Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-30 / 304. szám

s

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1962. december 30.

NEMZETKÖZI SZEMLE

Szilveszteri számadás: Tovább nőttek a béke erői — Fgy év a világpolitikában

Az újévi jókívánságok sablonszövege talán 1963-ban sem hoz sok újat. De ha megnézzük, mi van a szavak mögött, ha kissé elemezzük az elmúlt év legfontosabb eseményeit, tárgyilagosan, illúziók nélkül is arra a következtetésre jutunk: 1962 végén a szilveszteri számadás a világ haladó erői számára kedvező. Ebben az esztendőben kétségtelenül tovább nőttek a béke erői és az újévi békeüzenetek nem egyszerűen kívánságokat, óhajtásokat fejeznek ki, hanem az élet fényeire, az óév nagy világpolitikai eseményednek történél emformáló

valóságára alapozódnak.

Rövid cikkben egy év valamennyi fontos eseményét nem lehet elemezni, de ha megvizsgáljuk az eseményeket mozgató rugókat, világos képet kaphatunk, melyek voltak az 1962-es esztendő legfontosabb nemzetközi kérdései és megoldásukban enyhítették, vagy súlyosbították a világpolitikai helyzetet A népeket elsősorban természetesen a békéért vívott harc fejlődésének fázisai és jelenlegi kilátásai érdeklik. Nagy politikai változások kezdetet igen sokszor nem lehet pontos dátummal rögzítem. A harmadik világháború elhárításának megvan a reális lehetősége, s hogy idáig jutottunk, abban nagy szerepe van az elmúlt év történéseinek is. Ebben az Időszakban vált nyilvánvalóvá, hogy az imperializmus fő ereje, az Egyesült Államok a nemzetközi politikában minőségileg új helyzetbe került, területe végérvényesen és megváltoztathatatlanul sebezhetővé vált a Szovjetunió területéről, ösz- szefügg ezzel az a tény is, hogy a termonukleáris fegyverek pusztító ereje következtében mindenféle világháború az imperialista ag- resszor számúra előnytelen és egyenlő az öngyilkossággal.

A békéért vívott harc perspektívája tehát sokat javult, bár mindaddig, míg az imperialista hatalmak termonukleáris fegyver birtokában vannak, a háború kalandjának veszélye megmarad. Példa erre a mind- annyiunk által ismert kubai eset. De az éwégi számadás alkalmával nem árt még- egyszer aláhúzni, hogy ebből a válságból a béke erői úgy kerültek ki győztesen, hogy Kubáiban megmentették a szoc’alizmust és általánosságban enyhítették a nemzetközi helyzet feszültségét. A mai világhelyzetben pedig a Kubai Köztársaság eredményeinek megmentése felér egy olyan nagy politikai sikerrel, győzelemmel. mint amilyent Európában jelentett volna a Magyar tanácsköztársaság megmentése az első világháború után.

Elsősorban ebből a szempontból kell megítélnünk a kubai helyzet alakulását. A Szovjetunió itt rendkívül bonyolult ellentmondásos helyzetben két főcél — Kuba megmentése, s a termonukleáris háború veszélyének elhárítása — eléréséért harcolt. A rakéták Kubába szállításával ugyanis a Szovjetunió megakadályozott egy készülő amerikai inváziót.. Ebben a nehéz helyzetben találta meg a Szovjetunió a kivezető utat, amelynek eredményeképpen Kubában tovább épül a szocializmus, az általános nemzetközi helyzet pedig határozottan jobb, mint a válság előtt. Maga Kennedy elnök is kénytelen beismerni... „Végeredményben nincs ok arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió. amelyeket sok mér- földnyi szárazföld és tenger választ el egymástól, e két gazdag ország, s a két ország rendkívüli energikus

népe ne élhessen békében egymással'’.

