Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-06 / 285. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. december 6. i—fc 4 nép hatalma A Pravda a szovjetalkot­mány napjának szemeli szer­dai vezércikkét Az alábbiak­ban részieteket köziünk a vezércikkből: Alig több, mint egy év telt el a párt történelmi neveze­tességű kangrsszusa óta. De milyen óriási változások mentek végbe ez alatt az idő alatt a kommunizmust építő nép életében! A szov­jet emberek a múlt évben nagy belpolitikai és nemzet­közi sikereket arattak. A szo­cialista gazdaság és kultúra rohamos fellendülésének idő­szakát éli. Sikeresen teljesítik a hétéves tervet A vezércikk, amely mél lat­ja az SZKP XXII. kongresz- szusának fontos elméleti és gyakorlati megállapításait, a következőket írja: A szovjet állam a prole­tár diktatúra államaként jött létre. A Szovjetunió miként az egész emberiség — csak a proletárdiktatúra útján jut­hatott a szocializmushoz. De Lenin már akkor, a szovjet hatalom első éveiben — ki­emelve a szocialista állam sajátosságát — azt mondotta, hogy a szovjet rendszer a legnagyobb demokratizmust jelenti a munkások és pa­rasztok számára. Ma — mutat rá a vezér­cikk — a szocialista formák fejlődésének és tökéletesedé­sének eredményeképpen, ami­kor a proletárdiktatúra már teljesítette szerepét, a szovjet állam jellege megváltozott az egész szovjet nép érdekeit és akaratát kifejező össznépi állammá vált Ennek folytán megváltozott a proletárde- mokrácia Is: a társadalmi és állami élet demokratikus for­máinak egyre nagyobbmérvű fejlődése és tökéletesedése azt eredményezte, hogy össz­népi szocialista demokrácia lett A szovjet társadalom éle­tében, a szocialista államiság fejlődésében végbement óriá­si változásokat természetesen nem tükrözi a több mint ne­gyedszázaddal ezelőtt elfo­gadott ma érvényben lévő alkotmány. Ezek a változások törvényes megerősítést kap­nak majd a Szovjetunió új alkotmányában, amelynek szükségességéről beszéltek az SZKP XXL és XXIL kong­resszusán. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ez év áprilisi ülés­szakán megalakította az al­kotmány előkészítő bizottsá­got amelynek N. SZ. Hrus­csov az elnöke. Az új alkot­mány az össznépi szocialista állam, az épülő kommuniz­mus alkotmánya lesz. A szocialista demokratizmus tovább fejlődéséről szólva a vezércikk méltatja az SZKP Központi Bizottsága plénu­mának novemberi határoza­tait és kiemeli a pártszerve­zetek termelési elv alapján történő átszervezésének nagy politikai jelentőségét. Míg az imperialista orszá­gokban — írja befejezésül a vezércikk ■— a maroknyi uralkodó réteg egyre inkább igyekszik csorbítani a dolgo­zók jogait és kegyetlenül ül­dözi a nép érdekeinek igazi kifejezőit a kommunista pártokat, a Szovjetunió, az SZKP vezetésével bátran és határozottan lenini értelem­ben oldja meg a népi hata­lom kiterjesztésének kérdése­it. tovább fejleszti és tökéle­tesíti a szocialista, az igazi népi demokráciát (MTI) A bolgár honvédelmi miniszter fogadta a magyar katonai kormány- küldöttséget Dobri Dzsurov, vezérezre­des, bolgár honvédelmi mi­niszter szerdán délelőtt fo­gadta Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter vezetésével Bulgáriában tartózkodó magyar katonai kormányküldöttséget. A ta­lálkozón, amely szívélyes és baráti légkörben zajlott le, a két felet érintő kérdése­ket beszelték meg. (MTI) A nyugati aiomhaialmak folytatják megegyezés- ellenes politikájukat Szerdán délelőtt újabb plenáris ülést tartott Géni­ben