Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-28 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI 5Z01N0K Ml* ÉS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 302. szám. Ara: 50 fillér 1962. december 28., péntek. A szolnoki gépipari technikám tanulói korszerű gépekkel ellátott tanműhelyben sajátítják el a szükséges gyakorlati anyagot. Képünkön Csík József, IV. osztályos tanuló ma­rógépen dolgozik MA: A törökszentmiklósiak Sári bírója BESZÉLGETÉS TISZAVÁRKONY SZŐLŐN Folytatódik a kemény tél uralma Európában és Észak- Amerikában MINDENKI BOLDOG KINEK KEDVEZ A SZERENCSE? A tsz-ek sem hanyagolhatják el a jogi problémákat A TÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL Új munkamódszerek és gépek a zöldségtermesztő üzemekben Noha az ország zöldségter­mő területe lényegesen nem emelkedett az utóbbi évek­ben. az ellátás — kedvezőt­len időjárás ellenére — ja­vult. Ez elsősorban a zöld­ségtermesztés nagyüzemi irányban történő fejlődésé­nek, a korszerű termesztési és munkamódszerek, vala­mint a gépek mindszélesebb körű alkalmazásának, főleg pedig az öntözéses terület növekedésének köszönhető. A Földművelésügyi Minisz­térium Kertészeti Főosztá­lyán adott tájékoztatás szerint 1962-ben kereken 50 000 hold zöldségtermő területet öntöz­tek, * ebből már több mint 40 000 holdat a termelőszö­vetkezetek. Egy év alatt 16 000 holddal bővült az öntözött terület. A nemrég elkészített ter­vek szerint 1963-ban to­vább növelik a „mesterséges esők” hatóterületét, s leg­alább 65 000 hold zöldsé­gesterületet öntöznek. Ugyanakkor gondolnak az öntözés korszerűsítésére is: az idei 50 százalékról 70 szá­zalékra növelik az esőztető öntözés arányát.- A gépesítés is előrehaladt. Az idén például a zöldségter­mesztő közös gazdaságok jó- része igen szívesen és ered­ményesen használta a hazai gyártmányú TP—4-es palán­taültető gépeket, amelyek után a palánták jobban ered­nek, mintha kézzel ültették volna Hasonlóan gyors ütemben terjed a gépi nö­vényápolás, sőt a gépesített növényvédelemben is vannak már jó üzemi tapasztalatok. Az állami gazdaságok több helyen alkalmazzák a kü­lönböző berendezéseket: a szedő-, a válogató s az osztályozógépeket. Legfőbb törekvés most az, hogy az eddig szokásos nö­vényszámot több zöldségfélé­nél jel elitéken ven növeljék, s így pmonsir a- egvségnv területre jutó hozamokat, csökkentsék a termelési költ­séget. Elsősorban a paradi­csomtermesztésben vannak nagy tartalékai a tőszámnö- velésnek; Eddig általában 6000—8000 növényt hagytak meg egy hold földön, pedig az opti­mális növényszám holdan­ként átlaga — a tudomá­nyos megállapítások, kísér­letek szerint — 18 000— 20 000. A régi növényszámmal a ter­méshozam holdanként! átla­ga 60—80 mázsa, a megemelt növényszám mellett el lehet érni — s több nagyüzemben már el is érték — a 120—130 mázsás átlagtermést. A nagyobb palántaigényre máris felkészültek. Jellemző például. hogy még 1962-ben a zöldségter. mesztő üzemeknek kereken 900 000 né------ "rí üve­get adtak ki iivevházak, melegágyak építésére, 1963. tavaszán már 2 400 000 négyzetméter üveg áll a kertészetek rendelkezésére. Víztároló a Holt-Zagyvából A jászalsószentgyörgyi Bé­ke Tsz-ben a tsz alakulásá­val egyidős az a gondolat, hogy a szeszélyes vízhozamú Zagyvát valahogyan rend­szabályozni kellene. A szán­dék azonban csak az idén vált valósággá: a holt-Zagy- va medrében 40 holdas víz­tárolót építettek a szövetke­zet gazdái. Egy másik holt­ágban pedig a Jászági