Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-16 / 294. szám
1962. december 16, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP % Sikerre! járt az amerikai Vénusz-kísérlet A Mariner-2 nevű amerikai űrhajó pénteken este magyar idő szerint 21 órakor keresztezte a Venus pályádét és a bolygót 34.000 kilométernyi távolságra közelítette meg. Az űrhajó műszerei 60 percen át gyűjtötték a Venus adatait, amely ekkor 58 millió kilométerre volt a Földtől. A Földre érkezett adatok kiértékelése még huzamos időt vesz igénybe. Az amerikai tudósok azt remélik, hogy jelentős értesüléseket szerezhetnek, különös tekintettel a bolygó felszíni hő- mérsékleti viszonyaira és a Venus légkörének sugárzására. A Mariner-2 megközelítő választ adhat az emberiségnek arra az ősrégi kérdésére, hogy Földünkön kívül lehetséges-e máshol is szerves élet James Webb, az Amerikai Űrhajózási Hivatal igazgatója pénteken este sajtóértekezletet tartott és hangoztatta. hogy az űrkisérlet a tudomány fontos diadalát jelenti. Véleménye szerint a Venusról szerzett adatok ki- bővíthetik a Földünkre vonatkozó ismereteket is, Webb közölte, hogy az amerikai tudósok a többi nemzetek rendelkezésére bocsátják a Venuskisérlet eredményeit. Hírügynökségi jelentések szerint a Venus—űrhajó útja nem volt teljesen „sima.” Néhány nappal a Start után helyesbíteni kellett a pályát, mivel csak akkor használhatók a Venusról érkező adatok, ha ezeket 40.000 kilométer távolságon belül szerzik. Az egyik napelem csődje szerencsére nem bizonyult végzetesnek, mivel a második áramfejlesztő még elegendő energiát tudott szolgáltatni. Röviddel a Ma- riiner-2 és a Venus randevúja előtt tönkrement a három j automatikus kapcsoló, ame- j lyek egyebek között azt a1 célt szolgálták volna, hogy! üzembe helyezzék az infravörös rádiómétereket. A mérőműszereket később rádiójelek útján a kaliforniai megfigyelőállomásról kapcsolták be. A Mariner-2 teljesítette tudományos programjának legfontosabb részét. Az űrhajó folytatja útját a Napi- körül és lehetséges, hogy ( később még újabb adatokat > továbbít a Földre. (Reuter. ' AP, DP A, MTI.) Seprűkötés — Igyekezz anyjuk, mert kell a satu! — vágódik végig a műhelyen kiáltás, hogy a sarokban foglalatoskodó bar- nakendős nénit gyorsabb munkára sarkallja. — Jól van no, jól — zsörtölődik inkább csak magának, mert a férje úgyse hallja — azért még nem kell kiabálnod. Pali bácsi a másik oldalon éppen szöget ver egy méteres, simára gyalult nyélbe. Lába előtt vékony tekerőfára hajtva a drót. Nagy, erős kezével megfeszíti, a végére hurkot köt és a szögre akasztja. Csavarodik lefelé a drót, újabb és újabb marék cirkot szorítva a nyélhez, készül a seprű. Az ember néha a feleségére pillant, figyeli csakugyan megharagudott-e, — vagy csak teteti. Kár, hogy háttal látja. Egész neki dől a satunak. Kék, virágos kötényt visel, csinosan áll rajta, tudja, de most csak a széle látszik, meg a kezében ütemesen fel-felvillanó tű. Azután felé fordul: Hozzad a következő csutakot te... nyughatatlan — mondja, és elneveti magát. Kedves asszony. Mariska néninek hívják, őszülő haja kilátszik kicsit a kendőből, szelíd keretet adva arcának. Ötvenöt éves. Egész kislány volt, éppen csak elvégezte az iskolát, mikor hozzáment Lázár Pálhoz. Már az unokája is megnőtt, jövőre érettségizik. Az ember utolsót csavarint a dróton, s már hozza is a seprűt, ami most valóban olyan, mint egy rossz csutak. Borzas szála ahány darab, annyi irányban áll, művészet beleszorítani a satuba; Mindig kimarad néhány szál. Hosszas küzdelem után simul csak pontosan a két vas közé. Akkor jöhet Mariska néni. Piros fonalat fűz a hosszú, legalább húsz centis tűbe és levarrja a seprűt háromszor egymás után. Az ujját már egészen kikezdte az állandó böködés, s húsába nyilai a fájdalom minden szúrásra. Le