a tizenhéthatalmi le­szerelési értekezlet. Az ülé­sen folytatták a vitát az atomfegyverkísérletek meg­szüntetésének kérdéséről. A nyugati atomhatalmak kép­viselői szovjetellenes kiroha­násoktól hemzsegő felszóla­lásaikban újabb bizonyítékát adták annak, hogy nem kí­vánják a mielőbbi megálla­podást az összes atom fegy­verkísérletek megszüntetésé­ben. Sir Michael Wright, aki a Londonban tartózkodó God- ber külügvi államn-u'Tiiszter helyett az angol küldöttséget vezeti, hosszú felszólalásában négy alternatívát sorolt fel, amelyek közül — mint mon­dotta — a Szovjetuniónak választani kell, ha azt akarja, bogy január elsejéig valami­féle eredményről számolhas­sanak be az ENSZ közgyű­lésnek. A négy alternatíva lényegében nem egyéb, mint annak a közös angol—ameri­kai javaslatnak más-más for­mában való megismétlése amely a kötelező helyszíni nemzetközi ellenőrzés elfoga­dásától teszí függővé a meg­egyezést a földalatti atom fegyverkísérletek megszünte­tésének kérdésében. Mint engedményt igyeke zett feltüntetni az angol de­legátus azt, hosv a nvugati atomhatalmak „hajlandók tíz vagy annál kevesebb helyszí­ni ellenőrzést elfogadni évente”, Arthur Dean, az amerikai küldöttség vezetője részlete­sen felsorolta a nvugati ha­talmak áital előterjesztett állítólagos kompromisszumos iávasiatokat és a Szovjet­unióra próbálta hárítani a felelősséget az „atomcsend” tárgyalások eredménvtelensé- eéért Ismét elutasította a földalatti robbantások ön­kéntes moratóriumának gon­dolatát és azzal érvelt, hogy — mint mondotta — „a nem­zetközi ellenőrzés elve közös egyetértéssel kidolgozott alapja a kelet—nyugati lesze­relési tárgyalásoknak”. Az értekezlet pénteken dél­előtt tartja következő plená­ris ülését. Csütörtökön dél­után — mint már jelentettük — a nukleáris albizottság ülésezik. Az értekezlet két társelnöke — Carapkm és Dean ■— pénteken délután újabb megbeszélést tart Carapkin nagykövet a szovjet küldöttség vezetője nem szólalt fel a szerda dél­előtti plenáris ülésen. Nyu­gati hírügynökségek jelenté­sei szerint azonban az ülés után újságíróknak adott nyi­latkozatában rámutatott: az igazság az, hogy a nyugat biztosítani akarja magának a lehetőséget a földalatti atomfegyverkísérletek folyta­tására. Hangsúlyozta, hogy a szovjet álláspont változatlan: olyan szerződést kell kötni, amely biztosítja az összes nukleáris fegyverkísérletek betiltását. A szovjet delegátus bírálta Whright angol és Dean ame­rikai küldött szerda délelőtti felszólalását. Az angol kül­dött szavaira utalva Carap­kin rámutatott, hogy a négy alternatíva bármelyikének elfogadása valójában nem je­lentene mást, mint belenyug­vást a földalatti robbantá­sok folytatásába. Ez.t a Szov­jetunió nem fogadhatja el. Dean beszéde támadás volt a Szovjetunió ellen. Ez a nyi­latkozat veszélyezteti az ér­tekezlet kilátásait — han­goztatta a szovjet küldött. Szolnok megye sajtójának története Harminc fok hidejef mérlek Európa ’cjmanasabk lakott helyén Somdrio (MTI). Az olasz Alpokban, több mint 2000 méter magasságban fekvő Trepalle-ban — amely Euró­pa legmagasabb lakott hely­ségének számít — a szerdá­ra virradó éjjelen mínusz S0 Celsius fokig süllyedt a hő­mérő hieanyszála. Nagy-London területére szerdán reggel füsttel kevert sűrű köd a ,-smog” vastag takarója borult. Az egészség­ügyi hatóságok fi gye’meztet- ' tóik a lakosságot, hogy a j köd akadályozza a füsttel a ! levegőbe jutó. az egészségre káros égéstermékek távozá­sát, ezért betegek, gyerme­kek. öregek ne hagyják