — Nyilvánvaló tehát, , hogy reális célkitűzés anem- . «éti egység megteremtése, t A nemzeti összefogás, a r szocializmus teljes felépíté- l sére, a béke és függetlensé- . günk védelmére irányul. — . Azért nemzeti ez az összefo- . gás, mert a célokért az egész , nemzet Indul harcba és az i összefogás gyümölcse is, az > egész nemzet érdekelt scol- . gálja. A nemzeti összefogásnak ■ fontos feltétele, hogy min- , denkit aszerint bíráljanak ■ el: mennyire szolgálja a kö- i zösség ágyét. Ez legyen az i egyetlen mérce. Azért tartja í olyan fontosnak a pártveze­tés a pártonkívüliek funkció­. baállítását és iskoláztatását . a szociális származás figyel- t men kívül hagyásával is. — . Ezek ugyanis mind közelebb hozzák a rétegeket egymás- ; hOK. 1 A* eddig elmondottakból világosan következik, hogy ; módosult az osztályharc jel­lege, így megváltoztak annak formái és módszerei is. Mi­után a kizsákmányolást biz­tosító magántulajdon meg­szűnt, az erőt most már a gazdasági szervezésre és a politikai nevelő munka te­rületére kell összpontosítani- Előrehaladásunknak ugyanis a legnagyobb akadályozója a gondolkodásmódban meg­lévő konzervativizmus és maradlság. Ha az emberek szocialista módon élnek, dolgoznak és gondolkodnak, megsokszorozódnak a terme­lési eredmények. Ez viszont azt jelenti, hogy segítjük a két rendszer versenyében a szocialista világrendszer győ­zelmét és termékbőségét, fo­kozódó jólétet biztosítunk az egész népnek. Vagyis teljesít­jük a legfőbb célkitűzéseket Ilyenformán tehát amíg egyik oldalon szövetséget va­lósít meg a munkásosztály a nem proletár dolgozókkal, addig a másik oldalon segíti őket abban, hogy eredményes harcot folytassanak a néze­teikben meglévő kapitalista maradványok ellen és elsajá­títsák a szocialista ideoló­giát. A munkásosztály — pártján keresztül — vezeti ezt a harcot. Az osztályharcl mód-' szere ilyen körülmények kö­zött főleg a szervezés és a ne­velés. Azt jelenti-e ez. hogy szemet hunyunk az esetleges ellenséges tevékenység felett? Semmiképpen sem, mert mindazokat, akik társadalmi rendünkre emelik kezüket, a törvény szigorával vonjuk fe­lelősségre. A második és harmadik témakör a gazdasági és kul­turális kérdésekkel foglalko­zik. Ezek tárgyalásánál az el­ért eredmények számbavéte­le mellett a következő évek tennivalóira irányítsák a fő figyelmet. Vegyék számba; mit kell tenni a szocializmus anyagi-műszaki bázisának a megteremtése és az erkölcsi kulturális bázis létrehozása Két hónappal 1 ezelőtt ülésezett pártunk VIII. kong­resszusa. — Milliók kísérték élénk figyelemmel döntéseit és útmutatásait. Népünk egy­öntetű örömmel fogadta azt a megállapítást, hogy a nép­gazdaság minden ágában uralkodóvá váltak a szocia­lista termelési viszonyok, le­raktuk a szocializmus alap­jait. Lelkesedést váltottak ki azok a célkitűzések is, ame­lyeket a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatban jelölt ki a kongresszus. Min­denki számára érthetővé vált, hogy amilyen arányban megteremtjük az életszínvo­nal emelésének feltételeit, olyan arányban hozza meg a párt és kormány az intézke­déseket az életkörülmények további javítására. Az MSZMP VIII. kongress- szusa tehát programot adott arra, hogyan élhetünk Job­ban, gondtalanabbul és bol­dogabban. Miután egész né­pünk érdekelt ebben, széles­körű felvilágosító munkát kell végeznünk azért, hogy mindenki megértse, mit kell tennie. A választások előké­szítése során már ezóbake- rült néhány fontos kérdés. Miután azonban sok évre előremutató programról van •zó, még alaposabban, még részletesebben kell a kong­resszus anyagával megismer­kedni. Ebből a meggondolás­ból született az a döntés, hogy megtárgyalják a leg­főbb elvi kérdéseket és a gyakorlati tennivalókat a pártoktatás különböző szintű tanfolyamain to. A kongresszussal kapcso­latban kialakult általános ér­deklődés, valamint a párt iránti növekvő bizalom lehe­tővé teszi, hogy sok érdeklő­dőt vonjunk be az előadások meghallgatásába, a vitákba és a beszélgetésekbe. A szer­vezőmunkán múlik tehát, hogy milyen népesek lesznek * tanfolyamok. Az érdeklődők összetobor- aása csak a tennivalók egyik, — bár kétségtelenül nagyon fontos — részét jelenti. Sem­mivel sem kisebb azonban a jelentősége a sokoldalú elem­ző munkának Ebben a pro­pagandistákra vár nagy fele­lősség. A Járási, városi párt- bizottáságokon már tanács­koztak erről az oktatók Né­hány kérdést mégis tanácsos felelevenítenünk. Mindenekelőtt arra töre­kedjünk, bogy a résztvevők helyesen értelmezzék, ele­mezzék a szocializmus alap­jainak lerakását Akadnak ugyanis olyanok, akik csak gazdasági jellegű eredmény­nek tekintik Ez a nézet hely­telen, mert a hatalom meg­szerzése. megvédése és meg­szilárdítása, valamint a gaz­daság fejlesztésében és a népjólét emelésében elért eredmények és a kultúrforra- dalom eddigi vívmányai egy­séges egészet képeznek. A szocializmus alapjainak a le­rakása során tehát mindhá­rom területen eljutottunk egy bizonyos fejlettségi fok­ra. A pőrtkonqresgzus| elért eredmények elemzése nyomán több fontos követ­keztetést vont le a jövőre nézve A vezetés fontos kö­vetélménye: elemezni a kon­krét helyzetet és levonni ab­ból a megfelelő következte­téseket. így válik az elmélet iránytűvé, a cselekvés vezér­fonalává. — Azért kell ezt hangsúlyozni, mert akadnak még, akik nem értik meg a most levont következtetése­ket és azok jelentőségét. Ré­gi formulák szemszögéből vizsgálják a mai élet jelen­ségeit, ami káros, akadályoz­za az előrelépést. Vegyük például az osztály­viszonyok változásának az értékelését A tények alap­ján kimutatta a kongresszus, hogy a munkásosztály szám­ban és öntudatban egyaránt megváltozott. Megszűnt apa- rwztsás rétegeződéi, napi­A párt propagandistáinak feladata és felelőssége a kongresszusi anyag tanulmányozásában

Next

/
Thumbnails
Contents