Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

IMI. november 7.

SZOLNOK MEGYEI NfiFLAP

3

M Sg egy héttel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója előtt a világ első szocialista államának bölcs politikája, bátor, határozott lépése ismét visszahozta a világot a nukleáris háború katasztrófájának széléről Az emberiség valósággal fellélegzett a közvetlen veszély elhárításának pillanatéiban, s még most a szocializmusért, a békéért küzdő erők a nagy évfordulóval együtt köszöntik az enyhülést, a béke megmentését és reményekkel telve tekintenek a jövőbe.

A történelem most ismét bizonyítékkal szolgált arra, hogy a szocializmus és a béke édestestvérek, elválaszthatatlanul összetartoznak. Nem az Imperialisták kegyéből, hanem a szocialista világrendszer, a szocialista tábor következetes békepoli- tikájából következett az, hogy az emberiség feje felől eddig még sikerült elhárítani a harmadik világháborút

A világ burzsoáziája a szocializmus eszméjének születésétől annak megsemmisítésére törekedett. Amióta pedig állami formát öltött a szocializmus, a diplomáciai cselfogás eszközeitől a blokádon keresztül, a katonai intervencióig mindent felhasználtak ellene. Nem a burzsoázián múlott, hogy megsemmisítő tervei soha nem váltak valóra és az sem, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől eltelt 45 esztendő alatt a szocializmus világ- rendszerré lett, politikai, gazdasági és katonai erejét tekintve egyaránt fölénybe került.

A szocializmust az első szocialista állam születésétől, — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől —- kíséri a békés törekvés, a békés szándék, a békéért való küzdelem. A forradalom győzelmének másnapján megszületett a „Béke dekrétum”, amely harcba hívja a világ népeit a háború ellen. A bolsevikok pártja, a szovjet állam vezet® a fehérgárdisták és az imperialista hatalmak fenyegető gyűrűjében mindent elkövettek azért, hogy elhallgassanak a fegyverek. Ez a szándék, ez a törekvés végig kísérte a szovjet állam 45 esztendős történetét és kísérni fogja a jövő útjain ta Természetesen óriási a különbség a helyzetben és erőviszonyokban, amikor a felélegzetvételi’ szünetért folyt a küzdelem és napjaink között, amikor a szocialista tábornak a kapitalista táborhoz való viszonyát a békés versenyre való törekvés, a békés egymás mellett élés politikája határozza meg.

Akkor a kapitalizmus erejét tekintve fölényben volt Ma pedig — ahogyan a Kommunista és Munkáspártok 1960. évi Moszkva-i Nyilatkozata hangsúlyozza: „Létrejöttek a szocializmus további döntő győzelmének szilárd előfeltételei. A szocializmus teljes győzelmét nem lehet feltartóztatni.” Akkor a túlerőben lévő kapitalisták támadásának kivédése, az első szocialista állam, a munkáshatalom megmentése függött a béke megteremtésétől Most más a helyzet. A szocializmus, a szocialista tábor rendelkezik mindazokkal az eszközökkel, amelyekkel

megsemmisítő csapást mérhet a támadó imperializmusra. A szocialista tábor azonban végleg el akarja hárítani a háborút az emberiség feje felől. Ezt fejezi ki a békés egymás mellett élés politikája, amely a hadsereg és fegyverek nélküli világ, a háborútól való félelemnélküli élet megteremtését célozza és szolgálja.

agy küzdelmeken és a szocializmus erőinek sorozatos győzelmén keresztül vezetett el az út a mai helyzetig, amikor az imperialisták erőlködéséből, háborúra való törekvéséből kiA békés fejlődés útja

írta: CSÁKI ISTVÁN

folyólag feszültséggel terhes ugyan a nemzetközi légkör, de az ebből kivezető út kirajzolódott az emberiség előtt A 45 esztendő történelmének eseményei útmutatás a szocializmus, a béke erőinek, és intő figyelmeztetés a háborúra spekuláló imperializmusnak. Ezt felidézni most nagyon időszerű, hiszen az imperialisták most is a régi nótáit fújják, a kommunizmus veszélyére hivatkozva készülnek a háborúra, teremtenek sorozatosan feszült helyzetet

A szovjet állam létezésének első éveiben nemcsak túlélte, de áttörte a 14 kapitalista ország szorongató gyűrűjét, szétverte a betolakodókat. Dacolt a blokáddal, a sorozatos provokációkkal. Közben egy pillanatra sem szűnt meg erőfeszítést tenni a béke érdekében. Belépett a Népszövetségbe, hogy hirdethesse ott is a békés élet megvalósításának útját Javasolta, hogy határozzák meg az agresszió fogalmát, hegy ezzel is távol tartsa az imperialistákat a világháború kirobbantásától.

Nem a Szovjetunión múlott, hogy ezt nem sikerült elérni.

A szovjet állam képes volt szembe nézni, majd leszámolni a hitlerista támadókkal. A hősí küzdelem, a szovjet hadsereg nagy erkölcsi és technikai ereje, a hátország és a partizánok harca a világ népeinek csodálatát és együttérzését váltotta ki. Amit a háború alatt a szövetséges hatalmaik semmiképpen sem akartak, az bekövetkezett; megnőtt a Szovjetunió, s vele együtt a szocializmus tekintélye, nem utolsósorban megnőtt, kiszélesedett a szocializmus területi bázisa. A háború befejezésétől a Szovjetunió már nem egyedüli szocialista ország. Ujább százmilliók léptek a szocializmus építésének útjára. s* " '

A második világháború befejezésétől napjainkig eltelt több mint 17 esztendő alatt is kemény küzdelem folyt a szocializmus és kapitalizmus erői között.

Ebben a küzdelemben nem váltakozó a „szerencse”. A szocializmus erői állandó előnyomulásban vannak, aminek kifejezője a közel milliárdos szocialista tábor, a gyarmati felszabadító mozgalom hatalmas fellendülése, a kommunista és munkáspártok sorainak erősödése az egész világon, s nem utolsósorban, hogy az imperialistáik minden mesterkedése ellenére sikerült a békét megvédelmezni. Az eseményeket alapul véve a következőképpen tagolhatjuk a második világháború befejezésétől napjainkig eltelt időt:

1. A háborúból a kapitalizmus meggyengülve került ugyan ki, de a kapitalista világon belül az Amerikai Egyesült Államok katonai, gazdasági potenciálja növekedett. A háború végén az USA magáénak tudhatta a kapitalista világ ipari termelésének 60 exportjának 30, aranykészletének 74,5 százalékát. Alig hogy befejeződött a háború máris új feszültség bontakozott ki. A régi támadó helyébe új, magának világuralmat követelő állam lépett. Az Amerikai Egyesült Államok nyílt világuralmi törekvése már akkor világossá vált. amit kifejez Csamg- kai Sek és a hozzájuk hasonló bábkormányok anyagi, katonai támogatása, a potsdami egyezmények megszegése, Nyugat-Németország- ban a fasizmus erőinek meghagyása és újjászervezése, összeesküvés szervezése és pénzelése a népi demokratikus országokban, az egész világot átfogó katonai tá- ÄniinuiiiijiiiiiHaiianiiiAitiiiiiiitiiitiKiiiiiiiuiHiiiiiiiititiiiiiiiaiiiiititiiiiui.iiJiiiiiiiiMii,

maszpant-rendszer kiépítésének elindítása, támadó szövetségek — NATO, SEATO — létrehozása, tehát annak a 17 esztendőnek a története, ami a hitleri fasizmus szétzúzása óta eltelt.

A népi demokratikus országokban a szocializmus erői már az első években sorozatos sikert arattak. A hatalmat a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály vette át, megkezdődött a szocializmus alapjainak lerakása. Az 1947—48-as esztendőkben a népi demokratikus országokban ez a történelmi folyamat be is fejeződött. 1949-ben Kínában győzött a szocialista forradalom, befejeződött az egész kínai szárazföldön a felszabadító háború, létrejött, megalakult a Kínai Népköz- társaság. Ezzel kialakult a szocialista tábor, s fokozatosan a szocialista világrend- szer. Az imperializmus beavatkozási kísérletei sikertelenek maradtaik. Távol-Keleten Csang-kai Sek-kel az USA imperialistái is vesztes félként kerültek ki a több mint 3 éven keresztül tartó polgárháborúból.

Az imperializmus siet, kapkod érezve a szocializmus gyors és hatalmas előretörését A háború közvetlen fenyegető veszedelemmé vált azáltal, hogy az Imperialisták 1950 májusában támadást szerveztek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. A szocializmus erőd előtt egyidőben több feladat is jelentkezett. A támadás szocializmust építő országot ért, s azt mindenképpen meg kellett védeni. Ugyanakkor el kellett hárítani a világháború veszélyét, lokalizálni kellett a háborút, hogy annak tüzét elolthassák

2. A három évig tartó koreai háborúban a szocializmus erői nagyobbaknak bizonyultak. Az imperializmus a nukleáris fegyvereken kívül lényegében az ossz« eszközeit harcba vetette és kipróbálta. A remélt sikert azonban nem érte el. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot nem tudta megdömtend, a háború tüzét nem sikerült kiterjesztenie, s kiderült az is, hogy a katonai agresszió a szocialista tábor ellen már nem hozhat sikert az imperializmusnak. A szocializmus és béke erőinek

hatalmas növekedése következett be ez idő alatt. Sikerült a már dúló háborút lokalizálná, megszüntetni és ez nagy biztatás volt az emberiségnek. A forduló az erőviszonyokban gyakorlatilag bekövetkezett, noha az imperialisták ezt nem ismerték be. Háromévi erőfeszítés után a koreai háború területileg ott végződött be. ahol kezdődött.

3. A szocialista tábor országai elleni felforgató cselekmény az USA kormány- politikájának szintjére emelkedett. A koreai kudarc után az ezirányú tevékenységüket fokozták azt vallva, hogy a hadsereg támadását a propaganda eszközeivel kell előkészíteni. Kiépült, kibővült Európában az uszító rádióadó-hálózat. Több száz millió uszító röplapot küldtek léggömbön a szocialista országokba a7”1! a nem is titkolt szándékkal, hogy megzavarják a fejeket, a közvéleményben fellazult állapotokat teremtsenek, Ideológiailag „megdolgozzák” a terepet Az imperialisták hittek dbbelá próbálkozásuk erejében. Ennek a magyarországi ellenforradalom volt bizonyítéka, amit hosszú Időn keresztül készítgettek maguk is elő, s nagy diadalként úgy üdvözöltek, amint ami kezdete a szocialista tábor megsemmisítésének. Annál nagyobb volt a keserűségük, amikor a munkásosztály valóban forradalmi erői a Szovjetunió segítségével véget vetettek az ellenforra- dalmárok kéthetes tobzódásénak. A magyarországi ellenforradalom és a szuezi kaland kudarcával ismét lezárult egy időszak. A „fellazítás” politikája sem hozta meg az imperializmus számára azt, amit a koreai háború nem tudott nyújtani. Ismét meggyőződhetett a szocialista tábor erejéről és sérthetetlenségéről.

VACSORA

4. A magyarországi ellen- forradalom leverése után a szocializmus és a béke er® ragadták magukhoz végleg a kezdeményezést Ebben nagy lendítő volt a Szovjetunió tudományos siker-sorozata a rakétatechnikában és az űrkutatásban. A nemzetközi forradalmi mozgalomban győzedelmeskedett az a politikai vonal, aminek alapjait az SZKP XX. kongresszusa vetette meg s ez nagy fellendülést hozott. 1957-ben 64,

három év múlva pedig már 81 ország kommunista és munkáspártjának küldöttsége vett részt a moszkvai tanácskozáson. Az ott lefolyt tárgyalás a helyzet reális értékelése, a szocializmusért, a békéért folyó harc feladatainak körvonalazása, útmutatás az emberiség számára.

A két moszkvai tanácskozásnak, a nyilatkozatoknak és a békekiáltványnak felbecsülhetetlen jelentősége van a szocializmusért, a békéért vívott harcban. Általában tisztábbak lettek a frontok, világosabb lett a helyzetkép. Az imperializmus szándéka és módszerei a régiek maradtak, bár pozíciói tovább gyengültek. A nemzetközi politikai életet soha nem jellemezte és ma sem jellemzi egyhangúság. A békés egymásmell ett élés politikája harcot jelent a háborúra spekuláló imperializmus ellen. A békés egymásmelleit élést harccal kell az imperializmussal elfogadtatni, ráerőltetni. Voltak és valószínű lesznek még a két tábor küzdelmének nagyon kiélezett, veszélyes időszakai. Döntő azonban az, hogy az emberiség egyre jobban látja: a szocialista tábor minden eszközzel és minden erejével a béke mellett, az általános és teljes leszerelés mellett áll ki, az imperialisták pedig miközben szemforgatóan békáról beszélnek, a közel ezer katonai támaszpontról, atombombával cirkáló repülőgépekről halállal, pusztulással fenyegetik a világot.

