Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-30 / 304. szám

MA: A környezet és az ember A jövő évi oktatásunk a számok tükrében ABA-NOVÄK VILMOS Tanulnak a mezőtúriak A KITÜNTETETT Az emelt összegű nyugdíjat a szokásos időben mindenki meg­kapja HÍREK VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK< SZOLNOK megyei 'A/éf%iué% MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. évfolyam, 304. szám. Ara SO fillér 1962. december S0„ vasárnap Jövőre tízezer holdat tesz öntözhetővé a Vízügyi Építő Vállalat A Vízügyi Építő Vállalat dolgozói az idén mintegy húsz termelőszövetkezet és állami gazdaság fejlesztését segítették. Csaknem 5500 ka- tasztrális holdon építettek új öntözőtelepet. A mezőgazda­ság nagyüzemi gazdaságai­nak fokozottabb támogatása érdekében azonban jövőre már kétszer akkora területet — mintegy tízezer katasztrá- lis holdat — tesznek öntöz­hetővé. (MTI) Vándorzászló, 20 000—100 000 forint pénzjutalom az ország legjobb közös gazdaságainak Tájékoztató a termelőszövetkezeti gazdaságok termelési versenyének rendszeréről A termelőszövetkezetek több mint tíz esztendeje versenyeznek a kormány vándor-zászlajának évenkénti elnyeréséért, s az országos mozgalom mellett nagy számban vettek részt külön­böző, hosszabb-rövidebb le­GAZDAGODÓ KÖZSÉGEK JÁSZTELEK A napokban készült el egy kimutatás a jászteleki köz­ségi tanácsnál, mely 1945-től napjainkig kimutatja, meny­nyit fordított ez a kis község szűkebb hazája gazdagításá­ra. így a kimutatásból kide­rült, hogy a felszabadulás óta £ kilométer villanyvezetéket, 2 artézi, 6 nortonkutat, piac­teret, 5500 négyzetméter jár­dát építettek. Míg 1945. előtt sem mozi, sem kultúrház, sem napközi otthon, orvos­lakás, egészségház, iskola­fürdő nem volt a községben, addig a felszabadulást követő időszakban közel kétmillió forintot fordítottak ezek megvalósítására. Ma, — a felsoroltakon kívül — több mint kétezer kötetes könyv­tára van Jászteleknek. Ugyanakkor bővítették az üzlethálózatot is. Az 1945-től napjainkig több mint négymillió forin­tot fordítottak a község la­kói Jásztelek gazdagítására. De gazdagodtak maguk az emberek is. A község két termelőszövetkezetének több milliós vagyona van. így az Alkotmány Tsz 9 500 000, a Tolbuehin Tsz pedig 18 mil­lió forintos vagyont vall ma­gáénak. JÁNOSHIDa Ebben a jászsági községben is felmérte a tanács, milyen terveket valósítottak meg az elmúlt években, mivel gazda­gították szűkebb hazájukat. A felmérésből kiderül, hogy a lakosság kommuná­lis ellátására az elmúlt évek­ben két és fél millió forintot költöttek. Ebből az összeg­ből építettek közel nyolcezer méter villanyhálózatot, nyolc kilométer betonjárdát, gyer­mekjátszóteret, kuglipályát létesítettek, egy mélyfúratú kutat fúrtak és parkosították a községet. Így ma már el­mondhatják, hogy a község teljes villamosításához már mindössze 2500 folyóméter hálózatbővítést kell elvégez­ni. Ugyanakkor a községben 1965. végéig minden utcában betonjárda lesz. Gondoltak a falu kulturá­lis művelődési létesítményei­re is. A régi, úgynevezett Kossuth-yendéglőt átalakí­tották, kibővítették. így lett kultúrháza a községnek. A tótíkéri tanyavilág lakossá­gának külön kis művelődési A legújabb mezőgazdasági gép az altalajlazító A termőtalaj javításának fontos munkagépe az altalaj­lazító. Mintapéldányát a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár már korábban elkészítette és a gép az őszi mezőgazdasági kiállításon aranyérmet nyert, A Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár idei 26 új gyártmánya közül az al­talajlazító egyike a legje­lentősebbeknek. Ebben a ne­gyedévben kezdték el az el­ső kis sorozat gyártását és az év végéig mind az FA 1., mind pedig az FA 3/2. jelű­ből 50—50 darabot készítenek el. Az egyik egykéses, köny- nyebb traktorhoz való, a má­sik három, vagy két késsel dolgozik és a D—4—K trak­tornak lesz a munkagépe. Az altalajlazítók 50—70 centi­méter mélységben fellazítják, de nem forgatják meg a ta­lajt. Alagcsövezésre is hasz­nálhatók. Jövőre több százat készítenek az egykéses és a többkéses altalajlazitóból egyaránt. (MTI) 300 000 páros export túlteljesítés A martfűi Tisza Cipőgyár­ban december 24 -ig az ere­deti export-tervnél 300 000, a többletvállalással felemelt export-tervnél mintegy 90 000 párral termelték többet. A kiszállítási tervet is nagymértékben, közel 200 000 pár export-lábbelivel túltel­jesítették. Teljes termelési tervét a cipőgyár 100,2 szá­zalékra teljesítette. Az elért eredményt a cipő­gyáriak jelentős sikernek könyvelhetik el, mert az utóbbi években ilyen arányú többlet-termeléssel — külö­nösen exportcipőből — nem dicsekedhettek. házat létesítettek. Itt azután mozi, televízió gondoskodik a tanyasi emberek szórakoz­tatásáról. Bent a községben négytantermes tanítói laká­sos iskolát építettek, de nö­velték a külterületi iskolák­nál is a tantermek számát. A politechnikai oktatás elő­segítésére pedig egy gyakor­lóműhelyt építettek. S hogy a sportrajongóknak is eleget tegyenek, új sportpályát épí­tettek lelátóval együtt. Az új egészségügyi létesít­ményekhez tartozik János- hidán a bölcsőde, az óvoda, az i&kolafürdő, a gyógyszer- tár. Jelentős fejlődést ért el a falu kereskedelme is. Hét ke­reskedelmi egység áll a vá­sárlók rendelkezésére. Ezen­kívül kisvendéglőt és modern cukrászdát építettek. A lakosság kérésére és ja­vaslatára épült a két új autó­busz váróterem, az új piac­tér. És ugyancsak a lakosság­gal egyetértésben erdősítet­tek négy kilométernyi te­rületen. Az elmondottak közel 7 millió forintot jelentenek. Ennyit fordított tehát a já- noshidai községi tanács a falu lakóival egyetértésben a község gazdagítására. S ha ehhez hozzátesszük, hogy ma közel hétszáz rádió és nyolc televízió van Jánoshidán, ak­kor elmondhatjuk, hogy ez a kis község —, amelyben a felszabadulás előtt mécsesek­kel világítottak az emberek, s bokáig érő sárban jártak —, nagy lépést tett a fejlődés útján. járatú megyed és Járási ver­senyeikben is. A termelési versenyeik általában népsze­rűek és eredményesek vol­taik, jobb gazdálkodásra, ma­gasabb színvonal elérésére ösztönözték a szövetkezete­ket. A fejlődés mad szaka­szán azonban, — amikor be­fejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, & termelőszövetkezetek terüle­tileg és gazdaságilag erősen differenciálódtak, s alapvető szerepük van a mezőgazda- sági árutermelésben, — a verseny eddigi formája már nem felel meg teljesen a követelményeknek. A kor­mányhatározat s a végrehaj­tásáról intézkedő utasítás ezért most egységes, köz­ponti rendszerbe foglalja a termelőszövetkezetek külön­féle versenyeit. Ebből az egységes elvek és módszerek alapján szervezett verseny­ből kerülnek majd ki az or­szág, a megyék és a járások legjobb termelőszövetkezeti gazdaságai. A szövetkezetek differen­ciálódásának megfelelően a versenyt ezentúl az eddiginél több kategóriában szervezik. Eddig azonos cso­portban értékelték a 2500 szántóegységnél nagyobb, il­letve az 1200 nél kisebb gazdaságokat. Most viszont négy területi kategória lesz, mégpedig a 4500 feletti, a 3000—4500, az 1500—3000 és az 1500 szántó­egységnél kisebb gazdaságok részére. A termelés speciali- zációjának megfelelően kü­lön kategóriába kerülnek azok a szövetkezetek, ame­lyek jövedelmének nagyobb része zöldség-, gyümölcs-, szőlő- vagy virágtermelésből származik. Az országos ver­senyben ugyan nem vesz­nek részt, de megyei szinten értékelésre kerülnek a gaz­daságilag meg nem erősödött A megyei és járási értéke­lést is figyelembe véve pedig csaknem 550 közös gazdaság, tehát az ország összes terme­lőszövetkezeteinek mintegy 15 százaléka részesülhet pénzjutalomban vagy okle­vélben, s a különböző kate­góriák révén egyetlen szövet­kezet részére sem „kilátásta­lan” a küzdelem. A miniszteri utasítás értel­mében a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osz­tályai elősegítik, hogy a ter­melőszövetkezetek a jövő év elején közgyűlésen vitassák meg a termelési versenyről szóló kormányhatározatot, Halló ITT :;. Itt Tóth Sándor beszél, a kisújszállási városi tanács kereskedelmi előadója. Mire kíváncsiak? — Most nem a város ese­ményeiről érdeklődünk, ha­nem inkább személyes hírek iránt. — Mégis mit mondjak? Nem tudom hirtelen, de azért megpróbálom. Személyes lesz annyiban, hogy mawm is ta­pasztaltam. Jó lesz így? — Igeii. — Nos, akkor a következő. A kisújszállásiak permanens bosszúsága mostanában a tü­zelő körül van. Akkor nincs sorbanállás, ha kifogyott minden. A legkisebb szállít­mányt is megrohanják az emberek. Persze nem elég ' sohase, ami jön. Kiváltképp, ha úgy érkezik -hogy is i történt, Reggel hétkor jú­tájékoztassák a vezetőket és a tagságot a verseny céljai­ról, feltételeiről, a győzte­seknek járó kitüntetésekről és jutalmakról. Bár a szövet­kezetek csak most döntik majd el, milyen formában csatlakoznak a versenyhez, a Minisztertanács Vándorzász­lajáért folytatott versenyen már az idén is résztvett szö­vetkezetek eredményeit a versenybizottságok új rend­szer szerint értékelik. A me­gyei versenybizottságok már­cius 1-ig terjesztik fel az or­szágos döntőbe javasolt szö­vetkezetek nevét, s az 1962. évi munkájuk alapján a „ki­váló termelőszövetkezeti gazdaság”-ok már a tavasszal megkapják a vándor zászlót és a velejáró pénzjutalmat. (MTI) Adenauer egyoldalú engedményeket követel a Szovjet­uniótól Bonn, (MTI) Adenauer kancellár nyilat­kozatot. adott a Politiseh- Sozdale Korrespondenz című keresztény demokra ta sajtó­tájékoztatónak. Nyilatkozatában kijelentet­te ugyan, hogy „figyelmesen megvizsgálják, ha a Szovjet­unió új és alkalmas javas­latokat terjeszt eOő a függő kérdések rendezésére*, to­vábbi szavaiból azonban ki­derült: a bonná kormány kizárólag úgy képzeli eá a nemzetközi feszültség enyhí­tését, hogy a Szovjetunió te­gyen egyoldalú engedménye­ket. Adenauer azt is kife­jezésre juttatta, hogy Bonn továbbra is görcsösen ra­gaszkodik az Í7DK bekebe­lezésére irányuló irreális po­litikához. BONN KÉT SZÉK KÖZÖTT A FÖLDRE ESHET — Írja a frankfurter RUNDSCHAU A Frankfurter Rundschau szombati vezércikkében ol­vasódnak emlékezetébe idézi, hogy éppen egy évvel ezelőtt intézett a szovjet kormány emlékiratot a bonni kor­mányhoz és abban a két állam közötti kapcsolatok megjavítását javasolta. A lap rámutat arra, hogy az akkori remények füstbe mentek, mert Bonn továbbra is ragaszkodott elavult poli­tikájához. A Frankfurter Rundschau arra sürgeti a bonni veze­tőket, hogy adják fel eddigi merev magatartásukat és tegyenek végre kezdeménye­ző lépést, annál is inkább, mert hiszen a legutóbbi szovjet megnyilatkozások ar­ról tanúskodnak, hogy van mozgási terület a tárgyalá­sok számára Nyugat-Béri in kérdésében is. — Az amerikai kormány egyenesen üdvözölne egy ilyen nyugatnémet kezdemé­nyezést — hangsúlyozza a lap —, mert a2 levenné az Egyesült Államok válláról a teher egy részét. Ha azonban semmi nem történik, máról holnapra valóra válhatik majd az a fenyegető lehe­tőség, hogy az NSZK egy napon két szék között a földre esik. Ugyancsak erre mutat rá vezércikkében a Westdeutsch Tageblatt, amely hangsú­lyozza: — Ha az NSZK továbbra sem terjeszt elő saját javas­latokat a berlini helyzet enyhítésére, egy napon majd mások találnak olyan kiutat, amely nem fog megfelelni Bonn elképzeléseinek. Akkor azonban késő lesz majd a siránkozás. (MTI) Rádiólokációs a Föld — Venus- és Moszkva (TASZSZ) Az 1962-es évben a Vénus­szal és a Merkúrral létesített rádiólokációs összeköttetés részletes eredményeit közzé­teszik a szovjet tudományos folyóiratokban, — írja a Pravda szombati száma. — A rádiólokációs megfigyelé­seket a Szovjetunióban épí­tett hatalmas erejű kozmikus rádiólokátorok segítségével valósították meg A Szovjetunió a világon el­sőnek létesített rádiólokációs összeköttetést a Merkúrral. 1962. november 19-én és 24-én a szovjet tudósoknak az emberiség történelmében első Ízben sikerült rádió- összeköttetést teremteni a összeköttetés a Merkúr között Venus bolygóval. A Földről távirati jelek segítségével a Venusra sugározták a mir szót, amely a bolygóról visz- szaverödött és négy perc 32,7 másodperc alatt 81 745 000 kilométeres utat megtéve visszatért a Földre. November 24-én ugyanez­zel a módszerrel a Venusra továbbították a Lenin és az SZSZSZR szót. A bolygó fel­színéről visszaverődő jelek 4 perc 44,7 másodperc alatt 85 360 000 kilométeres út után értek vissza a Földre. Az 1962 október és decem­berében a Venus és Merkur bolygóval létesített rádiólo­kációs összeköttetés eredmé­nyeinek értékelése folyamat­ban van. (MTI) néPLHP... mentem a TÜZÉP-telepre át­venni egy vagon szenet. Hát nem negyven mázsával ke­vesebb volt benne. Ezen na­gyon bosszankodtam, mert ha már küldenek valami keve­set, azt legalább hiánytalanul adják. — Ugyancsak munkámmal kapcsolatos az öröm is. Jól- esően tapasztaltam, hogy a karácsonyi ellátás az üzle­tekben sokkal bőségesebb volt, mint a Télapó ünnep idején. Minden boltban volt elég áru, sőt túl sok is, mert például a szaloncukor egy- része még mindig a raktára­kat terheli. A túlméretezés egy kis ürmöt cseppent a megelégedésbe. Mégis azt mondom inkább legyen ne­künk ennyi kis bosszúsá­gunk. semmint az emberek zúgolódjanak. hogy nincs elég áru. termelőszövetkezeteik ver­senyeredményei is, s me­gyénként három ilyen szö­vetkezet részesül majd 8000— 10 000 forint értékű juta­lomban. A termelési versenyben eddig egyes szövetkezetek nem vettek részt, mert eleve reménytelennek tartották győzelmüket. A kormány vándorzászlajáért folyó ver­senyben ugyanis <%ddig csu­pán 30 szövetkezet érhetett el helyezést, s közülük is mindössze 9 kaphatott pénz­jutalmat. Ezentúl, a kategó­riák és a helyek számának felemelése következtében az országos versenynek 67 győztese lesz, közülük 23 kap vándorzászlót és 20 000 - 100 000 forint pénzjutalmat

Next

/
Thumbnails
Contents