Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-19 / 296. szám

A VEZSENW GÁTON Százezer forintos érték gyérekember kezén MAMIKA Bővítik a Beloiannisz úti bölcsődét Testvérek, fegyver- társak Á tervezés és teryfelbootás demokratizmusa A vállalatok tervkészítői mimikája általában még nem éri el a jónak mond­ható szintet. A hibák, zökkenők már az előkészí­tési munkáknál jelentkez­nek. Sok helyen a reális tényeket figyelmen kívül hagyva készítenek tervet a következő évre. Ez a kez­deti rossz munka tovább gyűrűzik és az év elejétől kezdve egyre nagyobb mértékben tér ei a gya­korlat az elképzelt, meg­fogalmazott tervtől. Ezt a tényt bizonyítja a több­szöri terv, illetve részlet­terv-módosítás. Szocializmust építő ren­dűnk a dolgozók kezébe adta a gyárat és ezzel együtt azt a jogot, sőt kö­telességet is, hogy a gyár munkájának Irányítód is legyenek. Logikus, hogy a népgazdasági érdeken túl a gyáriak egyéni érdeke is megköveteli a jó, reális termelési tervet. Ezért szükséges, hogy a tervfel­bontásba a dolgozókat is bevonják. Ezt a munkát három fő téma köré csoportosíthat­juk: 1. Hogyan vonták be a dolgozókat a tervké­szítésbe, figyelembe vették-e a dólogzók javaslatait termelési tanácskozásokon, üze­mi, műhelyl értekez­leteken? 2. A pártszervezet tag­gyűlése, vezetőségi ülése tárgyalta-e a tervjavaslatokat? E3- lenőrizték-e az előké­szítő munkát? 3. A szakszervezeti bi­zottságot bevonták-e a tervkészítésbe? A szakszervezetek ho­gyan segítették a dol­gozók bevonását az előkészítő munkába? Mi a szakszervezeti bizottság elképzelése a munkaverseny jövő évi célkitűzéseit ille­tően? Ezeknek a feladatoknak megoldása elengedhetetle­nül szükséges ahhoz, hogy a tervkészítésben fejlődés következzék be a válla­latoknál. A felsoroltak végrehajtásét egyébként rer.deletek és utasítások is rögzítik. Mégis kevés he­lyen hajtják végre meg­felelően azokat. De néz­zük a tényeket: A Szolnok megyed Tég­lagyári Egyesülésnél a dol­gozókkal nem ismertették a tervjavaslatokat mond­ván, hogy csak a terv jó­váhagyása után beszélnek velük a jövő évi felada­tokról. A mezőtúri Villamos és Géptechnikad Cikkek Gyá­ránál ugyanez a helyzet. Ott a pártszervezet tett ugyan javaslatot, arná a komplett munkák végzését segítené elő, azonban el­képzelése a tervben nem szerepel. Egyébként a szakszervezeti bizottság részt sem vett a tervké­szítésben. A szolnoki Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalatnál szintén a kész, jóváhagyott tervről szereznek csak tu­domást a dolgozók, bár az előkészítő munkába a párt és szakszervezet képvise­lőit bevonták. A Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál a dolgozók szintén nem is­merik a jövő évi felada­tokat A szakszervezeti bizottság sem ténykedett ez ügyben, holott ennél. a Vállalatnál is kiválóan dolgozó szocialista brigá­dok vannak. A munikaver- seny termelést segítő ere­jét sem vették számításba. A Jászberényi Aprítógép- gyár általánosságban ugyan ismertette dolgozóival az 1963-as év feladatait, azon­ban a részletes tervet csak jóváhagyás után viszik a párt ég a szakszervezet tag­jai elé. Vannak persze jó tapasz­talatok is. Nem egy válla­latnál gondosan, minden igényt, minden javaslatot felmérve készültek a ter­A Nagyalföldi Kőolajter­melő Vállalatnál műszaki tanácskozás előzte meg a tervjavaslat elkészítését A pártszervezet beszámoltat­ta a tervosztály vezetőjét az előkészítő munkáról, a főbb mutatószámokról. Ezenkívül a decemberi tag­gyűlés külön napirendi pontként tárgyalja * terv­készítő munkát Az Autóközlekedési Vál­lalat már október végén a szocialista brigádvezetők részére tanácskozást tar­tott, ahol ismertették a gazdasági vezetők tervja­vaslatait. November elején a legkisebb egységig érte­kezleteket tartottak, ahol az elhangzott javaslatokat írásba foglalták, majd ezek összesítése után küld­ték el a tervjavaslatot, a felügyeleti szervhez. A jól