el lakásukat, A köd nagy zavarokat okoz a közlekedésben. A London- környéki forgalomban a vo­natok erősen késnék, a gép­jármüvek csak lépésben ha­ladhatnak, az elkésett dol­gozok tömeged gyalog igye­keznek elérni munkahelyü­ket Szerdán este egy isko­lásgyermekeket szállító autó­busz a ködben eltévedt és a keresésére indult mentők csak éifél után találták meg. A Szuezi-csatorna Föld­közi-tengeri bejáratának vi­dékéről is ködöt jelentettek szerdán hajnalban, A köd miatt a déli irányba tartó hajósor nem indult el út­jára. (MTI) Kilenc egészségügyi állomás tagjainak záróvizsgája Tegnap este hat órai kez­dettel tartották meg a Kassai úti iskolában a III. számú légoltalmi körzet kilenc egészségügyi állomásának tag­jai számára rendezett szak- tanfolyam záróvizsgáját E kiképzés célja az aktí­vák szakismereteinek bővíté­se, s a felvilágosító hálózat megerősítése volt. Az egyes előadások során elsajátítot­ták az elsősegélynyújtáshoz szükséges elméleti- és gya­korlati tennivalókat A tema­tika mellékanyagként a köz- egészségügy számos területét érintette. Ezúton készítették fel a hallgatókat a közegész­ségügyi kultúra terjesztésé­nek módszereire, s a jelen­leg előtérbe került gyakorla­ti tennivalókra. így például a rák- és tüdőszűréssel kap­csolatos agitáció eredményes­sége érdekében ez a hálózat mintegy kiegészíti és segíti a szakrendelőintézetek ha­sonló tevékenységét. A tanfo­lyamot dr. Bellányí Dénes vezette. A résztvevő ötven hallgató valamennyi előadá­son teljes létszámban meg­jelent. A záróvizsga azt bizonyí­totta, hogy a kívánt anyagot eredményesen sajátították el. Érdekes tanulmányt írt Tóth László, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetem hallgatója, aki a megye sajtótörténetének fel­dolgozásával egyben hányt is pótol. írását egyrészt a do- kumentális anyagokra, más­részt szemtanúk, kortársak emlékezéseire alapozta. Főleg olyan vonások ecsetelésére törekedett, amelyek az adott kor és hely újságjait jelle­mezték. A megyei sajtóter­mékeket az egész magyar sajtó résztermékeként kezel­te, ugyanakkor megőrizte az egyes tájegységekre jellemző motívumokat. A Szolnoki Cjság-ról, mely feljegyzése szerint az 190ö-as évek elején, mint első helyi lap jelent meg a megyeszék­helyen, aránylag kevés ada­tot sikerült felkutatnia. Ha­sonlóan az 1920-as évek ele­jén öt-hatszáz példányban megjelenő Szolnok és Vidé- ke-ről is. Ugyanakkor nyo­mára bukkant több olyan sajtóterméknek, amelyek na­gyon rövid életűek voltak. A szolnokinál — a Jászberényi Múzeum jó­voltából — sokkal bővebb anyagra bukkant Tóth Lász­ló, aminek alapján a Jászság sajtótörténetét sokoldalúb­ban elemzi Itt talált rá a megye egyik legrégibb sajtó­termékére, a Jászberény és Vidéke-re, melv a kiegyezés utáni évben 1868-ban jelent meg. Az újság fő mondanivalóját egy SO évvel későbbi, máius elsejei példányból vett idé­zette! adja meg. Ebben a lap felelős szerkesztője, a sza­badelvű pártnak egv iászbe- rénvl választási győzelmét országos győzelemmé da­gasztja. A tanulmány írója, — bár a történelem már rég megírta a cáfolatot — nem hagvja megjegyzés nélkül ezt az elfogultságot E.zt nem az elkésett vita kedvéért teszi, hanem azért Hogy megmu­tassa: a választási győztes egyben a lap tulajdonosa volt Időrendi sorrendben a „Jászság” a másik legöre­gebb, mely terjedelmét te­kintve is jelentős. Mondani­valóját pedig így érzékeltet­hetnénk, ennek a szombaton­ként utcára kerülő lapnak: Az 1894. február 24-i számá­ból: Nagy csapás érte a Jász­ságot! Egyik legjobb fia:....... .......... egri kanonok............. örökre le hunyta szemeit... Halála sok szívnek okozott gyászos keserűséget, gyászol­ja az egész Jászság. A tanul­mány írója nem mulasztja el hozzáfűzni azt. amit az akko­ri jász-parasztok tudhattak legjobban: nehezen hihető el ez a nagy részvét. Idézettel bizonyítja azt is, hogy a régi rend képviselői mennyire nem bírták a problémákat haladó szempontból néző, vagy akár egyéni megítélés alapján születő írásokat. A Jászbsrény-ről mely 1906-ban indult, meg­említi Tóth László, hogy bár tehetetlen beletörődéssel fo­gadta az eseményeket, a ma­ga nyelvén azért szót emelt a háborús készülődés ellen, a gazdasági válság nehézsé­gei miatt. Hasonló részletességgel szól a tanulmány a Nagykun­ság lapjairól. A Nagykun- ság-ról, mely 1867-ben indult, nem sikerült adatokat felku­tatnia, csak az 1920-as évek­től kezdődően. De visszame­nőleg is következtet a lap ál­talános állásfoglalására, töb­bek között egy 1920-ban meg­jelenő szemfényvesztő cikk­ből vett idézettel „A karcagi földajánlás indította meg azt a nemes versenyt, amelyben azután birtokosok és erkölcsi testületek vetekedtek abban, hogy a honvédelem kiváló képviselőit földbirtokhoz jut­tassák Ezt a kezdeményezést honorálja őfőméltósága azzal az elhatározásával, hogy a karcagi vitézi föld adomá­nyozásainak ünnepélyét, sze­mélyes jelenlétével tiszteli meg. A tervezet szerint Kar­cagon ketten lesznek vitézzé ütve”. A Tiszazugban megje­lenő lapok múltjáról csak 1913-tól talált dokumentumo­kat a szerző. Külön fejezetet szentel a Tanácsköztársaság sajtójának, bár ez a rész fe­lülbírálásra és kiegészítésre vári Ha nem teljes is ezzel a vázlatos tanulmánnyal a kép megyénk sajtójának történe­téről, mert széleskörű kuta­tásoknak kell következniük, melyek új adatokat és doku­mentumokat hoznak felszín­re. mégis jelentős lépés affe­lé, hogy megismerjük me­gyénk sajtótörténetét az első lap kiadásától 1945-ig, Hangverseny December 5-én este fél 8 órai kezdettel közös hang­versenyt adott Jászberény­ben a szolnoki Ságván End­re Művelődési Ház számfó- I niikus zenekara és a Jászbe I rényi Állami Zeneiskola i együttese. I A szolnoki zenekart Bíró j Attila, a Szigligeti Színház i karmestere vezényelte, a jászberényiek dirigense Bak- ky József volt. A bevezetőt és az összekötő szöveget Kóbor Antal, a szolnoki Bartók Béla Állami Zene­iskola igazgatója mondta. A közönség meleg fogad­tatásban részesítette a mű­vészeket. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY A Szolnoki Városi Tanács VB. egészségügyi osztálya fel­hívja Szolnok lakosságát, hogy gyermekeit részesítse védekezésiben gyermekbénu­lás ellen. A védekezés ideje az e hó 10-e és 15-e közötti időszak. Ez alatt az idő alatt részesülnek védelemben azok a gyermekek, akik 1959. ok­tóber 1. és 1962. szeptember 30. között születtek. A je­lentkezés helye: Hősök tere 2—4, VII. számú kapu, vá­rosi egészségvédelmi szolgá­lati Dr. Hargitai Mária városi orvos — 38. = Abban állapodtak meg, hogy bányába megy dolgozni. Oda kell leginkább ember, a föld alatt válthatja meg leghamarabb a jogot, hogy a napfénybe érjen. Klári min­dig borzongó tisztelettel gondolt aZ ablaktalan mű­helyek munkásaira, olyan embereknek tartotta őket, akiket nem lehet eléggé megfizetni, akik azzal kezdik a napot, hogy a halálra gon­dolnak és minden este örül­nek a szerencsének, hogy visszaérkeztek a csillagok alá. Távoli, komoly hősökké magasztosult emberek voltak a szemében, soha