Ál­lami Gazdaság létesített víz­tárolót. Ehhez a tsz 13 hold földet adott és cserébe 250 hold földet az állami gazda­ság víztárolójából öntözhet. A két víztároló nagyon so­kat jelent a szövetkezetnek: a gazdagabb jövőt, a bizton­ságos termelést. — Egyelőre mindent tér-1 melünk — mondta Kővári | Jánosné, a tsz párttitkára —, de már tudjuk, hogy mit és hogyan fogunk majd né­hány év múlva termelni. — A jövő egyik le­hetősége a kertészet fejlesz­tésében rejlik. Az idén még csak hatvan holdas volt, de ez a hatvan hold csaknem 400.000 forint tiszta haszno* hozott. A terület kétszeres hasznosításával, állandó ön­tözéssel ez a jövedelem meg­sokszorozható. Jövőre már 150 holdra növelik a kerté­, szetet és ha kellő számú ön- í tözőberendezést kapnak, még j nagyobb területen létesíte- | nek korszerű, nagyüzemi j zöldségtermesztést, amelyik­hez már melegágy-telep és szaporítóház is tartozik. A szakosítás másik ága a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztése. Eddig a takarmány­szűke és férőhely-hiány gá­tolta azt. Év végére azonban elkészült egy új, százas is­tálló, a víztárolóból pedig öntözni lehet a takarmány- termő területeket. Hiába azonban a szándék és a megépített víztároló, ha nem kapnak szórófejes öntözőbe­rendezést. Területük olyan hullámos, hogy ott árasztá­sos vagy csörgedeztető öntö­zés szóba sem jöhet. A terv- jóváhagyás még hátra van, s a tsz gazdái remélik, hogy nem húzzák át számításai kát. Egyelőre hatvanezer ponty­ivadékkal népesítették be a mesterséges tavat, hogy ne álljon kihasználatlanul, de az ott tárolt közel félmillió köbméter vizet öntözésre szeretnék elsősorban felhasz­nálni. — patkó« — ; Korszerű egészségügyi oktató Intézménnyel gazdagodott megyénk Az egészségügyi középkáderképzés fo­lyamatos biztosítása érdekében, az Egész­ségügyi Minisztérium és a megyei tanács 1960-ban elhatározta, hogy korszerű egész­ségügyi szakiskolát építtet Szolnokon. A minisztérium központilag megterveztette az e célra szolgáló épületet s 1962. decem­ber elsejével megkezdődhetett benne az oktatás. A miden igényt kielégítő intéz­mény létrehozására több mint tízmillió forintot fordítottak. A berendezési tár­gyak értéke 1,2 millió forint. A tanítás három szakon történik: gyermekápolás, általános ápolónő, gondo­zónő. Az első kettőn két évig, a harmadi­kon egy évig tanulnak a növendékek. Ezen felül ez az intézet végzi a megye egészségügyi dolgozóinak továbbképzését. E levelező rendszerű tanfolyamok általá­ban laboratóriumi, fogászati, röntgen asszisztenseket bocsátanak ki. A nevelő munkához hatékony támogatást ad az őt- ven tagú KISZ szervezet. A jó tanuláshoz az intézet minden szükséges feltételt biztosít. Szépirodalmi- és szakkönyvekre százezer forintot fordí­tottak. A jól berendezett intemátus négy­ágyas lakószobái biztosítják a pihenést. Az intemátus 144 személyes. A jelen­legi létszám azonban 95, mert a tavasszal újabb felvételi vizsgákra kerül sor. Napi négyszeri étkezést biztosítanak, ezenfelül egyenruhát is. A szolgáltatások igénybe­vétele jelenleg teljesen díjtalan. Gyakorlati munka. A társalgóban. Folyamatban van az ösz­töndíj-rendszer kidolgozása. Amint az bevezetésre kerül, a növendékeknek hozzájáru­lást kell fizetniök. . Az 1963 évi költségvetés szerint szaktanfolyamokra 109.000 forintot fordítanak. Az iskola kívül-belül im-1 Ü'ést tartott az SZKP Központi Bizottsága= nak ideolog ai bizottsága Moszkva- (TASZSZ). — Moszkvában hároTnnápos ülést tartott az SZKP Központi Bizottságának ideológiai bi­zottsága. Az ülésen fiatal moszkvai írók, képzőművé­szek és zeneszerzők is részt- vettek. Az ideológiai bizottság ülé­sének résztvevői megvitatták az alkotó munka több ideoló- problémáját, amelyeket Nyikita Hruscsov és más szovjet vezetők vetettek fel az írókkal és művészekkel foly­tatott december 17-i megbe­szélésén. A vitában részt vett Akszjonov, Ahmadullina, Jev­tusenko és Rozsgyesztven- szkij költők, Beljutyin, Gla­zunov, Nyezvesztnij és Nyi- konov képzőművészek és még sokan mások. Felszólalt az ülésen Leonyid Iljicsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, az ideológiai bi­zottság elnöke is. (MTI). ponáló. De hogy utat is ve- j zessenek hozzá, arra nem . gondoltak a beruházók. Az intézmény körüli terület parkosítására 90.000 forintra : Halló ITT néPLRP • •• van szükség. A Pénzügy­minisztérium az egészség- ügyire hárítja a dolgot, az meg -azt mondja, hogy csak épületet ad. Erre pénz tehát a jövőben sem lesz. Apró bosszúságok is akadnak. A hálószobák falikarait még ... Itt 20—74, vasúti tuda­kozó. — Most' nem valamelyik vonat után érdeklődünk. Ar­ra vagyunk kíváncsi, mi volt a legnagyobb öröme és bosz- szúsága most, vagy az elmúlt napokban? — Előbb azonban Jól takarékoskodnak megyénk iskoláiban A rendszeres takarékos­ságra nevelés eredményekép­pen egyre több iskolásgye­rek gyűjti pénzét takarékbé­lyegben. A megtakarított összegeiket azután tavaszi kirándulásokra, nyári üdii- lésekre fordítják. Az 1962/63. iskolai évben or­szágos viszonylatban 1,679.000 tanuló kapcsolódott be a takarékossági mozgalomba. Tíz százalékkal több gyerek, mint tavaly. November 30-ig körülbelül 28 millió forintért vásároltak takarékbélyeget. ami hat millió forinttal ha­ladja meg az 1961. november végéig e célra összegyűjtött összeget. Az egy tanulóra eső átlag megtakarítás is mintegy 20 százalékkal emelkedett ebben az évben. E számokból kitűnik, hogy a vidéki tanulók nagyobb arányban takarékoskodnak, mint a budapestiek. Ugyanis míg 449 fővárosi iskola 285.000 növendéke három hónap alatt 4,439.000 forintot tett félre, addig 6723 vidéki iskola 1.394.000 növendéke 23.984.000 forintot gyűjtött össze iskolai takarékbéhmo- ben. Szolnok megyében 281 is­kolában 76.000 tanuló taka­rékoskodik rendszeresen, akik november 30-ig közel 1.200.000 forintért vásároltak iskolai takarékbélyeget I azt kérdeném, mondja meg % ! nevét! — Boda László vagyok. Mi- I lyen bosszúság ért? Nerti tud- ‘ nám megmondani. Őszintén szólva semmi különösebb | bosszankodni valóm nem Volt az utóbbi időben. Ha csak azt nem említem, hogy állan­dóan idegeskedhetünk a vo­natról lekésett utasok miatt. Sokan előre fölteszik pogy- gyászkat, maguk pedig el­mennek a söntésbe. Lekés­nek a vonatról, aztán hoz­zánk jönnek panaszkodni, — hogy szerezzük vissza cso­magjaikat. Ebből elég sok kellemetlenség adódik. — És öröm? — Na, látja, az már akad. Kilencéves kislányom van. Nagyon jól töltöttük a kará­csonyt. Mondhatom kellemes ünnepeink voltak. Sok aján­dékot, kapott a kislányom. — Játékot, ' mesekönyvet, édes­séget. Ez volt a legnaevohh őröm nekem. niiiiiiiiiiiiiiiiiwiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiitt KEDVES OLVASÓINK! MAI SZÁMUNKHOZ FAT* NAPTART MELLÉKE­LÜNK! nem szerelték fel. A folyo­sók világítótesteinek burái nem érkeztek meg... Ettől függetlenül tény, hogy Szolnok megye gyönyö­rű, korszerű egészségügyi oktatóintézménnyel gazdago­dott.

Next

/
Thumbnails
Contents