is maradt kicsit a varrással, sietni kell. Elnézem kezébe a piros cérna futását. — Mindig segít a férjének? — kérdezem. Meg sem áll a tűvel, fűzi tovább szinte oda se nézve, majd azt mondja hangján a fáradtság ízével: — Negyven éve csináljuk. Két-három ezret egyszeri termésből. — Volt olyan esztendő is — szólal meg Pali bácsi, — hogy egy seprűt se csináltam. Nem mindig tudtam. Háború volt. Katonáskodtam sokáig. Rossz lehetett akkor idehaza a családnak. Egyedül kínlódtak a földdel kint a tanyán. De már nincs meg. A tanya lebontásra került, a földet pedig bevitték a tsz- be még 1954-ben. A gyerekek elkerültek a háztól, tanulni mentek, nem maradt egyik se az nnia mesterségénél. — Nincs tanítványa? — teszem fel a kérdést, mert már előbb feltűnt, hogy megannyi kőtnivaló cirok van körülötte, még sincs hozzá segítség. — Tavaly télen volt hat inasom — meséli. — Nem akartak ide jönni, úgy küldték őket. Egy se tanult bele a szakmába. Pár hét múlva fa kénnél hagytak. Lázár Pál pedig szeretne segítőtársakat. Nagy kettőSzázharminc mezőgazdasági mérnököt avattak az Agrártudományi Egyetemen Szombatom délelőtt oklevélkiosztó ünnepélyt tartottak Gödöllőin, az Agrártudományi Egyetem mezőgazda ságtudományl karón. Dr. Pe- nyigey Dénes dékán 130 újonnan avatott agrármérnöknek adta ót a diplomát, közöttük hat, levelező tagozaton végzett szakembernek. Az agrártudományi egye- temen hosszabb idő óta most először került sor az év végén a diplomakiosztásra. Az eddigi rendszertől eltérően ugyanis a hallgatók a nyolc elméleti félét' után öthóna- poa üzemi gyakorlaton vettek nésat, s csak ez után. decemberben állam vizsgáztak- Az első tapasztalatok szerint az új módszer igen előnyös; az idei államvizsgákon a mémökjelöltek már a gyakorlati munkájuk során kialakított üzemi szemlélet alapján számoltak be az egyetemen tanultakról. A fiatal mömökök többsége gyakornoki munkáját most ugyanabban az állami gazdaságban vagy termelőszövetkezetben folytatja, ahol a nyáron megkezdte, körűibe lül egyharmaduk pedig abban az üzemben dolgozik, amelytől tanulmányai idején társadalmi ösztöndíjat kapott (MTI) » • Öcsödön nem feledkeznek meg a járási pártértekezlet határozatáról Román oktatásügyi szakemberek érkeztek hazánkba A magyar—román kiílturá- ! lis egyezmény alapján szombaton Magyarországra érkezett Pantelie Birnea, a román oktatásügyi minisztérium pénzügyi főigazgatóságának vezetője és Petre Balta, az oktatásügyi minisztérium felsőoktatási főigazgatóságának csoportvezetője. (MTI) Megemlékezések külföldön Kodályról Brüsszel Pénték este a Belga—Magyar Társaság Kodály Zol tán 80. születésnapja alkalmából a brüsszeli konzervatóriumban jól sikerült ünnepi hangversenyt rendezett. Róma Pénteken az Olasz—Magyar Baráti Társaság és a római magyar akadémia közös rendezésében megemlékeztek a 80 éves Kodály ; Zoltánról. Az Olasz—Magyar Baráti Társaság székházában : megtartott ünnepi esten Oj- j falusi József, a budapesti j Zeneakadémia tanára ismer- i tette az olasz közönséggel | Kodály művészetét. jüknek ez a műhely. A vas- j rácsos ablakok, fehérre meszelt falak sivárságát a nagy | csomóba felhalmozott hal- ; ványsárga cirok színe- töri j meg. Sok termett belőle az j idén, — hét holdat vetett a jászladányi Táncsics Tsz. Ezt a helyiséget a raktár végéből kerítették el. Kalmár Antal, a raktáros naponta bejár ide beszélgetni, sőt olyannyira megtetszett neki a mesterség, hogy januártól ő is itt akar dolgozni. Az asszony most hurkolja a cérnát az utolsó varrásra. — Hányadik? — érdeklődöm. — Ma a huszonötödik — mondja, majd még hozzáteszi: — különben az öregem tizennyolc, húszat szokott elkészíteni naponta. Pali bácsi felfigyel a szóra, s úgy érzi valami nem egyezik. Szót is emel menten: — Méghogy tizennyolcat? __És arról nem beszélsz, hog y mikor ándungom