Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-20 / 297. szám

1962 december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Apróságok kedves vendégeinkről A napokban megyénkben járt észt—szovjet delegáció tagjait kisérgetve sok, igen kedves történetet hallhatott a fülelő. Ahol barátok talál­koznak és beszélgetnék, a hangulat vidám szokott len­ni. Kedves vendégeink gyak­ran hozzájárultak a hangú lat emeléséhez. Hadd gyújt­sak át az olvasóknak egy cso­korra valót e kedves történe­tekből. 1. A delegáció vezetője Madis Pesti elvtárs, Szovjet-Észtor­szág művelődésügyi minisz­tere volt. Amikor bemutatta a delegáció tagjait, minden­eiről hosszan, kimerítően be­szélt, Felsorolta erényeiket, sokoldalú munkásságukat. Azonban amikor magáról kellett volna beszélnie, csak ennyit mondott: — Valaha tanítottam is, most azonban egy ideje adminisztrátor let­tem. 2. Pesti elvtáns legnagyobb meglepetésünkre néhányszor magyar nyelven kezdte fel­szólalását: — Drága magyar barátaink! — de azonnal hozzátette, hogy magyar tu- ■ dása ezzel ki is merült Gon­dolom — folytatta a minisz­ter elvtárs — ez a három szó ' elegendő is számomra, mert ebben minden érzésem ben­ne van a magyar nép iránt. 3. A küldöttség üdvöskéje, n szép szőke tallini rádiógyári munkásnő — Tiju Nurmik volt. Érthetően sokan hőköl­tük neki, körüludvarolták. ■Három-négy férfi mindig kö­rülötte tartózkodott. Igen so­kan _ megkérték ..komoly for- ffi2äán”, hogy maradjon Ma­gyarországon, itt is van rá­diógyár. ö is, a többiek is t'féfára fogták a dolgot, de ■hogy maradjon „észt kis­lány" a megyében, apró észt népművészeti babákat kap­tak ajándékba, 4. Jászalsószentgyörgyön jár­tunk, ahol megtekintettük a szarvasmarhaállományt is. Az istállóhoz vezető úton jó alföldi, agyagos sár fogadta a vendégeket Az észt pa­rasztság képviseletében meg­jelent Rudolf Mannov elv­társ meg is jegyezte: — Hej, elvtársak, de szívesein cse­rélnék magukkal egy kis kö­vet ezért a jó termőföldért — gondolom, mindketten jól járnánk. 5. A baráti beszélgetéseken, fogadásokon gyakran hang- zöttak el Észtországba szóló meghívások. Mindenki szíve­sen. el is fogadta, kijelentve, hogy alkalomadtán élni fog a meghívással. Addig is — mondták a delegáció tagjai —• ismerkedjenek meg a mi hazánkkal is — és ezzel sok színes képpel illusztrált úti prospektusokat nyomtak a meghívottak kezébe. 6. A törökszentmiklósi Hu­nyadi úti általános iskola ne­velői közül néhányan igen elfogódottan ültek az asztal­nál. Pesti elvtárssal szemben. Amikor megszólalt a zene, nem merték felkérni a mi­niszter elvtársat. Hogy miért? Egyikük elmondta: egy kissé elfogódottak va­gyunk, mert ilyen közelről még nem láttunk eleven mi­nisztert. Miután a tolmács 'le­fordította reket a szavakat, Pesti elvtárs így válaszolt: — Semmilyen minisztert nsm látok a teremben, itt csak kollégái: vannak! Molnár Sándor Szolnoki Évának, a megyei kór­ház egyik ápolónőjének hároméves kisfia érdeklő­déssel szemléli a kórház bejáratánál lévő_ kígyóval viaskodó férfit ábrázoló szobrot. — Anyu. ez fiú. vagy lány, — kérdi. — Nézd meg kisfiam. A legényke bámészkodik egy ideig, aztán kifakad. — Honnan tudjam meg, hiszen teljesen meztelen. Nincs rajta se szoknya, se nadrág, * A Szolnokra jövő vona­ton hallom a szomszéd pá­don folyó eszmecserét. — Gyáva vagy, mindig JECVZETEK visitol, ha megölellek, — dörmög a fiú. — Lennél csak te a lány, én meg fiú, te még többet visítanál. — hangzik a vá­lasz. Negyedórát várunk az esőben, mire jön az egyes busz. , — Elkésem