előkészített és a dolgozók bevonásával ké­szült tervjavaslatok segít­séget nyújtottak a gazda­sági vezetőknek is. A kis­újszállási Faipari Vállalat­nál például a termelési ta­nácskozás alapján vették tervbe a stancoló gének sablonainak elkészítését, ami a termelékenységet növeli. A Tisza Cipőgyár­ban igen jó kezdeménvezés segítette az előkészítő mun­kát. A műszaki fejlesztési osztály, a vállalat pártszer­vezete és szakszervezete közösen kérdőíveken kérte a dolgozók javaslatait a jövő évi munkához. Ennek eredményeként 198 dolgo­zótól 344 javaslat érkezett. Huszonegyért a vállalat vezetősége pénzjutalmat adott. Mégegyszer hivatkozha­tunk arra, hogy a jó terv csak a dolgozók meghall­gatásával, javaslataid fel- használásával készülhet. a Gy. Árvizek Jugoszláviában — szélvihar Olaszországban Szerbiából, Macedóniából és a Koszovo-Metohija tarto­mányból újabb árvizeket je­lentenek. A Koszovo-Meto­hija tartományban a Dél- Morava mellett kiöntött a Szitnica és a Glibusa, s ed­dig több mint kétezer hek­tár földet árasztott el. Az AP jelentése szerint Dél-Olaszország partvidékén és szigetein erős szélvihar dúlt és súlyos esőzésekre ke­rült sor. a. halászhajók kény­telenek voltak Szicília és Szardínia kikötőiben veszte­gelni. Pantelleria säget kö­zelében egy halászhajó fel­borult, öt főnyi tunéziai le­génységét sikerült megmen­teni. (MTI) I január i3-án avatják a szolnoki Tisza hidat A magyar kormányküldöttség Nigériában Lagos (TASZSZ), Mint már jelenítettük, hétfőn megérke­Halló in mm... Tiju Nurmik, a bájos szóke észt kislány egy jász- alsószentgyörgyi bocival barátkozik. (Foto: Nagy Zsolt) — Tiszaföldvári bölcsőde? — Igen. Itt Turján And­rásáé gondozónő beszél. — Az után . érdeklődöm, hogyan telt el a mai napja? — Sajnos nem túl jól. A kisebbik fiam középfül- gyulladásban szenved. Heg­gel orvoshoz vittem, aztán | elhoztam ide a bölcsödébe. | Szegénvkém lázas, alig győz­tem babusgatni. Közben a I többi kicsivel is foglaükoz- I nőm kellett. Elég nehéz na­pom volt. Az örömtelenséget és aggódást azért, ha csak néhány pillanatra • is, felol­dotta az első osztályos kis­fiam kipirult arcocskája: a negyedik ötösét mutatta meg. — Az ünnepekre azért, ké­szül, ugye? — Természetesen. Kará­csony este sültpulyka lesz, meg hal. Ez már nálunk így szokás. Az ajándékokat is megvettem Nálunk jó az áruellátás, mindent kapni. Ez kevesebb gondot jelen­tett. — Apró bosszúság nem érte’ — Nem. — Ha a fiam hamarosan felgyógyulna az jelentené a legnagyobb örömet. Engem most csak ez érdekei! Tegnap még a Ganz-MA- VAG szerelői a hídépítésnél használt daru szétszerelését végezték a szolnoki hídfel­járónál, ma pedig már a Betonútépítő Vállalat dolgo­zói kezdik a kátrányperme­tezést, s azután a kűzúzalék leszórásét. — Tökünk aikár ,a hónap végén is meg lehet tartani a hídavatást. — mondja Bándi elvtárs, a generál- vállalkozó Hídépítő Vállalat főmérnöke. — Igyekszünk a velünk dolgozó vállalatok munkáját is megkönnyíteni. A MÁVAG darujának el­szállításához például a víz­ügyi igazgatóságtól és a TI- TÁSZ-tól kértünk darusko­csikat, hogy ne gátoljuk az útépítők munkáját. Kíséretében végig megyek az új hídon. Széles, tetsze­tős szerkezet, méltó kapuja a megyeszékhelynek. — Közel hetven millióba került ez a munka az ártéri híddal együtt, — jegyzi meg a főmérnök. A munkások szemmel lát­hatóan az utolsó simításokat végzik mindenfelé. A folya­mi és az ártéri hidat össze­kötő útszakaszon haladva hosszú gödrök tűnnek fe] az árterületen. — Haj, mikor még ozmán hordtuk a földet, — emlé­kezik a főmérnök. Az új hidakat, a közel százötvenezer köbméter föl­det magábefoglaló töltést nézve úgy tűnik, mintha na­gyon régen lett volna, pedig alig néhány hőnapja még nagy munka folyt itt. Az ártéri híd sima aszfált- burkolatát szemlélve kevesen gondoknak aura, hogy kor­szerű, itt kidolgozott, utó- feszített eljárással készült főtartók íve biztosítja