van hozzá, csinálok harminat is... És vitatkoznak tovább. — Nem harséból, csak úgy szelíd élcelődéssel, öregesen. Fehér Mária A kongresszust megelőző hetekben, hónapokban pezs gő, eleven élet folyt a párt- szervezetekben. A küldött- választó taggyűlések, a különböző szintű pártértekezle- tek sok tapasztalatot, kezdeményezést összegeztek, s a fejlődést szolgáló, előremutató határozatokat hoztak. Zubor Ferenc elvtárssal, az öcsödi községi pártbizottság titkárával arról beszélgettünk, hogyan fogtak hozzá a járási pártértekezlet határozatainak valóraváltásához. — A határozat hosz- szú időre szól, tehát valóra! váltása sem történhet meg méró] holnapra. Egyet, s mást azért már tettünk. Ennek bizonyítására példát is említhetek: — A járási pártértekezleten. s a határozatban is jelentőségének megfelelő helyet kapott a pártmunka társadalmasítása. Nem ez volt az első alkalom, amikor erről tanácskoztunk, mégis nálunk a járási pártértekezlet határozata alapján történt ebben lényeges változás. Ha őszinték akarunk lenni, meg kell mondani, hogy korábban csak papíron voltak meg a társadalmi osztályok. Most már a munkájukról is beszámolhatunk. A héttagú párt- és tömegszervezeti osztály, amelyet Kovács Ferenc vb-tag vezet, vagy az ag'tációs és propaganda osztály Kása Imre vezetésével eredményesen dolgozik. Segítették a kongresszus ide jén a csoportos TV nézés, rádióhallgatás megszervezését, javaslatokat, észrevételeket tesznek a tömegszervezetek munkájára. A párt- oktatás, s a különböző téli tanfolyamok megszervezéséért is munkálkodtak. Községünkben százhetven hatan — ebből száztizenkettő párttag — vesznék részt a párt- oktatásban. Emellett a ktsz- nél huszonhatan szakmai tanfolyamot végeznek, a Kossuth és Zöld Mező Tsz- ben ezüstkalászos tanfolyamon tanulnak és sokan látogatják a nők akadémiáját, a földművesszövetkezetnél lévő szabadakadémiát, valamint az ismeretterjesztő előadásokat is. — Az eddigieknél jobban törődünk a fiatalok nevelésével, a KISZ-szervezetek erősítéséve] is. Diósi Tibort, a végrehajtó bizottság tagját és Kepecs Margit fiatal pedagógust bíztuk meg a KISZ- szervezet patronál ásávaL Természetesen a pártbizottság és a társadalmi osztályok tagjai is figyelemmel kísérik a KISZ-szervezetek tevékenységét, segítik a fiatalokat. — A termelőszövetkezetek erősítése, a termelés fokozása állandó feladatunk. Ezzel sok minden összefügg. Az például, hogy a közös gazdaságok vezetői felismerjek és jól kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják a magasabb hozamok elérését. Eredményként említhetem, hogy mind a három tsz-ben jó magágyba vetették az őszi növényeket, s a tervezett 2460 haldnál többe került nagyhozamú, intenzív búzafajták vetőmagja. Ebben az évben 1003 holdat öntöztünk, jövőre ennél nagyobb területre jut eű a víz. A Kossuth Tsz-ben 420, a Szabadságban 366 holddal szaporodik az öntözött föld. Most azon munkálkodnak, hogy a tsz ekben kialakítsák az öntözési brigádot vagy munkacsapatot, s tagjait még a tél folyamán tanfolyamon képezzék ki. Sok munka vár még mind- annyiunkra, amíg a járási és községi pártértekezlet határozatait megvalósítjuk. De ha a pártszervezetek és a gazdasági vezetők is a határozatok szellemében dolgoznak, biztosan számíthatunk arra, hogy eredményeink növekednek. N. K. Nagy Józsefné kályha csempe formázó, a Karcagi Népművészeti Agyagipari HTSZ tagja munka közben. Hogyan leplezték le a Szovjotoalókaa az amerikai kémeket? =» VASÁRNAP nyitják meg a Szolnoki Damjanich János Múzeumban a megyei Képzőművészeti Munkacsoport hagyományos téli tárlatát. A délelőtt fél tizenkettőkor megv.yüó kiállításon Sipos Károly, a városi pártbizottság titkára mond ünn epi beszédét. Moszkva. (TASZSZ) A Pravda szombati számában részieteket közöl arról, hogyan étrék tetten a tudományos és kutatómunkát