Itt kapcsolódik az éwégi számadáshoz a békés egymás mellett élés kérdése. E téren is jelentős eredményeket könyvelhetünk el 1962-ben. Melyek ezek az eredmények? Nehéz pontokiba szedni, de ugyanakkor bizonyítani lehet, hogy a békés egymás mellett _ élés szükségességét egyre inkább elismerik a kapitalista hatalmak is. A józanabb nyugati államférfiak is tudják, hogy a szocialista világrendszer ma már a történelmi eseményeket meghatározó tényező és a jelenlegi nemzetközi helyzetben nincs más választás, mint a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ez a politika azonban a szocialista tábor részéről nem kapituláns politika, hanem ellenkezőleg, a nemzetközi osztályharc formája két alapvető tartalommal. Az egyik, hogy a szocialista tábor békés verseny keretében győzi le a kapitalista rendszert, míg a másik alapvető tartalma a békés egymás mellett élésnek, hogy a különböző rendszerű országok között kialakulnak az együttműködés változatos formái. Lehet ez az együttműködés kulturális, politikai, vagy gazdasági vonatkozású, de lehet esetleg katonai is, mint például egy esetleges meg nem támadási egyezmény a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között Nemcsak tervek vannak azonban, hanem már konkrét eredmények is: a

Szovjetunió és az Egyesült Államok a közelmúltban egyezményt Irt alá a világűr békés célokra történő felhasználásáról.

Az évvégi számadáskor meg kell még emlékeznünk az ENSZ most zárult ülésszakáról is, amelynek legfőbb eredménye, hogy a napirenden szereplő kérdések zömét a békeszerető erők érdekeinek megfelelően sikerült közös nevezőre hozni. Ez az ülésszak megteremtette az úgynevezett „konstruktív kompromisszum” szellemét és mindez talán lehetőséget nyújt arra, hogy 1963-ban előrehaladást érjünk el olyan “kialakult nemzetközi kérdésekben is. mint például a leszerelés problémája, továbbá a berlini helyzet és a kongói fejlemények alakulása.

A leszerelés terén nem sok előrehaladás történt 1962- ben, de az idevonatkozó tárgyalások légköre — különösen az utóbbi időben — arra enged következtetni, hosv az új 'esztendőben konkrétabb lépések következnek. A berlini és a kongói helyzet jelenlegi formájában sokáig már nem maradhat fenn. Kongóban az ENSZ-től várnak határozott lépéseket de nyilvánvaló, hogv ezek a térések csak akkor lesznek hatásosak. ha azok valóban az igazságot, a kongói néo érdekeit szolgál iák. A berlini helyzet alakulására rendkf- rdll ntrv ieinnfőe^,*ő TTnte- csov legutóbbi levele Adenauer kancellárhoz, amelvben a szovjet kormányfő azt indítványozta hogy Berlinben ne tartózkodianak NATO csapatok, az atlanti zászlót váltsa fel az ENSZ lobogója Az új szovjet dinlomáciai térés iránt máris rendkívül nagy nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg és ez a kez- derrén verés bizonyára erjeszt ően hat a kérdés végleges megoldására.

összegezve az elmondotta kát; a szilveszteri számadás a béke híveire kedvező és a lelek arra mutatnak, hogy az új esztendőben még inkább az 6 javukra tolódnak el az erőviszonyok,

Fasiszta divmánsok pere

Csőmbe eltűnt palotájából

A Leopoldville-be érkezett legújabb hírek szerint pénteken este eltűnt Elisabeth- ville-i palotájából Csőmbe, Katanga kongói tartomány szakadár elnöke.

Ugyanakkor az ENSZ kongói rendfenntartó erőinek leopoldvillei központjában

megerősítették annak hírét, hogy az Elisabethville-ben állomásozó ENSZ fegyveres erők és Csőmbe zsoldosainak négy napja kiújult fegyveres összetűzései során az ENSZ- csapatok kezére került a ka- tangai rádió központja, de a rádió állomása még nincs birtokukban

BELGRAD (MTI).

A ljubjanai bíróságon pénteken megkezdődött három fasiszta diverzáns pere. A vádlottak — a hitlerista megszállók egykori kiszolgálói — a Nyugat-Németországban tevékenykedő jugoszláv emigráns körök utasítására megalakították az úgynevezett „szlovén antikommunisták szervezetét”, azzal a céllal, hogy tömörítsék a német megszálló erőkkel annakidején együttműködő elemeket és különböző kártevő akciókat hajtsanak végre.