a za­vartalan forgalmat. — Hallom, — mondja a főmérnök, — hogy a híd­avatást január 13-ra tették. — S mi lesz utóm? To­vább áll a vállalat? — Egyelőre nem. A jövő tavasszal hozzálátunk az új Zagyva-híd építéséhez, a nyár folyamán pedig a sza- joli felüljáró elkészítéséhez. — Ezek szerint még két évig ittmaradnak Szolnokon. — Így szokott ez lenni. Ha letelepszünk valahol, jön esőstől a munka. Búcsúzáskor arra gondo­lok: én mér felavattam a hidat. Nem zeneszóval, nagy pompával, hanem egyszerű sétával, csendes szemlélődés­sel, mint az a sok ezer em­ber, aki utánam jön néhány nap után az új hídon. (S. B.) zett Lagiosba, Nigéria fővár- rcsába a Kállai Gyula mi­niszterein ökhelyettes vezette magyar kormányküldöttség. A küldöttséget a repülőté­ren Zanma Bucar Dipharina kereskedelem- és iparügyi miniszter, valamint több mi­nisztérium felelős munkatár­sai, s a helyi sajtó, a rádió és a televízió képviselői fo­gadták, Megérkezése után a repülőtéren Kállai Gyula rö­vid sajtóértekezletet tartott (MTI) Az IBUSZ terveiről Leszállított részvételi díjak — Egynapos országjárás szakképzett idegen- vezetővel Ész# vendégeink látogatása M. Pesti az észt állami felsőoktatási bizottság elnöke jászalsószentgyörgyi vendéglátói között. lító csarnokaiban gyönyörkö­dött, — mások a romániai Aranyparton töltötték sza­badságukat, többeket a hrad- zsini aranycsinálók utcájának apró házacskái, a Loretta aranykincsei ragadtak meg; a pazar Zakopanéi havas tá­jak szépsége, a Bükk zöld­ben pompázó fái, tisztásai, a balatoni színorgia csodája ejtette ámulatba az utazót. A szolnoki irodába már megérkeztek az 1963. év első negyedére vonatkozó útiter­vek. Ebben az eiőidényben a leszállí­tott utazási árak az ural­kodók A szokott lehetőségek mellett meglepetések is lesznek. — Ilyennek számít a Kolozsvár- Torda négynapos autóbusz- tura; hatnapos hegyi üdülés­re van mód a romániai Si- naiaban. Az előbbi 860, az utóbbi 1800 forintba kerül. Márciusban ismét megindul­nak a különvonatok a híres lipcsei vásárra. Prágába is számos utazást szerveznek. Az a terv, hogy zárt csoportokat alakítanak ki Szolnok megyében, így a résztvevőknek nem kell majd Budapestre utazniok, hanem Szolnokról lesz az in­dulás. Korlátozott létszám­mal ugyan, de lehetőség nyí­lik a nyugati államokba való társasutazásra is. így Gö­rögországba, Finnországba, Franciaországba és Itáliába. A nyári idényben továbbra is mód van Kijev, Moszkva, Leningrád meglátogatására, az NDK, csehszlovák köruta­zásra, a szász-svájci, szocsi. sopoti, brassói, karlovy-vary-L mamaiai üdülésre. Ezak az utak általában 2—3506 forint körüli árban vehe­tők Igénybe. A járási székhelyeken és a városokban működő szer­vezők jó munkáján sok mú­lik. Amennyiben megfelelő létszám alakul ki, akkor a nagyobb községekből külön- vonatot indítanak Pécsre. Miskolcra, s a nyári szezon­ban a Balatonra. A nyári bel­földi programsorán szakkép­zett idegenvezetők kísérik majd az egyes csoportokat. Ennek az a célja, hogy a résztvevők valóban megis­merjék hazánk szépségeit, nevezetességeit. Előrehaladot­tak a tárgyalások a Ságvári művelődési házzal és a me­gyei TIT-tel. Egeibe és több különböző, nevezetességeiről híres vá­rosok megtekintésére szer­veznek egy-egy napos ki­rándulást. A többéves tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy akik külföldi társasutazáson akarnak résztvenni, azok már 1963. január, februárjá­ban adják le jelentkezési ké­relmüket a helyi szervezők­nek, illetve a szolnoki irodá­nak, mert jobbára ez Időben telnek be az egyes utazások­ra biztosított létszámkeretek. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f SíJáÉöísö TTTT évfolyam, 296. Ara! 50 fillér 1962. december 19, szerda. Ebben az évben Szolnok megye lakói közül sokan vet­tek részt kül- és belföldi tár­sasutazásokon. Volt, aki a lipcsei vásár impozáns kiál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents