Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-20 / 297. szám
1962. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szinte hihetetlen Ez a kalyiba deszkából és nádpallókból összetákolva, drótokkal megerősítve — ruhatár és öltöző. Használják nap, mint nap a Tiszamenti Vegyiművekben dolgozó építőipari vállalat munkásai. Humorérzéküket bizonyítja a tetőre tűzött „imitált” televíziós antenna, ami sajnos a képen csak nehezen ismerhető fel. Talán ezzel jelezték, hogy ez egyben a kultúrtermük is? Az e ház szomszédságában lévő hatalmas ládából készült másik „öltözőt” már lebontották, mert egy erősebb szélroham fel akarta dönteni. Ez a kép a „sóhajok híd- ját” ábrázolja. Alant az az árok húzódik, amelyet szeptember elején be kellett volna már temetnie az építőiparnak, hogy a föld mélyében húzódó vezetékeken a mostani hideg napokra megoldják a távfűtést. Szerencse, hogy nem temették be az' árkot, hiszen még a csövek sincsenek benne. — egy — SZAKTANÁCS Mit tettünk a takarmányhiány pótlására TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK szántóterülete 3216 hald. Ennek 51 százalékán takarmánynövényeket igyekszünk termelni, az utóbbi két évben kevés sikerrel. Ez év tavaszán a korábbi 8 százalékról 18-ra emeltük a pillangósok területét, hiszen csaknem 600 számosállatot kell eltartanunk. Az időjárás nem kedvezett, s így jelentős mennyiségű takarmányhiányunk van. Mindent elkövettünk annak pótlására, s a meglévő készletek takarékos felhasználására. Amikor láttuk a szomorú kimenetelű nyarat és őszkezdetet, minden szabad földet másodnövénnyel vetettünk be. A szárazság miatt azonban csak mintegy 1,5— 2 mázsa tömegtakarmányt takaríthattunk volna be, s ezt jobbnak láttuk a helyszínen feletetni az állatokkal, legeltetéssel hasznosítottuk. A TAKARMÄNYOZASI célra használható szalmát gondosan, idejében bekaziaz- tuk, s arra törekedtünk, hogy a kukoricaszárat is a lehető legkisebb veszteséggel tároljuk. Szövetkezetünkben a kukoricát résziben művelték meg a gazdák és a szárat kitűnő minőségben éjjel vágták le. A kora hajnali vagy a késő esti órákban szállítottuk a silógödör mellé, s ott úgy raktuk kúpokba, mintha egész télen ott számítanánk tárolni. Amikor megkezdtük a cukorrépa átadásét, a cukorgyártól azonnal kértük a nedves réoaszeletet. s megkezdtük a siló készítését. E munkánál helyi normát állapítottunk meg — amely igen jó kereseti lehetőséget biztosított — s ezáltal megkövetelhettük a silózás ütemének meggyorsítását és a jó minőségű munkát. Minden mázsa kukoricaszárhoz 40 kilogramm nedves répaszeletet adtunk, amelyet rétegezve kevertünk bele, meglocsoltuk és kormos traktorral tapostattuk. Egy nagyméretű silógödröt 72 őrá alatt töltöttünk, s a követelményeknek megfelelően lezártuk. Ebben a gödörben minden harmadik réteget a cukorrépafej képezte, amelynek igen nagy a takarmányértéke. Silókészletünk 500 számosállat takarmányozására elegendő. NEM FELEDKEZÜNK meg arról sem — s erre máshol is gondoljanak, ahol az adottságok megengedik —, hogy a késő őszi és téli legeltetés is csökkenti a takar- mánygondokal Nagyon fontos a szakszerű felhasználás és a takarékosság is. Mi a szarvasmarhákkal eddig is pácot etettünk. Most, amikor a kevésbé ízletes, kisebb tápértékű takarmányokat is hasznosítani akarjuk, még nagyobb jelentősége’van a pácolásnak, ms- laszos, vagy sós vízzel ízletesebbé tehetjük a takarmányt. A szükséges abraktakarmánynak mintegy 80 százalékával rendelkezünk. Ezért a gabpnatisztitásból származó hulladékot is hasznosítjuk. Csaknem 11 vagon napraforgónk termett, ennek ocsúját, sőt a szalmarázón átjött magihéjat is a baromfiakkal etetjük. Lueemaliszttel is pótoljuk az abrakot. A takarmánygazdálkodáshoz tartozik az is, hogy ne feledkezzünk meg a helyes tárolásról, etetési módról. Javítsuk meg a jászlakat, vályúkat. ne szórjuk sáros földre az abrakot, mert ez pocsékolást jelent. A nagyobb ta- karmányértékesülés érdekében igyekezzünk az ön etet ős rendszert alkalmazni. Néhány hónapi gyakorlati tapasztalatunk alapján javaslom a tápok etetését. Mi eddig 50 százalékban tértünk át a tápok etetésére s azzal például októberben 45—117 kilogrammos sertéseknél — 350 átlagában — darabonként 16,27 kg — napi 52 dkg — súlygyarapodást értünk el. A kilogrammonkénti anyagköltség 11 forint, a keményítőérték 28,4 százalék, a darapercent 20, s a felhasznált abrak 1 kg súly előállításához 5 kilogramm. AZ ELMONDOTTAKON kívül még számos lehetősége van a takarmányhiány enyhítésének, a takarmányozási gondok megoldásának. Minden gazdaságban a körülmények, a vezetők és dolgozók ügyessége, szakértelme szabja meg. hogy milyen módú-’ biztosítják az állatok áttelo' tetősét, takarmányozását-: Oláh István mezőgazdasági mérnök Gázszolgáltató vállalatra van szükség Szolnok gázellátásáról Szolnok földgázellátásának megvalósításával nép- gazdasági szempontból nagy- jelentőségű megtakarítás biztosítható. A jelenlegi számítások szerint hétezer lakás gáztűzhellyel való ellátása, 23 000 tonna szénmegtakarítást jelent évente. Kétezer fürdőszoba gázfűtése újabb 2 060 tonna, háromezer lakás gázfűtése ismét 11 500 tonna, a nagyobb ipari üzemek a kommunális ipar és az intézmények gázhasználatával pedig újabb 42 000 tonna szénmegtakarítás jelentkezik évente. Ez forintban számolva 30 900 000 Ft. És ehhez még hozzá kell számítani országos viszonylatban a szénbányászat kutatási- , építési,- biztosítási és más egyéb költségeit, amelyek szintén terhelik ezt a 78 560 tonna szenet. Mit tett Szolnok város e terv valóra váltása érdekében? Hogyan hasznosította ezeket a lehetőségeket? 1960-ban 2,5 millió, 1961- ben 8,5 millió forintos hitelt biztosított a népgazdasági tartalékkeretből. Ebből az összegből — az I. ütemben — készült el a hét kilométer hosszú vezeték, zömmel a város V. kerületében. A gázvezeték építését és a szerelést a szolnoki Ingatlankezelő Vállalat kapta feladatul. Sok problémával kellett meg- küzdeniök, hiszen az Ingatlankezelő Vállalat — egyáltalán nem profiljába vágó munkát kapott. Nyomásszabályzó hiány, tervezési problémák mellett meg nem értések is akadályozták a munkát. Bizonyítja ezt a következő: ahhoz, hogy egy lakásba egészen a konyhai tűzhelyig felszereljék a gázt, háromszor kellett felvonulnia a vállalatnak. Ugyanis az érvényben lévő rendéletet kétféleképpen értelmezték. Egyik szerint az épületeken belül csak az alap és felszálló vezeték építését lehetett az IKV költségére megépíteni. Amikor azt a munkát 440 lakásban elvégezték, akkor tisztázódott, hogy leményeket — a lakók rendelkezésére kell bocsátani. Végre tehát nem fölöslegesen kidobott, pénz az az 580 000 forint, amely összegért az IKV megvette a gáztűzhelyet. A gáztűzhelyek felszereléséért kellett tehát harmadszor felvonulni a szerelőknek. (Mennyivel gyorsabb és olcsóbb lett volna azonban mindez, ha egyszerre végezhetik el a munkákat a gázrészleg dolgozói.) Ebben az évben újabb négymillió forintot fordított a város — részben az Országos Tervhivatal segítségével, részben községfejlesztési alapból — a gázvezetékek építésére. Ünnepnap lett október 16-a Szolnokon, amikor is a Kossuth téren kigyulladt a gáz. Mintegy 128 lakásban kezdődött meg ekkor a gázszolgáltatás. S ha az előbb említett helytelen rendelkezés nem gátolja a munkát, ma már 410 lakásban főzhetnének az asszonyok gáztűzhelyen. Köbméterenként mindössze 1,44 forintot fizetve a fűtőanyagért. A gáz felhasználása felett az Országos Energiagazdálkodási Hivatal rendelkezik. Szolnok városnak a következő mennyiségű gázfelhasználást tették lehetővé: a szandai gázmezőről jelenleg 5—6000 kbm/óra, a későbbiekben pedig — vagyis előreláthatólag 1963. végétől — 12 000 köbméter óránként. Ennek alapján a déli fogadóállomást az OÉGH megállapítása szerint 20 000 köbméteres óránkénti csúcsfogyasztásra kell megtervezni és kivitelezni, mert ez a fogadó- állomás. lesz hivatott arra, hogy az ipari üzemek gázigényét is kielégítse. S ez lényegében megszabja a városnak a gázellátásban előtte álló feladatokat. Első és legfontosabb, hogy létrejöjjön a gázszolgáltató vállalat, amely hivatott arra, hogy a további gázvezeték, szerelési munkát elvégezze. Az Ingatlankezelő Vállalat minden jóindulata és lelkiismeretessége ellenére rriár nem tudja tovább ellátni ezt a munkát, hiszen a terv 1963 végére 1800 lakásba eljuttatni a földgázt. Így többek között a Vöröscsillag úti lakótelep és a Ságvári körút lakóházaiba. S a távlati terv 1970 végéig 60 000 háztartás, ipari üzem és létesítmény föld-, illetve propán-bután gáz ellátását ígéri. Ezen kívül ami még indokolttá teszi a gázvállalat létrehozását; Szolnok megyében jelenleg öt különböző szerv szolgáltat gázt. Hajdú-Bihar , megye a karcagi üveggyárnak, a Szolnoki Cukorgyár és az olajbányászat saját lakótelepének, a propán-bután gázellátást Budapest biztosítja, s nem utolsósorban a szolnoki IKV az új földgázvezetékkel. Meg kell szüntetni ezt az áldatlan állapotot, s a megyében lévő mindennemű gázszolgáltatást át kell adni az önálló vállalatnak. S a vállalat létrehozását kívánja az is, hogy a propán-bután gázkészülékek üzemibehlyezése, ellenőrzése, karbantartása, szervice szolgálata, valamint a palack forgalmazása is e vállalat feladatához tartozna. Ez tehát azt jelenti, hogy a tervet — mely szerint a jelenlegi nyolcezerrel szemben jövőre tizen két-ti zennégyezerre emelkedik a propánbután gázfogyasztók száma — e vállalatnak kell valóra- váltani. Varga Viktória A zárszámadásra készülnek Nagyréven a bérbeadó — jelen esetben ugyancsak az IKV — feladata a vezetékek kiépítése egészen a gáztűzhelyig. Ismét felvonultak tehát a szerelők és folytatták a munkát. Azután egy rendelkezés újbóli helytelen értelmezése miatt a megyei tanács építési és közlekedési osztálya megszüntette a gáztűzhelyek beszerelését. Az indok:" az Építésügyi Minisztérium utasítása értelmében csak ott lehet gáztűzhelyet adni, ahol a vegyestüzelésű tűzhely elhasználódott. Ésszerű volt ez? Joggal állíthatjuk, hogy nem! A városban ugyanis az IKV jelenlegi nyilvántartása