Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

Holdanként 2700 forinttal többet hozott az öntözés

Előkészületek a jövő évre

— Milyen hibákat észleltek üzemeltetés közben?

— A mezőgazdasági munkacsúcsok idején kevesebbet öntöztek. Nem használták ki a vasárnapokat az öntözésre. Ha tíz milliméteres eső hullott — ez nagyon kevés — abbahagyták a mesterséges csanadékpótlást;

— Több tsz-ben nem hagyták meg a szükséges tőállományt. így nyilvánvaló, hogy az öntözés sem hozhatott kellő eredményt. Hiba, hogy nem tervezik meg előre az egy nyaras öntözést, s csak a vetés után kapkodnak a vízért. 1963-ban le kell vonni az idei hibák tapasztalatait.

— Mit tettek eddig a jövő évi öntözés előkészítéséért?

— A korábbi években a megyei tervszámot községenként bontották le. Most a terv alulról épül fel. A tanácsok minden tsz-el tárgyaltak, s a jegyzőkönyvben rögzítették hol és mennyit akarnak öntözni jövőre. Az előzetes tervek szerint az öntözött terület meghaladja a 100 ezer holdat a megyében. 1280 hold régi telepet kikapcsolunk az öntözésből, az új telep azonban 6000 holddal gyarapodik. Az esőztetett öntözés aránya 34 százalékra fog növekedni. A szerződéseket március 15-ig kötjük meg a termelőkkel.

— Egy hónappal ezelőtt fogtunk nózzá a 33 fővízkivé- teli mű és a 13 átemelő berendezés kijavításához. Ez 140 gépegységet jelent. 1500 üzemóra után ugyanis szükséges a felújításuk. Megkezdtük a motorok és a szivaty- tyúk szétszedését. A berendezések javítására garázsainkat is igénybe vettük. Nagy gond az alkatrészhiány, beszerzésük nehézségekbe ütközik.

— Igyekeznünk kell a berendezések kijavításával, mert az üzemeltetési időt 150 napról 180-ra akarjuk növelni. A tavaszi árvízből feltöltjük a holtágakat, s mintegy 20 millió köbméter vizet tárolunk.

— m. 1. —

4 Minisztertanács ülése

A kormány tájékoztatási hivatala közli:

A Minisztertanács, csütörtöki ülésén megvitatta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1962. évi népgazdasági terv háromnegyedévi teljesítéséről és az éves teljesítés várható alakulásáról, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a jelentéshez fűzött észrevételeit, majd a munkaügyi miniszter beszámolóját a háromnegyed év bér- és munkaügyi helyzetéről. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette.

A kohó- és gépipari miniszter a híradás- és va- cuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar helyzetéről és fejlesztéséről tett jelentést. A kormány az előterjesztéseket megvitatta és megfelelő határozatokat hozott.

A kormány meghallgatta és tudomásul vette a közle- j kedés- és postaügyi miniszter beszámolóját a svéd közlekedésügyi miniszter meghívása alapján tett hivatalos látogatásénak tapasztalatairól.

A Minisztertanács- ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI)

A cibaki rézműves

Az idei öntözési évad befejezésével egyidőben — a vízügyi igazgatóság szakemberei megkezdték a jövő évi öntözés előkészítését. Kar- czagi Gábor főmérnöktől érdeklődtünk:

— Milyen tapasztalatokat szereztek az idei öntözésnél? Hogyan fizettek az öntözött növények?

— ötven év átlagában, április 1-től szeptember 30-ig 320 milliméter csapadék hullott a tiszántúli megyékben. Az idén ugyanebben az időszakban csak 150 milliméter eső volt. Szolnokon és környékén még ennél is kevesebb — 129,6 volt. Az

aszályos időjárás is sarkallta az állami és közös gazdaságokat az öntözésre, pótolni akarták a kiesést;

— A 82 600 holdas állami

tervet túlteljesítettük. A te- nyészidőn túli és a kelesztő öntözéssel együtt 96 280 hold növénynek biztosítottuk a mesterséges csapadékot.

Ezenbelül 28,2 százalék volt az esőztetés aránya. Többek között 55 339 hold szántót 5064 hold kertészetet és 14 440 hold legelőt öntöztünk. A vízig és a termelők között jó kapcsolat alakult ki, az igényeket ki tudtuk elégíteni.

Az öntözés jő eredményeket hozott a gazdaságokban. Tizenkét tsz-ből és két állami gazdaságból részletes összehasonlító adatok állnak rendelkezésünkre. Az öntözött kukorica a kunhegyes! Lenin Tsz-ben 25, a szajoll Vörös Csepel Tsz-ben 14, a túrkevei Táncsics Tsz-ben 16 mázsás pluszt hozott.

— Az öntözött cukorrépa a szajoli Vörös Csepel Tsz-ben 40, a kunhegyes! Vörös Október Tsz-ben 80, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben 85 mázsával többet adott a szárazföldi átlagnál. A pillangósok is szemléltetően mutatják az öntözés eredményét. A kunhegyesi Vörös Csillag Tsz-ben szárazföldi lucerna 15, az öntözött 30 mázsás termést hozott. A mezőtúri Petőfiben 30:14 mázsa az arány az öntözött lucerna javára.