nem jutott eszébe, hogy valaha is köze lehet hozzájuk. Baljós sugal­lat ijesztett rá, olyan érzése támadt, hogy Dani nem tér tússzá többé, ha a föld alá merészkedik. Még itt volt, még szoríthatta, testéhez si­mult az ismerős, érdes te­nyér, érezte maga mellett a lépések megszokott űteméti amely immár a saját ritmusa volt. Megtorpant, belemarkolt Dani karjába, szinte dühösen csikarta, mintha le akarta volna tépni a csontról a ke­mény izmokat. — Ne hagyj egyedül!... — rimánkodott kétségbeesetten és a hangja sírásba fulladt. Rozsvetés mellett álltak, a dűlőút szélén magas fű bur­jánzóit, erre hajlottak rá a virágzó kalászok. Dani csó­kokkal nyug*"**-' a s,-ré asz- szom/t, ajka nedves lett a sós harmattól, ölébekapta Klárit, mint a gyereket, a rozsvetésbe gázolt vele és el­merültek a gabonaszálak ten­gerében-. Először öleltek úgy. hogy a forró hullámok elmosták az asszony eszméletét. Arra ébredt, hogy borzong a bőre, lüktető zsongás melegíti ölét, derekát, karja könnyűre aléltan hever a rozs sűrűjé­ben. Félt mozdulni, hagyta, hadd áramoljon a vére, hadd siessen a dolgára minél se­rényebben, oltalmába véve a magzatot. Anya lett, tudta bizonyo­san. Első mozdulatával a fér­fi fejéért nyúlt. Mellére von­ta, szerelmes ujjat aludni bújtak a fürtök közé. Ami­kor szemét végre teljesen ki merte nyitni a józanodás után, sokáig nézte a virágpo­ros kalászokat, amelyek szál­káikkal az ég sötétkék bár­sonyába kapaszkodtak. Színes füzért alkottak a lányok, asszonyok, hajladozó láncuk átvirított a kukorica­erdő zengő-pengő levelein. Törték a tengerit. De nem hajastól, hanem a száron mindjárt megfosztották. Bab­ráló ujjuk között rózsává feslett a vászonszinü háncsa, s pucéran sárgállottak elő az ingükből kivetkőztetett ku­koricacsövek. Teltek a ko­sarak, a férfiak alig győzték szekérre hordani a termést. Anti fejebúbja a szárak bokrétás csúcsai között im­bolygóit, ahogy törtetett visz- sza az üres kosárral. Meg­állt Klári mögött. — Elég lesz mára... Vi­gyázz magadra... A fiatalasszony jókedvűt sóhajtott, kiegyenesítette de­rekát, tenyerét vastagodó ha­sához simogatta. — Ne törődj már annyit velem. Tudom én, hogy írt­kor elég. — Az ötödik hó­nap vége felé járt, de csak az juttatta eszébe terhessé­gét, hogy ruhái toldásra szo­rultak. A többi asszony pró­bálta kímélni, bele-belekap- tak a sorába, lopkodták előle a munkát, nem győzött mél­tatlankodni. Most is, hogy csak egy percre egyenesedett föl, kopasztott szárakat lá­tott maga előtt. Vidám ne­hezteléssel förmedt Antira: — őket is te bíztattad föl! Ide a kast, aztán mars a dolgodra! A legény szeretettel meg­bámulta, mintha az ő gyer­mekét hordozta volna az asszony, s amint észrevette Klári zavarát, elszégyellte magát és kamaszos hebehur- gyasággal kapta vállára a teli kosarat. Amióta tudta, hogy anya­ságra vár az öreg Kincses lánya, megváltoztak iránta az érzései. Nyugalompusztító szerelme lecsillapult, a von­zalom testvéries jósággá vál­tozott benne, úgy tartotta számon Klárit, ahogy a leg­féltettebb rokonolcat szokás. Mostanában gyakran átrán- dult a harmadik faluba, s itthon tudta már mindenki, hogy mi változtatta számára ünneppé a hétköznapi esté­ket is, noha egyetlen szót sem ejtett a nagy mehetnék okáról. Végre nyugodt na­pokat élt, nem csikorgóit a munka, szépen passzolt a szó és a tett, mintha sok-sok esztendő óta közösen dólgoto­tók volna az emberek. (Folytatjuiyi GERENCSÉR MIKLÓS: fv, * iDtUOOB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents