Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

vlMv SZOLNOK MEGYEI NßPtAF 1902. november 8. ■ íá’-. # Jordánia és Szaud-Arábia közös katonai parancsnok­ságot hozott létre ' Jemen ellen Jemeni hírek Szarnia. (MTI) Jordánia és Szaud-Arábia — mint hírügynökségi je­lentésekből kiderül — egyre nyíltabban készülődik a Je­men elleni háborúra, s ezért fokozza propagandáját a köztársasági rendszer dien. Ennek egyik megnyilvánu­lása volt a szombaton ki­adott szaud-arábdai kormány­nyilatkozat. amely azzal vá­dolta a jemeni kormányt, hogy fegyveres erőinek repü­lőgépei bombáztak szaud- arábiaá falvakat, másik meg­nyilvánulása pedig Vaszfi Teli jordániai miniszterelnök dühödt kirohanása. A miniszterelnök szombati beszédében élesen támadta SzalaJ és Nasszer elnököket, s bejelentette: ' Jordánia és Szaud-Arábia új katonai szerződést írt alá, amelynek értelmében közös katonai parancsnokságot és „védelmi tanácsot” hoznak létre. Teli felszólította az arab állami­kat, csatlakozzanak e katonai paktumhoz. Jordánia — mondotta Teli — támogatást nyújt minden LAPZÁRTA Halálos közlekedési baleset Szapárfalun Vasárnap este háromne­gyed hétkor motorkerékpár­ján Szapárfalun haladt át a budapesti Nemes Sándor. Kollár Pál, a Fegyvernek! Gépállomás traktorosa nem adta meg Nemesnek a kötele­ző elsőbbséget. A motoros a pótkocsinak rohanva felbu­kott. Súlyos sérüléseibe kór­házba szállítás közben bele­halt Lapzártakor érkezett érte­sítés szerint a rendőrség Kol­lár Pált őrizetbe vette. olyan államnak, „amelyet Nasszer fenyeget”. Szalal elnök vasárnap be­szédet mondott Makhában. A többi között kijelentette: ha Szaud király nem szün­teti meg a Jemen-ellenes te­vékenységét, csapatait nem tartja országának határain belül, akkor a jemeni főpa­rancsnokság utasítást ad a fegyveres erőknek, szabadít­sák fel a Jementől elrabolt területeket: Qizan és Najran városokat Qizant, e Vörös-tengeri ki­kötővárost és Naj rant Szaud király apja, Abdul Aziz hó­dította el a harmincas évek elején Ai Badmek. a most elkergetett jemeni királynál: a nagyapjától. A közép-keleti hírügynök­ség azt jelentette, hogy Husz- szein jordániai király állító­lag Bejhan protektorátus te­rületén tartózkodik. Bejhan a Szalallal szemben álló tör­zseik fő fészke. (MTI) Algériaiak Angolában Algír (TASZSZ). Mario de Andrade, az Angola fel­szabadítására alakult népi mozgalom jelenleg Algírban tartózkodó elnöke kijelentet­te, hogy Ben Bella algériai miniszterelnök vele folyta­tott megbeszélésén szolidari­tás vállalt az angolai sza­badságharcosokkal. Ben Bel­la megígérte, hogy önkénte­seket küld Angolába. Andrade hozzáfűzte: az angolai felszabadító hadse­regbe nemcsak algériai ön­kéntesek fognak harcolni, hanem — amint lehetőség nyílik rá — más afrikaiak is résztvesznek a portugál gyarmati iga lerázásáért fo­lyó felszabadítása harcban. Egyre több nyugat-berlini távozik a frontvárosból Az elmúlt két hét alatt több mint 3000 kocsi távozott Nyugat-Berlinből a frontváros bizonytalan helyzete miatt. A képen: Bútorszállító kocsik a Kurfürstendammon Mikojan megbeszélése a Kubai Köztársaság vezetőivel Havanna (TASZSZ). — A. L Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese vasárnap a havannai elnöki palotában megbeszélést folytatott a Kubai Köztársaság vezetői­vel: Osvaldo-Dorticos köztár­sasági elnökkel, Fidel Castro miniszterelnökkel, — Raul Castro miniszterelnökhelyet­tessel, a fegyveres erők mi­niszterével, Emesto Gueva- rával, Emilio Aragones Ma- chadóval és Carlos Rafael Rodriguezzel, a kormány és az egyesült forradalmi szer­vezetek vezetőivel. — 17. — Előb b-utóbb az egész ország szövetkezik. Milyen jó lesz majd nekünk, ha előbbre ál­lunk a többieknél. — Siessenek csak mások — legyintett idegesen az egyik •paraszt. — Eddig se fagyott le a fülünk. Akkor szeretnek bennünket a kommov,isták, ha szóba se hozzák a cso­portot. Kincses József olyanformán mosolygott' mint akit csú­folnak, de tanácsosabb vidor pofát vágni, különben még lobban csúfolják. De ha mo­solygott is, ráncai közé fa­nyarság szorult és kényszere- delien szívta a fogát. Mi­előtt szólt volna, töltögetett a decis poharakba. Nem siette el. A koccintáshoz is lom­hán emelte fel a kezét. — Hát akkor arra, hogy ta­vasszal közösen kezdünk — mondta tréfásan. Most még a többiek se vet­ték komolyan, így hát fené­kig itták borukat. Kincses azonban nem tréfált. Elszánt meggyőződése volt, hogy a télen szándékához hajlítja rIz embereket, ha kell, hidegre beszéli a száját, de nem hát­rál meg. Erre a belátásra pe­dig az vezette, hogy egyéb kiutat. nem talált, Semmire- kolö embernek tartotta vol­na magát, ha csak azért pu­hítja a parasztokat, mert a párt így kívánja. Alávaló ga­zoknak tekintette az olyan masina-agyvakat, akik áten­gedik magákon mások gon­dolatát, mint rosta a vizet és nem néznek utána, hogy lel­kiismeretük helyesli-e a cse­lekvést? Egy életen át ké­szült atra, hogy kiutat mu­tasson a völgyből, hogy lom­bosabb hasznot hajtson a parasztok erőlködése. Mint aki ezerszer végiggondolta igazát, oldódott hangon be­szélt, szavai szinte kézenfog- ták egymást. — Még mindig nem jötte­tek rá, hogy magatokat gya- lázzátok? Hát mi az a szö­vetkezet? Ti vagytok! Férhet ahhoz kétség, hogy szereti­tek a munkát? Megeshet, hogy ellenségei vagytok a földnek? Gondolkozzatok egy kicsit! Neked három hold föl­ded van. Neked négy. Neked meg hét. Ami kell az életed­hez, azért mind magad gür­cölsz meg. Holott az erő. ami külön-külön mindannyiunk- ban meg van, de ezerfelé hullik szét, mint a pelyva, szépen csomóra fogható. Mi lenne, ha minden fa csak egy szem álmát! teremne? Mi len­ne, ha mindenki maga őriz­né a saját tehenét? Arra már rájöttetek, hogy érde­mes pásztort tartani. Amiatt egyszer sem panaszkodtok, hogy közös a legelő és egyi- tek se látja magát meglopva, ígér az álltálom, akkor száz­szorosán érdemes összefogni. Gondolkozzatok, emberek... A parasztok egészségeset hallgattak, ki-ki a maga kon­tójára, Nem is néztek egy­másra. Noha szorosam ültek, mégis magányosak voltak, féltőn figyelt mindenki a sa­ját sorsára. Egyszer csak nevetgélni kezdett az a paraszt, aki szemben ült Kincses József­fel. Hordófejét jókedvű két­kedéssel hajtogatta, mint akii furfanggal akarnak rászedni. — Mézbe mártod a szavai­dat, József! De nem nyaloga­tom tőle a szájam, ne búsulj. Engem nem csapsz be. Bort iszol, aztán vizet prédikálsz. GERENCSÉR MIKLÓS? ha csordában látja a marhá­ját. Hát akkor a földet miért féltek összeterelni? — Az egészen más — szólt ellent a ráncos halántékú. — Más, más — hajtogatta békésen Kineses József. — A fenét más. -Azt mindany- nyiam belátjátok, hogy a baj­ban érdemes összefogni. Csak a jóban húzódtok el egymás­tól, mint az irigy ember. Fo­rogjon egyszer másképp <iz eszetek. Gondoljátok végig, hogy a jóban is összefogtok. Hát csak a tüzet lehet közö­sen oltani. Mert csak úgy le­het. Máskülönben porrá ég a falu. De fordítsátok meg: ha nem bajt, hanem hasznot KISREGÉNY Kincses meglepetten fülelt. — Miről beszélsz?... — Tudod, te, hamis apos­tol! — emelte föl a hangját a hordófejű és már nem ne­vetett. — Ha tudnám, nem kér­dezném — mondta kemé­nyen Kincses. — Bennünket csalogatsz az egérfogóba, a lányodat meg suttyomban elküldted pénzt keresni. Nekünk is van ám. eszünk, hallod-e?! A házigazda szórakozottan harangozott rövidet a lábá­val, hátradőlt a széken, csak ökle maradt az asztalon. Fe­jét a mellére hajtotta, mint­ha számaim akarta volna, hogy hány gomb van a mel­lén. — így igaz — bólintott ré- vedezőn. —* Elküldtem. A falu meg marasztalta. Sír- tak-ríthak, amikor elment. Micsoda hálátlanság! Amikor pedig a férfiak megtáncoltat­ták a lakodalmán, az asszo­nyok meg bekötötték a fe­jét, mintha csak a lányuk lett volna... De ón elzavar­tam. Kell a pénz. Földet ve­szek a keresetén. Inkább szalonnát eszem főtt étel he­lyett, magam mosom az in­geimet, aztán inkább lefek­szem aludni ha beszélgetni szeretnék. Másképp -nem le­het meggazdagodni. Ti min­dent jobban tudtok, embe­rek ... Előrehajolt a dermedt csendben és újra töltötte a poharakat. • Ez esztendőre végképp ki­hűlt a világ. Napnyugta után már érezni lehetett a tél kö­zelségét' a város széléig osont a hideg, az erdők szélén megállt ólálkodni. mint a csikasz farkasok. Az árokban összezsugorodtál kucorgóit az eperfa lombja, a makadám út ridegen csengett a mura­közi lovak szakállas patája alatt. A por elnehezült a hi­degtől, nem libbent belőle lágy gomoly ha masíroztak rajta a fuvaros lovak. Pe­dig sok kocsi nyöszörgött a tompa estében, hordták az építőanyagot a város felől, ahonnan halvány lámpák pislogták idáig vidéki szegé­nyességüket. Kláriék az országúton csa­varogtak, lassan és szótlanul, a névtelen idegenek elhagya- tottságával. Megszeppent ér­zéseik türelmetlenül vergőd­tek' keresték a nyugvóhelyet, mint a késői fecskék. melyek ígv december derekatáján a föld közelében bolyonganak, szárnyuk kétkedve billen, de repülnek, repülnek fáradha­tatlanul, amíg el nem búj­hatnak a fagy halálos érin­tése elől (Folytatjuk) {& nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről Péter János külügyminiszter nyilatkozata oz MTI munkatársának KÉRDÉS: A külügyminiszter elvtárs a parlament ülésén nyilatko­zott arról, milyen fontos a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben az indonéz—magyar ba­rátsági szerződés, mint a bé­kés együttélés példája. Ha a nemzetközi helyzetről beszé­lünk, akkor nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azokat a nagyjelentőségű tárgyalá­sokat, amelyek jelenleg Ku­bában folynak. Megkérem Péter elvtársat, hogy nyilat­kozzék arról a helyzetről, amelyet az amerikai agresz- szió alakított ki Kuba körük FELELET: A Kubában és ezzel pár­huzamosan az Egyesült Nem­zetek Szervezetének székhe­lyén, New Yorkban folyó tár­gyalásoktól azt várjuk, hogy a Kubai Köztársaság és a Szovjetunió kormányának javaslatai értelmében meg- I áJlapodás jön létre a Kubai I Köztársaság területi sérthe­tetlenségének és függetlensé­gének garantálására s ezzel a háborús veszély kiküszöbölé­sére. Az Egyesült Államok és egyes más amerikai országok területéről a Kubai Köztár­saság ellen tervezett invázió és fegyveres támadás rendkí­vül kiélezte a nemzetközi helyzetet, s a háborús ve­szélyt még inkább fokozta az Egyesült Államok kormányá­nak törvénytelen intézkedése, amellyel a Kubai Köztársa­ságot meg akarta fosztani az önvédelem jogától és lehető­ségeitől. A Szovjetunió kor­mányának a helyzet megol­dására tett józan és bölcs ja­vaslatai egyszerre nyújtanak védelmet a Kubai Köztársa­ságnak és a nemzetközi bé­kének; Ha az Egyesült Álla­mok kormánya megadja azo­kat a garanciákat, amelyeket Kennedy elnök Hruscsov elv­társ javaslatára adott válasz­ban ország-világ előtt Ígért: a feszültségek lényeges eny­hülése mellett kialakulhat a különböző rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének elve alapján a Ku­bai Köztársaság és az Egye­sült Államok viszonyának normalizálása. A világ béke­szerető közvéleménye, amely a veszély nagyon kritikus óráiban a Kubai Köztársaság védelmére megmozdult, azt várja, hogy a hős kubai nép szabadon folytathatja szocia­lista társadalma építését; KÉRDÉS: Amennyiben ebben a kér­désben a felvázolt alapokon megoldás születhetne, hogyan hat ez ki a többi nemzetközi problémák megoldására? FELELET: Ha a Kubai Köztársaság függetlenségének garantálá­sára és a nemzetközi feszült ség enyhítésére irány uh mostani tárgyalások eléri) a kívánt célt, ezzel kedvezi nemzetközi politikai légkö alakulhat ki a mai időszeri egyéb nemzetközi kérdése) tárgyalások útján való ren dezésére, ideértve az atom fegyverek terjedésének meg akadályozására, a termonuk leáris kísérletek megszűnte tésére vonatkozó javaslaté kát, s kedvező lehetősége! nyílnak a külföldi katona támaszpontok felszámolására az általános és teljes lesze relésre vonatkozó tárgyal ú sok folytatásához, a néme* kérdés rendezéséhez is. KÉRDÉS: Péter elvtárs említette • különböző társadalmi rend szerű államok békés együtt élését, mint a nemzetköz, helyzet alakításának egyik fontos tényezőjét. A világ közvéleményét erősen foglal­koztatja a testvéri Kína és India vitája. Mi erről az ön véleménye? FELELET: Bennünket testvéri kapcso­latok fűznek a Kínai Nép­köztársasághoz, népéhez és kormányához, baráti kapcso­latok fejlődtek Iá a Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság népe és kormá­nya között is. Érthető aggo­dalmat kelt bennünk az a körülmény, hogy az évezre­des baráti és jószomszédi vi­szonyban élő két nagy nép országai határán konfliktu­sokra került sor. Olyan problémák miatt ke­rült szembe egymással a Kí­nai Népköztársaság és India, amelyek a gyarmatosítók ál­tal hátrahagyott áldatlan örökségből erednek. Ebből a konfliktusból azok az impe­rialista körök húznak hasz­not, amelyek ellen követke­zetesen küzd a Kínai Nép- köztársaság. s amelyek ag­resszív tervei éllen az Indiai Köztársaság is sokszor emel­te fel szavát. Világosan lát­ható, hogy ezek az impe­rialista körök az egész ha­tárproblémát igyekeznek a két nagy szomszéd nép el­lentéteinek további szítására használni. Mi teljes biza­lommal tekintünk a Kínai Népköztársaság javaslataira, amelyek békés tárgyalások útján kívánják a problémá­kat rendezni. Kifejezem azt a reményemet, hogy az In­diai Köztársaság kormánya a Kínai Népköztársaság kor­mányának tárgyalásokra vo­natkozó javaslatait el tudja fogadná kiindulási alapul a békés tárgyalások megindí­tásához. (MTI) Házkutatás a „Der Spiegel“ szerkesztőségében Két rendőr őrzi a bejáratot a lap archívumában a ház­kutatás Matt IIIGMIIII

Next

/
Thumbnails
Contents