A legutóbbi években a két tábor erőviszonyában további eltolódás következett be. A szocialista országúikban gyorsan fejlődik a termelés, alakul. formálódik a nép erkölcsi-politikai egysége. Már az egész táboron belül megszűntek a kapitalizmus visz- szaállításának lehetőségei. A másik oldalon nő az egyenetlenség, a belső feszültség. Az USA elvesztette a világháború alatt a kapitalista *á- boron belül szerzett előnyeinek nagyrészét. 1960-ban, a kapitalista világ termelésének már csak mintegy 47, exportjának 18. aranykészletének pedig mintegy 44 százalékát tudhatta magáénak. Üj partnerek jelentkeznek a piacon. A német imperialisták helyet követelnek maguknak Európában, de Afrikában is. Rohamosan növekedik a Japán imperializmus. Ez fokozza a kapitalizmus belső nehézségeit.

A szocializmus erői sikerrel mérkőztek a kapitalizmussal a békés termelés frontján. A legutóbbi években a szocialista országok ipari termelése évenként átlagban 17 százalékkal, a kapitalista világé 3,6 százalékkal nőtt. A népi demokratikus országok túlnyomó többségében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a népgazdaság minden ágazatában győzött a szocializmus és ez az egész szocialista tábor életében minőségi előrelépéshez vezetett. k' év tavaszán a KGST-or- szágok nagyfontosságú intézkedéseket hoztak az egyes szocialista országok közötti termelés szakosítására és specializálásá- ra, a nemzetközi munkamegosztásra, ami az éDtövefflKBö éveikben a gazdasági élet területén új nagy győzelmeiket fog szülni. A szocialista tábor felkészülve vett részt a békés gazdasági versenyben»

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek 45 esztendős útja, a szocialista világrendszer hatalmas politikai, gazdasági és katonai ereje adta az alapot ahhoz az értékeléshez, hogy „Az emberi társadalom tör“ ténelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait korunkban a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen., a társadalom szocialista átalakításáért harcolnák. Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem előrehalad dáLsát”. Ez a 45 esztendő küzdelmének mérlege.

Kij ég nem ért teljesen vé■vS get az amerikai imperializmus legutóbbi kubai kalandja. Kitartott ellenforradalmárok és más személyek js keresik a lehetőségét annak, hogy a kubai nép ellen törjenek. A szocializmus építése Kubában — ebben a mintegy 6 milliós országban — olyan szálka az imperializmus torkában, hogy ellene mindenre képesek. Nem rajtuk múlott, hogy a feszültség vészterhes óráiban nem cselekedhettek szájuk íze szerint Az imperializmus propagandistái a Szovjetunió Kuba védelmében tett intézkedéseit, és a feszültség elhárítására tett lépéseit valamiféle saját „győzelemnek” próbálják fel- tüntetm. Folyik a propaganda ennek eűiitetésére. Vannak azonban burzsoá újságok, amelyek kimondják a valóságot, az igazságot, s az más, mint a hivatalos pro- pagandaállítás.

A Daily Sketch angol lem szerint:

„Hruscsov a fontos sikerek sorozatát aratta: a Szovjetunió katonailag semmivel sem lett gyengébb, mint előzőleg, Hruscsov a béke emberének mutatkozott a semlegesek és az Egyesült Államok ideges szövetségeseinek szemében, ami nagy hasznára f°9 válni a jövendő tárgyalásokon ...”

A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig azt írja, hogy . a Nyugat nem túlságosan dicsekedhet el győzelemmel, ha ezt a győzelmet csak az ellenfél józanságának köszönheti”.

Végsősoron az emberiség tudja, hogy október szelleme. a szocializmus hatalmas ereje, a Szovjetunió magas színvonalú, az emberiség érdekeit szolgáló diplomáciája űzte el a termonukleáris háború fenyegető katasztrófáját.

Az út még hosszú és küzdelmekkel lesz téli a háború és fegyvemélküli világ megteremtéséig. Az imperialisták a jövőben sem fognak saját jószántukból lemondani a provokációkról, háborús kalandokról. Az a mag azonban, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom elhintett, kikelt, hatalmas fává terebélyesedett és szelleme eleven erőként hat Az emberiség jobbik és nagyobbik fele a békés élet mellett áll ki, azt támogatja, azért küzd.

45 esztendővel ezelőtt, amikor a szovjet hatalom „Béke dekré‘um”-mal fordult a világ népeihez, a háború erői voltak fölényben. Azóta nagyot fordult a világ kereke. A béke ma nemcsak gZ igazság talapzatán, hanem a hatalmas szocialista világtábor erején is nyugszik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szabadulást hirdetett a rabságban sínylődőknek, kenyeret az éhezőknek, jobb, szebb életet, békét hirdetett az emberiségnek. A Földegy- harmadán ez már megvalósult. Nem lehet kétséges, hogy a jövő fejlődés is azon az úton halad, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ragyogó fénye világi, tott be