A per fővádlottját, Anton Kregart, a háború után a népfelszabadító hadsereg elleni merényletek elkövetéséért — húsz évi szigorított fogházra ítélték, de később kegyelemben részesült. A másik két vádlott, akit a megszállókkal való együttműködésért súlyos börtönbüntetésre ítéltek, később ugyancsak amnesztiát kapott.

Amerikai gyógyszer ezer kubai hadifogolyért

Kínai —pakisztáni határmsgállapodás

Miami, Florida, USA: A váltságdíjként Kubába szállítandó orvosság egy része a Miami — nemzetközi repülőtéren átrakásra vár.

Peking (TASZSZ)

Pekingben nyilvánosságra hozták a kínai—pakisztáni tárgyalásokról kiadott közleményt. A tárgyalások a Kínai Népköztársaság Hszin- csiang-i területe és a „pakisztáni ellenőrzés alatt álló körzetek” határának kérdéséről folytak.

A Renmin Ribao szombati számának vezércikke üdvözli az elvi megállapodást és rámutat, hogy a Pakisztán ellenőrzése alatt álló és a Kínával határos körzetek közé tartozik Kasmír is. Kasmír hovatartozása — jelenti ki a lap — még mindig vita tárgya India és Pakisztán között, de Kína reméli, hogy a két ország tanácskozások útján, külső beavatkozás nélkül fogja az adott problémát megoldani. Kasmír sajátos helyzetét figyelembe véve, Kína és Pakisztán már á tárgyalások kezdetén kijelentette. hogv a határegyezmény ideiglenes jellegű lesz, s hogy miután eldől Kasmír hovatartozása, a megfelelő szuverén hatalmak hivatalos egyezmény megkötése céljából felújítják a kasmiri határ kérdésében a kínai kormánnyal a tárgyalásokat.

Mint a TASZSZ jelenti Delhiből, az indiai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozott a pakisztáni—kínai határegyezmény megkötése alkalmából. Hivatkozott azokra a tiltakozó jegyzékekre, amelyeket India még 1962. májusában küldött a Kínai Népköztársaság és Pakisztán kormányának, amikor értesült a tárgyalásokról. A jegyzékek szerint a tárgyalások törvényellenesek, mivel Pakisztánnak nincsen törvényes rendelkezési joga az általa erőszakkal elfoglalt Kasmír terület fölött. Az Indiai külügyminisztérium szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogv a kínai—pakisztáni megállapodást közvetlenül azelőtt jelentették be, hogy India és Pakisztán között Kasmír kérdésében megkezdték a tárgyalásokat. (MTI)

Kommunistákat tartóztattak le

Üj Delhi (TASZSZ)

Az úgynevezett védelmi törvény alapján Indiában letartóztatták K. Vorior képviselőt, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának tagiát — jelenti a Statesman című lap tudósítója Trivand- rumból.

A Times of India című lap tudósítója Kotayam-i jelentésében beszámol arról, hogy letartóztatták a kommunista párt helyi szervezetének titkárát, P. George-t és a szervezet két másik vezetőjét, — Raghav Kurupot és K; T. Jacobot. (MTI)

A. SZOLZSENV ICIN;

az. Kolja irodalomtörténetet hallgatott, másodéves hallgató volt, amikor bezárták. — Sztyepan Grigories azt akarta, hogy a tömlőében írja meg azt, amit nem engedtek neki megírni, amíg szabadon volt.

... A fehér jégvirágoktól átlátszatlan kettős üvegtáblán keresztül csak alig hallatszott a sorakozó hangja. Suhov felsóhajtott és felállt. Most is éppen úgy rázta a hideg, mint azelőtt, de már látta, hogy nem lapulhat meg, nem szabadul a munkától.

(4)

Suhov a fal melletti padra ült, egészen a szélére, éppen csak annyira, hogy ne boruljon fel a paddal együtt. Szándékosan választott ilyen kényelmetlen helyzetet, hogy ezzel is megmutassa, az orvosi rendelő idegen hely számára és egészen jelentéktelen dolog miatt jött

Vdovuskin folytatta az

írást.