összehangoló állami bizottságban dolgozó Oleg Penykovszkijt és gazdáit, a diplomata útlevelekkel ellátott amerikai hírszerzőket Az „Alex” fedőnéven szereplő Oleg Penykovszkij kém a titkos anyagok átadására egy rejtekhelyei használt fel, amely a moszkvai Puskin utca 5/6. számú ház bejáratában volt. Davison, az amerikai légiattasé tanácsadója november 2-án, figyelmesen szemlélte a Kutuzov-sugárúton lévő egyik lámpaoszlopot, amelyen körülbelül egy mé teres magasságban köralakú Pattog a kis tábortűz az Ady Endre és a Kard utca sarkán Szolnokon. Hárman a tűz mellett guggolnak, szalonnát sütnek és a sercegő, forró zsírt kenyérszeletre csurgatják. A másik három idősebb ember, állva falatozik. Szintén szalonnát. Talán ezt szokták meg? Ez fűti a szabadban dolgozót ilyen téli időben? Lehet, bár nem hiszem, hogy ne ennének szívesen delenként egykét tányér melegételt. Csakhogy — mint mondták — nem telik arra idő. Ki tudja, mikor és a város melyik részén kell dolgozniuk. Távoli munkahelyről nem szaladhatnak ebédelgetni. Bicskával faragják a hideg ételt és topognak a felengedett híg latyakban. Ebédidő. Mikor hozzájuk lépek, alacsony, jó húsban lévő Idősebb ember, akit a többiek Matyi bácsinak szólítanak, felelget kérdéseimre. Elmondja, hogy körűibeEbédidő lül kétszáz méter vezetéket fektetnek le. A Koszorú utcából, a MOKÉP vállalattól hozzák és az Ady Endre utcában lévő keskenyfilm kölcsönző új épületébe vezetik. Sűrűn kell kérdezgetnem, mert másképpen ugyancsak fukarul bánik a szavakkal. — Nehéz a munka? — érdeklődöm Csekő Imre vonalfelvigyázótól. — Nehéz, de csak egyszer. Bár már mindenhol földbe lenne a vezeték. Tudja menynyi baj van a légvezetékkel télen? Ha hideg van és jég rakodik a vezetékre — megette a fene. Tessék elképzelni, körülbelül hatszáz telefonkészülék üzembiztosságáért felelek. Persze ebben van három-négy harmincas központ is. — Aztán az úttest alatt hogyan fektették le a kábelt, mikor minden csonttá volt fagyva? — Kiengeszteltük az utat — mondja Matyi bácsi. — A kiásandó árok szélességében száraz deszkákat raktunk le és meggyujtottuk. A melegtől felengedett a föld fagya. Könnyedén szedtük ki a kockakövet. Matyi bácsi — később megtudtam: Dajka Mátyásnak hívják — 1937 óta áll a posta szolgálatában. Szolnokon csak a „demokrácia” óta dolgozik. Azelőtt Szegeden volt. Egyébként Kun- szentmártonban lakik. — Hazajár minden nap? — Ki bimá azt? Munkás- szálláson lakunk. Van rádió is, meg televízió. Nem is sokat fizetünk. Egy éjszakára 50 fillért. Lassú mozdulatokkal elrakja a maradék elemózsiát, iszik, aztán odafordul a többiekhez: — Gyerünk emberek, letelt az ebédidő. — bognár — jelzést vett észre. A jelzés annak a közlésére szolgált, hogy Penykovszkij anyagokat helyezett él a rejtekhelyen. A Pravda egy fényképet közöl, amely a lámpaoszlopot és a mellette álló Davisont mutatja. Nemsokára az amerikai nagykövetség épületéből egy gépkocsi indult el, amelyben két személy ült. Az amerikaiak egy könyvkereskedésbe tértek be. Néhány perc múlva az üzletből kilépett Jacob a követség levéltári titkára és German másodtatkár egyedül maradt a könyvkereskedésben. Jacob belépett a Puskin utcai 5/6- számú ház kapuja alá és ott elrejtőzött. A szovjet államvédelmi szervek tettenérték Jacob amerikai kémet, amint az a rejtekhelyről papírba csomagolt, alaposan átkötözött gyufaskatulyát vett ki. A doboz tartalmazta a titkos anyagot. A Pravda közűi azt a fényképet, amely Jacobot ábrázolja, amint a rejtekhelyről kiveszi a skatulyát Penykovszkij nemcsak a rejtekhely révén lépett érintkezésbe az angol és amerikai kémekkel, hanem találkozott a kereskedelmi üzletszerzés ügyében a Szovjetunióba érkezett Wynne angol állampolgárral, Carl- sonnal, az amerikai nagy- követség másodtitkárával és néhány más angol és amerikai diplomatával.