szerint is 700 olyan lakás van, ahová vegyestüzielésű tűzhelyet kellene adniok. Ha tehát a gáztűzhelyek kiadását nem akadályozza ez az intézkedés, akkor felszabadult volna 350 vegyestüzelésű tűzhely és mintegy 100—150 gázpalack. Tehát a 700 lakásnak felét elláthatták volna tűzhellyel, több család juthatott volna propán-bután gázhoz és végre az új lakásokban is kigyulladhatott volna a földgáz. Nem utolsó sorban mindez azt is jelentette volna, hogy az amortizációs költség hamarabb térül meg. Ezen az „üzleten” tehát mindenki nyert volna. Mint ahogy nyert is, mert a rendelet közel kéthónapos vitatása után. amikoris a megyei tanács illetékes osztály- vezetője kénytelen volt változtatni állításán, mégis csak megszületett a határozat: a gáztűzhelyeket — mint bérHozzáfogtak a zárszámadás előkészítéséhez a nagyrévi Üj Élet Tsz gazdái. Megvizsgálják, hogyan gazdálkodtak az idén, milyen eredménnyel dolgoztak és hol követtek el hibákat. A mérleg megmutatja majd a tsz vagyoni helyzetét, s azt is, milyen lesz a gazdák jövedelme. Tíz nap óta a leltározó bizottság járja a gépszíneket, műhelyeket, raktárakat és az istállókat. Számba veszik a kö_ zös gazdaság valamennyi álló és fogyóeszközét. Az öttagú bizottságban képviselve vannak az igazgatóság, az ellenőrző bizottság tagjai, valamint az egyszerű szövetkezeti gazdák is. Papp Sándor, a leltározó bizottság elnöke egy papírcsomót mutat: — Ezek a leltár felvételi jegyek. Minden darabról külön lapot állítunk ki. — Tavaly még füzetbe Írtuk be a leltári tárgyakat —* kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss László igazgatósági tag. — Most precízebbén, nyomtatványokon csináljuk. A bizottság útját a vagyontárgyakra ragasztott papír- szeletkék jelzik, az irodában és a műhelyekben. Megelőzik. hogy egy-egy darabot kétszer is összeírjanak. Nincs nehéz dolguk a bútorok, a gépek és más felszerelések számbavételénél. A takarmányt, terményt és az állatokat azonban mér- niök kell. — A szénát, szalmát kö- bözzük és mennyiségüket súlyba számítjuk át — mondja a bizottság vezetője. — A terményt edénybe mérjük és a hektoliter súlyát kilogrammban állapítjuk meg. Az állatokat mérlegeljük. Végül külön íven összesítjük az álló és a fogyó eszközöket; — Meddig tart a munka- juk? — Terv szerint dolgozunk. December 31-ig kell végeznünk, de előbb befejezzük... — A szövetkezeti vagyon növekedését csak ezután állapítják meg. Azt azonban már most is tudják, mivel gyarapodtak az idén. — Természetesen — válaszol Papp Sándor. — Egy DT és egy Belorusz traktort vásároltunk. Villamosítottuk a központot, a műhelyeket és az istállókat. Uj artézi kutat fúrattunk és befejezés előtt áll a 3000 férőhelyes tojóház építése; Megérkezik Szűcs Sándor, a szövetkezet párttitkára és a jövedelemelosztásra terelődik a szó. — A tervezettnél kevesebb lesz a jövedelmünk — mondja. — A 37 forint előreláthatólag 9 forinttal csökken. Árvíz, aszály és pajorkár sújtott bennünket. Az állattenyésztés sokat pótolt. Év végéig még 75 hízót, 9 vágómarhát és 168 tejes báránvt értékesítünk.A nagyrévi Uj Élet Tsz az idén 840 hízottsertést és 106 vágómarhát szállít az államnak. A nagyrévi közös gazdaságot az átlagosnál is jobban sújtotta az elemi csapás. Emiatt senkit sem tudnak okolni De a mulasztásokért igen. Még most is a földben van 13 hold cukorrépájuk. — m. L —