— Számításaink szerint az öntözött növények holdanként 2700 forintos jövedelemtöbbletet adtak holdanként. Átlagosan 1840 köbméter vizet használtunk fel, mely 4000 forintos többlet jövedelem biztosításához lenne elegendő, ha a szükséges agrotechnikai feltételeket megadnák a növényeknek és időbon öntöznének.

Cseng... bong... Az egyengető kalapács és a rézlemez össze-összecsókolózásának fül- sértő zenéje visszhangzik az alacsony műhelyépületben, aztán kiszabadul és Szétterjed, s betölti a nagy udvart is. A mester is inkább megérezte, mint hallotta közeledésem, lépteim...

Felnéz, kíváncsian fürkész.

Inas, szikkadt öregember. j Fehér bajuszú, ritkás hajú nagyapó, lassú léptű, de tán inkább a munkásember megfontoltsága érződik kimért mozdulatain, s nem a fáradtság.

— Nem munkát hoztam — mondom. — Csak beszélgetni

szeretnék.

Kissé nagyot hall, most bólogat: megértett, rendben.

— Szívesen — még ezt is hozzáteszi.

Született 1872. novemberének elején. Neve: Jauernik Imre.

— ötödikén múltam kilencven éves.

— És még megy a munka.

— Érzem, hogy öregszem. Nagyon érzem. De csak így múlik a nap. Reggel az üllő mellé állok és azt veszem észre, hogy itt a dél. Azután meg az este.

— Szeret dolgozni ?

Igent bólogat, de úgy, hogy

Halló itt mm

érzem, értelmetlennek tartja a kérdést. Mintha teszem fel azután ■ érdeklődtem volna: szeret lélegzeni ?

— Munka nélkül nem lehet meg az ember — mondja azután.

Majd ígv szól:

— Még apám tanított, mert rézműves volt ő is. akárcsak nagyapám, s alig várták, hogy az iskolából hazaérjek. Tizenkét éves lehettem akkor, amikor először segítettem. Belefértem az üstbe és tartottam a szegecseket.

Tizennégy éves kora óta dolgozik a szakmában. Ki mondaná meg, a hetvenhat esztendő alatt hány rézüstöt, permetezőt, lepárlót és más egyebet javított?... A legfelsőbb hadúr, őfelsége a király és- császár legkegyelmesebb elhatározása folytán végig kalapálta a világháborút is. Hadfelszerelési gyárban dolgozott. Szép, fényes ágyúgolyókat készített, amelyekkel remekül lehetett pusztítani a másik oldalon álló tetőfedőket, kőműveseket és persze rézműveseket is.

A háború után újra visszakerült ide. Cibakházára. Ebben a községben született, s csaknem mindig itt élt. Községben? Sőt, ebben a házban.

— Mert zz, amelyik most a műhely, azelőtt a lakóház, szülőházam volt. Ahol most lakunk, annak helyén állt a műhely. Még a nagyapám nyitotta.

Szerszámokat mutat, feketére kopottakat. A nagyapától maradtak rá: száz évnél régebben használják már őket A családban tradíció a réz- művesség. Tovább adta fiának, az ifjabb Jauernik Imrének is.

— De a fiam már nem tartott ki mellette. A szeszfőzdét vezeti. Az jobb szakma. Nincs annyi baj, annyi gond, mint ezzel. Mert tudja, hiába haladok én is. Szaklapokat is olvasgatok, de hiába, nem versenyképes már a rézműves szakma. Kiöregedtünk mind a ketten. Most

p gyárakéi a fiataloké az elsőség.

Már újra az utcán járok, amikor megkondul a rézlemez: cseng... bong... Munkához látott.

Sz. I.

Szakszervezeti

küldöttértekezletek

Szocialista brigádjelvényeket osztottak Martfűn

Csütörtökön délután szak- szervezeti küldöttértekezletet tartottak Martfűn, a Tisza Cipőgyár művelődési házában. A küldöttértekezletre Martfűre látogatott Csákó Mihály, a Bőripari Dolgozók szakszervezetének főtitkára. A gyár szakszervezeti küldöttei előtt Fodor Sándor szb-titkár adott számot a munkákról, s vázolta a so- romkövetkező feladatokat

— A Bőripari Dolgozók Szakszervezetének XVI.

kongresszusa, valamint a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának küldöttértekezlete előtt legfontosabb tennivalónk a szakszervezeti munka szélesebb alapokra fektetése, megerősítése, a munkásosztály érdekeinek fokozottabb képviselése — szögezte le, majd rámutatott a Tisza Cipőgyár szakszervezeti bizottságának és a mellette működő különböző csoportoknak eddig végzett fontosabb munkáira.

Fodor Sándor beszéde után Csákó Míhálu, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szólt a martfűi szervezett munkásokhoz. A felszólalások után a küldöttek megválasztására került sor, akik Budapesten, illetve Szolnokon képviselik majd a Tisza Cipőgyár .dolgozóit.

Kedves jelenetre is sor került a tanácskozáson. A gyár öt szocialista brigádja egy* éves vállalását teljesítette és itt kapták meg a szocialista brigád jelvényt. Két komfek- ci óműhely, a szállítási osztály rakodóbrigádja. a lakatosműhely kisgépkészítő

kollektívája, valamint a for* matalpműhely szocialista brigádjának tagjai mellére tűzték ki a jelvényt.

A MEDOSZ-nál

November 12-én délelőtt Szolnokon a Ságvári Müve* lődési Házban küldöttválasztó értekezletre gyűltek össze a MEDOSZ üzemi titkárai, aktivistái, hogy a megyebizottság beszámolója után megválasszák küldötteiket a felsőbb szakszervezeti értekezletre. Az értekezlet célja a küldöttválasztás volt mégis átalakult munkaértekezletté. A hozzászólók — üzérnek igazgatói, SZB tagjai* dolgozói, nyugdíjas szakszervezeti aktivisták — beszámoltak arról, hogyan vettek részt a VIII. pártkongresz- szusra való készülődésben. Szóltak a tervekről is, de hangsúlyozták, hogy azokat emberek valósítják meg, akikkel törődni kell. Többen említették a szakmai, politikai továbbképzés szükségességét.

KONGRESSZUSI VERSENY

az éves terv teljesítéséért

Az elmúlt napokban tartotta párttaggyulését a jászberényi - Vasipari Vállalat. Ezen a dolgozók kívánságára olyan határozatot hóztak, hogy a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyt november 30-ig méghosszabbítják. Ez időpontig a vállalat évi, tervét is teljesítik.. Az územ harmincnyolc dolgozójából harminchat szocialista címért küzd — négy brigádban. Három brigád már az előző évben teljesíTél legyen a talpán, melynek hidege megbirkózik ennyi meleg holmival. A Kelet-Magyarországi RÜVIKÖT szolnoki lerakatánál Földes! Tivadarné és Rab Lajosné szortírozza az árut.

tette a szintet, az ez évben alakult negyedik brigád az év végére szándékozik a vállalásait megvalósítani. A versenyben ’ igen értékes munkát végzett az ügyvitel is. , . Egész évben minőségi, késedelmi kötbér nélkül dolgoztak és a négy és félmilliós termeléshez mindössze 600 ezer forint üzemviteli hitelt használtak fel. Ez a jó munka 110 ezer forint ' többletnyereséget jelentett november elejéig.

☆

A Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság jászberényi erdészetének dolgozói még a tavasszal felajánlást tettek a VIII. pártkongresszus tiszteletére. Amit megfogadtak, azt becsülettel teljesítették is, s ahol csak lehetett még meg is „fejelték” a vállalást.

Az erdősítésben kiemelkedő eredményt értek el az erdészet vezetői, munkásai. Azt Ígérték, hogy 61 hektár befejezett erdőt adnak át* de ezt a területet megnövei- .ték 74.3 hektárra- A minőségre is nagy gondot fordítottak, s csak úgy a pótlásra, amelyet 83 hektárón végeztek. A vállalt 52.5 hektár

I. kivitelű folyamatban lévő erdő helyett 58.4 hektárt adtak át, a terevezettnél 13 4 hektárral, többet.

A fakitermelésnél a haszonfa arányának növelésére törekedtek, Iparfából a kongresszusi- felajánlásukban szereplő 305 köbméter helyett 610 köbmétert értékesítettek. Bányafából 75, papírfából 65, rostfából öl köbmétert adott az erdészet.

A gépek üzemeltetésénél, a fakitermelésnél sikerült csökkenteni az önköltséget, ami erdészeti szinten 13 200 forintot tesz ki. Az őszi ta- lajmunkát október 6-ra befejezték a munkában, a vállalás teljesítésében derekasan helytálló dolgozók.

ti"

& <►, .3'

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI V

SZOLNOK M/ r m

*

XIII, évfolyam, 268. szám, Arfl 50 fillél* 1962. november 16., péntek.

többen ebédelünk — nem nagyon. Ötven percet töltöttem el a déli étkezésnél. Ennyit, pedig akár a többi ebédelő, magam hordtam le az asztalról a szennyes edényt, magam hoztam a tésztát. Mit tehet ilyenkor a vendég?...

— Nem ad saját magának borravalót! Az üzem pedig. . — legalább negyedórás műszakra beállíthatna egykét állandó segítőt a pincérek mellé.

— Gáspár István vagyok, a szolnoki Fényképész KTSZ tagja.

— De vidáman jeientKe- zik...

— Persze. Nemsokára megkezdődik harmadik negyedévi közgyűlésünk. Any- nyit már most is tudunk, hogy a tervünket teljesítettük. Este összeülünk egy kis kollégális koccintgatásra.

— Szeret vendéglőbe járni?

— Már ahova... Az Alföldi Étterembe például, ahol