Az orvosi rendélő a tábor legcsendesebb, legtávolabbi zugában volt, ahová semmilyen hang sem hatolt el. Még óra sem ketyegett. A tábor foglyainak tilos órát tartani. A feljebbvalók, az elöljárók törődnek az idővel helyettük. Még egér sem rágcsált a rendelőben, egytől-egyig kipusztította őket a rendelő macskája, hiszen éppen azért tartották.

Suhov nagyszerűen érezte magát, a tökéletes csendben, az erős lámpa fényében a tiszta szobában, ahol öt percig semmit sem kell tennie. Végignézett mind a négy falon, de semmit sem fedezett fel rajtuk. Megnézte ruháját, a mellén a szóm már meglehetősen elhalványult, elkopott, meg kellene újítani.

Szabad kezével megtapogatta a szakállát. Alaposan megnőtt, még a múltkori fürdés óta nő, annak pedig már több, mint tíz napja. De nem tesz semmit. Három nap múlva újra fürdik, akkor majd leborotválja. — Minek vesztegetné az időt a borbélyműhelyben? Nem volt senkije, akinek a kedvéért szépítse magát. Vdovuskin tiszta fehér sapkájára pillantva eszébe jutott a katonaorvosi rendelő a Lovat-fo- lyó mellett, ahová törött állkapoccsal érkezett és — ó az ökör — önként rögtön visszatért a menetoszlopba. Pedig legalább öt napig feküdhetett volna.

Most ábrándozik: megbetegedett és két-három hétig feküdnie kell. de nem betegedett meg halálosan, nem kell, hogy megoperálják, éppen csak annyira beteg, hogy befogadják a kórházba. Ügy érzi, akár három hónapig is szívesen feküdne mozdulatlanul. Már pusztán az Is nagy élvezet, hogy a kórházban húslevessel etetik.

Az ám, jutott eszébe, a kórházban most nincs fékvca, ucvci ncaucg uj

orvos jött. Sztyepán Grigories a neve. Folyton siet, lót-fut, a betegeket sem hagyja nyugodni: kieszelte, hogy a lábon járó betegeket munkára hajtja a kórház udvarára — kerítést javítani, friss földet hordani a virágágyakba, télen pedig — ott a hó. Azt szokta mondani, hogy minden betegség legjobb orvossága — a munka.

A munkába beledöglenek a lovak. Ezt meg kell érteni.

... Vdovuskin csak írt. — Igaz, hogy „bal” munkát végzett, de olyasmit, ami elérhetetlen Suhov számára. Lemásolta előző este költött új versét, hogy ígérete szerint átadja Sztyepán Grigories orvosnak, a munka- gyógymód előharcosának.

Mint ahogy a táborokban történni szokott, Sztyepán Grigories azt javasolta Vdo- vuskinnak, hogy nyilvánítsa magát orvostanhallgatónak, ő pedig kinevezte orvossegédnek. Vdovuskin tanulni kezdett, injekciókat adott a munkásoknak, akiknek sehogyan sem fért volna a fejükbe. hogy az is lehet orvossegéd, aki egyáltalán nem

Vdovuskin kivette a hőmérőt és megnézte.

— Lám, nem kevés, de nem is sok. Harminchét kettő. Ha harmincnyolc volna, mindenki tisztában lenne, hogy mi a helyzet. Én nem tudlak felmenteni a munka alól. Maradj, ha maradni akarsz, de saját szakálladra. A sorako- ,zó után az orvos megvizsgálja a jelentkezőket — a betegeket felmenti, az egészségeseket a BUR-ba küldi. Jobb, ha a táboron kívül mész munkára.

Suhov nem válaszolt, még csak nem is bólintott, hanem feltette sapkáját és kiment.

Megérti-e valaha is a fa- gyoskodót, az, aki melegben ül?

Csípett a fagy. A dermesztő ködös hidegben Suhov köhögni kezdett. Kívül mínusz huszonhét fok volt, Suhov- ban harminchét.

A barakkba vágtatott. A tábor egészen puszta és üres volt. Ez az a rönké, rövid perc. amikor minden megáll. Az őrség taglal a meleg kaszárnyában ülnek, mókáinkra támasztva álmos feiüket. Számukra sem valami nagy öröm az őrhelyen topogni m fagyban.

(Folytatjuk)

«Or»#“