a csatlako- zást miért nem jöttek pontosan, — méltatlanko­dik egy fiatalasszony. A kalauznő öszehúzza a szemöldökét, s mérgesen megjegyzi: — Ezen a vonalon min­dig lármáznak. Másfelé meg örülnek, ha egyáltalán megyünk. Ez csak érthető, nem? — sibé — AJANDEK KOCSI — Te jóisten, hogy mennyi vámot kell majd ezért fizetni!... A vesyipar korróziós veszteségei ellen ' A Technika Házában szer­dán reggel megkezdődött a második része annak a kol­lokviumsorozatnak, amelyet a Magyar Kémikusok Egye­sülete rendezett, hogy a tu­dományosan felkészült szak­embereknek módjuk legyen tisztázni a korrózió elleni vé­dekezés lehetőségeit a vegy­iparban. A kollokviumon azt tár­gyalják meg, hogy a vegy­ipar gépeiben, berendezései­ben stb. hol és miképpen al­kalmazhatók a különböző nem fémes szerkezeti anya­gok gazdaságosan A korrózió évente csu­pán a vegyiparban hi­vatalos megállapítás szerint közvetlenül 80—100 millió, következményeit is figye­lembe véve pedig mintegy 200 millió forint kárt okoz a népgazdaságnak. (MTI) Bach és Arany János szerelmese Nagyszerű fiatal gitárm noki irodalmi est közönsége: hangszer mestere így vall — Tulajdonképpen nem is készültem gitárművésznek. Apám kedvence volt ez a hangszer, s már hatéves ko­romban kezembe vettem. 1947-ben értem el első si­kerem, amikor a rádióban először játszottam — Bachot. A pályaválasztáskor mégis építészmérnöknek mentem, de két év után vég­leg a gitár mellett döntöt­tem és maradok is életem végéig. — Melyek voltak legem­lékezetesebb sikerei? — A varsói VIT 1955-ben, ahol VIT-díjat kaptam és a párizsi nemzetközi verseny, ahol harmadik helyezést ér­tem el. De talán legszíve­sebben idehaza játszom, fő­ként fiataloknak, örömmel űvészt hallott a keddi szol- Szendrei Karper Lászlót. E pályájáról: látom és tapasztalom, hogy a fiatalság művészet iránti igénye egyre nő. Én hiszem és vallom, ha őszintén és hittel kiállunk a közönség elé, akkor biztos, hogy az emberek elfogadják és meg­értik művészetünket és a muzsikát egyre többen meg­szeretik. — S egy utolsó kérdést, mivel irodalmi esten va­gyunk. Szereti-e a verseket? — Igen. Hiszen a poézis és a zene emberi érzések igaz áradata. A zeneszerzők közül Bachot, a költők közül Arany Jánost szeretem 3 legjobban. Talán azért, mert mindkettő művészete olyan tiszta, mint egy pohár víz, mint a hajnali pirkadás és örökké élő, mint a gondolat Cs. I. Egy hasznos kezdeményezés meghonosítása: Ifjúsági klub Szolnokon Az országban már műkő dik néhány helyen olyan if­júsági szórakozóhely, ahol a fiatalok kulturált körülmé­nyek között nemcsak szórakoznak, hanem nevelődnek is, természetesen a fiatalság sajátosságainak megfelelően. Pécsi példa nyomán most Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Ház égisze alatt nyílik január hó folyamán ilyen ifjúsági klub. A szervezés, a tagok toborzása most folyik. A KISZ városi bizottsága lelkesen támogatja az ötletet és egy fiatal pedagógust, Mozsár Andrást bízott meg a szervezéssel. Vele beszélgettünk arról, milyen lesz az új klub? — A klub elvi célkitűzése, Iának, a vállalatnak, üzem- az hogy segítsünk az isko- nek a fiatalok jellemének Karácsonyi könyvespolc Révay József : SZÁZARCÜ ökör-----Sok--évtizedes* -tudomá­nyos munkásság, az ókor mondáinak, harcainak és hétköznapjainak alapos is­merete tette lehetővé Révay Józsefnek, hogy az ifjúság- számára csevegő hangú ás mégis tudományos megala­pozottságú ismereteket ad­jon az ókorról. Emberség, tudásvágy, őszinte lelkese­dés sugárzik a történetekből, a tengerészek kalandjaiból éppen úgy, mint Itália váro­sainak leírásából, vagy akár az első római „kilométeróra” bemutatásából. Aki ezt a könyvet végig olvassa, szé­leskörű tudásra tehet szert a nem is száz, de a bemu­tatás tanúsága szerint ezer arcú ókorból. I ll és Béla: VÉR NEM VÁLIK VÍZZÉ Három kisregényt tartal­maz a kötet, az író népsze­rű és első kiadásban régen elfogyott műveit. A Szkipe- tárok, az albán nép hősi küzdelmét írja le a függet­lenségért, a szabadságért. Mint Illés Béla az új kia­dáshoz írt előszavában meg­említi: a felszabadulás után nagy lelkesedéssel fogadták Albániában, de néhány esz­tendő után ugyanazok, akik lelkesedtek érte, elkobzását követelték. „Hogy miért vál­toztak meg és mennyiben, arról akkor fogalmam sem volt. Ma azonban már pon­tosan tudom” — írja Illés Béla. A felszabadító harcokról írt kisregény, a Fegyvert és vitézt éneklek” és a Víg­színházi csata szerepel még az ízléses, nagy gonddal ké­szített kötetben. Az OT helyesel, az OVF tilt, a kivitelező ráér, a bizonytalanság fokozódik TÖBB MINT SZÁZ ÉVE HÁZASOK A moszkvai rádió jókíván­ságait fejezte ki az azerbajd- zsáni Sahbagyov házaspár­nak, akik — bár mily hihe­tetlennek hangzik -— nemré­giben ünnepelték a 101. há­zassági évfordulójukat Mindketten 117 évesek és 16 éves korukban kötöttek házasságot. A Sahbagyov házaspárnak 11 gyermeke, közel száz ’mókája és déd­unokája van. A jászberényiek 1959-ben elhatározták, hogy a község­fejlesztési alapból nyolcmil­lió forintos költséggé]' min­den tekintetben korszerű fürdőt építenek. A döntésre — a törvényes formáknak megfelelően — 1960 január elején az Országos Tervhi­vatal Területi és Szociális Kulturális Főosztálya adta az áment. A fürdő terveiben szerepelt — és szerepel ma is — egy „Sauter” néven emlegetett hőmérséklet- és páratartalom-szabályozó be­rendezés, melyet egy svájci cég gyárt. A berendezés megvételére 22 000 forintot terveztek a herényiek. Mint emlékszünk, az épí­tés 1961-ben megkezdődött; ma a munkák hetven szá­zaléka kész. Eljött az ideje, hogy a városi tanács vb mű­szaki osztálya devizaforintot igényeljen a Sár tér megvé­telére. Átszervezés következ­tében e kérdésben immár nem az Országos Tervhiva­talt, hanem az Országos Víz­ügyi Főigazgatóságot illeti a döntő szó. A jászberényiek nem csekély meglepetésére az OVF megtagadta a devi­zaforintot, mondván: meg lehet szerezni a berendezést Magyarországon is: az Esz­tergomi Szerszámgépgyár majd elkészíti. A gyárral együttműködő Kisipari Ex­portra Termelő Iroda tájé­koztatása szerint a magyar- Sauter — nevezzük így — 350 000 Ft-ba kerülne; tehát tizenötször volna dött az utánajárás; végülis sikerült az Országos Taka­rékpénztár nyújtotta hitelből a további egymillió forintot előteremteni. Azt hinné az ember, hogy ezek után a vállalat, — melynek óhajára a módosí­tás történt, — minden erő­vel igyekezett a felemelt tervet teljesíteni. Sajnos, nem. A negyedik negyedév­ben — optimális becslés sze­rint is — csupán 280,000 fo­rint kerülhet beépítésre; így 350,000 forint igényelt hitel­lel a város nem tud mit kezdeni. Növeli a kellemet­lenséget, hogy az. OTP jö­vőre nem folyósíthatja a most fennmaradt 350,000 fo­rintot, — melyre pedig a munkák folytatásakor igéh nagy szükség lenne. Ez az újabb probléma nem vé'et'en szülötte Az építőipari vállalat kö­rülbelül negyvenötezer forint értékben elmaradt a szellő­zőcsövek beszerelésével. A fennakadás a többi munkát hátráltatta; ennek folytán november közepétől decem­ber közepéig jóformán sem­mivel sem jutott előbbre az építés. Fölöslegesnek tartjuk, hogy valamely szerv Jászberényre 32 8,000 forintos többletk i adást kényszerítsen; károsnak, még akkor is, ha valutáról van szó. Az Országos Tervhiva­tal nem emelt szót a deviza­felhasználás ellen; ne tegye ezt jogutódja sem. Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat veztőitől pedig — szervezési hibáikat jóváteandő — azt reméljük, hogy az építés azonnali meggyorsításával enyhítik az OTP-hitellel kapcsolatos, mulasztásukból eredő gondokat. — b. z. — drágább a hazai gép az import ké­szüléknél. A fürdőépítés körül ezzel egyidejűleg más bosszúság is jelentkezett. Az ÉM Szolnok megyei Áll. Építőkari Váll. vezetősége júniusban kérés­sel fordult Jászberényhez. Tegye a város lehetővé, hogy a vállalat ebben az évben ne a tervezett más­félmilliós munkát végezze el a fürdőn, hanem két és félmilliósat. „Leeven!” — ígv a végre- I hajtó bizottság. Megkezdő- • MÜNCHHAUSEN BÁRÓ Színes csehszlovák film Münchhausen báró, a legendás világutazó és hazudó zó ezúttal egy modern, mai fiatalemberrel ismerkedik ! meg. Hogyan viselkedik egy modern ember a középkor- ! ban? Erre válaszol a szellemes vígjáték. J formálásában, felvegyük a harcot a nagyképűség, a ci­nizmus, a huligánizmus el­len. S mert ez a klubtipus kísérleti jellegű, igyekszünk jó tapasztalatokat hasznosí­tani, és a közben felmerült jó ötleteket megvalósítani. — Milyen lesz a klub szervezet? — A Klubtagság önkéntes. Ögy tervezzük, hogy száz- hatvan-száznyolcvan alapitó tagunk az iskola, illetve üzem javaslata alapján "vesz- szük fel. Szeretnénk, ha ki­alakulna a törzsgárda. A klubnak ifjúsági önkormány­zata lesz, hat-nyolc fős klub­tanács irányítja. Az alapító tagokon kívül, a klub kiala­kulása után természetesen szívesen látunkjmaid-lioip- den tisztességes, rendes gon- dolkozású fiút és lányt. —■ Mi szerepel a klub programjában? — Megismertetjük a KISZ feladatait, a természet- és társadalomtudomány leg­újabb eredményeit. Több művészeti ágat is művelhet­nek nálunk a fiatalok, film-: zenei, színházi előadásokat, vitákat rendezünk, sajtó és könyvszemléket állítunk programba. Szellemi vétélke- dők, ki mit tud estek termé­szetesen a klub „mindennapi kenyerei” lesznek. Lehet majd sportolni, riportermun­kát végezni. No, és mert fia­talokról van szó, társas táncesteket is minél gyak­rabban rendezünk. — Mikor tartják majd nyitva a klubot? — Csütörtök kivételével minden nap. Hétfőn, kedden, pénteken négy óra hosszat, szerdán, vasárnap hat, szom­baton nyolc órát tart nyitva majd. Táncest, heti három alkalommal lesz. Nézzünk meg egy tervezett hétközna­pi programot: öttől hatig társasjáték, hattól hétig filmvita, héttől nyolcig könyvismertetés, nyolctól kilencig hanglemez-bemuta­tó. —• Hallhatnánk még né­hány érdekességet? — Igen. A klubtagság nem állandó jellegű. Csak az ma­radhat tag, aki az előző hó­napban tett valamit a klub­ért. Segített a ruhatárban, fellépett a „ki mit tud-on”, rendező volt a táncesten, korreferens volt egy vitában, vagy más hasonló tevékeny­séget vállalt. Azt. hogy min­denkinek legyen valami munkája, a klubbizottság fontos feladatává tesszük. Érdekesség még az is, hogy a klub még nem nyílt meg, de már idáig is több mint kétszázhetven fiatal .■'elent- kezett. ipari tanulók, szak­munkások, középiskolások ve­gyesen. Ha minden jói megy január tizenötödikével meg­indul a .klub munkája való­színűleg a Május 1. utcai kul­túrterem lesz az otthonunk — fejezte be Mozsár András.

Next

/
Thumbnails
Contents